Kisalföld logö

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 8°C | 19°C Még több cikk.

Megszületett az ítélet a Biszku-ügyben

Felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt szabták ki a büntetést.

Életfogytiglant kért az ügyész

Az ügyész  életfogytiglant, a védő felmentést kért az 1956-os forradalmat  követő megtorlások kapcsán felbujtóként háborús bűntettekkel  megvádolt Biszku Béla egykori állampárti vezető büntetőperében  kedden a Fővárosi Törvényszéken.  

Az ügyészség szerint az 1956-os forradalom leverése után  Biszku Béla tagja volt az állampárt egyik vezető testületének, amely  létrehozta és irányította az úgynevezett karhatalmat, amely az  állampárt hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos  megtartását és megerősítését szolgálta és ennek érdekében kegyetlen  leszámolásokat, megtorlásokat hajtott végre.  

A vádirat kitér arra, hogy a fegyveres alakulatok a polgári  lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el.  Például 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál  lezajlott "vörös zászlós" tüntetésen hárman vesztették életüket, két  nappal később Salgótarjánban pedig a karhatalmisták és szovjet  katonák lövéseitől negyvenhatan, köztük nők, gyerekek, egyikük  csupán 10 éves volt.  

Biszku Béla az ügyészség szerint azért nem intézkedett a  felelősségre vonás érdekében, mert a polgári lakosságra leadott  sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más  tagjaival együtt ő adott utasítást.  

Az ügyész kedd délelőtt másfél órás perbeszédében azt  fejtegette, hogy a vádbeli időszakban minden hatalom forrása az  állampárt volt, amelynek vezetésében a vádlott is részt vett, a  karhatalmat pedig Horthy Miklós 1919-20-ban véres megtorlásokat  elkövető tiszti különítményeseinek mintájára hozták létre, célja a  megtorlás, a hatalom megszilárdítása és a munkástanácsok szétverése  volt.  

A sortüzek kapcsán az ügyész "ideológia tűzparancsról" beszélt,  azaz, hogy a karhatalom létrehozásának módja és irányítása miatt a  karhatalmistákban olyan érzés keletkezhetett, hogy jogszerűen  nyithatnak tüzet fegyvertelen civilekre.  

Az ügyész szerint nemcsak nemzetközi egyezményeket, hanem az  örök emberi törvényeket is sérti fegyvertelen emberek, nők, gyerek  megölése. Az 1956-os forradalom leverése után hónapokkal már nem  lehetett a fegyveres ellenállás letörése a cél, csak a  fegyvertelenek elleni fellépés.  

A karhatalom bevetésének oka a rendszer elleni felkelés  megtorlása, a hatalom megtartása és a munkatanácsok megtörése volt.   

A vádbéli események kapcsán az ügyész leszögezte: az állampárt  vezetőinek tudta és akarata nélkül nem történhettek volna meg.  Másokkal együtt Biszku Béla bírta rá a karhatalom tagjait a  cselekmények elkövetésére.  

Az ügyész szerint nem felel meg a valóságnak Biszku Béla azon  állítása, hogy szuverén bíróság hozta volna az 1956 utáni  ítéleteket. Az ügyész hosszan beszélt a korabeli statáriális,  illetve gyorsított eljárásokról, melyek gyakorlatilag egyfajta jogi  megtorlásoknak tekinthetők, és a pártatlan igazságszolgáltatástól  fosztották meg a társadalmat. Ez emberiesség elleni cselekménynek  tekinthető, amit Biszku 2010-ben a Duna tévének adott  nyilatkozatában jelentéktelen színben tüntetett fel, megsértve ezzel  az áldozatok hozzátartozót.   
  
Az ügyész szerint Biszku Béla magatartása megvalósította a  felbujtóként aljas indokból és célból több emberen elkövetett  emberöléssel, illetve minősített testi sértéssel elkövetett háborús  büntetett. Továbbá a vádlott televíziós nyilatkozatával a  kommunizmus bűneinek nyilvános tagadását, illetve a lakásán egy  házkutatás alkalmával megtalált néhány sörétes lőszerrel a lőfegyver  visszaélést valósította meg.     

Az ügyész perbeszéde végén az egyik áldozat perben tanúként  meghallgatott hozzátartozóját idézte, aki szerint "a bűnt igenis meg  kell nevezni".  

Az ügyész szerint jelen ügyben nincs mód határozott idejű  szabadságvesztés kiszabására, csak fegyházban letöltendő  életfogytiglanra.  

Fejhallgatót tesznek az 1956-os forradalmat követő megtorlások kapcsán háborús bűntettel vádolt Biszku Béla fejére az ellene folyó büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2014. május 13-án. A 92 éves volt belügyminiszterre a vádiratban életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérték.

"Fejezzük be!"

A tárgyaláson ismertették a vádlott rövid írásbeli vallomását,  amely szerint a karhatalom létrehozásában nem vett részt, 1956  november-decemberében részükre nem adott utasítást, nem vett részt  békés tüntetések feloszlatásában.  

