Kisalföld logö

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 9°C | 14°C Még több cikk.

Megint megtalálták Noé bárkáját

Egy keresztény régész csoport úgy véli, hogy az északnyugat-iráni Erburz hegységben rábukkant Noé bárkájának megkövesedett maradványára. 4500 méter magasságban bukkantak a bárkára emlékeztető sziklaformára.
Az amerikai Bibliai Archeológiai Kutató és Feltáró Intézet (Bible Archaeology Search and Exploration Institute - BASE) régészei az Erburz hegylánc Szulejmán-hegyén, 4500 méter magasságban bukkantak a bárkára emlékeztető sziklaformára.

A kutatócsoport által készített felvételeken egy hajó formájú szikla látszik, amelynek építőanyaga a régészek szerint megkövesedett fa, pontosabban a sziklából vett vékony minták fa sejtstruktúrákat mutattak ki.

Robert Cornuke, a kutatás vezetője szerint természetesen nehéz bizonyítani, hogy ez Noé bárkája lenne. A kutató azonban biztos benne, hogy a különleges szikla a múltban fontos szerepet játszhatott a zarándokok életében. A kutatók a közelben egy ősi szentélyt is felfedeztek. „Nem állíthatjuk, hogy minden kétséget kizáróan Noé bárkájára bukkantunk, de minden esetre egy olyan objektumot találtunk, amely nagyon hasonlít arra, amiről az ősi írások szólnak" – nyilatkozta Cornuke az amerikai National Geographic internetes lapjának.

Vallási alapok

Noé bárkájának történetét a Teremtés könyve írja le. Noé és az özönvíz történetét a keresztény, a zsidó és az iszlám vallás is ismeri. Eszerint Isten, megelégelvén az emberek gonoszságát, elhatározta, hogy mindent elpusztító özönvizet bocsát a Földre. Egyedül a 600 éves Noét kímélte meg háza népével, és két-két darab állattal a Föld minden fajából.

Noé Isten útmutatásait követve egy 137 méter hosszú, 23 méter széles és 14 méter magas hajót épített, kívül-belül szurokkal kente be azt, valamint felül ablakot, oldalán ajtót vágott.

Ezután negyven nap és negyven éjjel esett az eső, a víz csak hét hónap után kezdett apadni, amikor is a bárka fennakadt az Araráton.

A legtöbb Biblia-kutató az Ararát alatt a kelet-törökországi Ararát-hegységet értette. Ennek elhelyezkedése azonban nem felel meg annak a Teremtés könyvében leírt útnak, amely a keletről Mezopotámiába való eljutást taglalja.

A régészcsapat szerint ezért félreértés, hogy az Ararát-hegyre való utalásnak fogják fel sokan a Teremtés könyvében leírtakat. „A Biblia útbaigazít bennünket, és ez az út nem Törökország, hanem Irán felé vezet" – mondta Cornuke.

A Teremtés könyve, mint útikönyv

A kutatócsoport tavaly júliusban utazott hosszabb időre Iránba. Expedíciójuk során a Teremtés könyvét használták „útikönyvként". Noé és a Szulejmán-hegy lehetséges kapcsolatáról először a 19. századi brit felfedező, A. H. McMahan számolt be. 1894-ben McMahan saját lapjában így számolt be: „Egyesek szerint az özönvíz után Noé itt kötött ki." McMahan említést tesz megkövesedett faleletekről és egy ősi szentélyről is, ahova zarándokok vándoroltak el egykor.

McMahan leírásainak megfelelően a mostani kutatócsoport 4570 méter magasságban bukkant rá a szentély maradványra valamint a hajó alakú, 122 méter hosszú sziklára.

A kutatócsoport állításai persze sokakat nem győznek meg. A National Geographic News-nak nyilatkozó szakemberek között van, aki azt hangsúlyozta, hogy Noé bárkája legalább 6000-10000 éves, nem valószínű, hogy ilyen hosszú időn keresztül fennmaradt a szerkezet. A szikla hajószerű alakja pedig ősi kis tavakkal, azok furcsa feltöltődésével magyarázható.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi sétán Risztov Évával

Egy széles karimájú, fekete kalapot vásárolt Risztov Éva, amikor elkísértük szegedi sétáján: egykori… Tovább olvasom