Kisalföld logö

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 20°C | 30°C Még több cikk.

Megvédenék az Alotmánybíróságot az egyszeri ember beadványától

Schiffer szerint ami a Fidesznek jó volt ellenzékben, az terhes kormányon, mert nem kívánják azt, hogy az elégedetlen állampolgárok az Alkotmánybírósághoz forduljanak.

17:50 - Klebersberg Kunóról emlékezett meg a Jobbik

Napirend utáni felszólalásában Korondi Miklós (Jobbik) gróf Klebersberg Kunó egykori vallás és közoktatásügyi miniszterről emlékezett meg. Párttársa, Z. Kárpát Dániel a népesedési problémáról beszélve a kormányzati intézkedéseket, illetve azok hiányát bírálta.

Szijjártó: a kormány megtette az olimpiai felkészüléshez szükséges intézkedéseket
A kormány megtette a maga részéről szükséges feladatokat ahhoz, hogy a londoni olimpiai játékokra zavartalanul tudjanak felkészülni a magyar sportolók - mondta Szijjártó Péter (Fidesz). A képviselő hangsúlyozta, hogy a kormány is foglalkozott az olimpiai felkészüléssel, meghallgatta a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét és nyugtázta, hogy a kabinet elvégezte saját feladatait az ügyben.
Elmondta, hogy a kormány a sportegészségügyi háttérhez is biztosítja a felkészülési forrásokat. Kitért arra is, hogy a MOB-on belül megalakult az olimpiai előkészítő testület. A kvalifikációt ismertető Szijjártó Péter mindenki érdekének nevezte, hogy Magyarország Londonban meg tudja ismételni pekingi teljesítményét és a világ húsz legeredményesebb országa között legyen. Kitért arra is, hogy kiemelt figyelemmel kell kísérni a paralimpiai versenyzőket is, akik közül körülbelül 30-40-nek lesz lehetősége arra, hogy részt vegyen a játékokon.
A doppingellenes küzdelemre kitérve kijelentette, hogy 2010-ben Magyarországot az illetékesek teljes megfelelőségű országnak minősítették.

Ezt követően Latorczai János levezető elnök köszöntötte a Bundestag díszpáholyban helyet foglaló alelnökét, majd bezárta a parlament ülését.

17:20 - Jobbik: az AB a jogállamiság egyik legfontosabb intézménye

Gyüre Csaba (Jobbik) felszólalásában arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság (AB) a jogállamiság egyik legfontosabb intézménye, azonban a kétharmados parlamenti többség "folyamatosan támadja az alkotmányos jogrendet, ráadásul azokat az elemeit rombolnák le, amelyek korlátot állítanak a parlamenti többség elé". Az ellenzéki politikus kifogásolta azt is, hogy utólagos normakontroll benyújtásához az új törvény értelmében az összes ellenzéki párt összefogására lenne szükség, vagyis "egyedül a Fidesz, a tulajdonképpeni jogalkotó képes ilyet kezdeményezni".
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt kérte, hogy a Ház támogassa azt a módosító indítványát, amely lehetővé tenné a benyújtók számára a jelenleg az AB előtt fekvő beadványok "átkonvertálását az új alaptörvényre". Enélkül ugyanis ezek a beadványok és főleg az ezekben foglalt esetleges alkotmánysértések "elvesznek" - tette hozzá. A jobbikos politikus leszögezte: ha a parlament többsége támogatja az indítványát, akkor a Jobbik is támogatja a törvényjavaslatot.
Balczó Zoltán (Jobbik) azt a példát említette, amikor személyesen fordult az Alkotmánybírósághoz a parlamenti állandó bizottságokban bevezetett helyettesítés ügye miatt. A politikus véleménye szerint a bizottsági tagok helyettesítése ugyanis sérti az egyenlő mandátumok elvét.

Fidesz: nem először választanak volt képviselőt alkotmánybírónak
Kozma Péter (Fidesz) a korábbi hozzászólásokra reagálva arról beszélt, hogy nem a mostani ciklusban történt meg először, hogy volt országgyűlési képviselőt alkotmánybírónak jelöltek, és meg is választottak. "Ez a gyakorlat nem ebben a ciklusban kezdődött (...) és ez önmagában egyáltalán nem negatívum" - fogalmazott.

MSZP: már az alaptörvény rossz
Bárándy Gergely (MSZP) úgy fogalmazott: az AB-nek egy olyan alaptörvény alapján kell döntéseit meghoznia, amely az AB jogköreit súlyosan korlátozza például gazdasági ügyekben és egy "avítt, vállalhatatlan stílusú preambulum alapján kell értelmeznie az alkotmányt". Az ellenzéki politikus szerint ha rossz az alaptörvény, akkor teljesen mindegy, hogy a sarkalatos törvények hogyan épülnek rá erre. Az általános vitát elnapolták és a Ház megkezdte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló jogszabály módosításának általános vitáját.

