Kisalföld logö

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 11°C | 14°C Még több cikk.

Megmenthető szívinfarktusosok

Egyre több esélyük van az életben maradásra a heveny szívinfarktusos betegeknek. Néhány éve még 10-15 százalékos volt a heveny infarktusos halálozás országosan – mára 3-4 százalékra csökkent az arány. Ez az eredmény az elzáródott ér belsejébe beültetett rácsszerkezetű csövecske, az úgynevezett sztent segítségével érhető el. A módszert napi gyakorlatként alkalmazzák Szegeden.
Vészhelyzet, sikeres megoldással. Szívkatéteres vizsgálat a klinikán. Fotó: Karnok Csaba
Nem túl régen még szentírás volt orvosi körökben: heveny szívinfarktus esetében az érelmeszesedés elzárta koszorúereknek katéterrel és beültetett csövecskékkel, úgynevezett sztentekkel történő fölnyitása, tágítása csak akkor engedhető meg, ha már lezajlott az infarktus. Attól tartottak: a mechanikai beavatkozás esetleges szövődményei még inkább súlyosbítják a helyzetet – mondja dr. Ungi Imre, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) orvoskarán, a kardiológiai klinikán működő invazív kardiológiai részleg vezetője. Azt, hogy az elzáródott ér újra szabaddá váljék a véráramlás számára, gyógyszeres vérrögoldással igyekeztek elérni annak idején – ez azonban csak a betegek mintegy fele esetében volt hatékony.

Az is előfordult, mire a gyógyszer hatni kezdett volna, a beteg meghalt. Újabban azonban bebizonyosodott: minél hamarabb megnyitják az elzáródott eret mechanikus módon, s áll vissza az akadálytalan véráramlás, annál inkább növekszik az esély a beteg életben maradására.

Miért szükséges az eret minél gyorsabban megnyitni? Ha az érelmeszesedéses plakk leszűkíti, majd elzárja az eret, mintegy „útszűkületet", „forgalmi dugót" képez benne, trombózis alakul ki. A véráramlás útja megakad, a vér nem tud oxigént, táplálékot juttatni az érrel kapcsolatban álló szervbe, mely így rövid időn belül elhalhat. Az egyik legveszélyesebb a szívet tápláló, és annak oxigénellátásáról gondoskodó koszorúerekben létrejövő meszesedés.

Szakmai vita

Alig egy hónapja nagy szakmai vita bontakozott ki a gyógyszerkibocsátó sztentekkel kapcsolatban a barcelonai kardiológus-világkongresszuson. Egy svájci tanulmány szerint az ilyen sztent belsejében fokozódhat a késői trombózis lehetősége, s ez infarktushoz, hirtelen szívhalálhoz vezethet. Mi az igazság?
Valóban óvatosnak kell lenni a gyógyszerkibocsátó sztentek beültetése után, nagy súlyt helyezve a betegmegfigyelésre, -gondozásra, a gyógyszeradagolásra – de sokkal nagyobb az esély arra, hogy ezek a sztentek fokozzák a gyógyulás esélyét, mint arra, hogy kárt okoznának. Gyógyszerkibocsátó sztentek alkalmazásakor csak két-három százalékban fordul elő érvisszaszűkülés – szemben a gyógyszert nem kibocsátó sztentek esetében tapasztalt 20-30 százalékkal.

A néhány éve sikerrel alkalmazott eljárás lényege: a trombózis okozta érelzáródást vezetődróttal megnyitják, majd ballonkatétert, illetve kis csövecskét, rácsszerkezetű koszorúérsztentet juttatnak az érbe, a plakk-szűkítette területre. A ballont folyadékkal feltöltik, így a beszűkült eret a normális átmérőre tágítják. A ballon a sztentet is kitágítja, a csövecske ráfeszül az ér belső falára, s a feladatát betöltött ballont el lehet távolítani. Az ér már ismét megfelelő vastagságú, a rácscsövecske megakadályozza, hogy újraszűküljön. Tehát újraindul és akadálytalanul zajlik az érben a véráramlás. A sztent alkalmazása nélküli, ballonkatéteres értágítás önmagában nem mindig hoz tartós eredményt – ezért szükséges sokszor a sztent alkalmazása.

Tovább növelhető az eredményesség, ha a sztent felszínére miniatűr „gyógyszerraktárként" szolgáló burkolat kerül. E burkolat kétféle hatóanyagot tartalmazhat. Az egyik meggátolja, hogy az érfal bizonyos sejtjei – érzékelve a beültetett idegen testet – aktivizálódni kezdjenek, a másik pedig azt akadályozza meg, hogy az adott területen sejtburjánzás jöjjön létre. Mindkét gyógyszer hatása: megakadályozzák az ér ismételt beszűkülését. A „gyógyszerraktár" egy-két hónapig adagolja a hatóanyagokat, folyamatosan. Ezután kiürül – ám addigra a legtöbb esetben már meg is szűnik a sztenttel érintkező sejtek aktivizálódási-szaporodási hajlandósága. Csak annyi történik: az érfal belső rétege a rácscsövecskét vékony hártyaként befedi. De ez csupán azt jelenti, hogy a sztentet elfogadta a szervezet – a beteg megmenekült.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sikeres kísérleti atomrobbantást hajtott végre Észak-Korea

Észak-Korea sikeres föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre - közölte hétfőn a KCNA… Tovább olvasom