Kisalföld logö

2017. 04. 26. szerda - Ervin 12°C | 21°C Még több cikk.

Megkezdte munkáját az új, kisebb parlament

A képviselők letették esküjüket, megalakult az új Országgyűlés. A házelnök Kövér László, Sneider Tamás az alelnökök között.
15:30 - Elfogadták a bizottsági struktúrát

Az Országgyűlés megalakította az új bizottsági rendszerét a keddi alakuló ülésen. A képviselők megválasztották a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait is.

Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot 185 igen szavazattal fogadta el a Ház. A képviselők 185 igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodás mellett a törvényalkotási bizottság elnökévé választották Gulyás Gergelyt (Fidesz), a Ház törvényalkotási alelnökét.

A kisebb létszámú parlamentben az eddigi húsz helyett 15 állandó bizottság működik.
A most először állt fel a kiemelt jelentőségű törvényalkotási bizottság, emellett mentelmi; az alkotmányügyi és az emberi jogi ügyeket is magában foglaló igazságügyi; költségvetési; külügyi; európai ügyi; honvédelmi és rendészeti; nemzetbiztonsági; nemzeti összetartozás bizottsága; széles portfóliójú gazdasági; mezőgazdasági; az oktatást és a sportot is magában foglaló kulturális; az egészségügyi, szociális és családpolitikai ügyekkel foglalkozó népjóléti; továbbá a fenntartható fejlődéssel foglalkozó testület is működik, az ellenzék kezdeményezésére jött létre a vállalkozásfejlesztési bizottság.

Az Országgyűlés állandó bizottságainak megalakítását az alaptörvény mondja ki, az országgyűlési törvény pedig rögzíti, hogy ezek a testületek a parlament kezdeményező, javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervei.

A 15-ből nyolcat - a mentelmit, az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságot, a költségvetésit, a külügyit, az európai uniós ügyit, a honvédelmit, a nemzetbiztonságit és a nemzetpolitikai bizottságot - kötelező létrehozni az országgyűlési törvény értelmében. A nemzetbiztonsági bizottságnak a jogszabály szerint ellenzéki elnököt kell választani.

A 6 fős mentelmi bizottságot Vejkey Imre (KDNP), a 13 fős igazságügyit Rubovszky György (KDNP), a 12 fős külügyit Balla Mihály (Fidesz), a 9 fős európai ügyit Hörcsik Richárd (Fidesz), a 9 fős honvédelmi és rendészetit Kósa Lajos (Fidesz), a 9 fős nemzeti összetartozásit Potápi Árpád (Fidesz), a 15 fős gazdaságit Rogán Antal (Fidesz), a 11 fős mezőgazdaságit Győrffy Balázs (Fidesz), a 15 fős népjólétit Zombor Gábor (Fidesz) vezeti.

Ellenzéki képviselő elnököl öt bizottságot, a 15 fős költségvetésit a szocialista Burány Sándor, a 7 fős nemzetbiztonságit a szintén szocialista Molnár Zsolt, a 15 fős kulturálist a jobbikos Dúró Dóra, a 11 fős vállalkozásfejlesztésit Volner János, a Jobbik képviselője, míg a 10 fős fenntartható fejlődésit Sallai R. Benedek LMP-s politikus.

Az új 199 fős parlament működésében az egyik legfontosabb változás a törvényalkotási bizottság megalakulása. A 39 fős új testületet a fideszes Gulyás Gergely vezeti a Ház törvényalkotási alelnökeként. A testület felállítása a februárban elfogadott új házszabály egyik legfőbb változtatásával áll összefüggésben, miszerint megszűnik a módosító javaslatokról a plenáris ülésen folyó részletes vita. Ehelyett a jövőben a módosító indítványokat előbb a szakbizottság tárgyalja - mint eddig -, és dönt a támogatásukról vagy további változtatásokat kezdeményez, majd a javaslatok az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerülnek, miután az előterjesztő jelezte, melyekkel ért egyet. A törvényalkotási bizottság egy javaslatba foglalja az általa támogatott módosításokat, az összegző módosító javaslatról a Ház vitát folytat, majd egy szavazással dönt.