Kormány: a jogszabályi harmonizáció miatt kell módosítani a NAV-ról szóló törvényt
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megalakulása eltelt tíz hónapban felmerült, a személyi állományt érintő pontosítás és kiegészítés igénye, valamint az időközben lezajlott jogszabály-módosításokkal való összehangolás miatt van szükség a testületről szóló törvény módosítására - mondta előterjesztői felszólalásában Kármán András. A nemzetgazdasági tárca államtitkára hangsúlyozta, hogy a NAV a hatékony költségtakarékos közigazgatás elveire építve biztosítja az állam adó- és adó jellegű bevételeinek teljes körű kontrollját és védelmét. A törvénymódosítást részekre bontva közölte, hogy azok közül az első a szervezet 17 ezer fős civil és ötezer fős hivatásos állományú tagjára vezet be közös rendelkezéseket. Ezek egyebek között a pályázati rendszerről, a besorolásról, a nyelvpótlékról, a szakmai címekről és az összeférhetetlenségi szabályokról szólnak. A második rész a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó törvényből emel át elemeket. A harmadik pedig kimondja, hogy a testület jogelődje, a Vám- és Pénzügyőrség egy rendvédelmi szerv volt, a NAV viszont már államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal.
Balla György (Fidesz) a törvény módosítását a hatékonyság növelésének és a költségtakarékosság igényével indokolta. A kormánypárti képviselő reményét fejezte ki, hogy a vita után a parlament támogatni fogja tudni a módosítást, bár a szocialisták szavazataira nem számít. Jogok nem sérülnek, hanem összehangolják azokat - fogalmazott.
Józsa István (MSZP) felszólalásában kaotikusnak nevezte a jelenlegi helyzetet, amely nyílt beismerése annak, hogy a NAV-ot kapkodva állították fel. Az ellenzéki politikus aggályosnak és mulasztásos törvénysértésnek nevezte, hogy a törvény elfogadásával, illetve módosításával egy időben nem készült el a végrehajtási rendelet. Józsa István hiányolta az érdekegyeztetést, amellyel már a törvény tavalyi benyújtásakor el lehetet volna kerülni a későbbi zavarokat.
Szilágyi Péter (LMP) a kapkodó jogalkotás következményeire hívta fel figyelmet, és szintén hiányolta az érdekegyeztetést. Az ellenzéki politikus szerint a törvénymódosítás komoly érdeksérelemmel járhat, ezért azonnali érdekegyeztetésre van szükség.
Bertha Szilvia (Jobbik) szemfényvesztésnek nevezte, hogy az előterjesztő csak apró módosításokról beszélt. Az ellenzéki képviselő ugyancsak hiányolta a társadalmi egyeztetést. Bertha Szilvia szerint a természetbeni juttatások leépítése, az előmenetelre és a juttatásokra vonatkozó garanciális szabályok megszűnése miatt a törvénymódosítás megszorító csomagot jelent a pénzügyőrök számára. A levezető elnök kedden délután lezárta a törvénymódosító javaslat általános vitáját.


15:20 - Salamon: indokolatlan, hogy jogi érdek nélkül bárki az Ab-hez fordulhasson
Az LMP-s Schiffer András vezérszónoki felszólalására reagálva az előterjesztő alkotmányügyi bizottság elnöke, Salamon László (KDNP) azt mondta: az actio popularist - vagyis azt, hogy bárki jogi érdek nélkül kérheti egy jogszabály megsemmisítését - sok bírálat érte az elmúlt években, fenntartását indokolatlan tartják, és erről már az új alaptörvény elfogadásakor rendelkezett a Ház.

Répássy: nem történt érdemi hatáskörszűkítés
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az actio popularis megszüntetésével kapcsolatban azt mondta: ezt az Alkotmánybíróság kezdeményezte és a Velencei Bizottság sem kifogásolta, a nemzetközi tanácsadó testület mindössze azt javasolta, hogy az alapvető jogok biztosa is kérhessen utólagos normakontrollt, és ezt lehetővé teszik. Hozzátette: az, hogy eddig jogi érdek nélkül bárki az Ab-hez fordulhatott, oda vezetett, hogy jelenleg 1600 befejezetlen ügy van a testület előtt. A pénzügyi tárgyú törvények elbírálásának korlátozásáról kifejtette: megítélése szerint ez nem tekinthető érdemi korlátozásnak, amit jelez, hogy az Ab már a hatáskörszűkítés óta is bírált el adótörvényt - az államtitkár szavai szerint - "igen kreatívan", az emberi méltóság sérelmére hivatkozva. Ez azt mutatja - folytatta -, hogy végső soron az Ab maga döntheti el, van-e hatásköre a pénzügyi tárgyú törvények felülvizsgálatára, amit az alkotmány alapjogsérelem esetén tesz lehetővé, és ezt a döntését senki sem bírálhatja felül.

Horváth Zsolt (Fidesz): új kihívásoknak kell megfelelnie az Alkotmánybíróságnak
A fideszes Horváth Zsolt arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróságnak két fontos tényezőnek kell megfelelnie az új törvény elfogadása után, az egyik a minőség a szakmai munkában, a másik pedig a hatékonyság. Szerinte az új törvény hatályba lépése után nincsen türelmi idő, magas színvonalú munkát kell garantálni, és a testületnek az új működési rendben hatékonynak kell lennie. A fideszes politikus súlyos csúsztatásnak nevezte, hogy actio popularis intézményének megszüntetése után ne lenne lehetősége az állampolgároknak az Alkotmánybírósághoz fordulni, hiszen alkotmányjogi panasz intézménye erre szolgál majd.

