Kisalföld logö

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda 0°C | 7°C Még több cikk.

Megindulnak a török és horvát EU-csatlakozási tárgyalások

Fontos esemény színhelye volt csütörtökön Brüsszel: miután az EU-tagállamok külügyminiszterei a hónap elején Luxemburgban hosszas viták után beleegyeztek a török és a horvát EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésébe, s jelképes módon maga a kezdés is megtörtént, most a gyakorlatban is beindultak a megbeszélések.
Első lépésként - ugyanúgy, mint annak idején Magyarország esetében - az EU-joganyag fejezetenkénti ismertetése, a "screening" zajlik. Csütörtökön a tudományos és kutatási kérdésekre vonatkozó EU-joganyagot tárták a török, illetve a horvát delegáció elé: ez a 35 tárgyalási fejezet egyike, méghozzá a legkönnyebbek közül való. "Ez technikai jellegű feladat, de szükséges ahhoz, hogy elmagyarázzuk a csatlakozni kívánó országoknak a közösségi joganyagot, s lássuk, az adott területen mi a helyzet náluk" - nyilatkozta a bővítési kérdésekért felelős EU-biztos, Olli Rehn szóvivője.

Az EU-szakértők mind a 35 fejezet kapcsán ismertetni fogják a közösségi joganyagot a törökökkel és a horvátokkal, majd az EU-bizottság mindkét tagjelölttel külön-külön párbeszédbe kezd, hogy kiderüljön: vannak-e problémák az adott állam esetében a különböző fejezetek végrehajtását illetően.

E folyamat végén az EU-bizottság feladata, hogy ajánlást tegyen a tagállamok felé, minden egyes fejezetnél külön-külön javasolva, vagy elutasítva a tárgyalások megkezdését. Az EU-államoknak pedig egyöntetűen kell dönteniük, azaz mindegyik tagországnak vétójoga van.

Ha a döntés kedvező, akkor lehet ténylegesen is "megnyitni" az adott fejezetet, megkezdeni a róla szóló tárgyalásokat.

A horvátok azt remélik, hogy ez az egész folyamat az ő esetükben gyorsan lezajlik, s 2009-ben az EU tagjaivá válhatnak. A jóval alacsonyabb szintről induló törököknél szakértők szerint már maga a tárgyalássorozat is legalább 8-10 évet fog igénybe venni, s még akkor sincs garancia Törökország felvételére, ha majdan sikerrel zárul: több EU-tagállamban ugyanis a török csatlakozást népszavazással akarják jóváhagyatni. Márpedig az európai közvélemény egyelőre meglehetősen elutasító ebben az ügyben.

A török diplomácia vezetője, Abdullah Gül azonban a csatlakozási tárgyalások megkezdését engedélyező, maratoni hosszúságúra nyúlt október eleji luxemburgi külügyminiszteri tanácskozás végén derűlátóan nyilatkozott e tekintetben optimistán. Mint mondta, 10 év alatt Törökország is,, de az európai közvélemény is nagyon sokat fog változni...

MTI/eurohirek.hu

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Anyulevél: Geszti Eszti és a többiek

Ha ősz, akkor gesztenye, és az október nem múlhat el a süni formájú héj és a barna, gurulós gesztik… Tovább olvasom