Kövér László házelnök tájékoztatása szerint a közös indítvány hiányában bizottsági tagnak nem jelölt képviselőkre, valamint a nemzetiségi bizottság elnevezésére és tisztségviselőinek személyére a következő házbizottsági ülésen tesz javaslatot.

Elmondta, hogy a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottságba csak olyan tagokat tudnak most megválasztani, akik rendelkeznek nemzetbiztonsági átvilágítással.

Az alakuló ülés végén Kövér László bejelentette, hogy az Országgyűlés következő ülését szombaton délután 3-tól tartja. (Ekkor választhatják újra kormányfővé Orbán Viktort.)

Az ülés végén a képviselők elénekelték a Szózatot és a székely himnuszt.

15:25 - Kiegészítő esküt tett az Együtt-PM

Kiegészítő esküt tett az Együtt-PM-hez tartozó négy független országgyűlési képviselő kedden, az Országgyűlés alakuló ülésének napján.

Szabó Tímea a szövetség Parlament előtt tartott, keddi sajtótájékoztatóján elmondta: az alakuló ülésen a jogszabályoknak megfelelően elmondták a kötelező képviselői esküjüket, de a meggyőződésük és a választóknak tett ígéretük azt kívánja, hogy a szöveget kiegészítsék néhány olyan mondattal, "amelyben valóban hiszünk is".

Szabó Tímea ezt követően felolvasta a szöveget, amely szerint megesküsznek, hogy képviselőként azon fognak dolgozni, hogy helyreállítsák az alkotmányosságot és az emberi jogokat tiszteletben tartó jogállamot, Magyarországot visszavezessék az európai értékrendű országok közösségébe és megteremtsék a társadalmi béke, a szolidaritás és a gyarapodás feltételeit.

A szöveg egy-egy példányát Szabó Tímea, Bajnai Gordon, Kónya Péter és Szabó Szabolcs is aláírta.

Szabó Tímea szerint a következő négy évben egy olyan Országgyűlésben kell szolgálniuk a választóik érdekeit, ami a fideszes kétharmadnak és a megerősödött Jobbiknak köszönhetően "egy bábszínház lesz". Hozzátette, kevés és korlátozott beleszólásuk lesz a munkába, de mindent tőlük telhetőt meg kell tenniük azért, hogy választóikat képviseljék.

A sajtótájékoztató előtt néhány, elsősorban idős korú tüntető jelent meg a helyszínen, akik bekiabálásokkal, sípolással és kereplővel akarták megzavarni a rendezvényt. Bajnai Gordon exkormányfőnek többek között azt kiabálták: "libajnai", "libatolvaj", a "börtönben a helyed". Később Gaudi-Nagy Tamás vezetésével, aki a most lezárult parlamenti ciklusban a Jobbik-frakció tagja volt, néhány tucatnyian megjelentek a Kossuth téren tartott földtörvény elleni tüntetés résztvevői közül, de addigra a sajtótájékoztató már véget ért, és az Együtt-PM politikusai visszamentek a Parlamentbe.

15:20 - Mátrai Márta a háznagy

Az Országgyűlés kedden 160 igen szavazattal, egyhangúlag háznaggyá választotta Mátrai Mártát.

Mátrai Márta - akit előzetesen a megalakult Házbizottságban is meghallgattak - az MTI-nek elmondta: az elmúlt egy évben, amikor háznagy volt, nagyon sok segítséget kapott a frakcióktól, és az Országgyűlés munkatársaitól. A jövőben is ugyanolyan precizitással szeretné munkáját végezni, figyelemmel az alaptörvényre, az országgyűlési törvényre, valamint a házszabályra.

A kormánypárti politikus akit Kövér László jelölt a posztra, háznaggyá választásával a házbizottság tagjává vált, ezzel a testület teljes lett.

Kövér László házelnök közölte: az alaptörvény alapján a kormány a megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával megszűnt. Az új kabinet megalakulásáig a kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek megilletik, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat - tette hozzá.

