Kisalföld logö

2017. 10. 18. szerda - Lukács 12°C | 23°C Még több cikk.

Milyen a hazai nethangulat?

Az országról lesújtó véleménnyel vannak, saját helyzetükkel elégedettebbek a hazai internetezők.

A hazai internetezők többsége negatívan ítéli meg az ország jelenlegi helyzetét – derül ki az NRC Internet Marketing Tanácsadó és Piackutató felméréséből, amelyet a HVG Online megbízásából végzett szeptemberben. A „hálópolgárok" leginkább az egészségügy helyzetét tartják problematikusnak, és az intézmények közül a politikai pártokban bíznak legkevésbé. 
 

A szeptemberi indexértékek a következőképpen alakultak (Az index értékei a minimális 0 és a maximális 100 között változnak.)

Hvg.hu NetHangulat Index : 42
Az internetezők között mért szolidaritási index: 72
Az ország jelenlegi helyzete: 33
Az ország várható helyzete: 34
Az internetezők saját jelenlegi helyzete: 56
Az internetezők saját várható helyzete: 61

Az NRC szeptemberben első ízben végezte el NetHangulat felmérését. A hvg.hu megbízásából az intézet ezentúl havonta felméri a hazai internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról, és a közeljövőt illető várakozásairól. A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A szeptemberi adatok tanúsága szerint a felnőtt internetezők többsége negatívan ítéli meg a magyarországi helyzetet: 17 százalékuk szerint egyértelműen rosszul, 36 százalék szerint pedig inkább rosszul alakulnak a dolgok, és mindössze 3 százalék látja egyértelműen jónak a helyzetet. Az internetezők körében is megfigyelhető, hogy az egyes társadalmi csoportok vélekedése eltér egymástól: a férfiak, az 50 év felettiek, a magasabb iskolai végzettségűek, valamint a fővárosban élők az átlagosnál pozitívabb képet alkotnak az ország és a hazai közélet jelenlegi helyzetéről.

Az egészségügy helyzetét látják a legrosszabbnak

A felmérés nemcsak általánosságban, hanem egyes tényezőkre lebontva is vizsgálta az internetezők véleményét. A válaszadók az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán értékelték a közhangulatot alakító tényezőket. Az eredmények meglehetősen negatív képet mutatnak, hiszen az átlagpontszám a hat vizsgált tényező egyikénél sem érte el a közepes szintet jelző 3-as éréket. Legmagasabbra a demokrácia működését (2,7 pont), valamint az ország nemzetközi megítélését (2,6) értékelték, legkevésbé pedig az egészségügyi ellátással (1,9) vannak megelégedve. Némi optimizmust mutat ugyanakkor, hogy szinte minden területen pozitív változást várnak a megkérdezettek a következő évben – leginkább éppen az egészségügy területén. Ugyanakkor komoly javulásban egyik tényező esetében sem reménykednek az internetezők.

Enyhén bizakodó hangulatra utal az is, hogy az internetezők 43 százaléka az életszínvonal javulását várja a következő egy évben, és csak minden negyedik megkérdezett nyilatkozott e téren borúlátóan. A munkanélküliség tekintetében már megosztottabb az internetes közvélemény: nagyjából ugyanannyian számítanak a helyzet javulására, mint amennyien a romlására, illetve a helyzet stagnálására. Érdekes, hogy a korrupciót illetően a legmagasabb azok aránya, akik nem várnak semmiféle változást: 44 százalék szerint a jelenlegi szint marad egy év múlva is, míg azok körében, akik változást várnak, a pesszimisták vannak enyhe többségben.

Hiteltelen politikai pártok  
 

A felmérés vizsgálta egyes intézmények iránti bizalom mértékét is. E szerint az internetezők leginkább az Alkotmánybíróságban, valamint a köztársasági elnök intézményében bíznak, bár a 6,7-es, illetve 6,6-es érték a tízes skálán esetükben is csak erős közepesnek mondható. Nem meglepő, hogy a napi politikához legszorosabban kötődő intézmények bizalmi indexe a legalacsonyabb: a kormány és a parlament egyaránt 3,7-es, míg a politikai pártok mindössze 2,9-es bizalmi indexet mutathatnak fel a szeptemberi felmérés alapján.

A vizsgálatba bevont nemzetközi intézmények presztízse a közepesnél jobb, ezekben a szervezetekben tehát az internetezők az átlagnál jobban bíznak. Az Európai Unió 5,8-es, a NATO 5,7-es átlagértéket kapott, míg az ENSZ 6,3-es bizalmi indexével az Alkotmánybíróság és az államfő után a harmadik legmagasabb presztízsű intézmény az összes megvizsgált között.

Saját helyzetüket jobbnak látják az országénál

Míg az országról meglehetősen lesújtó véleménnyel vannak, saját egyéni helyzetükkel lényegesen elégedettebbek a hazai internet használók. Igaz, elégedettségük elsősorban emberi kapcsolataik minőségéből fakad (ezt ötös skálán átlagosan 3,9-re értékelték), de munkával, tanulással kapcsolatos helyzetüket is a közepesnél jobbnak látják (3,3). Anyagi helyzetükkel már kevésbé elégedettek, bár éppen e téren számítanak leginkább javulásra a következő egy évben: a jelenlegi közepesnek tekinthető 2,7-es átlagpontszám mellett ugyanis fontos megemlíteni, hogy míg a megkérdezettek 61 százaléka nem vár rövidtávon változást anyagi helyzetében, 7 százalékuk pedig inkább romlástól tart, addig csaknem minden harmadik internetező úgy gondolja, egy év múlva jobb anyagi helyzetben lesz majd, mint most.

Nem félnek a terrortámadástól

Bár a hazai internetezők több mint fele úgy gondolja, hogy Magyarországon is fennáll egy esetleges terrortámadás veszélye, kevesen vannak, akik komolyan aggódnak amiatt, hogy terrortámadás áldozataivá válnak. A hazai internetes társadalom 68 százaléka egyáltalán nem tart attól, hogy egy esetleges terrortámadás áldozata lesz, és kevesebb, mint 3 százalék azok aránya, akikben az utóbbi idők terrorakciói komoly félelmet váltottak ki. Annak tükrében, hogy a többség úgy gondolja, hazánk is a terrorizmus célpontja lehet, elgondolkodtató, hogy 55 százalék szerint az ország nincs felkészülve egy esetleges támadásra, és csupán 13 százalék érzi úgy, hogy Magyarország felkészültsége megfelelő.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Virslis babpaprikás

Tovább olvasom