Kisalföld logö

2017. 11. 21. kedd - Olivér 3°C | 9°C Még több cikk.

Mióta telefonálunk?

A telefont, mint beszédátvitelre alkalmas eszközt először 1876-ban az egyesült államokbeli Philadelphiában mutatták be. Az Alexander Graham Bell által készített telefon alkalmas volt a beszéd elektronikus úton való átvitelére két hely között.
Ez a telefon csak egy irányban tudott jeleket átvinni, viszont akár több száz láb távolságot is át tudott hidalni. Vörösréz vezetéket használt a felhasználói pontok összekötésére. Rövid idõn belül megvalósították a kétirányú kommunikációt, mely egyre inkább népszerûvé tette a telefonálást. Eleinte leginkább vállalatok engedhették meg maguknak a vezetékes távközlést, majd egyre inkább elérhetõvé vált kisebb cégeknek illetve magánszemélyeknek is. Több száz, majd több ezer, majd több tízezer felhasználó tartott igényt Bell találmányára.
Miközben a világ szakemberei a vezetékes telefonálás maximális kihasználtságán fáradoztak, egy fiatal német feltaláló egy új, fantasztikus jelenséget fedezett fel: Mialatt egy elektromos berendezésen ív keletkezett, bizonyos távolságon belül egy arra alkalmas vevõkészülékkel hullámtulajdonságú jeleket fogott. Ez a vevõkészülék mindössze néhány méter távolságon belül mûködött. Ezt a fiatal felfedezõt, aki a rádiós átvitel alapjait megteremtette, Heinrich Rudolf Herz-nek hívták.
Később Gugliemo Marconi Bristolban bemutatta az elsõ 15 km hatótávolságú vezeték nélküli átvitelre alkalmas készüléket. Nem sokkal késõbb 1901-ben megvalósította két szomszédos kontinens, Európa és Amerika közötti átvitelt, melyet rádiónak nevezett el.
Az elsõ közhasználatú mobil hálózatot Amerikában mutatták be 1946-ban, mely egy nagy teljesítményû rádióadót használt a megfelelõ távolság eléréséhez. A hatótávolság növelése érdekében az adókat egy-egy több tíz méter magas oszlop tetejére tették, hogy biztosítsák az 50 km-nél nagyobb hatótávolságot. Ez a hálózat FM (Frekvencia Moduláció) rendszerû volt, viszont csak fél-duplex árvitelre volt alkalmas, vagyis egyszerre csak az egyik fél tudott beszélni. Az átviteli sávszélesség mindössze 120 kHz volt, ami meglehetõsen kicsi. Szûkség volt a sávszélesség növelésére mind a minõség javítása, mind a meredek vágású, kis zajú rádiófrekvenciás szûrõk gyártási nehézségei miatt.
A Pinet 1970-ben Franciaországban bemutatta az elsõ digitális kapcsolót, 1982-ban pedig Chicago-ban átadták az elsõ kereskedelmi mobil hálózatot. Elõször Németországban és Franciaországban helyezték üzembe a teljesen digitális mobil hálózatot a GSM-et (Global System for Mobile communication) 1992-ben.
A világon az elsõ cellás rendszerû mobil hálózatot 1979-en Japánban helyezték üzembe, melyet a Nippon Telephone és a Telegraph company (NTT)épített. Ezen rendszer 600 FM duplex csatornát használt a 25 kHz-en 800 MHz-es sávszélességen. Európában a Nordic Mobil Telephone system-et (NMT) 1981-ben helyezték üzembe. A 450 MHz-en mûködõ hálózat az adott sávszélességében 180 csatornát tudott használni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Windows 2000 végre biztonságos

A Windows 2000 elnyerte a Common Criteria bizonyítványát, mellyel a legmagasabb… Tovább olvasom