Szólt arról is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt jelezte, hogy felszólalási jogával későbbi ülésen kíván élni.

14.54 - Elfogadták a bizottsági struktúrát

Az Országgyűlés megalakította az új bizottsági rendszerét a keddi alakuló ülésen. A képviselők megválasztották a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait is.

Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot 185 igen szavazattal fogadta el a Ház.

A kisebb létszámú parlamentben az eddigi húsz helyett 15 állandó bizottság működik.

14.40 - Vona: győzött a parlamentáris demokrácia

A parlamentáris demokrácia győzelmének tartja a Jobbik elnöke, hogy megválasztották az Országgyűlés alelnökévé Sneider Tamást.

Vona Gábor keddi sajtótájékoztatóján kitért arra: volt, aki a hétfő esti megegyezés ellenére nemmel szavazott a jobbikos jelöltre, de ez "már csak a történelmi jegyzőkönyveket érdekli". Megismételte: emberileg és szakmailag is a legnagyobb odafigyeléssel és felelősséggel fogja ellátni a tisztséget Sneider Tamás, a Jobbik pedig bízik abban, hogy a személyét érintő aggodalmak eloszlanak a következő négy évben.

Fotók

A parlament alelnökévé választott Sneider Tamás arról beszélt: Magyarország egyre nagyobb területe leszakadó térségnek számít, s ha így folytatódik, társadalmilag és földrajzilag is kettészakad az ország. Munkáját során ezért kiemelten kíván foglalkozni a szociális ügyekkel és önkormányzati kérdésekkel - tette hozzá. Kitért arra: az előző ciklusban az általa vezetett szociális bizottságban egyetlen párttól sem kapott kritikát, az Országgyűlés alelnökeként is ugyanazt az ülésvezetési stílust kívánja folytatni, mint a bizottságban.

Sneider Tamás megjegyezte: voltak részrehajló alelnökök a parlamentben, de ő nem kíván az lenni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ha lejön a pulpitusról, akkor képviselőként ne beszélne ugyanolyan határozottsággal az általa képviselt témákról - fűzte hozzá.

14.39 - Kövér: ez az első Országgyűlés, amely a teljes nemzetet képviseli

A házelnök beszédében hangsúlyozta, hogy a képviselőknek az egész nemzet érdekében kell politizálniuk, vagyis a parlament "több, mint Országgyűlés" - mondta.

Hozzáfűzte: csak akkor tudnak ezen feladatuknak eleget tenni, ha legalább az alapvető sorskérdésekben megtalálják a közös nevezőt, "amely olyí fájdalmasan hiányzott közéletünkből az elmúlt majdí negyed század alatt" - mondta.

Kövér László úgy fogalmazott: "már több tapasztalatom van, mint amennyi illúzióm maradt". Azt mondta, óvatos reményre lát alapot a tekintetben, hogy ebben a négy évben maguk mögött hagyhatják a vitákat eddig folyamatosan kísérő terméketlen küzdelmeket.

A házelnök köszönetet mondott a polgárok bizalmának, de az előző négy év parlamenti képviselőinek is azért a munkáért, "amelynek révén - elkerülve az összeomlást - kiemeltük hazánkat a válságból, s megteremtettük egy új, XXI. századi állam- és nemzetépítés törvényi alapjait".

Fontosnak ítélte a parlament tekintélyének növelését, és azt mondta: az Országgyűlés méltóságának a képviselők viselkedésében is tükröződnie kell.

A házelnök új korszaknak nevezte a jelenlegi parlamenti ciklust, amelyben az új házszabályi rendelkezések alapján a működés új útját kell kitaposni. Közölte azt is: a kevesebb létszámú parlament csak hatékonyabban megszervezte tudja elvégezni a munkáját.

13.54 - Megválasztották az alelnököket

Megválasztotta az Országgyűlés alelnökeit a parlament a keddi alakuló ülésen.

