Kisalföld logö

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 8°C | 11°C Még több cikk.

Megkezdődött Hagyó Miklós büntetőpere

Az ügyészség szerint 2007-2008-ban az akkori kormánypárti főpolgármester-helyettes, parlamenti képviselő által vezetett bűnszervezet mintegy másfél milliárdos kárt okozott a BKV-nak.

Megkezdődött Hagyó Miklós volt szocialista politikus és 14 társának büntetőpere szerdán a Kecskeméti Törvényszéken. Az ügyészség szerint 2007-2008-ban az akkori kormánypárti főpolgármester-helyettes, parlamenti képviselő által vezetett bűnszervezet mintegy másfél milliárdos kárt okozott a BKV-nak. A vádlottak az eljárás során jobbára tagadták bűnösségüket.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2012 januárjában emelt vádat, amelynek lényege, hogy a szocialista politikus és egyes városházi munkatársai olyan utasításokat adtak a közlekedési vállalat legfelső vezetésének, amelyekkel jogtalan előnyt szereztek. A BKV vezetői ezeket az utasításokat annak ellenére végrehajtották, hogy tisztában volt a vállalatra gyakorolt hátrányos következményeikkel. Az utasításoknak Hagyó nemegyszer hivatali hatalmával visszaélve, fenyegető, zsaroló módon szerzett érvényt.

A városházi vádlottak között van Hagyó mellett Lelovics Ottó, a főpolgármester-helyettesi kabinet kommunikációs tanácsadója és Mesterházy Ernő, aki az ügyészség szerint Demszky Gábor szabad demokrata főpolgármester politikai főtanácsadójaként utasítási jogkör nélkül szólította fel hátrányos szerződések megkötésére a BKV vezetőit.

A BKV felső- és középvezetői közül Antal Attila és Balogh Zsolt korábbi vezérigazgatók mellett a vádlottak padjára került a botrány kipattanásának egyik első szereplője, Szalainé Szilágyi Eleonóra, a vállalat volt humánpolitikai igazgatója, aki ellen csalás a vád. A Magyar Nemzet 2009 júliusában írt arról, hogy Szalainének 2008 márciusában a prémiumokkal együtt mintegy százmillió forint végkielégítést fizettek, majd továbbfoglalkoztatták havi 1,2 millióért. Ezután több BKV-s vezetőről derült ki, hogy sok tízmilliós végkielégítést kapott.

Hagyó Miklós ellen először Balogh Zsolt akkori megbízott vezérigazgató vallott, aki a 2010. március 6-án megjelent Magyar Nemzetben azt mondta: személyesen adott át 15 millió forintot a szocialista politikusnak, és még további mintegy 55 millió forint jutott el a városvezetőhöz más csatornákon a BKV-tól.

A vád szerint Hagyó vezetésével és a városházi, illetve BKV-s vádlottak közreműködésével olyan, összehangoltan működő szervezet épült ki, amelynek tagjai a fölöttük állóktól érkező, a közlekedési vállalat vagyoni helyzetét hátrányosan érintő utasításokat ellenkezés nélkül végrehajtották. Hagyó úgy tekintett a BKV-ra, mint olyan önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetre, amelynek felhasználásával fedezheti azokat a személyes és politikai jellegű kiadásait, amelyeket "parlamenti vagy önkormányzati költségvetésből nem volt lehetősége finanszírozni". A nyomozás során a BKV 50 gazdasági társasággal megkötött 65 szerződést vizsgált meg, és közülük 31 cég 41 szerződését érintően emelt vádat hűtlen kezelés miatt.

Hagyó az egyik vádpont szerint hivatali helyzetével visszaélve 2008-ban arra utasította Balogh Zsoltot, a BKV Zrt. akkori megbízott vezérigazgatóját, hogy évente 15 millió forintot adjon neki, ellenkező esetben a Balogh által egy kft.-nek 2007-ben éppen Hagyó utasítása alapján kiállított teljesítményigazolás miatt ellehetetleníti. A megbízott vezérigazgató Hagyó fenyegető, "ellentmondást nem tűrő viselkedés miatt kialakult félelmében" 2008-ban és 2009-ben is átadta a 15-15 millió forintot. Emiatt hivatali visszaéléssel és hivatalos személyként elkövetett zsarolással vádolják a volt szocialista politikust.

Egy másik vádpont szerint az úgynevezett menedzserszerződésekkel Antal Attila 103,5 millió, Balogh Zsolt 36,1 millió forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. A vádlottak között van Horváth Éva, Hagyó Miklós volt szóvivője is.

Hagyót, akinek az előző parlament tagjaként mentelmi joga volt, a 2010. április választások után nem sokkal, május 14-én gyanúsították meg és vették őrizetbe. 2011 februárjáig előzetes letartóztatásban volt, 2011 júniusáig pedig házi őrizetben, azóta nem áll kényszerintézkedés hatálya alatt.

A Hagyó-ügyben az idén januári vádemelés után nem sokkal, februárban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki az ügy elbírálására, azzal az indokkal, hogy az eredetileg illetékes Fővárosi Törvényszék rendkívüli munkaterhei miatt másik bíróság kijelölése nélkül ésszerű időn belül nem lett volna biztosítható az eljárás befejezése ebben a kiemelt ügyben.

A Hagyó-ügyben eljáró védők többsége áprilisban az Alkotmánybírósághoz fordult az eljáró bíróság kijelölése miatt, és kérték a megítélésük szerint alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütköző azon jogszabályok megsemmisítését, amelyek lehetővé teszik, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság helyett az OBH elnöke másik bíróságot jelöljön ki anélkül, hogy döntése ellen jogorvoslatot biztosítana.

A Hagyó-üggyel kapcsolatban elismerte politikai felelősségét Demszky Gábor volt szabad demokrata főpolgármester egy az Indexnek adott interjúban 2010 nyarán. Azt is kiemelte: nincs tudomása arról, hogy a Városházáról finanszíroztak volna pártokat. Hozzátette: a pártfinanszírozást rendbe kell tenni. Arra a felvetésre, hogy hivatali ideje alatt miért nem terelte az igazságszolgáltatás útjára az ügyet, a volt liberális politikus úgy reagált: nem vállalta a városházi szocialista-szabad demokrata koalíció felbontásának felelősségét. 2010 októberében a Profil című osztrák hetilapnak Demszky Gábor kijelentette, hogy nem tudott semmit a BKV körüli korrupciós botrányokról.

Olvasóink írták

  • 1. embertelen 2012. június 13. 16:36
    „Ez a Hagyó Miklós kirakatper talán bejön a fidesznek, a korábbi Demszky, Hunvald, Gyurcsány próbálkozásokkal eddig csúnyán felsültek, ugyancsak életképtelenek a Budai feljelentések is.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A bankszövetség egyetért a banki különadó kivezetésével

A bankok szerint a jelenlegi magyarországi bankadó 17-szerese az európai átlagnak. Tovább olvasom