Hosszas vita az Alkotmánybíróságról szóló törvényről
Hosszas, kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki kedden az országgyűlésben az Alkotmánybíróság jogkörének változásaival kapcsolatban. Az LMP és az MSZP képviselői az actio popularis, vagyis az állampolgári beadványok lehetőségének megszüntetését bírálták. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár ugyanakkor úgy vélte, hogy actio popularis eddig is "szemfényvesztés" volt, hiszen a most megmaradt 1600 beadvány 99 százaléka éppen olyan állampolgári beadvány, amiket nem bírált el az Alkotmánybíróság már hosszú ideje. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője ugyanakkor azt mondta: az eddigi eredménnyel elbírált alkotmánybírósági ügyek 90 százalékát kezdeményezték azok - beleérte a parlamenti képviselőket is - akiket most a javaslat kizár az indítványozói körből.
Az LMP-s politikus azzal érvelt, hogy például 2006 őszén, amikor a Demszky-féle városvezetés korlátozta a gyülekezés jogot, és nem engedélyezte, hogy traktorokkal Budapest területére be lehessen hajtani, akkor ő maga állampolgárként tett beadványt, amiben 2007 februárjában az Alkotmánybíróság igazat adott neki. Szerinte ugyanakkor az új szabályok értelmében ezt nem tehette volna meg, sőt az akkor az akciót szervező Magosz is hosszú hónapok után került volna csak abba a helyzetbe, hogy egy végigvitt bírósági procedúra után eljusson az Alkotmánybírósághoz.
"Ami önöknek jó volt ellenzékben, az terhes kormányon, nem kívánják azt, hogy az önök politikájával elégedetlen tömegek utcára tudjanak vonulni, nem kívánják, hogy az önök jogszabályaival elégedetlen állampolgárok az Alkotmánybírósághoz forduljanak" - tette hozzá. Répássy Róbert szerint viszont ez csúsztatás, mert azok akiket a gyülekezés jogában akadályozna egy ilyen jogszabály, "viszonylag gyorsan" tudnának az Alkotmánybírósághoz fordulni, de előtte a rendes bíróságon kellene jogorvoslatot kérniük, és ha a bíróság igazat ad nekik akkor nem is kell eljutniuk az Alkotmánybíróságig.

14:34 - Balla Mihály: még nincs vége az arab tavasznak

Balla Mihály, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint még nincs vége az észak-afrikai és közel-keleti országok átalakulási folyamatának, az érintett államok a változás különböző lépcsőfokain állnak. A politikus abból az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek, hogy kedden az Információs Hivatal zárt ülésen tájékoztatta a bizottságot az észak-afrikai országok átalakulási folyamatáról.

Mint Balla Mihály az ülés után elmondta, több országban demokratikus választásokat akarnak kiírni, új alkotmányt dolgoznak ki a diktatórikus rezsimek bukását követően. Míg Tunéziában például hamarosan választásokat rendeznek, máshol még folyik a polgárháború - mutatott rá, arra utalva, hogy az egyes országok az átalakulás különböző lépéseinél tartanak. Hozzáfűzte, ugyanakkor nehezíti a helyzetet, hogy a szegénység és a munkanélküliség továbbra is súlyos problémát jelent a térségben. Kifejtette, több nemzetközi szervezet, például az ENSZ, a NATO vagy az EU modelleket dolgoznak ki a várható változásokról, a kialakuló új rendszerekről.

Nehéz megítélni, hogy Magyarország mennyiben szolgálhat példaként a térség demokratizálódó országai előtt, de a rendszerváltozásban, demokráciaépítésben szerzett tapasztalatait átadhatja, így például képzéseket, találkozókat tarthat a közigazgatási szakembereknek - vélekedett, hozzátéve: "ez a fajta szerepvállalás már működött a Nyugat-Balkánon". A tapasztalatcserének ugyanakkor mindenképpen nemzetközi együttműködésre keretében kell megvalósulnia - hangsúlyozta. Balla Mihály szerint Magyarország már megmutatta elkötelezettségét a régió demokratikus átalakulása mellett, hiszen a magyar diplomácia komoly szerepet vállalt azzal, hogy az elmúlt hónapokban a líbiai Tripoliban működő magyar nagykövetség látta el az európai polgárok diplomáciai és konzuli védelmét.

13:26 - Németh Zsolt: a magyar kormány nem hagyja magára a vajdasági magyarokat

A magyar kormány semmilyen vonatkozásban nem hagyja magára a vajdasági magyarokat, illetve azok legitim politikai képviseletét a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) - jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt kedden a szerbiai kárpótlási törvényről tartott meghallgatáson.

A külügyi tárca parlamenti államtitkára utalva arra, hogy az Európa Tanács decemberi ülésén dönt majd Szerbia uniós tagjelöltségéről, azt mondta, a magyar kormány érdekelt abban, hogy a bővítési folyamat dinamikusan fennmaradjon, és szeretnék, ha eddig az időpontig lehetővé tenné Szerbia a kárpótlási törvény megfelelő módosításával, hogy "támogatni tudjuk a tagjelölti státusz megszerzésében." Ugyanakkor úgy fogalmazott: "Magyarország nem tud lemondani semmilyen eszközről, a vétó eszközéről sem tud lemondani, annak érdekében, hogy nemzeti érdekét (...) érvényesítse".