Alelnökké választották a fideszes Jakab Istvánt (192 igen, 2 nem) és a szintén fideszes Lezsák Sándort (192 igen, 2 nem), a KDNP-s Latorcai Jánost (193 igen, 2 nem), az MSZP-s Hiller Istvánt (191 igen, 2 nem) és a jobbikos Sneider Tamást (150 igen, 35 nem, 5 tartózkodás).

Az Országgyűlés törvényalkotási alelnökévé a fideszes Gulyás Gergelyt választották 192 igen és 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett.

13.45 - Házelnöknek választották Kövér Lászlót

Megválasztották az Országgyűlés elnökének Kövér Lászlót a parlament keddi alakuló ülésén.

A titkos választáson a képviselők 171 igen, 19 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett választották meg újra házelnöknek Kövér Lászlót, a Fidesz országos választmányának elnökét, aki a voksolás eredményének kihirdetése után esküt tett.

Kövér László volt a parlament elnöke az előző ciklus nagy részében is, 2010. augusztus 6-tól.

13.28 - A DK politikusai nem szavazzák meg Kövér László házelnökké választását

A Demokratikus Koalíció (DK) független országgyűlési képviselői nem szavazzák meg Kövér László házelnökké választását - jelentette be keddi, parlamenti sajtótájékoztatóján a párt ügyvezető alelnöke.

Molnár Csaba szerint Kövér László alkalmatlan a házelnöki teendők ellátására, elfogult, egyoldalúan dönt, az ellenzéket megbírságolja, a kormánypártoknak mindent megenged. Hozzátette, a többi olyan tisztség esetében is nemmel szavaznak majd, amelyekre fideszes vagy jobbikos képviselőt jelölnek.

Elmondta azt is, hogy a DK-hoz tartozó négy országgyűlési képviselő azért fűzött kiegészítést a képviselői esküjéhez, mert sem jónak, sem pedig legitimnek nem tartják az alaptörvényt, amire meg kellett esküdniük.

Fotók

12.40 - Kiegészítették az eskü szövegét a DK

Kiegészítették képviselői esküjüket a Demokratikus Koalíció (DK) tagjai az Országgyűlés keddi alakuló ülésén.

Az ellenzéki párt négy politikusa, Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba, Vadai Ágnes és Oláh Lajos úgy fogalmazott: "Fogadom, hogy mindent megteszek a köztársaság újbóli megalapításáért. Minden erőmmel azon leszek, hogy népszavazással új alkotmánya legyen a Magyar Köztársaságnak."

A képviselők szóban is elmondták a szöveget az ülésteremben és írásban is csatolták az esküokmányhoz.

12.20 - Megalakult az új Országgyűlés

Letették esküjüket az országgyűlési képviselők kedden a Ház alakuló ülésén, ezzel megalakult az új parlament.

A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

Ezt megelőzően az Országgyűlés korelnökéből - aki a legidősebb képviselő, a 78 éves, fideszes Turi-Kovács Béla - és a korjegyzőkből - vagyis a legfiatalabb képviselőkből - álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről. A korelnök és a korjegyzők mandátumának vizsgálatát a névsor szerinti első öt képviselő végezte el.

Az ismertetett jelentés szerint mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találták. Ezután a parlament - 197 igen szavazattal - igazolta a képviselők és a szószólók mandátumát.

Az új, a korábbinál kisebb létszámú Országgyűlésnek 199 képviselő a tagja, a Ház munkájában pedig ezentúl 13 nemzetiségi szószóló is részt vesz. A szószólók az alakuló ülést követően tesznek esküt.

Az eskütételi ceremónia után - ahogyan az alakuló ülés kezdetén és a zászlók felsorakoztatásakor is - fanfárok hangjára vonultak ki a történelmi zászlókat tartók.

Az új Országgyűlés első döntése a választási szervek beszámolóinak elfogadása volt. A parlament a Nemzeti Választási Bizottság elnökének beszámolóját 165 igen, 31 nem szavazattal, a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját 163 igen, 32 nem szavazattal fogadta el. Nemmel az MSZP, valamint a Demokratikus Koalíció független országgyűlési képviselői szavaztak.

