Kisalföld logö

2017. 02. 19. vasárnap - Zsuzsanna -3°C | 7°C Még több cikk.

Megszavazták: jön a vasárnapi zárva tartás

Jövő március 15-étől csak az adventi időszakban és az év egy szabadon választható vasárnapján lehetnek nyitva az üzletek.
Megszavazta a parlament kedden a vasárnapi pihenőnap bevezetését, így jövő március 15-étől a hét utolsó napján nem lehet majd dolgoztatni a kereskedelemben.

A KDNP szabad vasárnap néven ismert javaslatát - amelyet fideszes kezdeményezésre a tárgyalás során több ponton is átírtak - 119 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 25 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A jogszabályban kivételként rögzítették, hogy az adventi időszakban és az év egy szabadon választható vasárnapján nyitva lehetnek az üzletek.

A törvény azzal kapcsolatban is több kivételt tartalmaz, hogy mely boltok lehetnek nyitva vasárnaponként. Így például a 200 négyzetméternél kisebb üzletek kinyithatnak a hét utolsó napján, de csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozhat benne.

A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon 5 és 12 óra között lehetnek nyitva, az újságosok és a virágüzletek 6-tól 12-ig, a sportlétesítményekben lévő boltok pedig ezeken a napokon a sportrendezvények ideje alatt tarthatnak nyitva.

A törvény hatálya emellett nem terjed ki a gyógyszertárak, a benzinkutak, a reptéri boltok, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon lévő üzletek nyitva tartására, a büntetés-végrehajtási intézetekben, egészségügyi intézményekben és katonai objektumokban zajló kereskedelmi tevékenységre, valamint a piacokra, vásárokra sem. A tilalom nem vonatkozik továbbá a kereskedelmi jellegű turisztikai és a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatási tevékenységre, a szálláshelyen végzett kereskedelemre, a vendéglátásra, a világörökségi területen található üzletekre, valamint a kulturális tevékenységet és a fürdőszolgáltatást kiszolgáló kereskedelemre sem.

A törvényben lehetőséget adtak arra is, hogy kormányrendeletben - az adott település vagy településrész sajátosságaira tekintettel - az e jogszabálytól eltérő szabályokat is megállapíthassanak.

Az előírások betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, amely első jogsértés esetén legalább 5, legfeljebb 15 napra, a második jogsértésnél 30, a harmadiknál pedig 90 napra záratja be a boltot. Bármelyik következő jogsértés esetén viszont már egy évre záratják be az adott üzletet.

Az elfogadott törvény 2015. március 15-én lép hatályba.

A képviselőknek sem lesz ingyen az M0-s

11.09 - A Fidesz kezdeményezésére a parlament kedd délelőtt úgy döntött, leveszik a napirendről annak a törvényjavaslatnak a zárószavazását, amely lehetővé tette volna egyebek mellett azt, hogy a képviselőknek járó üzemanyagkártyából ezentúl jegyet, bérletet és autópálya-matricát is lehessen venni. A módosítás szövege szerint parkolási díjat is fizethetnek belőle, ha számlával igazolják a költséget.

Az országgyűlési törvény ezzel kapcsolatos módosítását a parlament igazságügyi bizottsága kezdeményezte a múlt héten, és a házszabálytól eltérve már kedden szavaztak volna róla, végül azonban ez nem történt meg.

Fotók

Nem kell beszámolni, mire költik a támogatást

A parlament úgy döntött, hogy a látványsportágak szakszövetségeinek a nem közpénzből származó támogatások esetében lehetőségük lesz egyszerűsített adatszolgáltatásra a közérdekű adatigényléseknél.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn nyújtott be törvényjavaslatot, amelyet kivételes eljárásban már kedden jóváhagytak a képviselők 112 igen szavazattal, 69 nem ellenében.

A nemzetgazdasági tárca vezetője eredetileg azt javasolta, hogy a látványsportágak - a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong - szakszövetségei január 1-jével kerüljenek ki az információszabadságról szóló törvény hatálya alól.

A parlament azonban elfogadta a törvényalkotási bizottság ezen finomító módosító indítványát, amely csak a nem állami vagy önkormányzati forrásból, vagyis a nem közpénzből származó támogatások esetében teszi lehetővé az egyszerűsített, összesített adatszolgáltatást a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatigénylések során.


Rendkívüli egészségügyi hozzájárulásra kötelezték a dohányipart

A parlament úgy döntött, rendkívüli egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezi 2015-ben a dohányipari vállalkozásokat. A három fideszes előterjesztő, Szatmáry Kristóf, Selmeczi Gabriella és Gelencsér Attila javaslatát 123 igen szavazattal, 38 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés.

