Kisalföld logö

2018. 06. 21. csütörtök - Alajos, Leila 20°C | 29°C Még több cikk.

Mediawave: Iránból jött zsűritag szép magyarsággal

A győri Művészetek Szentélyében szombat este kezdődik a Fényírók Fesztiválja. A mediawave-es zsűri egyik tagja, Samira Sinai Teheránból érkezett. A művésznő édesanyja 35 évvel ezelőtt ment férjhez a távoli országba.
Samira Sinai
„ A magyar nyelvet édesanyámnak köszönhetem. P annak idején képzőművészként édesapámmal – aki filmrendező – a bécsi házasságkötés után Iránban telepedett le" – kezdte találkozásunkkor családi gyökereivel a teheráni díszlet- és jelmeztervező, majd menten hozzátette: nagyanyja – két évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig – Abdán élt, Samirának ez a „Győr melletti kis sziget" jelentette Magyarországot, a „második" hazát. Mert számára öröm a magyar anyanyelv, fontos a magyar kultúra, ezért is vállalta első szóra a Mediawave-en a zsűrizést.
– Nálunk a családban a művészet a mindennapokat jelenti.

A képzőművészet, a film, a színház az életünk. Szüleim Iránban ismert-elismert alkotók, én a színművészeti egyetemen díszlet- és jelmeztervezést tanultam, tíz éve dolgozom színháznak, tévének, filmeseknek. Nálunk egy területből nem lehet megélni – meséli Samira, aki az egyetem után két évig Budapesten élt. Itt próbálta ki az önálló életet, saját művészi utat keresett és ismerkedett Magyarországgal. Szerinte a két nép lelkülete nagyon közel áll egymáshoz, talán ezért is lenne fontos, hogy minél több magyar alkotás eljusson a távoli „rokon" országba.

Samira Sinai számára a nemzetközi hírű fényírófesztivál sem ismeretlen, hiszen édesapja évekkel ezelőtt szintén zsűrizett a folyók városában.
– Magyarországi tartózkodásom alatt magam is többször részt vettem a mediawave-es műhely munkájában. Ezért volt öröm Hartyándi Jenő fesztiváligazgató meghívása, hogy a téma miatt – a nő – vállaljam el a zsűrizést. Annál is inkább, hiszen hat iráni film is szerepel a versenyprogramban. Emellett hoztam egy sajátos produkciót is, amit Komáromban, a monostori erődben láthat a fényírófesztivál közönsége. Iráni női jelmezekből állítottam össze az élő előadást, amelynek része egy harmincöt perces film, olyan színházi alkotásokból, amelyen ezek a színpadi arcok, jellemek szerepeltek. Egybeöleltem a hagyományos és modern kifejezési formákat, jelképeket.

Megkerülhetetlen a kérdés: egy művész miként élte, éli át a szomszédos Irakban dúló öldöklést, háborút. Samira szerint „annak senki sem örül, ha betörnek a házába azzal az indokkal, hogy nem jó a házigazda, és majd ők rendezik a családi viszályt". Az irániak lelkében szomorúság és félelem lakozik emiatt, köröttük bizonytalanság, és mielőbb remélik a megnyugtató megoldást.

Mediawave programja >>

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Még egy kis pánik (Analyze that)

Paul Vitti, a maffiafőnök meggyógyult, ettől viszont dr. Sobel, a pszichológusa érzi magát… Tovább olvasom