Fotók

Turi-Kovács Béla köszönetet mondott annak a közel százezer közreműködőnek, aki segítette a 2014-es országgyűlési képviselő-választás megszervezését és lebonyolítását.

Bejelentette, hogy a pártok megalakították a képviselőcsoportjukat. Ismertetése szerint a Fidesz 117 fős frakcióját Rogán Antal, a KDNP 16 fős frakcióját Harrach Péter, az MSZP 29 fős frakcióját Mesterházy Attila, a Jobbik 23 fős frakcióját Vona Gábor, míg az LMP 5 fős frakcióját Schiffer András vezeti.

Ezt követően az Országgyűlés elnökének megválasztása következett titkos szavazáson, amelynek idejére ismét szünetet rendeltek el.

Turi-Kovács Béla elmondta, a képviselőcsoportok közös indítványt tettek a házelnök személyére, ezért azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés Kövér Lászlót (Fidesz) válassza meg az elnökének.

Közölte azt is, hogy a titkos szavazás eredményének megállapításában azon frakciók képviselői is részt vesznek, amelyek soraiban nincsenek korjegyzők. Ezért felkérte a KDNP-s Móring József Attilát és az LMP-s Ikotity Istvánt, hogy vegyen részt a szavazatszámlálásban.

11.40 - Korelnök: folytatni kell Magyarország megújítását

A kormánypárti képviselő az Országgyűlés alakuló ülésén elmondott beszédében azt mondta, az alakuló ülés nem a képviselők, hanem a magyar demokrácia ünnepe, azé a népé, amely bizalmat szavazott a Háznak és elvárja, hogy teljesüljenek a vágyai.

Szavai szerint az 1990-et követő kormányváltások nem voltak többek, minthogy az egyik kormány váltotta a másikat; 1998-ban volt először, hogy a miniszterelnök azt mondta, több mint kormányváltás, amit most következik. Hogy ennek nem lett folytatása, az a 2002-es választáson múlott - tette hozzá.

A képviselő szerint az ezt követő évek az egész világon, Európában és különösen Magyarországon olyan súlyos válságot robbantottak ki, amely egyértelművé tette, hogy 2010-et követően nem lehet a korábbiakat folytatni.

Turi-Kovács Béla elmondta, szerinte nem csak ő gondolja úgy, hogy folytatni kell, de nem ugyanúgy. Bizalmat kaptak arra is, hogy a túl gyorsan hozott törvényeket ki tudják javítani - mondta.

Fotók

"Két, nagyon fájdalmas dolog van ebben az országban", az egyik a demográfiai helyzet, a másik a szegénység - folytatta. Úgy fogalmazott, "a magyar nők akarnak gyermeket", az ország vezetésének azt kell biztosítani, hogy ez ne lemondással, karrierfeladással járjon.

Turi-Kovács Béla szerint ezzel a nappal egy olyan folytatás következik, amely fellendülést, jobblétet és még nagyobb szabadságot hozhat a magyaroknak. "Magyarország vágyik a békére, és ezt a békét csak az erős adhatja meg" - fogalmazott. Hozzátette: a nép felhatalmazásával az erőt is megkapták, az erőt pedig a békére kell felhasználni, hogy a társadalmi rétegek közötti feszültség kisebb legyen.

A Fidesz képviselője szorgalmazta, hogy a Parlament előtti Kossuth Lajos téren Deák Ferencnek is legyen szobra.

Turi-Kovács Béla bejelentette, hogy a jegyzői feladatokat a nyolc legfiatalabb képviselő, Bana Tibor (Jobbik), Csizi Péter (Fidesz), Demeter Márta (MSZP), Dúró Dóra (Jobbik), Farkas Gergely (Jobbik), Heringes Anita (MSZP), Kunhalmi Ágnes (MSZP) és Staudt Gábor (Jobbik) látja el a jegyzők megválasztásáig.

Bana Tibor korjegyző bejelentette, hogy az új országgyűlési törvény, valamint az új házszabály összeférhetetlenségi szabályainak minden képviselő és nemzetiségi szószóló megfelel.

