Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 4°C

Mi érdekli a befektetőt?

A Magyarországon regisztrált vállalkozások 29 százaléka Budapesten talált otthonra 2005-ben, s csak közel 4 százaléka Csongrád megyében. S bár ezzel az aránnyal a megyék között térségünk nem számít sereghajtónak, de a fejlődés zálogának mégiscsak a befektetések számát tekintik. Ezért néztük meg, két megyei jogú városunk milyen módszerrel teszi vonzóvá magát a vállalkozások számára.
A vállalkozások támogatásának szükségessége mindig felmerül, ha egy térség fejlődési lehetőségeiről esik szó. Ugyanakkor az adó nem ezt a célt szolgálja. Pedig ilyen funkciót szánt például a helyi iparűzési adónak a települési önkormányzatok egy része. Arra hivatkozva, hogy a városoknak, falvaknak kevés lehetőségük van a befektetések ösztönzésére. Ám idén utolsó évét éljük annak az időszaknak, amikor ezen adófajta fizetése alól, településenként változó szabályok alapján, mentesítés adható, ugyanis 2008-tól e téren is igazodnunk kell az egységes uniós versenysemlegességhez.

Szegeden 2004 óta változatlan, az adóalap 2 százaléka a helyi iparűzési adó – tudtuk meg Zombory Páltól, az adóiroda vezetőjétől. Ez azonban nem jelenti azt, hogy stagnál az e forrásból származó városi bevétel: a tavalyi 5 milliárd 80 millió forinthoz képest az idei terv 6 milliárd. Az összeg előteremtéséből nem csupán a szegedi székhelyű, hanem az itt telephellyel rendelkező vállalkozások is kiveszik részüket. A számok azt mutatják, hogy az utóbbi időben a kereskedelmi és a bankszektor szárnyalt. Ugyanakkor tavaly a 2 millió forintos adóalapot el nem érők kedvezményével több mint 13 ezer vállalkozó élhetett.

A nagyobb vállalkozások számára is vonzó hely Szeged a helyi iparűzési adó fizetése alóli háromféle kedvezmény miatt is. Ennek nagyságrendjét érzékelteti, hogy 92,4 millió forint maradt tíz vállalkozónál a beruházási kedvezmény, több mint 68 millió a rendkívüli adókedvezmény miatt egy, illetve közel 50 millió forint hatvan cégnél az ipari parkbeli letelepedés miatt. A jövő évtől azonban csakis a foglalkoztatás növeléséhez kötődő kedvezmény marad, aminek révén Szeged tavaly közel 8 millió forintot hagyott a vállalkozók zsebében.

Helyi adók

A helyi adók közé tartozik a tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó, ami Szegeden naponta 300 forint. E városban az építményadó négyzetméterenként 400 forint. Hódmezővásárhelyen építményadóként átlagosan 550 forintot kell fizetniük a vállalkozásoknak, mert a városközpont irodáiban nagyobb (900 forint), a külterületen viszont jóval alacsonyabb (200 forint) a négyzetméterenkénti adó összege.

Mégis az utolsó a sorban a helyi adópolitika a Szeged honlapján a befektetők számára összeállított blokkban. A www.szegedvaros.hu címen a befektetők számára fontosnak tartják kiemelni a turisztikai és kulturális környezetet, a munkaerő-piaci adatokat, a hatóságok és közhivatalok számát, leírják a gazdasági és tudományos környezetet, ismertetik a közlekedési és gazdasági adatokat, illetve a település nagyságát bemutató általános jellemzőket. De a gazdasági környezetben is előbb említik meg például az itteni 29 bankfiókot, a vámszabad területként a közvámraktárak alapterületét, az öt ipari parkot és a közüzemi díjakat, a közműellátottságot jellemző és az ingatlanpiaci adatokat, mint a helyi adókat.

Bár a léptékek mások a két megyei jogú városban, hiszen Szegeden több mint 163 ezer, míg Hódmezővásárhelyen közel 48 ezer ember él, de a helyi iparűzési adó Vásárhelyen is 2 százalék. Kedvezményt – idén utoljára – azok a vállalkozások vehetnek igénybe, amelyek 2003. december 31-e előtt kezdték meg működésüket. Szegedhez hasonlóan itt is adófizetés alóli mentességet élveznek a kicsi – Vásárhelyen 500 ezer forint alatti – árbevételű vállalkozások, s különböző arányú kedvezményeket a nagyobbak, egészen a 15 millió forintos árbevételig. A létező 4386 vállalkozás közül tavaly 1301 élt valamelyik kedvezménnyel, és így összesen nagyjából 65 millió forintot kapott a várostól.

Az őstermelők és családi gazdálkodók támogatását magától értetődőnek tekintik, így áttételesen Vásárhely önkormányzata 70-80 millió forinttal támogatja a mezőgazdaságot – tudtuk meg Antal Istvántól,
az adócsoport vezetőjétől. Ugyanakkor Vásárhelyen is azt gondolják: a helyi adópolitika a már meglévő vállalkozások terheit érinti. Az új befektető számára az az ösztönző, amit a vele kötött egyedi megállapodás tartalmaz működése helyi körülményeiről. Hódmezővásárhely honlapján nincs külön, a befektetők számára készített információcsokor. Olvasható viszont Vásárhely gazdaság fejlesztési stratégiája, vagyis jövőképének néhány jellemzője.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szokott vonattal közlekedni?

Tovább olvasom