A kormánypárt indoklása szerint az egyszeri teher döntően a magyarországi dohánygyártókat és azokat a bejegyzett kereskedőket sújtja, amelyek Magyarországon dohányterméket hoznak kereskedelmi forgalomba, azaz "szabadforgalomba bocsátanak".

A hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben elért nettó árbevétele. A fizetendő hozzájárulás mértékét sávosan határozták meg: az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék - de legalább 30 millió forint -, az adóalap 30 és 60 milliárd forint közötti része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forint feletti része után pedig 4,5 százalék.

Jön a rágó a trafikokba

Az Országgyűlés 122 igen, 62 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta azt a módosítást, amelynek értelmében egyebek mellett rágógumit, mentolos cukorkát, tömegközlekedési jegyeket is árulhatnak a dohányboltok, és a vásárlók a mobiltelefonjuk egyenlegét is feltölthetik ott.

Annak érdekében, hogy lehetőség legyen a dohányboltok számának fokozatos csökkentésére, a korábban 2000 lakos után kiírt egy dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság helyett a küszöb 3000 ember lesz.

A jogszabály megteremti annak lehetőségét is, hogy azokon a területeken, ahol a dohányboltok számának csökkentése indokolt lehet, a jogosulttal a koncessziós szerződés megszüntetéséről megállapodás születhessen.

Bővül azon esetek köre is, amikor a kiíró nem köteles - az érdeklődés nyilvánvaló hiányában - a koncessziót újra és újra meghirdetni.

Ezek a hűség falvai

Elfogadta 177 igen, 3 nem és 3 tartózkodó szavazattal az Országgyűlés kedden a Hűség falvairól szóló fideszes törvényjavaslatot.

A törvénnyel az Országgyűlés fejet hajt a nyugat-magyarországi területek elszakítása ellen 1921-ben kibontakozó fegyveres küzdelem résztvevői és az 1922. évi népszövetségi döntést kikényszerítő falvak lakosainak bátor magatartása előtt, amellyel kivívták településeik Magyarországhoz tartozását.

Az Országgyűlés Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti községeknek a Leghűségesebb Falu ("Communitas Fidelissima") címet adományozza.

Fotók

A magyar zászló és címer napja lett március 16.

Az Országgyűlés a magyar zászló és címer napjává minősítette március 16-át.

A képviselők 155 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Németh Szilárd kormánypárti frakcióvezető-helyettes előterjesztését.

Rogán Antal és Németh Szilárd javaslatuk indoklásában kifejtették,  a zászló és címer napja alkalmat adna az oktatási, tudományos és kulturális intézményeknek, a médiának, civil szervezeteknek, közösségeknek a magyar zászló és címer közös megünneplésére, kezdeményezések elindítására.

A határozat javaslat alapján először 2015-ben kell ünnepelni a nemzeti zászló és címer napját.

"Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók"

Az Országgyűlés több ponton kiterjesztette a kormány és az oktatásért felelős miniszter rendeletalkotási jogkörét a köznevelést érintő kérdésekben. A képviselők emellett létrehozták a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmát, továbbá kimondták, hogy szülői kérésre nem lehet évfolyamismétlést engedélyezni az első osztálynál magasabb évfolyamokon.

A képviselők 122 igen szavazattal, 63 nem ellenében döntöttek a köznevelésről szóló jogszabály változtatásáról Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere javaslatára.

Ennek alapján a kormány felhatalmazást kapott, hogy részletesen meghatározza, mely tanulókat veszélyeztet lemorzsolódás és az érdekükben milyen jelző- és támogatórendszerre van szükség.

Újraszabályozták a mentők feladatkörét

Létrejön az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), a gyógyszer-nagykereskedelmet pedig a létfontosságú rendszerek és létesítmények közé sorolják - a többi közt erről szól az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosítása.

Az Országgyűlés által 145 igen, 35 nem szavazattal, 5 tartózkodással elfogadott jogszabály továbbá újraszabályozza a mentőszolgálat feladatkörét.

A szolgálat feladataként határozza meg a fekvőbeteg-gyógyintézeti sürgősségi ügyeleti rend megszervezését, a kórházi ellátáson kívüli sürgősségi, orvosi ügyeleti ellátásban való részvételt, a sürgősségi ügyeleti rend végrehajtásának irányítását és felügyeletét, valamint a fekvőbeteg-ellátáson kívül szervezett ügyeleti ellátás irányítását.

