Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Merre visz a kistelepülések útja?

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) felmérést végzett fő célterületén, a 10 ezer fő alatti településeken.

A kutatás által tükrözött kép mielőbbi kedvezőbbé tételét számos, időközben megnyitott intézkedése célozza.

Sikertörténetként az elmúlt néhány évet a közép-dunántúliak és a Pest megyeiek élték meg: 43–44 százalékuk szerint településük előrébb lépett. Az észak-alföldiek tekintélyes része viszont kudarcként élte meg az évtized második felét, ebben a régióban az átlagot jóval meghaladja a hanyatlást említők aránya (34 százalék).

Az infrastruktúra és a közszolgáltatások színvonala erőteljesen meghatározza, hogy az emberek mennyire tekintik fejlettnek vagy fejletlennek lakóhelyüket. Kutatási tapasztalatok számos esetben igazolták, hogy ha a mindennapokat meghatározó körülményekkel kapcsolatban akár a legkisebb hiányérzete is támad a lakosságnak, ezzel arányosan az általános közérzet jelentős mértékben romlik. Ezért lehetséges az, hogy a vidéki társadalom az infrastruktúrával és az alapszolgáltatásokkal ugyan közepesen vagy akár nagymértékben elégedett, mégis kevesen érzik úgy, hogy településük maradéktalanul fejlődne.

A mindennapi életvitelt befolyásoló infrastrukturális tényezők közül egy százfokú elégedettségi skálán szinte egyedülállóan magas, 81 és 90 közötti pontszámokkal értékelték az áram-, a víz-, a gáz- és a telefonellátás minőségét. A csatornázottság és a közlekedés feltételrendszerét azonban már csak közepes körüli színvonalúnak tartják.

A kistelepüléseken élők szerint a szolgáltatói szféra nem hagyja cserben őket, például a posta és a mobilszolgáltató cégek által nyújtott lehetőségekről kifejezetten kedvezően nyilatkoznak (84, illetve 83 pont).

Összességében inkább elégedettek a mindennapi bevásárlás feltételeivel (72 pont), valamint a távolsági buszközlekedés sűrűségével, elérhetőségével (66 pont). A 10 ezer fő alatti települések lakossága közepesre értékeli a pénzügyi szektor elérhetőségét, a bankok és biztosítók által nyújtott helyi szolgáltatásokat (55 pont). Ennél még kritikusabbak a vasúti közlekedés gyakoriságával, hozzáférhetőségével (48 pont).

A kutatás eredményeiből jól látszik, hogy minél nagyobb lélekszámú egy község, annál elégedettebbek az ott élők a számukra nyújtott szolgáltatásokkal.

Az ÚMVP intézkedéseinek többsége azt célozza, hogy a kutatás által tükrözött összkép rövid időn belül kedvezőbbé váljon. A III. tengely közel 200 milliárd forint forrást jelent az ötezer főnél kevesebb lakossal rendelkező kistelepülések számára, az októberben pályázható LEADER-program pedig 70 milliárd felhasználására nyújt esélyt. Az előbbiek közül kifejezetten az alapszolgáltatások elérhetőségének javítására ad lehetőséget az integrált közösségi és szolgáltató terek pályázata, amely október 15-ig áll nyitva, a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésére korábban kiírt jogcím keretében pedig közel 1100 település szerzett be és állított a helyiek szolgálatába legalább 9 fő szállítására alkalmas falu- vagy tanyabuszokat. A III. tengely hamarosan ismét hozzáférhető négy intézkedése (mikrovállalkozás- és falusiturizmus-fejlesztés, falumegújítás, örökségvédelem) is hozzájárul ahhoz, hogy a vidéki életminőség közelebb kerüljön az Európa nyugati felén megtapasztalható színvonalhoz.

Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával.
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új influenza: meghalt egy újabb beteg

Az új típusú influenza harmadik magyarországi áldozata egy fiatal nő volt, daganatos betegség miatt kezelték, szervezetét legyengítette a kezelés. Tovább olvasom