Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Meggyújtottuk a harmadik gyertyát

Advent időszakában a keresztény ember felkészül a Megváltó Isten, Jézus megszületésére.

Feldíszíti otthonát, alkalmasabbá téve a meghittségre, ajándékokat vásárol családtagjainak, ismerőseinek szeretete jeléül. Mert „Isten szeretet" – mondja Pál apostol. A szeretet jegyében készül a nem hívő, vagy hitét nem a templom falai között gyakorló is. Az ablakokra világító díszek kerülnek, az asztalra adventi koszorú négy gyertyával. A gyertyagyújtás alkalom a csendes meditációra, amely a lelket készíti fel az ünnepre. A világ zajai az utcán rekednek, a figyelem befelé irányul, a gyertyafény számvetésre hívogat.

Az önismeret

Mit mutat a jelen? Milyen tükröt tart elénk a család, a rokonság, a baráti kör és mindaz a metakommunikációs egység, amelyben életünket éljük? Összhangban van-e a tükörkép a saját magunkról alkotott énképpel?
Amikor nagy eltérés van az idealizált – vagyis az önmagunk által vélt – és a környezet által tükrözött énkép között, az ember elbizonytalanodik. Bizonytalanságát megélheti szorongással, agresszivitással, de adódhatnak lelki diszharmóniára utaló tünetei is. Jelzések ezek, figyelmeztetnek az önmegvalósítási és életvezetési tévutakra.
Itt már érdemes kitérni a felelősség, az empátia és a tolerancia témakörére.
A személyiségfejlődés ifjúkori szakaszára tehető az önmagunkért való felelősség tudatos felvállalása. A serdülés tapasztalatai és az elvárások általi megerősítések alkalmassá teszik az ifjút képességei, érdeklődése és énhatárai bemérésére. Olyan választott életút megkezdésére, amelyen genetikai adottságait legjobban kiélheti. Csapdákat rejt a képességek alul- vagy felülértékelése. Az első eset túl sok kompromisszumra kényszerít, a másik fokozott megfelelési igényre.

Az empátia: a beleélés képessége

Erre az időszakra tevődik a párválasztás is. Az ifjúkorban lévő ember már képes rá, hogy ne a saját érzelmeit vetítse párjára s ezáltal ne a szerelem érzésébe legyen szerelmes, hanem az érzelmek mögött a partnert lássa, annak habitusát, érdeklődését, teljes személyiségét. Utóbbi látásmód vezet el az empátia – a beleélés – képességéhez, a szociális tanulás egyik leglényegesebb lépcsőfokához, ami lehetővé teszi a másik ember szempontjainak figyelembevételét.
A gyermek és a személyiségfejlődésében megrekedt felnőtt is énközpontú világképpel rendelkezik, ami annyit jelent, hogy környezetét saját igényei szerint értékeli. Használja, az esetek nagy részében kihasználja a körülötte levőket, társkapcsolatot, barátságot, munkatársakat. Mivel saját énhatárait nem jelöli ki – önismerete deficitjei miatt –, nem tud a másik helyzetéből gondolkodni. Így a körülötte levők csak saját egocentrikus világképének tartozékai számára.

Tolerancia

Empátia nélkül a tolerancia elképzelhetetlen. Ahányan vagyunk, annyiféle színt hozunk a világba külső és belső adottságainkkal. Nincsen két egyforma ember. A pszichológiai típustan is csak a kiemelt sajátosságok szerint hasonlít. Ha nyitottan, előítéletek és saját egocentrikus vágyaink kivetítése nélkül fordulunk környezetünkhöz, toleránsak vagyunk. A tolerancia teszi lehetővé a másik számára is, hogy önmagát megmutassa.

Belényessy Ibolya pszichopedagógus

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szaúd-Arábia a WTO tagja

Szaúd-Arábia tegnap hivatalosan a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 149. tagországa lett. A WTO… Tovább olvasom