Eszerint az OMSZ az ország egész területére kiterjedően koordinálja a mentést, dönt a mentés szükségességéről, továbbá a mentést végzők szakmai felkészültségével és technikai felszereltségével kapcsolatosan dönt az ellátáshoz szükséges kompetenciáról. Mindemellett összehangolja a betegszállítást.

A dokumentum kitér arra is, hogy a mentőszolgálat által végzett rendezvénybiztosítási tevékenység után térítési díj csak eseti, szerződéses alapon kérhető.

Az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) helyett, jogutódként a jövőben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) gyakorolja majd az államot megillető tulajdonosi jogokat az egészségügyi szakellátásokhoz használt állami vagyon fölött.

 MSZP: a céltól eltérően használták fel a parlagfűmentesítésre fordítható pénzeket

Heringes Anita (MSZP) emlékeztetett arra, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékát 2009-ben az adózók parlagfűmentesítésre ajánlhatták fel. Mint mondta, a kormány azt ígérte, hogy visszaadja a korábban parlagfűmentesítés helyett végkielégítésre és működtetésre elköltött 642 millió forintot. A maradék 463 millió forint nagy részét is a céltól eltérően használták fel, jutott fénymásolópapírra, bőrtáskára, LCD-monitorra is - tette hozzá, azt szorgalmazva, nevezzenek ki kormánybiztos a területre.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: részben a képviselő fellépésének köszönhetően sikerült a 642 millió forintot a földművelésügyi tárcának visszaszerezni "az NGM bugyraiból". Eddig terjed a kompetenciája - folytatta Lázár János - , minden más, ami ezen túl van, az a földművelésügyi miniszter hatásköre. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, azt tartaná helyesnek, ha a támogatás címzettjei visszakapnák ezt a 642 millió forintot. 
   

MSZP: alkotmányellenes a szabadság számítása

A kérdések sorát nyitó Gúr Nándor (MSZP) úgy fogalmazott: az ombudsmani jelentés alapján alkotmányellenesnek mondható az éves rendes szabadság számítása a jelenleg hatályos Munka törvénykönyve alapján. Mindezt arra hivatkozva jelentette ki, hogy a rendelkezések szerint a harminc napot meghaladó keresőképtelenség a szabadság számításának nem képezi az alapját.

A politikus azt kérdezte, hogy mire számíthatnak a munkáltatók és a munkavállalók, illetve ki fog helyt állni a rendelkezésről, ha bebizonyosodik, hogy az alkotmányellenes.

Czomba Sándor, Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára a kérdésre válaszolva azt mondta, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban meg fogják változtatni az említett passzust, ezért nem is lesz szükség semmilyen vizsgálatra.

LMP: léteznek felmérések az M0-s fizetőssé tételéről?

Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy a kormányzat fizetőssé akarja tenni az M0-s egyes szakaszait, illetve az eddig ingyenesen használható bevezető autópálya-szakaszokat, amivel büntetik Budapest lakosságát, az agglomerációt és az érintett nagyvárosokat. A nagyon meggondolatlan intézkedésről beszélő képviselő azt mondta, hogy a kabinetnek visszavonulót kellene fújnia és abbahagyni az "ötletkormányzást".

A képviselő megkérdezte, hogy léteznek-e az ügyben készített hatásvizsgálatok.

Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára közölte, a kormány elsődleges szándéka az volt, hogy a Magyarországon közlekedőknek és főleg a magyar közlekedőknek segítséget nyújtson. A megyei matrica bevezetésével arra nyílik lehetősége mindenkinek, hogy csak azokra a szakaszokra vásároljon engedélyt, amelyeket rendszeresen használ - folytatta, hozzátéve: ezzel sok utazónak a felére fog csökkenni a költsége.

Kijelentette: nincsenek olyan vizsgálatok, amelyek azt támasztanák alá, hogy a változtatás miatt ne a gyorsforgalmi utakat választaná valaki.

Ifjúsági önkormányzatok megalakítását javasolja a Jobbik

Farkas Gergely (Jobbik) azt kérdezte, hogy milyen lehetőségek vannak arra, hogy a fiatalok számára vonzóbb, velük jobban foglalkozó településeket teremtsenek. Javaslatként említette, hogy szükség lenne minél több településen ifjúsági önkormányzatot létrehozására.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszként azt mondta, a kormányzat támogatja, hogy minél több településen alakuljon ifjúsági önkormányzat. Hozzátette, támogatják a diákönkormányzatok és a hallgatói önkormányzatok létrehozását is.

MSZP: mikor vonják vissza a "hídvámot" és az "útsarcot"?

