Kisalföld logö

2018. 05. 25. péntek - Orbán 17°C | 25°C Még több cikk.

Megfakult nemzeti zászlók

Valamikor nemzeti ünnepünk alkalmával, szerte az országban fellobogózták a középületeket és a magánházakat, így is kimutatva magyar nemzeti hovatartozásunkat. Ilyenkor kisebb-nagyobb kokárdát tqztek ruhájukra, kabátjukra az emberek. Régen a leányok még a hajukba is nemzetiszínq szalagot fontak március 15-én. Sorozáskor a legények kalapján is nemzetiszínq szalagokat lobogtatott a tavaszi szél. De szép is volt ez hajdanán! Öreg barátom morgolódott a Tramini Klub asztalánál, hogy nem tudja, kinek az agyában született meg az az ötlet, hogy állami és középületek homlokzatán egész évben kint van a legtöbb helyen már kifakult, foszlott, színtelen nemzeti zászló. Olyan ez, kérem, mintha az újévkor felvett ünneplQruhánkat egész évben hordanánk, még a hétköznapok ruhaszaggató, nehéz munkája közben is... Hát milyen lenne az az „ünneplQruha” a legközelebbi ünnep alkalmával? A korábbi évtizedekben csak a nemzeti ünnepeken öltözött zászlódíszbe hazánk minden kisebb-nagyobb települése. Most pedig olyan, mintha egész évben ünnepelnénk. A hajdani vörös zászlók helyett, a „legújabb módi” szerint, az EU kék zászlaja a „kötelezQ”, a 12 sárga csillaggal. S nem tudom, hogy illik-e még a korábban újra legitimmé vált piros-fehér-zöld kokárdát feltqzni, mivel ezt pár évvel ezelQtt kritikák érték, sQt, egy-két helyen eléggé el nem ítélhetQ módon meg is alázták. Szóval tanácstalan vagyok, hogy zászlóval vagy anélkül, talán nemzetiszínq kokárdával, vagy már amellett is az „újmódi” EU-jelvénnyel a gomblyukamban tegyek hitet a magyarságomról? Nekem ez a kommunista idQkben nem jelentett problémát. Volt munkahelyeimen március 15-én mindig kitqztem a magyar zászlót (a kötelezQ vörös nélkül) a bejárat mellé, és amikor az egyik helyen megkérdezte a párttitkár gúnyosan, hogy „Magyarkodunk, magyarkodunk?” , én csak azt feleltem csendesen: „Nem szégyen magyarnak lenni, csak van, akinek kellemetlen!” Pk azóta malomkerék nagyságú kokárdát tesznek, én pedig csak a felöltQm alatt, a kabátom hajtókáján a régi, ’56-os Kossuth-címerrel, de a szívemben még a régi magyar érzéssel ünnepelek.

Mester Miklós nyugdíjas, Mosonmagyaróvár

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

a legjobb soproni atléták távoztak

Jelentősen meggyengült, legsikeresebb atlétáit veszítette el a Soproni Atlétikai Club. A két… Tovább olvasom