Kisalföld logö

2017. 10. 20. péntek - Vendel 8°C | 20°C Még több cikk.

Meghalt Horn Gyula volt miniszterelnök

Hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Horn Gyula, Magyarország egykori miniszterelnöke.
Életének 81. évében szerdán meghalt Horn Gyula volt miniszterelnök. A kormány részvétét és együttérzését fejezte ki az elhunyt családjának.

A Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya az MTI-vel közölte: Horn Gyula hosszan tartó, súlyos betegséget követően, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban (a budapesti Honvédkórházban) hunyt el szerdán.

Horn Gyula az osztrák-magyar határ megnyitásánál.Fotó: MTI/Matusz Károly
Horn Gyula az osztrák-magyar határ megnyitásán.
Fotó: MTI/Matusz Károly

A kormány megrendüléssel értesült Horn Gyula haláláról - közölte a Kormányzati Információs Központ szerdán az MTI-vel. Közleményük szerint a kormány részvétét és együttérzését fejezi ki az elhunyt családjának.

Horn Gyula 1989 májusától 1990 májusáig a Németh-kormány külügyminisztere volt. 1989 októberében egyike volt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapítóinak, 1990 májusától 1998 szeptemberéig a párt elnöke volt.

Horn Gyula 1994 és 1998 között volt kormányfő.
1990-től 2010-ig volt tagja az Országgyűlésnek, 2007 szeptembere óta azonban betegsége miatt nem vett részt a parlament munkájában.

A politikus 2007. szeptember 16-án került a Honvédkórházba súlyos betegséggel. Korábbi közlések szerint a kórházban VIP-teremben feküdt, állapotáról pedig teljes hírzárlatot rendeltek el a család kérésére.

Horn Gyula utoljára a 75. születésnapjára rendezett ünnepségen jelent meg a nyilvánosság előtt.

Életének 81. évében elhunyt Horn Gyula korábbi miniszterelnök. Fotó: MTI/Kovács Attila
Életének 81. évében elhunyt Horn Gyula korábbi miniszterelnök.
Fotó: MTI/Kovács Attila


A családdal egyeztet az illetékes temetési bizottság

Horn Gyula temetéséről a család kívánságai szerint intézkedik az illetékes temetési bizottság - nyilatkozta szerdán az MTI érdeklődésére a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke.

Radnainé Fogarasi Katalin elmondta, hogy már beszélt Horn Gyula lányával, akivel később találkozik, hogy egyeztessék a kegyeleti eljárás részleteit.

Közlése szerint, hasonló körülmények között, ismert államférfi halála esetén ad-hoc jellegű bizottság jön létre állami szervek, a többi között a Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium és a temetkezési intézet képviselőinek részvételével.

A testület dönt az eljárás módjáról, úgy hogy eközben maximálisan figyelembe veszik az érintett család kívánságait.

Mivel Horn Gyula személyében nemzetközi hírű államférfi hunyt el, így várhatóan külföldi politikusok is le kívánják róni kegyeletüket a volt miniszterelnök sírjánál. Különösen német vendégekre számítanak a szertartáson - tette hozzá.

Ez azt jelenti, hogy bizonyos időt igénybe vesz a temetés megszervezése - mondta Radnainé Fogarasi Katalin.


 
Horn Gyula életrajza

Horn Gyula, a harmadik Magyar Köztársaság 1994 és 1998 közötti miniszterelnöke 1932. július 5-én született Budapesten.

1948-ban a dolgozók esti iskoláján szakérettségi vizsgát tett. Ezt követően a Szovjetunióban végzett felsőfokú tanulmányokat. 1954-ben a Rosztovi Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolán szerzett diplomát, 1970-ben elvégezte a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Politikai Főiskoláját is. 1977-ben elnyerte a közgazdaságtudomány kandidátusa címet.
   
1954-1959-ig a Pénzügyminisztériumban dolgozott főelőadóként.
   
