Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 4°C

Meghalt Pap Vera színművész

Ötvenkilenc éves korában, méltósággal és türelemmel viselt hosszú betegség után csütörtökön elhunyt Pap Vera, a Vígszínház vezető színésznője, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész.
Ötvenkilenc éves korában, hosszú betegség után csütörtökön elhunyt Pap Vera, a Vígszínház vezető színésznője, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész - tudatta a Vígszínház az MTI-vel.

Mint írják, az egyik legnagyobb magyar színésznőt gyászolja a társulat. Pap Verát a Vígszínház saját halottjának tekinti.

Pap Vera a Színház- és Filmművészeti Egyetem elvégzése után, 1979-ben a Vígszínházhoz szerződött és azóta, 36 éve megszakítás nélkül a társulat tagja volt.

Pap Vera nevéhez olyan legendás alakítások fűződnek, mint a Szentivánéji álom Hermiája, Kornis Kozmájának Hédije, az Úri Muri Rozikája, Amadeus Konstanzája, Fejes Endre Cserepes Margit házasságának címszerepe, a Leonce és Léna Lénája, a Györgyike drága gyermek Györgyikéje, a Salemi boszorkányok Proktornéja, a Kurázsi mama Yvette-je, A revizor Polgármesternéje, Az ember tragédiája Évája, az Augusztus Oklahomában és a Mikve főszerepe.

Színházi szerepei mellett több mint 40 filmben és tévéjátékban nyújtott kiemelkedő alakítást. Még főiskolás évei alatt kapta első főszerepét a Gábor Pál rendezte Angi Vera című filmben. Ezért a szerepért 1980-ban a chicagói filmfesztiválon elnyerte a legjobb női alakítás díját, 1981-ben pedig a David di Donatello-díjat, amelyre egész életében büszke volt. Rövid idő alatt nemcsak hazánkban, hanem az ország határain túl is felfigyeltek tehetségére, szelíd bájára, szuggesztív drámai erejére.

1
Ötvenkilenc éves korában, hosszú betegség után 2015. április 9-én elhunyt Pap Vera, a Vígszínház vezető színésznője, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész. A felvétel 2013. március 15-én készült a Kossuth- és Széchenyi-díjak ünnepélyes átadását követően a Parlamentben.
Fotó: MTI/Kovács Attila

Az Angi Vera után számos filmes szerepet kapott, játszott a Csapd le csacsi!, A névtelen vár, a Dögkeselyű, az Uramisten és a Roncsfilm című alkotásokban is.

A Vígszínház méltatása szerint Pap Vera nagy tehetségű, jelentős művész volt. Alakításaiból egyszerre sugárzott lényének érzékeny, lírai és groteszk oldala. "Szorgalmának, színészi alázatának, tragikai képességének és egyedülálló humorának köszönhetően eljátszhatta a drámairodalom nagy szerepeit. Egyike volt a legigazabb színésznőinknek, sokat tudott a számkivetettek, a vesztesek, a megalázottak sorsáról, indulatairól, lázadásairól" - olvasható a színház visszaemlékezésében.

Mint írják, Pap Vera több szerepében is bizonyította, milyen sokat tud a peremlét sötét útvesztőiről, az emberi kiszolgáltatottságról és magáról a színészi mesterségről. "A vesztes karakterek azért emlékezetesek alakításaiban, mert soha nem voltak érzelmesek, mindig volt bennük valamiféle különleges, nyers, feloldozást nem kínáló humor; talán a vesztesek támadó humora, amit ő bátran és könyörtelenül felvállalt".

Betegsége alatt szinte megszakítás nélkül játszott. "Hihetetlen nagy erőt kaptam a nézőktől, a kollégáktól, és nagyon fellelkesített, hogy mire vagyok képes. Önmagamnak is bizonyítottam" - idézik szavait a közleményben. Még 2014 őszén is játszotta a Mikve főszerepét, és próbált a Fátyol nélkül című előadásban, amelynek októberben volt a bemutatója. Pap Vera február 8-án lépett utoljára színpadra.

A művész az MTI-nek 2013-ban, a Kossuth-díj átvételekor adott interjúban úgy fogalmazott: "pályámon valóban sok nehéz sorsú figurát játszottam el, nyilván hordozok magamban valamit, amitől ezt hitelesíteni tudom". Hozzáfűzte, hogy a humor és a groteszk is nagyon fontos az ember életében, különben nem lehetne elviselni a drámaiságot, az élet drámaiságát sem. Mindkettőre szükség van az egyensúly eléréséhez.

PORTRÉ

Pap Vera 1956. január 27-én született Budapesten. Eredetileg bohóc akart lenni. Édesapja elvitte a cirkuszba, ahol lenyűgözte a bohóc száma: "mert megnevettetett, ugyanakkor azt is éreztem, hogy összefacsarodik a szívem. Arra gondoltam, milyen nagy ajándék lehet egy ember számára, ha ezt csinálhatja egész életében". Édesapja azonban lebeszélte erről és arra ösztönözte, hogy szerezzen szakmát.

Érettségi után felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Horvai István és Kapás Dezső növendéke volt. 1979-ben végezte el a főiskolát, majd a Vígszínházhoz szerződött, amelynek haláláig tagja maradt.

Még főiskolás korában, 1978-ban Gábor Pál rendező rá osztotta az Angi Vera című film címszerepét, amellyel berobbant a magyar filmművészetbe. Nemcsak hazánkban, hanem az ország határain túl is felfigyeltek tehetségére, szelíd bájára, szuggesztív drámai erejére. Színházi szerepei mellett több mint 40 filmben és tévéjátékban nyújtott kiemelkedő alakítást. Az Angi Vera után számos filmes szerepet kapott, játszott a Csapd le csacsi!, A névtelen vár, a Dögkeselyű, az Uramisten vagy éppen a Roncsfilm című alkotásokban is.

