Kisalföld logö

2018. 01. 18. csütörtök - Piroska 0°C | 7°C Még több cikk.

Meg kell fizetnie az FHB-nak az állami tőke díját

Bevasalja a kormány az FHB Jelzálogbanktól az állami tőke használatának díját, ennek jogi alapját a Stabilitási törvény módosításával kívánja megteremteni.
Az állami szerepvállalás egy évre számítva több mint 3 milliárd forintjába kerül a banknak az MTI számításai szerint.

A kormány módosítani kívánja a Stabilitási törvényt annak érdekében, hogy hozzájusson annak a 30 milliárd forintnak a használati díjához, amit tavaly tőkeemelés formájában bocsátott a bank rendelkezésére. Miután ugyanis az FHB még az osztalékról döntő közgyűlés előtt visszavásárolta a részvényeket, az osztalékban meghatározott használati díj beszedése ellehetetlenült.

Az erre vonatkozó javaslatot az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvénycsomag részeként nyújtotta be a nemzetgazdasági miniszter a parlamentnek.

Az állam 2009 tavaszán hajtott végre névértéken 4,615 milliárd, árfolyamértéken 30 milliárd forintos tőkeemelést az FHB-ban. A tőkeemeléshez a jogi keretet a 2008 decemberében elfogadott Stabilizációs törvény biztosította. Az állami szerepvállalás a válság közepette egyfajta bizalomerősítő lépés volt, azt a célt szolgálta, hogy az FHB, amely mögött nem állt nagy nemzetközi szakmai befektető, ne kerüljön versenyhátrányba a hazai piacon.

A tőkeemelésre 100 forint névértékű különleges osztalékelsőbbséget biztosító "C" sorozatú részvények, valamint 1 darab 100 forint névértékű, különleges vétójogot biztosító "D" sorozatú szavazatelsőbbségi részvény kibocsátásával került sor 650 forintos kibocsátási árfolyamon.

Az államot a különleges osztalékelsőbbségi részvények után a kibocsátási érték átlagosan 10,49 - a névértékre vetítve 68,2 - százaléka illette meg osztalékként. A különleges vétójogot biztosító részvény a magyar államnak vétójogot biztosított a közgyűlés osztalékfizetésről határozó és a háromnegyedes szótöbbséggel meghozandó döntéseivel szemben. Az FHB a különleges részvényeket - a Stabilizációs törvénynek megfelelően - bármikor visszavásárolhatta, míg az állam eladási joga öt év elteltével nyílt volna meg.

A jelzálogbank igazgatósága 2010. február 19-én úgy határozott, hogy él a visszavásárlási lehetőséggel, és a "C" sorozatú részvények teljes mennyiségét visszaváltja az államtól. Az FHB a visszavásárlást azzal indokolta, hogy a külső tényezők már nem indokolják az állami tőke jelenlétét.

A különleges osztalékelsőbbségi részvények visszaváltási értéke az állammal kötött megállapodásban foglaltak értelmében azonos volt a kibocsátási értékkel, azaz 30 milliárd forint. A bank az összeget február 19-én kifizette, és március 22-én a részvénytranszfer is megtörtént.

A különleges osztalékelsőbbségi részvények visszavásárlásával megszűntek a "D" sorozatú különleges vétójogot biztosító részvény által megtestesített jogok, a különleges részvényeket a banknak az alaptőke egyidejű leszállítása mellett kötelezően be kellett vonnia.

Miután a részvényvisszavásárlásra még az osztalékfizetésről döntő közgyűlés előtt sor került, az állam elveszítette a különleges részvényekhez - így az osztalékhoz - fűződő jogait. (Az FHB részvényesei egyébként 2009-re nem szavaztak meg osztalékot.)

Ez egyes vélemények szerint azért fordulhatott elő, mert a szerződés megkötésekor nem számoltak a részvények öt éven belüli visszavásárlásával. A tőkehasználat díjának elengedése azonban tiltott támogatásnak minősülne - az EU-ban mindenhol nagyon szigorú feltételekhez kötötték a hitelintézetek megsegítését -, ezért rendezni kellett a dolgot.

A kormány erre a jogi alapot a Stabilitási törvény módosításával kívánja megteremteni. A törvényjavaslat szerint a különleges osztalékelsőbbségi részvény tulajdonosát a visszaváltási értéken felül időarányos megtérítési igény illeti meg, ha a visszaváltás időpontja olyan időszakra esik, amelyre vonatkozóan az osztalékfizetésről a közgyűlés még nem döntött, és "a visszaváltási érték nem felel meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés állami támogatásokra vonatkozó szabályainak".

Az időarányos megtérítési igény a törvényjavaslat szerint akkor is kifizethető, ha a részvény tulajdonosa az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában már nem szerepel a részvénykönyvben. Az időarányos megtérítési igény mértékéről, a kifizetés feltételeiről és módjáról a magyar állam és a hitelintézet külön megállapodásban rendelkezik a javaslat szerint, amely azt is tartalmazza, hogy a rendelkezések a módosítás hatályba lépését megelőzően megvalósult tőkeemelésre is alkalmazhatók.

A hitelintézetnek az időarányos megtérülési igényt a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolnia.

Az FHB 2009-ben 7,048 milliárd forint adózott nyereséget ért el a nemzetközi számviteli beszámolási standardok (IFRS) szerinti konszolidált adatok alapján, a magyar számviteli törvény szerint pedig 6,544 milliárd forintot.

Az FHB papírjai a Budapesti Értéktőzsde A kategóriájában forognak, a pénteki kereskedést 1.155 forinton zárták. Az elmúlt 52 hétben a részvény legalacsonyabb árfolyama 717 forint, a legmagasabb 1.550 forint volt.

Az FHB 5 százaléknál nagyobb tulajdonosai március végén a bevezetett sorozatot tekintve: VCP Finanz Holding Kft. (24,20 százalék), A64 Vagyonkezelő Kft. (16,28 százalék), Allianz Hungária Biztosító Zrt. (9,57 százalék), Silvermist Estate SA (9,55 százalék).

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kizöldült a szennyvíztisztító telep

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítmények (az ÉlőDuna Projekt)… Tovább olvasom