1956. október-novemberben nemzetőr volt, majd 1956 decemberétől 1957 júniusáig az MSZMP KB felkérésére a karhatalmi őrszolgálatnál volt állományban.
   
A Külügyminisztériumban 1959-ben a szovjet osztályon attasé rangban kezdett dolgozni. Bulgáriai, jugoszláviai külszolgálata alatt nagykövetségi titkári, később tanácsosi rangban tevékenykedett.
   
1969-től kezdődően 16 éven keresztül az MSZMP KB Külügyi osztályán dolgozott. Politikai munkatárs, konzultáns, osztályvezető-helyettes, majd egy évig osztályvezető volt. 1985-ben került vissza a külügyi tárcához, négy évig volt külügyminisztériumi államtitkár, miközben 1987-88-ban tagja volt a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának is.
   
A nyolcvanas évek végétől az MSZMP-n belüli reformszárny tagjaként tartották számon, a külkapcsolatokról vallott és külföldi tárgyalópartnereivel folytatott megbeszélésein meg is fogalmazott nézetei nyomán az a vélemény alakult ki róla, hogy felkészült, felvilágosult gyakorlati szakember.
   
1989 májusától 1990 májusáig a Németh-kormány külügyminisztere volt, nevéhez fűződött a diplomáciai kapcsolatok felvétele Dél-Koreával, Izraellel, a Vatikánnal és a Dél-afrikai Köztársasággal.
   
1989. június 27-én ő volt az, aki osztrák kollégájával ünnepélyesen átvágta a vasfüggönynek nevezett műszaki határzár szögesdrótját, valamint bejelentette, hogy 1989. szeptember 11-től a magyar hatóságok átengedik a nyugati határon a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) azon állampolgárait, akiket Ausztria vízum nélkül hajlandó fogadni. A határ október 7-ig állt nyitva. A döntés bejelentésekor mintegy hatvanezer keletnémet volt Magyarországon. Ez a határnyitás jelentős lépésnek bizonyult később a német újraegyesítés folyamatában.
   
Előkészítette és 1990 márciusában ő írta alá a magyar-szovjet csapatkivonási megállapodást. Már ebben az időszakban felvetette Magyarország lehetséges NATO-tagságának témáját, illetve az Európai Unióhoz való távlati csatlakozás kérdését.
   
1954-56 között a Magyar Dolgozók Pártja, 1956-1989-ig az MSZMP tagja volt. 1985-89-ig az MSZMP KB, 1988-89-ig az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága tagjaként is tevékenykedett.
   
1989 októberében egyike volt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapítóinak. 1989 októberétől tagja az MSZP Országos Elnökségének, 1990 májusától 1998 szeptemberéig a párt elnöke volt.
   
1990-től 2010-ig volt tagja az Országgyűlésnek, 2007 szeptembere óta azonban, betegsége miatt, nem vett részt a parlament munkájában. 1990 májusától 1993. januári lemondásáig az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöki tisztét is ellátta.
   
1994. július 15-én - mint a választásokon győztes párt vezetőjét - az Országgyűlés miniszterelnökké választotta, s e tisztséget 1998. július 6-ig látta el. Az ő kormánya fogadta el és hajtotta végre a gazdaság szanálása érdekében az akkori pénzügyminiszterről elnevezett Bokros-csomagot, amely hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország elkerülte a fenyegető pénzügyi csődöt és az ország gazdasága viszonylag rövid időn belül növekedési pályára állt. Az ellenzék akkor is, később is azzal bírálta a csomagot, hogy a magyar társadalomnak indokolatlanul magas árat kellett fizetnie a gazdasági korrekcióért.
   
1998-ban az MSZP elvesztette a országgyűlési választásokat, ő az országos lista vezetőjeként szerzett ismét országgyűlési mandátumot. A választási vereséget követően 1998 szeptemberében, az MSZP VI. kongresszusán lemondott pártelnöki tisztéről.
   