A magyarságunkról van szó, a mellettük való kiállás az önmagunk melletti kiállást jelenti - szögezte le. Hozzáfűzte: szó van még a jogállamiságról, Európáról és az Európai Unióról. Mint mondta, számos vonatkozásban a jogszabály a nemzetközi jogba, és az unió dokumentumaiba ütközik. Az államtitkár azt mondta, hogy mindenkit hidegzuhanyként ért a jogszabály ilyen formában történő elfogadása, amelynek értelmében, azok, akik a második világháború idején a megszálló csapatokban szolgáltak, illetve leszármazottaik nem részesülhetnek a kárpótlásból. Ezzel a passzussal a szerb törvényhozás újraalkotta a kollektív bűnösség elvét - fogalmazott Németh Zsolt. Az államtitkár szerint azt a sebet tépték fel, amit az elmúlt években megbékélési folyamat keretében Magyarország és Szerbia elkezdett begyógyítani.

A kezdeti lépések ígéretesek voltak, ezt a folyamatot akadályozta meg most ez a jogszabály. "Nem is tudunk továbbmenni a megbékélés útján egészen addig, amíg ezt az akadályt nem sikerül elhárítani az útból" - szögezte le az államtitkár. Nem egyedi jogszabályról, nem marginális kérdésről van szó, hanem egy fundamentális problémáról, a kollektív bűnösség újraélesztéséről úgy, hogy ehhez konkrét joghátrány kapcsolódik, a törvény előtti egyenlőség sérelme - fejtette ki, hozzátéve: az a lehetőség sem áll nyitva, hogy a magyarok rehabilitáció útján részesülhessenek a kárpótlásból. Megjegyezte: a magyarok alapvetően nem háborús bűnösként, hanem a kommunista államosítás és kollektivizálás eredményeként veszítették el tulajdonukat. Németh Zsolt az elkövetkező időszak fontosnak feladatának tartotta, hogy felmérjék milyen volumenű vagyonról van szó.

Azzal kapcsolatban, hogy Bozidar Djelic, a szerb kormány integrációs ügyekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettese október 5-én azt mondta: a szerb parlamentben nincs meg a többség ahhoz, hogy "egyenlőségjelet tegyenek azok közé, akik a fasizmus áldozatai voltak és azok közé, akik az adott pillanatban fegyveresen a fasizmus oldalán álltak", úgy fogalmazott: ezzel alátámasztotta, hogy a kollektív bűnösség elvénél is súlyosabb dologról van szó, fasisztának minősítette a komplett vajdasági magyarságot is. Megjegyezte, hogy a bolgár és német megszálló csapatokra, leszármazottaikra is vonatkozik a törvény, ugyanakkor az usztasa, csetnik és egyéb társutasokra nem. Németh Zsolt kiemelve, hogy valódi nemzeti ügyről van szó, a parlamenti pártok támogatását kérte, és azt mondta, bármikor készek a konzultációra. Potápi Árpád (Fidesz) a bizottság elnöke úgy fogalmazott: "szinte arculcsapás" az utóbbi néhány hét eseménye, és értetlenül állnak előtte.

Szili Katalin (független) azt mondta, Magyarország és a magyarok nem hagyják magukra a vajdasági magyarokat. Úgy vélte: itthon biztosan sikerül közös hangot találni, a másik kérdés, hogy sikerül-e európai partnereket is szerezni. Kalmár Ferenc (KDNP) szerint Szerbia visszatért "a bizánci politikához". Nem szabad, hogy ez tárgyalási alapot képezzen, vissza kell vonni a jogszabály vonatkozó passzusát és utána tárgyalunk - szögezte le. Ékes Ilona (Fidesz) felolvasta Teleki Júlia délvidéki író levelét, akinek családját a közelmúltban rehabilitálták a kollektív bűnösség alól. Ebben az kérte, ne feledkezzenek meg róluk a Délvidéken, Magyarország tartson ki a vajdasági magyarok mellett, és függjön Szerbia uniós tagsága attól, hogy a kollektív bűnösség elvét visszavonják.

Dorosz Dávid (LMP) elmondta, hogy kedden tárgyalásokat kezdtek, amelynek célja, hogy elérjék, európai anyapártjuk nyomást gyakoroljon a szerbiai politikai elitre. Szávay István (Jobbik) a kárpótlási törvényt a kormány külpolitikai kudarcaként értékelte. Azt kérdezte, hogy nem tart-e az államtitkár attól, hogy miután Csehországot és Szlovákiát a Benes-dekrétumok ellenére felvették az unióba, ez negatív precedens lesz. Németh Zsolt válaszában kiemelte: nem a magyar külpolitika, hanem az uniós integráció esetleges kudarcáról van szó, és ez nekünk ugyanolyan szomorú, mint az egész Balkánnak. A vajdasági magyaroknak érezniük kell, hogy odaállunk melléjük - fogalmazott. Ami Csehország és Szlovákia esetében történt, az rossz precedens - állapította meg, hozzátéve: fontos, hogy a magyar külpolitika álláspontja egyértelmű, világos legyen.

