Kisalföld logö

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 21°C Még több cikk.

Még sincs szükség kisközségi lottózókra?

A kisközségek vállalkozói nem értenek egyet a Szerencsejáték Zrt. álláspontjával, miszerint a cégnek minden forint bevételre szüksége van. Szerintük inkább privatizáció előtti pazarlásról van szó.
A Kisalföld május 4-i számában a Szerencsejáték Zrt. marketingigazgatója, Somorai László arról nyilatkozott, hogy a kistelepüléseken nehéz vállalkozót találni a lottózók üzemeltetésére. Mint fogalmazott, a Szerencsejáték Zrt.-nek az ötvenezer forint is bevétel, így a falvakról nem akarnak lemondani a jövőben sem. Véleményét nem osztják a Rábaközben azok a vállalkozók, akik hajlandók lettek volna a társaság feltételeinek megfelelni.
Páli egyik boltosa – aki a település polgármestere is – a Kisalfölddel közölte: szeretett volna egy lottózóterminált létesíteni élelmiszerboltjában. Vállalt volna minden költséget és tanúsítványt, illetve részt vett volna az egyhetes tanfolyamon is. A Szerencsejáték Zrt. illetékese közölte azonban, hogy Páliban nem kívánnak terminált létesíteni.

„ Lejárattak a falu előtt”

Mihályiban május elején még azt a lottózóterminált is megszüntette a Szerencsejáték Zrt., ahol hetente 80–100 ezer forintot produkált az üzemeltető. Horváth Gábor helyi vendéglős egyszerűen fogalmazott a Kisalföldnek: „A részvénytársaság lejáratott az egész falu előtt. Többet lottót sem veszek a kezembe.” A vállalkozó a lottózó megnyitása előtt beszerzett minden engedélyt, melyeket a társaság előírt és letette a 200 ezer forintos kauciót is. Alkalmazottaival együtt részt vett az egyhetes tanfolyamon, így minden követelménynek megfelelt.
– Szerződést kötöttünk a Szerencsejáték Zrt.-vel, megkaptam a szükséges berendezést, és beindult a szolgáltatás. Már az elején igazán jó volt a forgalom – heti 80–100 ezer forint – és a nyitvatartási idő is kedvező volt a mihályiaknak. Éppen emiatt meglepődve olvastam két hónappal később a zrt. értesítését, hogy bezárják a terminált a nem elegendő forgalom miatt. Egy hétfő reggel a cég technikusa még karbantartást végzett a gépen, néhány óra múlva viszont Budapesten lekapcsolták a rendszerről. Tisztességtelen az eljárás és azóta is minden függőben van. A 200 ezer forint letétet nem kaptam vissza, nálam maradt azonban körülbelül 250 ezer forint értékű sorsjegy.
Horváth Gábor azt mondja: most

a mihályiak előtt is neki kell

magyarázkodni, akik nem értik,

miért nem adhatnak fel lottót a

rövid idő alatt megszokott helyen.
– Azt mondták, szükség van a kistelepülés 50 ezer forintjára is. Ezzel szemben a gyakorlat mégiscsak azt mutatja, hogy még a kétszer ennyi sem hiányzik az állami cég kasszájából. Somorai úr szerint nem találnak partnervállalkozót. Nos, az én példám éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Még a meglévőkkel is megszüntetik az együttműködést – jegyezte meg keserűen a mihályi vállalkozó.

Nem ösztönzőek

Gyórón Kő Attila vállalta volna, hogy a faluban hiányzó szolgáltatást ismét elindítja. A szintén vendéglátós fiatalember azonban, amikor megismerte a Szerencsejáték Zrt. feltételeit, egyelőre elállt szándékától.
– A Szerencsejáték Zrt. előírásai nem arra ösztönzik a vállalkozót, hogy indítsa el a terminált. Én úgy látom, inkább elriasztják a leendő partnereket – foglalta össze véleményét Kő Attila. – 200 ezer forintos letéttel indul az együttműködés, és nekem ugyanennyi heti bevételt kellett volna produkálnom a szolgáltatással. Egy normálisan kalkuláló, a környezetét ismerő vállalkozó ilyen feltételekbe nem tud belemenni. De talán éppen ez a célja a zrt. illetékeseinek.
Takács Lajos dénesfai polgármester szintén azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy veszélyben látja a kisközségi szerencsejátékot.
– A Szerencsejáték Zrt. munkatársai nem mondanak igazat, amikor azt állítják, hogy nekik az ötvenezer forint is bevétel. Ha ez így lenne, akkor nem terjedtek volna el azok az információk, miszerint bezárják azokat a terminálokat, ahol a forgalom nem éri el a heti 100 ezer forintot. Falunkban jelenleg a napi két órában nyitva tartó postahivatalban működik a szerencsejáték, heti 50–80 ezer forint forgalommal. Ha a kistelepüléseken lévő hasonló forgalomból csak egy forintja is tisztán marad a Szerencsejáték Zrt.-nek, ami a magyar állam tulajdona, akkor mi indokolja, hogy ezt az „egy forintot” elvegyük az államkasszától? Vagy talán ezeknek a forintoknak az elhagyásával lehet majd valakinek könnyen, olcsón privatizálni a jelenleg még százszázalékos magyar tulajdonú társaságot? – tette fel a kérdést.

Reagál az igazgató

A Szerencsejáték Zrt. marketingigazgatója, Somorai László reagált a rábaköziek által elmondottakra.
Közleményében leírja: „A társaság korlátozott számú kihelyezhető terminállal rendelkezik. A Szerencsejáték Zrt. úgy szervezi a terminálhálózatát, hogy minél több fogadó már a lakóhelyén elérhesse játékainkat. Ma az ország mintegy 3200 településéből 1936 helyen működik terminálunk. Társaságunk akkor jár el helyesen, ha ezeket olyan helyeken üzemeltetjük, ahol nagyobb forgalom remélhető. (Ha nem így tennénk, pontosan a vállalattól elvárható racionális gazdálkodást nem teljesítenénk.) Ez egyébként közös érdeke a vállalkozónak is és a Szerencsejáték Zrt.-nek is.”
Somorai László a konkrét felvetésekről a következőket írja: „Páliban 2004. június 9-én szűnt meg termékeink értékesítése, mert a postát bezárták. A posta szerencsejáték-forgalma 2004-ben hetente mintegy 50 ezer forint volt. Akkor nem tudtunk olyan vállalkozót találni a településen, aki a gazdaságos üzemeltetését vállalta volna. 2006. március 20-án kért online terminált Póczik András cége nevében, melyet azonban a szakértőink által becsült várható alacsony forgalom miatt nem tudtunk teljesíteni”– zárta Somorai László.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Milyen nyári szezonra számít?

Tovább olvasom