Kisalföld logö

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 3°C | 9°C Még több cikk.

Még mindig rossz a magyar médiatörvény a Velencei Bizottság szerint

A jogászok szerint a Médiatanács egyszerűen nem független, és azt is javasolják, hogy az állami hirdetési költségvetést objektív és transzparens szabályok alapján használják fel.
A magyarországi médiaszabályozás javítása érdekében az elmúlt években született intézkedések jó irányba mutatnak, de a médiaszabadság javítása további lépéseket igényelne - foglalt állást pénteken elfogadott véleményében a magyar médiát szabályozó törvényekről az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete, a Velencei Bizottság.

Az alkotmányjogászok három magyar jogszabályt vizsgáltak, a 2010-ben született CIV. és CLXXXV. törvényt, amely a média és a sajtó működését szabályozza. A 30 oldalas dokumentumban az alkotmányjogászok kiemelnek a jogszabályokból olyan passzusokat, amelyeket szerintük elsőbbséggel felül kellene vizsgálni.

A sajtótörvény törvénysértő tartalmakról szóló szövegébe a Velencei Bizottság beillesztené az arányosság elvét. A vélemény ugyanis azt mondja, hogy a törvény több meghatározása nem kellően világos. A dokumentum szerint ilyen például az alkotmányos rendet sértő, vagy valamilyen nemzet vagy kisebbség kirekesztésére alkalmas tartalom tilalma.

Azzal sem ért egyet a jelentés, hogy a törvény tiltja vallási vagy politikai meggyőződés bírálatát. Nem helyes a testület szerint az sem, hogy a törvény semmi esetre sem engedélyezi, hogy a médiatartalom személyiségi jogokat sértsen. Az alkotmányjogi szakértők szerint ezt a bíróság joga lenne mérlegelni.

"Jogos, ha az állam fellép a lázító, gyűlöletkeltő, obszcén és rágalmazó beszéd ellen. Ugyanakkor a törvény felülvizsgálatra szorulna annak érdekében, hogy ezeket a homályos fogalmakat, mint az erkölcs vagy az alkotmányos rend, a bíróságok ne értelmezhessék túlságosan tágan" - írja véleményében a Velencei Bizottság.

A sajtótörvénynek a bírák szerint azt is világossá kellene tennie, hogy az újságírókat csak bíróság és csak büntetőügyekben utasíthatja forrásaik felfedésére, ha az információ más módon nem szerezhető meg.

A médiatörvénynek rendelkeznie kellene arról, hogy a hatóság csak a legvégső esetben szab ki akkora pénzbüntetést, amely súlyosan érinti az adott médium normális működését, például ha többször tömeges erőszakra szólít fel. Emellett a büntetéseket nem kellene azonnal kikényszeríthetővé tenni, a jogorvoslat idejére fel kellene őket függeszteni, a bíróságoknak pedig lehetőséget kellene adni a Médiatanács döntéseinek lényegi felülvizsgálatára.

A Médiatanács nem független

A vélemény a Médiatanács tagjainak megválasztási módján is változtatna annak érdekében, hogy a társadalmilag jelentős politikai és egyéb csoportok, valamint a média méltányos képviselete is biztosított legyen. A Velencei Bizottság a médiahatóság és a Médiatanács elnökének posztját és kinevezését is módosítaná a hatalomkoncentráció csökkentése és a személy politikai semlegességének biztosítása érdekében. Ezen a téren a 2013-as módosítások jó irányba mutatnak, de "sok megfigyelő" szerint nem elegendőek a Médiatanács tényleges függetlenségének szavatolásához - foglal állást a bizottság.

A testület a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumát is átalakítaná. A dokumentum végkövetkeztetései szerint kívánatos volna a közszolgálati médiaszolgáltatás irányításának decentralizációja, és változtatni kellene azon, hogy a közszolgálati médiumok kizárólagos hírszolgáltatója az MTI.

A testület emlékeztet arra, hogy a médiaszabályozásnak nincs egy bevált európai modellje, ezért a magyar törvényalkotónak kell megtalálnia annak módját, hogy a Médiatanácsot politikailag semleges testületté alakítsa. A kuratórium tagjainak kiválasztását elemző részben a testület azt írja, hogy a Médiatanács nem tekinthető függetlennek. Kifogásolja, hogy a tagokkal szemben a törvény szakmai követelményeket nem támaszt, a jelölésükre adott rövid határidő miatt pedig "az egyetlen ésszerű következtetés az, hogy nem szakmai, hanem politikai megfontolások alapján választják ki őket".

A hírszolgáltatás tartalmi szabályozásával kapcsolatban a vélemény üdvözli, hogy az Európa Tanács szakértőinek vizsgálata után a kormány módosította a jogszabályt, így az már csak sokszínű és kiegyensúlyozott tájékoztatást ír elő, és ez a passzus csak a lineáris médiaszolgáltatókra vonatkozik. "Ezek a változtatások üdvözlendőek" - írja a testület, de hozzáteszi: kérdéses, hogy indokolt-e fenntartani a most is meglévő tartalmi követelményeket. A dokumentum szerint a kiegyensúlyozott objektív tájékoztatás minden újságíró számára dicséretes szakmai teljesítmény, és jogos az államnak az az elvárása, hogy a média egésze gyorsan és pontosan képes legyen hiteles információkat szolgáltatni.

A testület az állami hirdetésekre is kitér, s azt írja: az állami hirdetési költségvetést objektív és transzparens szabályok alapján kellene felhasználni, a magánkézben lévő médiának pedig lehetővé kellene tenni, hogy fizetett politikai hirdetéseket tegyen közzé.

Vizsgálták a tavalyi XXII. törvényt, amely a reklámadóról rendelkezik, itt azt írják, hogy az adó májusi jelentős csökkentése sok olyan kérdést megold, amelyek bevezetésekor fogalmazódtak meg, de azt szorgalmazza, hogy az adóterheket egyenlően, diszkriminációmentesen ossza el, valamint kerülendőnek nevezi az amúgy is gazdasági nehézségekkel küzdő médiaszektor túlzott adóztatását.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több mint tízezren írtak alá az Altus Zrt. uniós megbízása ellen

Véleményük szerint Gyurcsány Ferenc az Altus Zrt.-én keresztül "saját önös politikai érdekeit… Tovább olvasom