1990-1995 között, öt éven át volt tagja a Svéd Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) Igazgató Tanácsának. 1996-tól 2003-ig a Szocialista Internacionálé alelnökeként tevékenykedett.
   
A szocialista párt éléről való távozása nem jelentette azt, hogy visszavonult volna a belpolitikából. Pártfórumok rendszeres előadója volt országszerte és volt miniszterelnökként is gyakorta hallatta véleményét a magyar belpolitikai helyzetről.
   
Medgyessy Péter miniszterelnök 2002-ben az európai uniós ügyekben illetékes különmegbízottjának nevezte ki őt. A 2004-es európai parlamenti választások során az MSZP listájának 2. helyén szerepelt, de már a szavazást megelőzően bejelentette, hogy magát a képviselőséget nem vállalja.
   
Életéről két könyvben, az 1991-ben kiadott Cölöpökben, majd az 1999-ben megjelent Azok a kilencvenes évek címűben vallott.
   
Külpolitikai munkásságának elismeréseként 1990-ben a német Stresemann Társaság aranyéremmel tüntette ki, s szintén 1990-ben az európai egyesülés érdekében kifejtett tevékenységéért elnyerte a nemzetközi Károly-díjat. A német újraegyesítés elősegítéséért 1991-ben Solingen az Éles Penge-díjat, 1992-ben Bonn városa a német szabadkőművesek humanitárius nagydíját adományozta számára.
   
A német ARD televízió 26. Arany Európa-díjainak 1994. végi átadásán politikai különdíjat kapott az egykori Kelet-Nyugat-Európa között lévő vasfüggöny lebontásában vállalt szerepéért. 1995-ben Kassel városában a Prizma polgári díjat vehette át a német egység megteremtése érdekében vállalt szolgálataiért.
    Munkásságát számos további díjjal, kitüntetéssel ismerték el, többek között 2005-ben a bajorországi Memmingenben Szabadság-díjjal tüntették ki a német újraegyesítésben játszott szerepéért. Ugyanebben az évben megkapta a Nagy Arany Érdemrend a Szalaggal az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért kitüntetést.



Mesterházy: a rendszerváltás egyik legnagyobb hatású alakítóját veszítette el Európa

Mesterházy Attila szerint a modern magyar baloldal legmeghatározóbb elnökét, Magyarország egyik legsikeresebb miniszterelnökét, Európa pedig a rendszerváltás egyik legnagyobb hatású alakítóját veszítette el. Az MSZP elnöke Facebook-oldalán szerdán közölte, hogy mély fájdalommal értesült Horn Gyula haláláról.

Közölte: az MSZP minden tagja és támogatója nevében ezúton is őszinte együttérzésemet fejezi ki a családnak.

A modern magyar baloldal legmeghatározóbb elnökét, Magyarország egyik legsikeresebb miniszterelnökét, Európa pedig a rendszerváltás egyik legnagyobb hatású alakítóját veszítette el - írta.

Mesterházy Attila hozzátette: Horn Gyula még külügyminiszterként történelmi érdemeket szerzett a vasfüggöny lebontásában, a békés rendszerváltás elindításában, Németország, és ezáltal Európa újjáegyesítésében is. Miniszterelnökként pedig következetesen vitte tovább Magyarország demokratikus átalakítását, mélyített el az ország európai integrációját és állította fejlődési pályára a magyar gazdaságot.

Kormányának egykor legfontosabb célja - ma már történelmi tényként leírható érdeme - az ország fejlődésének szolgálata, a munkájukból élők megbecsülése és az elesettek védelme volt. Az általa vezetett kormány egyik legnagyobb eredménye, hogy felelős nemzetpolitikájával megnyugtatóan rendezte viszonyunkat a szomszédos országokkal, ezzel segítve a határon túli magyarság boldogulását és jogainak érvényesülését - írta az MSZP elnöke.