13:12 - Braun Márton: fontos, a nemzeti szuverenitással kapcsolatos döntéseket fogadtak el

Az Európa Tanács (ET) mellé rendelt magyar parlamenti delegáció fontos eredményeket ért el, amikor a testület a magyar indítványokkal kiegészítve fogadta el a múlt héten a nemzeti szuverenitással és az államisággal is összefüggő határozati javaslatot - jelentette be egy keddi, budapesti sajtótájékoztatón a fideszes Braun Márton.

A küldöttséget vezető politikus hozzátette, hogy nemcsak az ET-ben léptek fel, mert vendégül látták a szerb delegációt, akikkel a Szerbiával kapcsolatos magyar problémákat próbálták tisztázni. A szocialista Szabó Vilmos arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti szuverenitás kérdését napirenden kell tartani, mert az központi téma.

Hozzátette, hogy kérdés viszont sok olyan problémát hordoz magában, amelyek az európai és a nemzetközi biztonságot veszélyeztetik. A politikus, aki hangsúlyozta az emberi illetve ezen belül a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításának fontosságát, arra is kitért, hogy a nemzetközi biztonságot veszélyeztető szituációkban mindig sérülnek valamelyik meghatározó nemzeti kisebbség jogai. Közölte, hogy ezért ki kell dolgozni és alkalmazni azokat a garanciákat, amelyek a konfliktusok elkerülését szolgálják.

A képviselő elmondta, hogy az Európa Tanácsban tett felszólalása során a nemzeti identitás garanciái között nevezte meg az anyanyelv használatának és oktatásának biztosítását, mert ez teszi lehetővé egy kisebbség megmaradását. Ehhez kapcsolódik a nemzeti kultúra és történelem megőrzése - mondta, és kitért arra is, hogy beszédében megemlítette a határon túl élő magyar kisebbségeket ért sérelmeket. Kalmár Ferenc (KDNP) saját felszólalását felidézve közölte, a nemzetközi jogszabályokat úgy kell kialakítani, hogy az intoleranciát toleranciává alakítsák át, miközben csökkentik a gyűlöletet és oldják a feszültséget. Beszéde másik üzenetének nevezte, hogy Európában nemcsak ciprusi, kaukázusi vagy grúz, hanem magyar probléma is található. Felemlítette az erőszakos asszimilációt, az elvándorlást, a közösségi jogok hiányát, a kollektív bűnösség elvét és az anyanyelv használatának korlátozását. Hangsúlyozta, hogy a magyar delegáció három módosító indítványt nyújtott be.

Elsőként kiegészítették azt a szöveget, amelyik szerint az önrendelkezési jogot elsősorban az ET nemzeti kisebbségi jogokról szóló keretegyezménye biztosítja. Javaslatuk nyomán az autonómia kérdését is beemelték a nemzeti szuverenitás témakörébe. Hozzátette, hogy másik módosító indítványuk gyakorlatilag ugyanerről szólt, de azt egy másik ponthoz nyújtották be.

Eszerint a közgyűlés ismételten felkérte a tagállamokat, hogy ha még nem tették meg, akkor írják alá és hajtsák végre a keretegyezményt valamint tartsák tiszteletben egy korábbi közgyűlési határozat alapelveit. A magyar delegáció utolsó módosító javaslata azt mondta ki, hogy az államok ne csak ratifikálják, de hajtsák is végre a határozatokat. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy egy történelmi sikert értek el, mert egy olyan normát tudtak kötelező szintre emeltetni, amelyben az autonómia és a területi autonómia biztosítását kötelezően előírják. Szerinte ez komoly jelentőséggel bír majd a székelyföldi, illetve vajdasági autonómiatörekvések esetében.

A képviselő a fő üzenetnek nevezte, hogy az autonómiának meg kell teremteni az anyagi alapjait is, miközben létre kell hozni az alkotmányos garanciákat. Emellett a kisebbségeknek saját törvényhozó és végrehajtó szervei kell hogy legyenek, és részt kell venniük az állami döntéshozatalban is. Braun Márton kitért arra is, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) most is, mint minden évben az Európa Tanácsban számolt be működéséről és a világgazdaság helyzetéről. A politikus megállapítása szerint talán ideje lenne, hogy a szervezet átvegye a hitelminősítő intézmények szerepét. Harangozó Gábor (MSZP) az OECD jelentést értékelve közölte, hogy a testület megpróbált felvázolni egy, a válságból kivezető utat, miközben egy olyan komplex javaslatcsomagot tett le az asztalra, amelyik alapvetően különbözik az eddig megszokottaktól.

A jelentésből idézve elmondta, hogy annak alapján a GDP alapú növekedés véget ért, ezért az OECD azt javasolta, hogy vezessenek be egy 11 mutatóból álló úgynevezett jóléti indexet. A szervezet a válságból való kitörés kulcspontjainak a munkahelyteremtést és a foglalkozásnövelést nevezte meg. Hangsúlyozta, hogy az OECD a zöld gazdaságban rejlő növekedési potenciál mellett foglalt állást. Végül elmondta, hogy a közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely szerint bevezetnének egy globális pénzügyi tranzakciós adót.

12:10 - Paczolay: az Ab megváltozott hatáskörrel is az alkotmányosság védelmezője

Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke szerint az általa vezetett testület megváltozott hatáskörrel, de továbbra is alkalmas lesz arra, hogy betöltse szerepét, és az alkotmányosság védelmezője legyen. Paczolay Péter kedden a parlamentben az alkotmánybírósági törvény általános vitájában felszólalva hangsúlyozta: a testület hatáskörének lényegi kérdéseiről már a jövő év elején életbe lépő új alaptörvény elfogadásakor döntött a Ház, és ezt a vitát le is zárta.

