Kisalföld logö

2017. 11. 24. péntek - Emma 3°C | 8°C Még több cikk.

Minden második felsőoktatási intézménynél problémát találtak

Ilyen sűrűségű problémahalmazt még egyetlen ágazatban sem találtunk, mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke az ÁSZ felsőoktatási intézmények ellenőrzéséről szóló sajtótájékoztatóján.
Komoly hiányosságokat, "a korrupció esélyét növelő jelenségeket" állapított meg felsőoktatási intézményeknél az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2009-13-as időszakra vonatkozó ellenőrzés során – közölte Domokos László, az ÁSZ elnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen hat intézmény vizsgálatának eredményét hozták nyilvánosságra.

Az ÁSZ elnöke kifejtette, hogy az összesen ellenőrzött harminc intézmény mintegy felénél valamilyen hatósági eljárás van folyamatban az ÁSZ jelzése alapján. Tíz intézménynél megalapozott a gyanú, van ahol több eset is előfordult. Közbeszerzési eljárásban nyolc ügy merült fel, és hét felsőoktatási intézmény érintett – sorolta.

A hat intézménynél nyolc esetben kezdeményeztek személyi felelősségre vonást, és négy rektornak tettek javaslatot arra, hogy kezdeményezzenek munkaügyi felelősségre vonást, mert beosztottjaiknál szabálytalanságot találtak.

Domokos László általános tapasztalatként említette: az egyetemek és főiskolák többségében a kontrollkörnyezet, a kockázatkezelési és monitoring rendszer hiányosságai voltak jellemzőek, a kontrolltevékenység nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Ezek korrupciós kockázatot növelő jelenségek - állapította meg az elnök, hangsúlyozva: ilyen sűrűségű problémahalmazt egyetlen ágazatnál sem találtak, ezért fontos, hogy intézkedések történjenek.

Az ÁSZ elnöke nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek nevezte az ellenőrzéseket, hozzátéve: a felnövekvő generációkat oktató intézményeknek mintaadó, példaértékű szervezeteknek kell lenniük és össztársadalmi érdek, hogy szabályosan működjenek és maradéktalanul betartsák a gazdálkodásukra vonatkozó szabályokat, és szabályosan használják fel a rájuk bízott közpénzeket. Jelezte: 2412 milliárd forintot használt fel a most érintett hat intézmény, ebből az állam 941 milliárd költségvetési támogatást biztosított.

Hangsúlyozta: az ellenőrzés nem az alaptevékenységre, oktatásra, kutatásra, tanácsadásra irányult, hanem a pénzügyi, vagyoni szabályszerűséget tekintették át. Domokos László jelezte: ilyen átfogó, az egyes intézmények gazdálkodásához köthető ellenőrzést az elmúlt 20 évben nem folytattak. Minden egyes intézményről képet kaphatnak, és a rendszer sajátosságai, magas kockázati elemei, jó gyakorlatai is kiderülnek.

Kisgergely István felügyeleti vezető a hat felsőoktatási intézmény általános tapasztalatairól szólva kiemelte: a minisztérium az alapítói és egyéb fenntartói feladatait szabályosan látta el, ugyanakkor nem készült a felsőoktatási rendszerre vonatkozó kormány által elfogadott középtávú fejlesztési terv. A korábban tett javaslatok nem hasznosultak teljeskörűen, hiányzott a felülvizsgálati program, az intézmény gazdasági társaságainak eredményességét értékelő rendszer.

Hozzátette: az intézmények többsége nem értékelte a rektor vezetői tevékenységét, néhány esetben elmaradt a költségvetés, beszámoló elfogadása. Egyetlen intézménynek sem volt a szenátus által elfogadott vagyongazdálkodási terve, többségük nem döntött fejlesztések indításáról; sokszor nem azon a szinten, nem azok hozták meg a döntéseket, ahol kellett volna. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézmények többségénél szabálytalan volt, több helyen megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó eljárásokat, a hallgatói költségtérítéseket nem a kincstárnál vezetett számlán kezelték; nem volt a térítési díjaknál önköltségszámítás sem.

Öt felsőoktatási intézménynél folyamatosan költségvetési felügyelőt rendeltek ki, kivéve a Kecskeméti Főiskolát - emlékeztetett. Itt jól működött a belső kontrollrendszer, a döntéshozó szervek ellátták a feladatukat, a pénzügyi és vagyongazdálkodás alapvetően jól működött, szabályszerű volt a közpénzfelhasználás - emelte ki.

A kiosztott anyagok szerint a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügyi egyensúlya, folyamatos fizetőképessége a vizsgált időszakban nem volt biztosított, 2010-12-ben a likviditási mutatók a fizetésképtelenség közvetlen veszélyét jelezték. Számos hiányosságot tártak fel a pénzügyi és vagyongazdálkodásban, az előirányzatok tervezését azonban szabályszerűen hajtották végre. Az Eötvös József Főiskolánál likviditási zavarokat okozott a hallgatói létszám miatt a bevételi lehetőségek szűkülése, a PPP-projektek bérleti díjának fizetése. A Kaposvári Egyetemnél szintén likviditási gondok voltak a költségvetési támogatások csökkenése miatt és a PPP-díjak miatt, a szenátus gazdálkodási joggyakorlata nem felelt meg teljesen az előírásoknak. A Nyíregyházi Főiskola pénzügyi egyensúlya és fizetőképessége az ellenőrzött időszakban részben volt biztosított, hiányosságok voltak a pénzügyi és vagyongazdálkodásban. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a kontrolltevékenységek kialakításának és működtetésének hiányosságai a pénzügyi és vagyongazdálkodást érintő szabálytalanságokat okozott.

A felügyeleti vezető - aki tavaszra a felsőoktatási törvény módosítását valószínűsítette - javaslataik közül kiemelte, hogy az emberi erőforrások minisztere intézkedjen a belső kontrollrendszerrel, a pénzügyi és vagyongazdálkodással, a kincstári körön kívüli számlavezetéssel kapcsolatos felelősség kivizsgálásáról.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szobafestő késelte halálra az adóellenőrt

A férfi korábban pszichiátriai kezelés alatt állt, a vámosok feltehetőleg adótartozás miatt jelentek… Tovább olvasom