A Ház ezt követően elfogadta az alakuló ülés napirendjét.

10.24 - Áder: az új korszak fő feladata a nyugatosodás

Az államfő szerint az április 6-ai országgyűlési választás eredménye arra kell, hogy intsen mindenkit, hogy a magyar nemzet befejezettnek tekinti a rendszerváltás hosszúra nyúlt folyamatát.

"A népakarat egyértelmű kinyilvánítása arra kell, hogy intse az itt ülő pártok képviselőit, hogy a szimbolikus ügyekben folytatott árnyékbokszolás sehová sem vezet" - fogalmazott, hozzátéve: a magyar polgárokat e helyett sokkal inkább az a kérdés érdekli, miként tehetjük jobbá közös életünket.

A rendszerváltás Magyarországának polgárai szabadságot és jólétet akartak, ám e két alapvető remény nem egyformán vált valóra, mert míg "szabadságvágyunk követelései lépésről lépésre mind teljesültek", a tisztes polgári lét lehetősége ma még korántsem adatik meg mindenkinek - hívta fel a figyelmet Áder János.

Ezért miközben érdemes az elmúlt közel két és fél évtized Országgyűléseinek és kormányainak teljesítményét elismerve közös értékként tekinteni az emberi és polgári szabadságjogok megteremtésére, a demokratikus jogállami intézményrendszerre, a NATO- és az EU-csatlakozásra, aközben "nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a jólét megteremtésében korántsem voltunk olyan sikeresek, mint a szabadság kérdésében" - mutatott rá.

Fotók

Ennek alapján az elkövetkező új korszak legnagyobb feladatául az ország nyugatos polgárosodásának megerősítését határozta meg a köztársasági elnök.

A parlamenti választásról szólva az mondta, ez volt a rendszerváltást követő hetedik szabad voksolás, "mégis az első", mert ezen a határon túl élő magyarok is "kifejezésre juttathatták politikai nemzetünkhöz való tartozásukat", vagyis az egy hónapja megválasztott képviselők az elsők, akiket a nemzet egésze választott.

A megválasztott képviselőkhöz szólva hangsúlyozta: "történelmi értelemben önök az első magyar népképviseleti Országgyűlés munkájának folytatói", azok jogutódai, akik 166 évvel ezelőtt elindították Magyarországot a nyugatos polgárosodás útján.

Kiemelte azt is, hogy a mostani az első olyan parlament, amelynek tagjai az új alaptörvényre teszik le esküjüket.

Végül azt kérte, hogy a képviselők munkájuk során sohase feledjék azt a négy szócskát, amelyet a Himnusz szerzője, Kölcsey Ferenc hagyott ránk: "A haza minden előtt".


10.14 - Áder János
köztársasági elnök kedden a parlament alakuló ülésén tartott beszédében javaslatot tett arra, hogy az Országgyűlés Orbán Viktort, a Fidesz elnökét válassza meg miniszterelnöknek.

Fotók

Az államfő beszédében emlékeztetett, hogy a Nemzeti Választási Bizottság néhány napja megállapította az egy hónappal ezelőtti országgyűlési választás végeredményét, az Alkotmánybíróság pedig döntött a választási rendszert érintő beadványokról.

"E két döntést követően senki sem kérdőjelezheti meg a választások tisztaságát, választási rendszerünk alkotmányosságát, a leendő kormány legitimitását" - jelentette ki Áder János.

10.12 - Megkezdődött az Országgyűlés alakuló ülése

Megnyitotta Áder János köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülését kedden 10 óra után néhány perccel.

Az államfő köszöntötte a 199 országgyűlési képviselőt és a 13 nemzetiségi szószólót, valamint bejelentette a megbízólevelek átvételét.

A jelenlévők ezután közösen elénekelték a Himnuszt.

Fotók

Az Országházba fokozott biztonsági ellenőrzés mellett léphettek be a meghívottak és az újságírók. A parlament előtt a Kossuth Lajos tér a szokásoktól eltérően egy szalaggal körbe van kerítve, az újonnan megválasztott képviselők az Országház főlépcsőjén mentek be az épületbe.