Színházi pályafutása alatt a magyar és az egyetemes drámairodalom számtalan szerepét eljátszotta, otthonosan mozogva a klasszikus, az abszurd vagy éppen a kortárs drámák világában. Emlékezetes Az éjjeli menedékhely Natasája, Caragiale Farsangjának groteszk remeklése, a Száz év magányban Pilar figurája. Színházi szerepei közül kiemelkedik továbbá a Kurázsi mama és gyermekei Yvette-je, az Amphitryon Charisa, a Körmagyar önfeladó, de igazából melegszívű utcalánya és az Augusztus Oklahomában Violet Westonja. Az új Nemzeti Színház nyitó előadásán, 2002-ben Éva szerepét játszotta Madách Imre Az ember tragédiája című darabjában. Betegsége alatt is szinte folyamatosan játszott, 2015. február 8-án lépett utoljára színpadra.

"Amikor felmegy a függöny, akkor ki kell állni és játszani kell, nincs mese! Olyankor kint kell hagynom az öltözőben az összes nyomoromat, az összes fájdalmamat, és tennem kell a dolgom a színpadon. A legnehezebb helyzetekben is ott kell lennem, minden porcikámmal jelen kell lennem" - nyilatkozta egy 2014-es interjúban.

Pap Vera 1979-ben elnyerte a chicagói filmfesztiválon a legjobb női alakítás aranydíját, 1981-ben a David di Donatello-díjat. Munkájáért 1987-ben Jászai Mari-díjat kapott, emellett háromszor jutalmazták Ajtay Andor-díjjal (1988, 1998, 2004), 1990-ben a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, 1991-ben az Országos Színházi Találkozón a legjobb női alakítás díját vehette át, ugyancsak ezzel a díjjal ismerték el 2011-ben a 11. Pécsi Országos Színházi Találkozón. 2001-ben érdemes művész lett, 2009-ben kiváló művész címet kapott. 2008-ban a Harsányi Zsolt-emlékdíjjal, 2009-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűvel ismerték el kiváló munkáját.

Pap Vera 2013-ban Kossuth-díjat kapott "a nehéz női sorsot megjelenítő szerepek hiteles színpadi és filmes megformálásáért, a humoros, groteszk és drámai szerepekben egyaránt emlékezetes, maradandó művészi élményt nyújtó színészi játékáért".

Eszenyi Enikő: csodálatos színésznő és rendkívüli kolléga volt


"Pap Vera csodálatos színésznő és rendkívüli kolléga volt" - emlékezett a csütörtökön elhunyt színművészre pályatársa és barátja, Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója.

Halála pótolhatatlan veszteség az egész magyar színházi élet, de különösen a Vígszínház számára, ahol már főiskolás korában is játszott - hangsúlyozta Eszenyi Enikő az MTI-nek.

Mint felidézte, Pap Vera a színművészeti főiskolán Horvai István és Kapás Dezső osztályába járt, Várkonyi Zoltán meghívta harmadévben a Vígszínházba, Az üvegcipő főszerepére, amelyet Kapás Dezső rendezett. Diploma után, 1979-ben a Vígszínházhoz szerződött és azóta, 36 éve megszakítás nélkül a társulat tagja volt.

Pap Vera különleges, sokoldalú tehetség volt eredeti humorral és hihetetlen drámai erővel. Ehhez olyan különleges mozgáskultúra párosult, ami színésznőknél ritkaság. "Vera lehetett volna bohóc és artista is, bármit meg tudott csinálni" - fogalmazott Eszenyi Enikő, akinek Pap Vera az egyik legfontosabb ember volt az életében. "Nagyon jó barátnőm volt, nagyon sok időt töltöttünk együtt színpadon és színpadon kívül is" - emlékezett a művész.

Eszenyi Enikő több darabban is együtt dolgozott Pap Verával, akit az egyik legnagyobb magyar színésznőnek tartott. Első rendezésének, Büchner Leonce és Lénájának női főszerepére is őt kérte fel. Felidézte, hogy Pap Vera 37 éves volt, amikor Lénát játszotta, és úgy érezte, már nem elég fiatal ehhez a szerephez. "Dehogynem - mondtam. Ott is például két és fél méter magasról ugrott le Kaszás Attila karjaiba" - emlékezett Eszenyi Enikő.

Hozzátette, hogy a Leonce és Lénát követően további rendezéseiben is játszott Pap Vera, többek között a West Side Storyban, valamint a Négy lába van a lónak, mégis megbotlik című darabban, amelynek a főszerepét alakította. A Mikve című darabban is együtt léptek színpadra, de sok-sok más előadásban is partnerek voltak. "Rosalinda-Céliát játszottunk együtt, a Liliomban ő volt Marika, én voltam Julika" - emlékezett a színésznő Shakespeare Ahogy tetszik és Molnár Ferenc Liliom című darabjaira.

Szintén Eszenyi Enikő rendezte egyik utolsó nagy szerepében Pap Verát. Az egyik legcsodálatosabb alakítását az Augusztus Oklahomában című darabban nyújtotta - idézte fel, megjegyezve, hogy az utóbbi időben ezt a szerepét már nem tudta játszani a betegségtől legyengült művész. "De továbbra is együtt játszottunk a Mikvében" - mondta Eszenyi Enikő.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megkezdődött a fagyállós borával egy tolvaj halálát okozó férfi pere

A férfi a vád szerint 2013-ban úgy próbálta megakadályozni meggyborának ellopását, hogy fagyállót… Tovább olvasom