Szavai szerint az Ab megőrizte alkotmányvédő szerepét, de hatáskörében "új egyensúly" jött létre azzal, hogy amíg korábban jogi érdek nélkül bárki kezdeményezhette jogszabályok megsemmisítését, a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az új szabályozás az egyéni alapjogvédelemre helyezi a hangsúlyt.

Az Ab elnöke ugyanakkor kiemelte, hogy a testület pénzügyi tárgyú törvények esetében továbbra is korlátozott hatásköre nem része ennek az egyensúlynak, az "tátongó lyuk az alkotmányvédelemben". A sarkalatos törvény tervezetéről - amelyet az alkotmányügyi bizottság nyújtott be - azt mondta: koncepcionálisan jó, figyelembe veszi azokat a javaslatokat, amelyeket korábban az Ab nevében megfogalmazott, és így magában hordozza a hatékony - az egyéni jogsérelmek esetében az eddiginél hatékonyabb - alapjogvédelem esélyét.

Paczolay Péter ezzel kapcsolatban aláhúzta: bár az actio popularis megszűnik, az érintettek továbbra is kérhetik az alapjogaik valamelyikét sértő jogszabály felülvizsgálatát. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy bár az utólagos normakontroll lehetősége nem áll nyitva előttük, az állampolgárok továbbra sem maradnak eszköztelenül, alkotmányellenes jogszabály alkalmazása miatt senkit sem érheti hátrány.

Hozzátette: az alkotmányjogi panasz voltaképpen egyéni ügyben érintettséghez kötött normakontrollként értelmezhető, ami azért üdvözlendő, mert az új alkotmány "radikálisan szűkre szabta" az utólagos normakontroll indítványozására jogosultak körét, erre csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának lesz lehetősége.

Azzal kapcsolatban, hogy az Ab ezentúl bírói döntéseket is felülvizsgálhat, Paczolay Péter azt hangsúlyozta, a testület nem válik szuperbírósággá, mivel csak a döntések alkotmányos jogokat sértő vonatkozásait tárgyalja majd. Az ügyáradat kezelésében pedig az lesz segítségére, hogy határozatai nagy részét tanácsokban hozhatja meg. Az Ab elnöke helyesnek nevezte, hogy bár a testület 2012. január 1-jén folyamatban lévő eljárásai megszűnnek, ha a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte, az indítványozók jelentős része három hónapon belül alkotmányjogi panaszként "visszahozhatja" kifogását.

12:02 - Nemzeti összetartozás bizottság

A magyar kormány semmilyen vonatkozásban nem hagyja magára a vajdasági magyarokat, illetve azok legitim politikai képviseletét a Vajdasági Magyarok Szövetségét (VMSZ) - jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt kedden. A külügyi tárca parlamenti államtitkára a közelmúltban elfogadott szerbiai kárpótlási törvényről azt mondta, hogy mindenkit hidegzuhanyként ért a jogszabály ilyen formában történő elfogadása. Ezzel a passzussal a szerb törvényhozás újraalkotta a kollektív bűnösség elvét - fogalmazott Németh Zsolt, hozzátéve: a törvény számos ponton ütközik a nemzetközi jogba is.

11:47 - Benyújtotta saját választójogi tervezetét a Jobbik

Hétfőn benyújtotta az Országgyűlésnek a Jobbik a választójogi törvényjavaslatát. A koncepció szerint az ellenzéki párt egyfordulós választást szeretne, ahol a parlamentbe jutás küszöbe a jelenlegi 5-ről 4 százalékra csökkenne, csak a " mindenkori törvényben rögzített elemi iskolai végzettséggel" rendelkezők szavazhatnának és jelentősen változnának a kopogtatócédulák gyűjtésének szabályai is - jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Vona Gábor pártelnök. Az ellenzéki politikus hozzátette: reméli, hogy a javaslatot hamarosan az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága is megtárgyalja és támogatni fogja, hogy a tervezet a parlament elé kerüljön.

11:35 - Cséfalvay: két éven belül át kell ültetni a jogrendbe a fogyasztók szerződési jogairól szóló keretirányelveket

Az európai uniós tagállamoknak két éven belül kell átültetniük jogrendjükbe a fogyasztók szerződési jogairól szóló keretirányelveket, mivel azokat az Európai Tanács október 10-én elfogadta és húsz napon belül nyilvánosan is kihirdeti - közölte Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának keddi ülésén, ahol a magyar soros elnökség fogyasztóvédelem területén elért eredményeiről számolt be. Cséfalvay Zoltán azt mondta, hogy a fogyasztók szerződési jogairól szóló keretirányelv - amelyet a magyar elnökség alatt vittek sikerre - javítani fogja a fogyasztók védelmét az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések és a távértékesítés területén, beleértve az online ügyeleteket is. Hozzátette: az irányelv egyértelműsíti a szerződések tartalmát, a kiszabható díjakat; rögzíti, hogy az értékesítés során nem szabad rejtett költséget beiktatni, kötelező feltüntetni a vásárlás teljes költségét, és tilos alkalmazni az úgynevezett előre beikszelt bokszokat, amelyekkel az ügyfél általa nem kívánt más szolgáltatásokat is megvásárol az eredeti termék vételével párhuzamosan.