Kiss László MSZP-s képviselő felszólalásában az útdíj kiterjesztését kritizálta. III. kerületi országgyűlési képviselőként külön kifogásolta, hogy a Békásmegyert és Káposztásmegyert összekötő Megyeri híd használatáért is fizetni kellene, ami miatt hatalmas forgalom zúdulhat a Szentendrei útra és az Árpád hídra.

Mikor vonják vissza a "hídvámot" és az "útsarcot"? - tette fel a kérdést a szocialista politikus.

Válaszában Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára arról beszélt, hogy például egy Budapest-Székesfehérvár között közlekedő munkavállaló a tervezett megyei matricás rendszerrel olcsóbban közlekedhet majd autópályán, mint a jelenlegi teljes éves díj.

A Jobbik a családi csődvédelem bevezetését szorgalmazta

Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő azt kérte számon a kormányon, hogy mikor vezetik be az - egyébként a KDNP által is javasolt - bajba került családok csődvédelmét. Jelezte, mintegy 120 ezer családot érint a kérdés.

Hangsúlyozta, a Jobbik indítványa alapján abba nem szólnának bele, hogy egy család mire költse a pénzét.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára elmondta, a KDNP eljuttatta a családi csődvédelemről szóló javaslatát a szakminisztériumhoz és a jegybankhoz, ahol a szakértők már vizsgálják azt. A csődvédelem legfontosabb feladata a családok támogatása fizetési nehézségek esetén - mondta.

Az LMP a korkedvezményes nyugdíj rendszerének megszüntetését bírálta

Szél Bernadett LMP-s képviselő arról kérdezte a kabinetet, hogy - korábbi ígéretüknek megfelelően - kialakították-e korkedvezményes nyugdíj rendszerének felülvizsgálatát.

Hangsúlyozta, az érintett emberek az egészségükkel fizetnek a munkájukért.

Czomba Sándor NGM-államtitkár válaszában kijelentette: a kormány álláspontja az, hogy az intézményesített korkedvezményes nyugdíj rendszerét nem kívánja fenntartani, de bizonyos érintett munkakörök dolgozói esetében szerinte érdemes azon gondolkodni, hogy akár munkaidő-kedvezménnyel, akár osztott vagy könnyített munkakörrel segítsék őket.

Fidesz: ki áll a hétfői forgalomlassító demonstráció mögött?

Bánki Erik fideszes képviselő arról kérdezte a kormányt, hogy ki áll a hétfői fővárosi forgalomlassító demonstráció mögött. Szerinte aki a budai kocsisort megnézte, az láthatta, hogy ott különböző dohányipari cégek autói sorakoztak fel.

A kormánypárti politikus felháborítónak nevezte, hogy - a nemzeti dohányelosztó miatt hátrányba kerülő - multinacionális cégek dolgozóik érdekvédelme mögé bújva segítik az ilyen tüntetéseket.

Czomba Sándor államtitkár megerősítette: vélhetően dohánygyárak és -nagykereskedők álltak a demonstráció mögött.

MSZP: hogyan írhattak alá törvénytelen szerződést Paks bővítésének ügyében?

Tóth Bertalan (MSZP) a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban kifejtette: a kormányzat hazudott, amikor azt mondta, hogy a bővítést előkészítő tanulmányok megvannak, Orbán Viktor miniszterelnök hazudott, amikor azt mondta, nemzetközi tender lesz és arról is hazudtak, hogy az államadósságot nem érinti a hitelfelvétel.

Ismertetése szerint a megkötött szerződések vagy attól törvényellenesek, mert sértik az Orbán-Putyin megállapodást, vagy a nemzeti vagyonról, választott bíróságról szóló törvényeket. Ezután azt kérdezte Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogyan írhattak alá törvénytelen szerződéseket és tudott-e arról, hogy a megállapodások törvénybe ütköznek?

Lázár János válaszában kifejtette: a nemzetközi atomszabályokat teljes mértékben be kell tartani, Magyarország önállóan nem tehet semmit. Az unióval és annak bizottságaival folyamatosan egyeztetnek, a beruházás minden euróját nyílt közbeszerzési eljárás keretében kell elkölteni. Az Országgyűlés két törvényt is elfogadott, ebben benne van, hogy az ügy hogyan kerülhet választott bírósági eljárás alá.

Tóth Bertalan a választ nem fogadta el, mint mondta, csak akkor tudják tisztázni a kérdést, ha nyilvánosságra hozzák a szerződéseket. A parlament a választ 102 igen, 20 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadta.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Termékbemutatókon értékesítő cég bukott meg a NAV vizsgálatán

A művelődési házakban rendezett bemutatókra telefonon és levélben toboroztak résztvevőket az ország minden tájáról. Tovább olvasom