Kisalföld logö

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -6°C | 1°C

Mit jósol a március?

A márciust a régi kalendáriumokban tavasz első havának nevezték. Jeles napjai azonban dominánsan nem vallási ünnepekhez kapcsolódnak – bár a hívők a márciust böjtmás havának nevezik –, hanem a természethez, a vegetációhoz, az időjáráshoz.
A természeti erőknek, az időjárási viszonyoknak kiszolgáltatott paraszti gazdálkodással élők számára a megfigyelés, a következtetés, az alkalmazkodás volt – a szorgos munka mellett – a megélhetés, a család boldogulásának „záloga". Ezért figyelték a márciusi jeles napokon is a természet viselkedését, próbálták érteni a csíziót, gyarapítani és örökíteni a tapasztalást. Az igencsak változó időjárású hónap elsődlegesen az időhöz kötődő megfigyeléseiről, jóslatairól, termésbiztosító praktikáiról, egészség- és bőségvarázsló hiedelmeiről és cselekményeiről nevezetes.

Franciska napját (március 9.) az egész hónapra rámutatónak tartották, úgy vélték, amilyen idő van ekkor, olyan lesz márciusban. Gergely névünnepe (12.) a középkorban még tavaszkezdő napnak számított (mint azt a jeles szegedi néprajztudós, Bálint Sándor is megállapította, a Julianus-naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség időpontja volt).

Természetesnek tartották, hogy „Gergely napja ritka, ha jó, hideg, szeles, sokszor van hó". Úgy tapasztalták, „Ha Gergő napján szél kél, Szent György napig elél". A tavaszodásba vetett bizalom jeleként azonban Gergelykor a zord idő ellenére is sokfelé földbe tették a búzát, a rozst, a hüvelyeseket, a palántáknak valókat. Az iskolás gyerkőcök pedig évszázadokon át e napon jártak gergelyezni, azaz tanulótársakat toborozni, élelmet, pénzt gyűjteni. A híres tanító, Szent Gergely vitézeiként jelmezes felvonulással, tanulásra buzdító karénekléssel, dramatikus játékokkal jártak házról házra, ajánlva, népszerűsítve az iskolát, adományokat gyűjtve annak és tanítójának javára.

A tavasz félhivatalos érkezésének a csíziót értők szerint Sándor napja (18.) számított, lévén ez az első igazi meleget hozó nap. Arra azonban, hogy a meleg tartós lesz-e, József névünnepén következtettek: „Józsefkor ha derül, a meleg beül". Úgynevezett negyvenes időjósló nap volt ez. Sőt a következő negyven nap időjárásánál távolabbra is mutatott, mert a nép úgy tapasztalta, ha Józsefkor megdördült az ég, Péter-Pálkor jégverés következett, ám jó bor termett. A jó termés jelének vették, ha e napon szivárványt láttak az égen. Aki e jel nélkül is bőséges termést akart, az a Józsefek neve napján elvetette a krumplit, a hagymamagot, földbe dugdosta a fokhagymát. A jószágtartók közül pedig sokan e napon már kihajtották marháikat a legelőre, mert a tapasztalások és a mondás szerint „József után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet". Sokfelé a méheket is ekkor engedték ki a kaptárból.

Más vidékeken viszont József névünnepe a méhészeknek, földművelőknek, ácsoknak dologtiltó nap volt. A szegedi tájon sokáig félünnepnek tartották a József-napot, bizonyos munkákra érvényes volt a dologtiltás, s ilyenkor semmit nem adtak kölcsönbe. Sándor és József mellett Benedek volt a harmadik meleghozó (21-én), napja a tavasz hivatalos kezdete. Ám arra, hogy a „kötelezettségének" nem tett mindig eleget, utal a pásztorok körében élő, a hidegebb napokra szóló mondás, hogy „De Benedekes idő van". A szegediek szállóigés közmondása úgy szólt „Benedök, zsákkal hozd a melegöt, gyűszűvel a hidegöt". A közismert időjóslás egyébként Benedek napjához fűződve az volt, hogy ha ekkor dörög az ég, az negyvennapos szárazságot jelez.

Időjárás megjósolására márciusban 25-ét, Gyümölcsoltó Boldogasszony napját is figyelték régen, azt tartván „Ha megszólalnak a békák, még negyven napig hideg lesz". Ha jó az idő, akkor bő termést, jó időt jövendöl. A hagyományok szerint ez a nap jó arra, hogy a termékenyülés eredményes legyen, „Akár Jézus fogantatása", ezért akik gyermeket szerettek volna, ekkor „nászkodtak". Mások a gyümölcsfák és a szőlő jó termékenysége érdekében ezen a napon a szentmise után oltották be
fáikat, tőkéiket. A borosgazdák, s mindenki, aki egészséges akart lenni e jeles napon, vörösbort ivott – vérszaporítónak. – A népi tapasztalás egyébként azt mutatta, ha márciusban sok a böjti szeles, viharos nap, akkor sok ilyen lesz egész esztendőben. Ha a Kos hava száraz, akkor az bő gabonatermést, sok és jó bort jelez.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Márciusi letölthető sudoku!

Folytatódik Sárdi Tibornak, az "Ész Ász Top 100" játék győztesének új logikai játéka a sudoku.… Tovább olvasom