Kisalföld logö

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 12°C Még több cikk.

Megváltozott a közlekedési balesetek jellege

A törések között oly gyakori lábsérülés és térdbántalom oka az esetek jelentős részében a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás. A túlsúlyos egyén másként bánik a testével, mint a kiegyensúlyozott – Magyarország ötödik a kövérség világversenyében. A közlekedési balesetek jellege az autógyártás fejlődésének köszönhetően alapvetően megváltozott nálunk is a közelmúltban.
Naponta húsz-huszonöt sérült kerül a szentesi kórházba. Fotó: Tésik Attila
Az alsó végtagok töréseiben a legtöbb esetben egyértelműen tetten érhető a mozgásszegénység és a csontok szempontjából elégtelen táplálkozás – állítja dr. Badó Csaba traumatológus. A szentesi kórház baleseti sebésze szerint a mozgásszervi betegségek elsősorban az időseket érintik, akik többnyire csontritkulásban is szenvednek. Az országban elsőként, a hetvenes években az adjunktus édesapja, dr. Badó Zoltán vezette be az endoprotetika módszerét a gyógyításban, mely végső soron a csípő- és térdízületi protézisek beültetését jelenti.

Ma már a kórházban olyan implantátumok kerülnek a páciens testébe, melyek lehetővé teszik, hogy a műtét után huszonnégy órával az ágyból felkeljen és gyógytornász segítségével mozoghasson egy combnyaktörés után. Egy csapat orvos dolgozik ezen, elkerülve a múltban tapasztalt nem kívánatos jelenségeket: a páciens négy-hat heti ágyban fekvés után sokszor tüdőgyulladást kapott, felfekvéseket szenvedett el. A csípőtájéki törés egyre gyakoribb, a csontok teherbíró képességének vizsgálatakor pedig nem elhanyagolható szempont a megnövekedett testtömeg – mely végső soron egyfajta anyagcsere-betegség.

Súlyos vagy enyhe

A sérülések között egy külön csoportot alkotnak a közlekedési balesetek, néhány év alatt megváltozott képet mutatnak. Míg korábban az autósok legtöbbjének az egész teste súlyosan megsérült, a sorba beletartozott a mellkas és a fej, addig mára alapvetően kétféle módon esnek áldozatul az úton közlekedő emberek: vagy megússzák egy végtagtöréssel, vagy életüket vesztik. Dr. Badó Csaba azt mondja, hogy az autógyártás fejlődésének köszönhetően a korábban oly súlyos szenvedéseket okozó sérülések elkerülhetőek lettek, míg a gyengébb típusú kocsikban utazók inkább ki vannak szolgáltatva az ütközésnek.

Nem véletlen

A szentesi kórház sürgősségi baleseti osztályán a súlyos koponya-, mellkasi és hasi sérülteket egyaránt a legmagasabb szinten el tudják látni, különösen szükség van erre, ha nem szállítható a beteg. A súlyos gerinc- és medencesérülteket viszont rendszerint a szegedi orvosegyetem traumatológiájára viszik. A csonttörés iszonyatos fájdalommal jár, melyet korszerű és hatékony csillapítókkal tudnak enyhíteni és megszüntetni.
A gyakorló orvos azt állítja, hogy a balesetek nem történnek „véletlenül". Míg a tömegszerencsétlenségekben feltehetően valóban vétlen az áldozat, addig az otthoni, munkahelyi vagy baráti körben bekövetkezett sérülések mögött pszichés jelenség áll. Badó Csaba azt mondja, hogy a lelkileg stabil pácienseket ritkán éri sérülés, ők még az úton is biztosan haladnak. Azonban ha a beteg azt mulasztja el, hogy saját magára fordítson figyelmet, nagyobb az esély a balesetre. Az önmagunkkal való nem törődés lehet kiváltó oka egy átlagos belgyógyászati problémának, így van ez a látszólagos véletlenekkel is.

Szimbolikus bajok

A csecsemő csontjai rugalmasak, nem tud olyat esni, hogy eltörje valamijét. A gyermekkori hajlékonyság a felnőtté válás folyamán veszít eredeti tartalmából. Amikor a merevség anyagi jellemzője, a mész kerül túlsúlyba, a csont törékeny lesz. Az egészségfilozófia szerint a kor előrehaladtával nézeteinkhez minél inkább folyamatosan ragaszkodunk, pszichés alkalmazkodóképességünk csökken, a csontok is merevvé válnak, vagyis egyszer csak könnyen törnek. S mindeközben ha valaki túlságosan hajlíthatatlanná válik, egyoldalúságát gerinctörés fogja korrigálni, melyet megelőzni saját akaratból lehet csak. Az eltörés, a kórházi magány vagy az átmeneti mozgásképtelenség csendet teremt a páciens énjében, s mintegy elgondolkodtat a „véletlenről", mely kívülről érte őt. A betegséget mint szimbólumot tárgyaló nézet szerint a sérült testrész is üzen a tartalomról. Például ha valaki a lábát üti meg, akkor valószínűleg „rossz úton jár", ha a térde sérül, akkor alázatot tanul. Ha a jobb keze szenved balesetet, talán keveset ad – ha a bal, talán keveset fogad el a szeretetből. A fejsérülés drasztikus felkiáltó kérdés: érted már?
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Huszonegy induló

Olimpia

Huszonegy versenyzőt nevezett a Magyar Olimpiai Bizottság a február 10-én… Tovább olvasom