Kisalföld logö

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -4°C | 2°C

Minimálbér, minimális változással

A hazai emelés hatását hamarosan érezhetjük – de mit érez ebből a munkavállaló és mit az állam?

Nemcsak itthon, hanem Európa-szerte is viták kereszttüzébe került a minimálbér-emelés. A munkavállalói oldal most is dohog, a munkaadók sem tűnnek elégedettnek, holott a gazdaságkutatói vélemények szerint az emelés hatásai elenyészők – számukra is. Mindenesetre az Országos Érdekegyeztető Tanács tavaly novemberben elfogadta az 53 ezer forintos minimálbér 57 ezer forintra emelését, s emellett hat százalék bruttó keresetemelést javasolt az ágazati és vállalati bérmegállapodásokhoz. Ez akkor már a nyolcadik tárgyalási fordulója volt az egyeztetésnek, s arra, hogy a minimálbérnél milyen távolról indultak a szociális partnerek, íme két adat: az induló érték a szakszervezeteknél 62 ezer forint volt, a munkaadóknál pedig 55.400 forint...

Huszonhat országban

Számos országban nagyon jól érveltek (vagy nagyon erősek voltak) a szakszervezetek, mert a növekedés mértéke akár ötven százalékkal is meghaladta a megélhetési költségek bővülését. Csehországban például 2,6 százalékos infláció mellett 7,2 százalékkal nőttek a legkisebb bérek. A legjelentősebb növekedést Bulgária próbálta meg elérni, a Nemzetközi Valutaalap azonban nem engedte a kormánynak a 25 százalékos emelést. Jelenleg 26 európai ország alkalmazza a kötelező minimálbér intézményét, és ebből 12 államban emeltek január elsején.

Magyarok a középmezőnyben

Mi, magyarok a középmezőnyt erősítjük, megelőzve Lengyelországot, Szlovákiát, Romániát, Bulgáriát és Oroszországot, de jelentősen lemaradunk a nyugat-európai országoktól (lásd a hírgrafikát). A két véglet Luxemburg és Oroszország; a Benelux államok 364 ezer forintos minimálbéréről még jó ideig csak álmodhatunk, az oroszországi 4700 forintos havi minimálbér azonban legrosszabb rémálmunkban se jöjjön elő. Oroszország ugyanakkor a duma döntése értelmében 2004 decembere és 2006 májusa között 83 százalékkal emeli a minimálbér mértékét.

Az államnak kedvező

A munkaadói oldal álláspontja megmásíthatatlan: a minimálbér-emelés rontja a versenyképességet, és inflációs nyomás alá helyezi az ország gazdaságát. A közgazdászok szerint azonban ennek hatása nagyban függ attól, hogy a munkavállalók mekkora hányadát foglalkoztatják minimálbéren az adott országban. Tény: Magyarországon igen magas ez az arány, hiszen a négymillió foglalkoztatottból másfél milliót minimálbéren jelentettek be a munkáltatók. Az emelés tényleges hatását viszont jelentősen gyengíti, hogy az érintett munkavállalók többsége feketén pluszjuttatásokat kap munkáltatójától, így nem a minimálbér-növekedés jelenti számára a valós nettó keresetnövekedést. Az alacsony jövedelműek gyorsan felélik a többletet: az emelés egy részét elviszi az infláció, a fennmaradó hányadot pedig alapvető fogyasztási cikkekre költik. Az állam szempontjából ugyan kedvező, hogy emelkednek a társadalombiztosítási járulékokból szárm azó bevételek, de ez számukra nem vigasz.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Toplisták 2. hét

Zenében Irigy Mirigyék és a Hooligans, a mozikban pedig George Clooney tolvajbandája viszi a prímet. Tovább olvasom