Kisalföld logö

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 11°C | 14°C Még több cikk.

Mester és tanítvány, generációkon át

Ha tanítvány nevezi mesternek oktatóját, akkor ez azt is jelenti, hogy a mester nemcsak megmutatni, de átadni is képes – mindazt, ami őt mesterré teszi. A speciális iskolától kezdve a szakmunkásképzőn át az egyetemig mesterekkel és tanítványokkal beszélgettünk – akár a június első hétvégéjéhez kötődő pedagógusnap alkalmából is.
– Tehetségünk van a futáshoz – ezt mondta Saci néni – emlékszik Biacsi Ilona.
– Mi meg futunk, ahogy csak tudunk. Aztán Andor bával nagy versenyekre is eljutottunk – fűzi tovább a történetet a néhány perccel fiatalabb húg, Bernadett. Mert edző nélkül nincs eredmény, hiába az akarat. A lányok szerint az edző, vagyis a mester az, aki diktálja a tempót, technikai segítséget ad, de a napi gondjaikban is a támaszuk.

Fuss és fuss!

A külső-baktói tanyavilágban élő családjában 13. gyerekként született Ilonában és a 14-dikként érkezett Bernadettben, vagyis a Biacsi ikrekben rejlő lehetőségeket a szegedi Sólyom utcai speciális általános iskolában Joszné Vass Sarolta, a tornatanár látta meg: a lányokat a sport, a futás felé terelgette. Komolyan atletizálni Antal Andor irányításával 2001-ben kezdtek.

– Hosszú távon erősebb Ili. A nagyobb gyorsaságot igénylő versenyszámokban, rövid távon Berni jobb – néz tanítványaira és a stopperórára Antal Andor, akit a Sportcsillagok gáláján az év edzőjének választottak a fogyatékosokkal foglalkozók közül. A két lány, mint két tojás, de edzőjük a mozgásuk alapján is jól megkülönbözteti az ikreket. Igazi atléták ők: odateszik szívüket-lelküket a futásért.

– Dísznövény- és zöldségtermesztő szakmára járunk a József Attila Általános Iskola és Szakiskolában, jövőre Vásárhelyen parkgondozást tanulunk, de mindennap edzünk. Nyertünk már országos és világbajnokságokat, jártunk Ausztráliában, Svédországban, Tunéziában, Olaszországban, Párizsban is – veszi vissza a szót a beszédesebb Ili. Most a szeptemberi vébé, vagyis Brazília, Argentína a cél.

Szikra

A szakmát oktatók közül azok maradnak a rendszerváltás után is a katedrán, akik szívügyüknek érzik a tanítást – véli a Móra szakközépiskola igazgatója, Szabóné Virág Katalin. Olyan gyerekekkel foglalkoznak ott, akik közül sokan maguk sem hiszik, mi mindenre képesek. A tanári munka értelme: fölfedezni a szikrát, megmutatni az alkotás örömét, új értelmet adni a tanítvány életének.

Mesterképző mesterek

– Sokoldalú, miközben röviden és értelmesen fogalmazva képes átadni a tudását – vagyis: magasabb szintre jutott, mint a szakmunkás – magyarázza Pálvölgyi Ferenc, mit jelent számára a mester kifejezés. A Móra Ferenc Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium nyugdíjba készülő, módszertani könyvet is író mestere példáját két tanítványa is követte: szakmunkásból lett épületgépész szakoktató Hoffmann László, mérnöktanári diplomája megvédésére készül Rabi Zsolt.

– A szakképzős gyerekekre bízom a megszólítást, mikor a tanműhelybe kerülnek. S mikor Oktató úr helyett Mester úrnak szólítanak, tudom: sikerült. Mert a tanműhelyben eleinte talán a legügyesebb tanuló kezét is fogni kell például hegesztéskor, de első munkadarabja elkészítésekor még a legcsibészebb is rájön: a szakmájában alkothat – folytatja Hoffmann László.

– Példakép és minta is a mester – egészíti ki egykori tanárai szavait Rabi Zsolt, aki egyetemi tanulmányai idején is vissza-visszajárt harmadik mesteréhez, Rácz Lászlóhoz, aki a technikusi szintre jutott diákban meglátta azt a pluszt, ami a jó szakmunkást vagy technikust mesterré teszi.

– A módszerekről is sokat elárul, hogy a szegedi épületgépészek 18 éve sorra megnyerik a szakmai versenyeket. Eddig harminc tanítvány jutott el ilyenfajta díjig. De azokra is büszkék a Mórában, akik mesterségük mesterszintű elsajátítását igazolják a szegedi és azon kívüli építkezéseken. Vagy azokra a mesteremberekre, akik felnőttként is visszatérnek, hogy itt tanulják meg gyorsan változó szakmájuk új fortélyait, illetve gyereküket íratják ebbe az iskolába, ahol maguk is tanultak.

A fizika törvényei

– A fiatalok ötleteinek szűrése a legfontosabb feladat. Ugyanis a kutatói pályán elinduló még nem tud különbséget tenni megvalósítható és irreális között – magyarázza Szabó Gábor professzor, akadémikus. A szegedi egyetem fizikus tanszékcsoportjához tartozó optikai és kvantumelektronikai tanszékén ügyködők zöme harminc év körüli. Ez is oka annak, hogy e csapat a fiatal kutatók sikeres menedzselése miatt is nevezetes. – Átültettük 1993-ban az amerikai rendszert, de anélkül, hogy a Phd-hallgatók és a professzorok közé beiktattuk volna a postdoktori szintet – magyarázza az akadémikus, aki szerint a hazai egyetemeken a korfa se ideális, mert sok az idős oktató-kutató, kevés a középkorú.

– Hallgatóként, tudományos diákköri, majd szakdolgozatot íróként a Szabó professzor által irányított csoport megbeszélésein tanultam a legtöbbet – emlékszik kutatóvá érésére Erdélyi Miklós tanszéki munkatárs. Újabban ő koordinálja a középiskolások informálását.

– Akkor figyelünk föl egy hallgatóra, ha a megtanultak mellett már egy új poblémát és az azzal összefüggő kérdéseket is képes megfogalmazni – magyarázza a professzor, mitől „jó tanítvány" egy fiatal. Ugyanakkor szerinte az egyetemi oktatói munka a szakma igazi megértését szolgálja. Az egyetemen a legjelentősebb tudóstól is elvárja, hogy oktasson is. Szabó professzor úgy véli: félkarú óriás az egyetemen az a kutató, aki nem nevel ki maga mellé tanítványokat. Az igazi mestert inspirálják a tanítványok – az ötleteik és leginkább a kérdéseik.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Népesedési válsághelyzet az egykori NDK területén

Csak aluliskolázott és kiábrándult férfiak maradtak az egykori NDK területén - durván… Tovább olvasom