A parlament piros társalgójában a közel negyvenéves Jánosi Együttes muzsikával várta az érkezők képviselőket. Jánosi András, az együttes vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a reformkori Országgyűlések kezdetén Bihari János cigányprímás zenélt, és ezt a hagyományt szerették volna feleleveníteni, az Országgyűlés Hivatala pedig engedélyezte nekik, hogy 18-19. századi zeneművekből álló repertoárjukból játszanak.

9.56 - Ökumenikus istentisztelettel kezdte a parlament keddi, alakuló ülésének napját a Fidesz- és a KNDP-frakció, amelyek tagjai ezt követően egy-egy szál fehér rózsát helyeztek el a Batthyány örökmécsesnél.

A képviselők az V. kerületi, Hold utcai Németajkú Református Egyházközségben tartott szertartás után érkeztek Magyarország első miniszterelnökének emlékhelyéhez, hogy ott, a négy évvel ezelőtti hagyományokhoz igazodva leróják tiszteletüket.

Ezt követően a két képviselőcsoport - élükön Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér László házelnökkel - a Parlament épületéhez vonult, ahol a főlépcsőn közös fotót készítettek, majd a főbejáraton léptek be az Országházba.

9.53 - Esküt tett a Szent Koronára a Jobbik

Az Országházban elhelyezett Szent Koronát körbeállva tettek esküt a Jobbik Magyarországért Mozgalom megválasztott országgyűlési képviselői kedden, az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően.

Az eskü - amelynek szövegét Dúró Dóra, a párt szóvivője olvasta elő - szerint a Jobbik képviselői csak és kizárólag a nemzetet fogják szolgálni, nem engednek semmilyen külső nyomásnak és fenyegetésnek, óvják a nemzetet a hazugságtól, nélkülözéstől és szolgaságtól. A képviselők azt is kinyilvánították, hogy amennyiben a párt elnökségének kétharmados döntése alapján alkalmatlanná válnak képviselői feladatukra, úgy mandátumukat azonnal visszaadják.

A 23 tagú képviselőcsoport az eskütételt megelőzően misén vett részt a Bazilikában, majd imát mondott a Hazatérés templomában.

A Kossuth téren Gaudi-Nagy Tamás, aki a most záruló parlamenti ciklusban volt a Jobbik-frakció tagja, demonstrációt szervezett a földtörvény ellen. Ezen tucatnyi tüntető azt skandálta, hogy "hazaárulók", illetve "vissza a földet!".

Korábban


Ma tartja alakuló ülését az április 6-i választás eredményeként létrejövő új Országgyűlés, amely a korábbinál kevesebb, 199 képviselővel kezdheti meg munkáját.

Forrás: valasztas.hu
Forrás: valasztas.hu

A parlamenti tanácskozást az államfő nyitja meg délelőtt 10 órakor.

Az Országgyűlés alakuló ülésének utolsó döntése az országgyűlési bizottságok létrehozása, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása lesz. A 2010 és 2014 közötti ciklusban 20 bizottság volt, most várhatóan 15 alakul, ezek közül ötöt vezet majd ellenzéki képviselő.

A parlamenti patkóban a Fidesznek 117, az MSZP-nek 29, a Jobbiknak 23, a KDNP-nek 16, az LMP-nek 5 képviselője lesz. A választáson a baloldali összefogás részeként induló pártok közül 4-4 képviselője lesz a törvényhozásban az Együtt-PM-nek és a Demokratikus Koalíciónak, egy pedig a Magyar Liberális Pártnak; ők függetlenként politizálhatnak. Az Országgyűlés munkájában most először 13 nemzetiségi szószóló is részt vesz.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jogerősen is életfogytiglant kapott a nyugat-dunántúli bankrabló

A férfi a bűncselekményekből összesen mintegy 22,5 millió forintot zsákmányolt, a rendőrség az… Tovább olvasom