11:14 - Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat (expozé)

Az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat keddi általános vitájának kezdetén Salamon László (KDNP), az előterjesztő alkotmányügyi bizottság elnökeként parlamenti expozéjában azt mondta : a tavasszal elfogadott új alaptörvény módosította az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányos szerepkörét, érintette hatáskörét, felemelte tagjainak létszámát, meghosszabbította az alkotmánybírói megbízatás idejét és megváltoztatta az AB elnökének megválasztásának módját, éppen ezért van szükség az új AB-törvényre.

A kormánypárti politikus szerint a két leglényegesebb változás az alapjogi bíráskodás bevezetése, illetve az "akcio popularis" intézményének megszüntetése jelentette. Salamon László szerint az előbbivel az alapjogvédelem új korszaka nyílik meg azzal, hogy az AB az egyedi ügyekben hozott bírói döntés esetleges alaptörvénybe ütközését is megvizsgálhatja. Az "akcio popularis" megszüntetésével pedig megszűnt annak lehetősége, hogy bárki anélkül, hogy jogai, vagy érdekei sérültek volna, normakontrollt kezdeményezhessen. Az alkotmányügyi bizottság elnöke leszögezte: tudja, hogy van javítani való a törvényjavaslatban és kéri, hogy az előkészítés mellett a most kezdődő tárgyalási szakaszban is működjenek együtt a parlamenti pártok. Az alkotmányügyi bizottság nyitott minden jobbító javaslatra - tette hozzá a testület elnöke.

A kereszténydemokrata politikus elmondta azt is: a KDNP támogatja a törvényjavaslatot és erre kéri a többi pártot is. Répássy Róbert a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára a kormány nevében arról beszélt, hogy az elmúlt 20 évben az AB "a közjogi berendezkedés egyik legbiztosabb sarokköve lett". Az új törvényben is szereplő változtatások közül kiemelte a "valódi alkotmányjogi panasz" lehetőségét, amellyel "új fejezet kezdődik az alapjogvédelmi tevékenység történetében".

A jelenleg hatályos törvény ugyanis kizárlóag alkotmányellenes jogszabály esetén adott lehetőséget az AB-nek eljárásra, addig az új alaptörvény ezt megtartotta, de új hatáskört is biztosít: a jövőben az alaptörvényellenes bírói döntéseket is meg lehet támadni az AB-nál. Répássy Róbert szintén kiemelte, hogy a jelenlegi szabályozással ellentétben nem csak a köztársasági elnök, hanem a törvény kezdeményezője, a kormány, vagy az Országgyűlés elnöke javaslatára az Országgyűlés is kezdeményezhet előzetes normakontrollt. Az államtitkár kiemelte azt is, hogy az új törvény sok eddig nem szabályozott esetről is rendelkezik: így az elnök helyettesítése, a főtitkár jogállása, vagy a hivatali szervezet feladatai.


Napirend előtt

A kárpát-medencei magyarság helyzetéről, a 2006-os őszi eseményekről és a kormány munkaerőpiaci intézkedéseiről is beszéltek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén napirend előtt.

LMP: felelősséggel a kárpát-medencei magyarság iránt Dorosz Dávid, az LMP képviselője szerint az elmúlt időszakban olyan folyamatok indultak el, amelyek a kárpát-medencei magyarság helyzetét hátrányosan érintik. A szlovákiai magyarok helyzetéről szólva bírálta a szlovák nyelvtörvényt és a magyar kormányt is, amiért szerinte a mai napig nem veszi komolyan a szlovák kormánykoalícióban szereplő Híd-Most pártot.

A vajdasági magyarok helyzetéről azt mondta, nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a szerb kormány által elfogadott kollektív bűnösségről szóló törvénynek következményei vannak Szerbia uniós csatlakozására nézve.

Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyar közösség küzd a legnagyobb nehézségekkel, a kormány ugyanis elvette az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségtől ( UMDSZ) a kapcsolattartási támogatások kezelését.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár azt válaszolta: Szerbia estében nyilvánvalóvá tették, hogy ha az unióhoz akar csatlakozni, akkor meg kell változtatnia az említett a törvényt. Hangsúlyozta, hogy a szlovák állampolgársági törvény ügyében a magyar kormány minden diplomáciai lépést megtesz annak érdekében, hogy ez a jogszabály megváltozzon.

MSZP: a kormány hallgassa meg a munkavállalók követeléseit Kiss Péter, MSZP-s képviselő szerint a kormány munkahelyteremtésről beszél, de intézkedéseivel tízezrek munkahelyét veszélyezteti.

Mint mondta, a kormány ugyan a rugalmasság jegyében akarja megváltoztatni a munkajogi szabályozást a túlóra esetében, de ez azt eredményezi, hogy Magyarországon egyre kevesebb ember dolgozik egyre többet.