Az ügyvéd perbeszédében bűncselekmény, illetve bizonyítottság  hiányában kért felmentést.  

A védő beszélt többek között arról, hogy vannak arra vonatkozó  adatok is, hogy a kormány szervezet a karhatalmat, Biszku pedig  abban az időszakban még nem volt kormánytag. Egyébként is több  karhatalom volt, az egyik a néphadsereg kötelékében, a másik belügyi  alakulatként szerveződött.   

Az ügyvéd szerint nem bizonyítható egy szakadatlan utasítási  láncolat a vádlott és a halálos sortüzeket leadó karhatalmisták  között, olyan parancs egyébként sem volt, hogy a karhatalmisták  lőjenek a fegyvertelen tömegre.  

A vádban szereplő televíziós nyilatkozat kapcsán az ügyvéd  hivatkozott a nemzetközi egyezményekben garantált  véleményszabadságra, és megjegyezte, hogy a történelem  értelmezéséről inkább konferenciákat kellene rendezni és könyveket  írni.  

A lőszerrel visszaélés kapcsán a tárgyaláson Biszku Béla  jelezte, hogy a lakásán talált lövedékek a fiáé voltak, az ügyvéd  pedig azt hangsúlyozta: védencének nem volt róluk tudomása.  

Az ügyvéd az eljárás tisztaságával kapcsolatban megjegyezte,  hogy az ügy sajátos politikai kontextusba került, az váshatóság  pedig kreatív jogértelmézés végzett.  

Az államhatalom pillanatnyi politikai érdekekért ítéltet el  embereket. Komoly elvárások fogalmazódtak meg az ügy kapcsán, ezért  az ítélethez kellő bátorságot kívánok - jegyezte meg az ügyvéd.  

Az ügyész viszonyválaszában a vádhatóság nevében  visszautasította, hogy politikai megrendelések teljesítésében  elvárásoknak megfelelve járnának el.  

Biszku Béla az utolsó szó jogán nem kívánt felszólalni, a bíró  kérdésre, hogy az idő előrehaladtára való tekintettel elnapolják-e a  tárgyalást, annyit mondott: "fejezzük be!". 

Végh Tamás ügyész beszél  az 1956-os forradalmat követő megtorlások kapcsán háborús bűntettel vádolt Biszku Béla (háttal, j2) ellen folyó büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2014. május 13-án. A 92 éves volt belügyminiszterre a vádiratban életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérték.

Ítélet: 5 és fél év

A 92 éves Biszku  Béla volt állampárti vezetőt az 1956-os forradalmat követő  megtorlások miatt felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel  és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más  bűncselekmények miatt öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a  Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen kedden.  

Perbeszédében az ügyészség életfogytiglant, a védő  felmentést kért. A vádlott érdemi vallomást mindvégig nem tett, de  bűnösségét tagadta.  
A vád szerint Biszku Béla az állampárt tagjaként a forradalom  leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és  irányításában. A karhatalom kegyetlen leszámolásokat hajtott végre,  halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le.

Biszku Béla az  ügyészség szerint azért nem intézkedett a felelősségre vonás  érdekében, mert a sortüzekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival  együtt ő adott utasítást.

Tóth Szabolcs bíró az ítéletet indokolja az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntettel vádolt Biszku Béla (háttal, k) ellen folyó büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2014. május 13-án. A 92 éves volt belügyminisztert a bíróság öt és fél év szabadságvesztésre ítélte első fokon, nem jogerősen.

Korábban írtuk:
Az ügyészség szerint az 1956-os forradalom leverése után Biszku Béla tagja volt az állampárt egyik vezető testületének, amely létrehozta és irányította az úgynevezett karhatalmat. Ez a fegyveres testület az állampárt hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta, és ennek érdekében kegyetlen leszámolásokat, megtorlásokat hajtott végre.

A vádirat kitér arra is, hogy az alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el. Például 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott "vörös zászlós" tüntetésen hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban pedig a karhatalmisták és szovjet katonák lövéseitől negyvenhatan, köztük nők és gyerekek haltak meg.

Biszku Béla az ügyészség szerint azért nem intézkedett a felelősségre vonás érdekében, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást.

A vádbeli háborús bűntettek akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetők.

Biszku Bélát amiatt is megvádolták, mert 2010 nyarán egy televíziós nyilatkozatában tagadta a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét.

A 92 éves vádlott az eljárás során nem tett érdemi vallomást, csupán bűnösségét tagadta, de az kiderült a tárgyalásokon, hogy 1956-ot ma is ellenforradalomnak tartja.

A tárgyaláson ismertetett dokumentumok szerint voltak olyan karhatalmisták által elkövetett atrocitások, amelyeket már a korabeli pártvezetés is helytelenített.

Az elsőfokú büntetőper március közepén kezdődött.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Június elején mutatja be az új kormányt Orbán Viktor

Az MSZP szerint a Fidesz célja akaratának korlátlan érvényesítése. Tovább olvasom