Kisalföld logö

2017. 12. 15. péntek - Valér 4°C | 8°C Még több cikk.

Még mindig kevés a lakás

A lakásépítések száma jövőre várhatóan évi 40 ezerre emelkedik, majd ezen a szinten stabilizálódik – áll a GKI Gazdaságkutató felmérésében. A szakemberek szerint Magyarországon még mindig lakáshiány van.

A népszámlálás adatai alapján tavaly Magyarországon 3 millió 678 ezer lakás és üdülő volt. Egy lakásban átlagosan 75 négyzetméteres alapterületen 2,7 személy lakott. A lakásállomány némileg meghaladja a nyilvántartott háztartások számát. Ennek ellenére a statisztikákban szereplő lakások földrajzi megoszlása, közműellátottsága és a lakások egy részének kedvezőtlen paraméterei miatt a valóságban lakáshiány van Magyarországon.

Ideális: 40 ezer lakás

Nemzetközileg elfogadott mutató a lakásállomány éves bővülése, melynek minimális szintje az összes lakásállomány egy százaléka. Ez a forgalomból évente kikerülő (tehát elvileg és átlagosan a százéves) lakások pótlását szolgálja. Ma hazánkban ez mintegy 40 ezer lakást jelentene évente. Ezt az értéket utoljára a kilencvenes évek elején érte el a hazai építkezések száma.
2002 áprilisában a háztartások 12,6 százalékának (479 ezer háztartásnak) volt lakáshitel-tartozása. Az utóbbi negyedévben tehát csaknem 20 ezerrel nőtt a lakáshitelek száma. A 2000–2001-ben és a 2002 elején felvett hitelek aránya 50 százalékot ért el. Az elmúlt két év során folyamatosan növekedve háromszorosára nőtt a lakáshitel-felvételre készülő családok aránya. Jelenleg 350 ezer háztartás tervezi lakáshitel felvételét. A változások azt mutatják, hogy 2002 elején gyorsult a lakáshitelpiac bővülése. Az új szerződések száma egy negyedév alatt megduplázódott, s a hitelfelvételi kedv is erősödött.

A bankok nyertek


A GKI kutatása alapján a biztosan vagy nagyon valószínűen lakást vásárló, építő és lakásuk felújítását, bővítését tervező háztartások köréből 108 ezer hitelkérelem várható egy éven belül. Ebből harmincezer hitelkérelmet lakás építésére, 62 ezret lakásvásárlásra, 16 ezret felújításra, bővítésre nyújtanak be. A tervek szerint 300 milliárd forintnyi hitelkereslet várható 2002 féléve és 2003 féléve között. Ebből mintegy 150 milliárd forint lakásépítést, 120 milliárd forint lakásvásárlást, harmincmilliárd pedig felújítást, bővítést finanszíroz majd. A kiegészítő
kamattámogatás kiterjesztése a használt lakások vásárlására erőteljesen felélénkítette a hitelkeresletet.
2000-ben a lakáshitel-állomány havonta átlagosan öt-, 2001-ben 12,9, 2002 első felében 20,5 milliárd forinttal nőtt és a havi növekmény év közben is folyamatosan növekszik. A 2001 januárjától a piacon jelen lévő hitelintézetek egymással versengve kínálják lakáshiteleik különböző konstrukcióit. A verseny győztesei egyelőre egyértelműen a bankok, melyek az összes engedélyezett hitelek mintegy 70 százalékát
folyósították.
2001-ben 76 ezer lakáshitel-kérelmet engedélyeztek, összes értékük 155 milliárd forint volt. Az engedélyezett lakáshitelek számában 33 százalékos, összegükben mintegy 55 százalékos növekedés volt tapasztalható a második félév folyamán. Az új hitelállomány mintegy 67 százalékát bankok, 20 százalékát takarékszövetkezetek és 12 százalékát jelzáloghitel-intézetek folyósították. 2001 folyamán az engedélyezett lakáshitelek átlagos összege mintegy kétmillió forint volt.

A legtöbben korszerűsítenek


A folyósított hitelek fajtái közötti megoszlás lényegében az év folyamán változatlan maradt – a hitelek és támogatások egyharmada (30 ezer hitelszerződés) korszerűsítéshez, bővítéshez, csaknem további egyharmada (25 ezer hitelszerződés) használt lakás vásárlásához, 22 százaléka (18 ezer hitelszerződés) építéshez, 10 százaléka egyéb lakáscélhoz kapcsolódott. A hitelek összegének megoszlását vizsgálva
elmondható, hogy a hitelállomány legnagyobb része, 38 százaléka, összesen 63 milliárd forint értékben lakásépítéshez kapcsolódik. A folyósított hitelállomány 30 százalékát kitevő mintegy 50 milliárd Ft használt lakás vásárlását szolgálja, de a lakásépítés, -korszerűsítés céljára folyósított 26 milliárd, illetve az új lakás vásárlására felvett 21 milliárd forint összegű hitel is jelentősnek mondható.
2002-ben 260 milliárd forint lakáshitelállomány-bővülés várható. A háztartások eladósodásának gyors növekedése azonban nem jár együtt az önerős lakásépítés erőteljes felfutásával, mindössze kismértékben emelkedett az ilyen lakásépítések száma, bár az építési engedélyek száma számottevően nő. A lakáshitelek tehát valószínűleg az 1998–2001-ben drasztikusan megemelkedett telekárdrágulást és az építési költségek gyors növekedését finanszírozták. Így nem jut több pénz az építésre, mert a háztartások forrásainál gyorsabban növekvő beruházási költségek vitték el a többletpénzt. Azóta a hitelezés további élénkülése már a
lakásépítések számának növekedését idézte elő.

Növekvő hitelállomány


A lakásépítések száma 2003-ra várhatóan évi 40 ezerre emelkedik, majd közelítőleg ezen a szinten stabilizálódik. Ez a növekedés, valamint az infláció és a használt lakások vásárlásának finanszírozása mozdítják továbbra is előre a lakáshitelpiacot. Az új lakások építésére felvett hitelek évi összege a 260 milliárd forintot, a használt lakások vásárlását finanszírozó hitelfelvétel éves összege 2006-ra a 190 milliárd forintot éri el. Ekkorra azonban már körülbelül évi 160 milliárd forintot törlesztenek az adósok. Az eközben felhalmozódó kamatot is figyelembe véve mintegy 1600–1700 milliárd forintot érhet el a lakás- és ingatlanhitel-állomány 2006 végére.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Javítócsomag az Internet Explorerhez

A Microsoft újabb javítócsomagot tett közzé az Internet Explorer böngészőhöz,… Tovább olvasom