Cséfalvai Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszában ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a rugalmas szabályozás célja, hogy ne kösse meg a dolgozók kezét, ne legyen korlát a túlóra előtt. Erre van szükség, ha meg akarjuk őrizni a munkahelyeket és meg akarjuk szüntetni szürke foglalkoztatást - tette hozzá. Mint mondta, ma Magyarországon 1 millió ember kap "szürkén" fizetést. Az államtitkár bízik abban, hogy egyeztetések végén kialakul egy olyan rugalmas munkaerőpiaci szabályozás, ami minden félnek kielégítő.

A Jobbik felelősségre vonást követel a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban Gaudi Nagy Támadás, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy 2006 őszén "állami szinten szervezett terrorizmus tombolt Magyarországon". Szerinte ezt kellene minél hamarabb az ügyészségnek megvizsgálni, a rendőri szervezeten át eljutva a politika vezetéshez és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökhöz.

A jobbikos politikus üdvözölte a Balsai-jelentés elkészülését, de bírálta is a jelentést, mert szerinte az fenntartja azt a "dogmát", hogy a tüntetők kezdték az erőszakos cselekményeket, "ami kerek perec nem igaz". Tállai Andás önkormányzati államtitkár hangsúlyozta: jogi és politikai értelemben is folytatni kell a felelősségre vonást, a történtek nem maradhatnak büntetőjogi következmények nélkül. Most az ügyészség kezében van a labda - tette hozzá.

A KDNP szakszervezetekkel tárgyalt a munkatörvénykönyv módosításáról Spaller Endre, a KDNP képviselője arról beszélt, hogy a munka törvénykönyvének megváltoztatása kapcsán szakszervezetekkel tárgyaltak. A kormány célja a munkahelyteremtés, a szakszervezetek viszont "körmükszakadtáig" védték a vélt vagy valós munkavállalói jogokat, akkor is, ha azok életszerűtlenek voltak - tette hozzá. Gulyás Gergely (Fidesz)napirend előtti felszólalásában Batthyány Lajos életművéről emlékezett meg.

Olvasóink írták

  • 7. gjozsi88 2011. október 14. 20:21
    „rommel

    "AZ ALKOTMÁNYBIRÓSÁG MELYIK ORSZÁGBAN FOGLALKOZIK A KISEMBEREK DOLGAIVAL ???"

    Ez baj.....ugyanis a törvények megalkotása a kisemberek dolga, mert őket érinti!
    A bíróság nem a hatályos törvényeket bírálja el, hanem az ügyeket a hatályos törvény alapján!
    Nos a kisembereket érintő törvények jogharmonizációját vizsgálja az Alkotmány Bíróság!

    Szokás szerint megint tudatlanságból fakadó,most intémény, összemosásban szenvedsz!”
  • 6. rommel 2011. október 13. 19:43
    „AZ ALKOTMÁNYBIRÓSÁG MELYIK ORSZÁGBAN FOGLALKOZIK A KISEMBEREK DOLGAIVAL ???
    ARRA OTT VANNAK A BIRÓSÁGOK !!!
    IGAZAM VAN BALOS "IGAZSÁG BAJNOKAI" !!!
    AZUTÁN KERESSETEK ÚJ PÁRTOT !!!
    MERT ÚGY LÁTOM A RÉGI MEGSZŰNIK !!!”
  • 5. dorombolok 2011. október 12. 11:51
    „Amit Ők megvédnek az jobb ha menekül , lásd csak a nyugdíjasokat!”
  • 4. miracle 2011. október 11. 21:10
    „Esetleg írhatna ide valami bíztatót Csetneky, AHA, kolombela, Sagittarius meg CapsLock is.
    De csak lapítanak.”
  • 3. tudorka 2011. október 11. 21:07
    „Az az ember, aki valamit kihasznál, utána meg megtilt az én szememben egy nulla.
    Így Orbán Viktor is egy erkölcsileg nullára íródott politikus a szememben. Össze töri a tükröt, nehogy lássa magát benne. Az, hogy manapság már elfoglaltabb, mint amikor a nénikék kezét csókolgatta, azt megértem, de hogy már nem is foglalkozik a nép bajával, az már nagy gond, és remélem vissza fog ütni.”
  • 2. pozdorja 2011. október 11. 16:29
    „Tudjuk! A magyar kormány nem hagyja magára a vajdasági magyarokat. Senki nem kerülhet az utcára. Mindenki jobban jár az egykulcsos adóval. Nem lesz megszorítás. Megvédjük a nyugdíjakat.
    Írjon már ide valaki aki még bármit elhisz ´ezeknek´...
    Most is kiállhatna a Hajós András és elmondhatná ugyanazt a szöveget, amit a Gyurcsánynak mondott az őszödi beszéd nyilvánossá válásakor.
    Igaz, semmi garancia arra hogy ez a vezető megfogadja a tanácsot, ahogy az előző is figyelmen kívül hagyta.”
  • 1. Madarász 2011. október 11. 14:16
    „Jó lenne, ha a kormány végre az itteni magyarokkal is foglalkozna, nem csak a kizsigerelésükkel! Szerintem azért lettek megválasztva, hogy oldják meg a határon belüli problémákat, ne még többet generáljanak. A kormány csúfosan leszerepelt, ideje lenne lemondania önként, mielőtt még a nép teszi lapátra!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Meghalt Molnár Géza, író

Rövid betegség után kedden elhunyt Molnár Géza József Attila-díjas író, újságíró - tudatta a család… Tovább olvasom