"Hálás vagyok azért, hogy fiatal politikusként mellette dolgozhattam. És büszke vagyok arra, hogy az MSZP valamennyi tagjával közösen küzdhetek a párt elnökeként és az ország miniszterelnökeként általa képviselt baloldali, európai és demokratikus értékekért" - fogalmazott a Facebook-oldalán Mesterházy Attila.

Bajnai: Magyarország egy államférfit és egy jó embert veszített el

Horn Gyula halálával Magyarország és Európa egy igazi államférfit veszített el - írta Bajnai Gordon volt kormányfő az MTI-nek küldött szerdai közleményében.

Az Együtt-PM választási szövetség vezetője hozzátette: Magyarország egy jó emberrel lett kevesebb.

Horn Gyula olyan politikus volt, aki formálta és alakította a kort, amelyben élt. Személyes történetén is képes volt felülemelkedni, amikor elévülhetetlen érdemeket szerzett a vasfüggöny ledöntésében.

Személye jelképe volt a békés és sikeres rendszerváltásnak, miniszterelnökként sokat tett azért, hogy Magyarországot kivezesse a rendszerváltozást követő gazdasági és társadalmi válságból - olvasható a közleményben.

Bajnai Gordon együttérzését fejezte ki azoknak, akik a szocialista párt tagjaként vagy támogatójaként gyászolják az egykori kormányfőt és MSZP-elnököt. Horn Gyula családjának és közeli barátainak pedig sok erőt kívánt a veszteség elviseléséhez.

Német külügyminiszter: egy nagy európai ment el

Horn Gyula nagy európai volt, akinek külügyminiszterként véghezvitt bátor tetteit a németek soha nem felejtik el - reagált Horn Gyula halálhírére a német külügyminiszter.

Guido Westerwelle felidézte: Horn Gyula 1989 augusztusában külügyminiszterként "szó szerint szétvágta az Európát 40 évig megosztó vasfüggönyt", amikor pedig nem sokkal később bejelentette, hogy Magyarország engedélyezi a volt NDK több ezer polgárának a kiutazást Nyugatra, "végérvényesen bebiztosította a helyét a történelemkönyvekben".

A német külügyminiszter szerdai berlini közleményében kiemelte: "egy nagy európaitól veszünk búcsút, aki az európai történelem egy döntő pillanatában helyesen cselekedett, és a szabadság és emberiesség európai értékei szerint élt".

A Fidesz részvétnyilvánítása

A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja részvétét fejezi ki Horn Gyula családjának, valamint az MSZP vezetőinek és tagjainak, hiszen Horn Gyula nemcsak Magyarország miniszterelnöke, hanem a szocialista párt meghatározó személyisége is volt - közölte a Fidesz-frakció szerdán az MTI-vel.

A KDNP részvétet nyilvánított

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) megrendüléssel értesült Horn Gyula volt miniszterelnök haláláról - közölte a párt szerdán az MTI-vel.

A párt részvétét nyilvánítja a gyászoló családnak, és osztozik a szocialista politikust gyászolók fájdalmában - írták.

Göncz Árpád is részvétet nyilvánított

Göncz Árpád és felesége is kifejezte részvétét Horn Gyula volt miniszterelnök halála miatt - tájékoztatta a volt köztársasági elnök titkárságának vezetője szerdán este az MTI-t.

Gulyás Árpád nagykövet közleménye szerint Göncz Árpád és felesége részvétnyilvánítást küldtek Horn Gyula családjának a néhai miniszterelnök elhunyta alkalmából.

Horn Gyula életének 81. évében szerdán halt meg. A szocialista politikus 1994 és 1998 között volt kormányfő.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hoffmann: szeptemberben ott lesznek a tankönyvek az iskolákban

A köznevelési államtitkár szerint szeptemberre rendben az iskolákban lesznek a tankönyvek. Tovább olvasom