Kisalföld logö

2017. 01. 24. kedd - Timót -6°C | -2°C Még több cikk.

Médiatörvény vitája: ne csak Szijjártó Péter beszéljen az MTV-ben!

A fideszes Menczer Erzsébet felszólalása elején örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy a médiatörvény megalkotásakor nem kell az ellenzék elvárásainak megfelelniük.
1. rész
Az emberi jogok napjáról való megemlékezéssel kezdődött meg az Országgyűlés munkája kedd reggel. Napirend előtt a emberi alapjogokról, Magyarország uniós elnökségéről, az elszámoltatásról és a salgótarjáni sortűzről beszéltek a felszólaló képviselők.

Emberi jogok napja
Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke arról emlékezett meg, hogy az ENSZ közgyűlése 1948. december 10-én kihirdette és elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
A nyilatkozat mérföldkő volt az emberi jogokról való gondolkodás és azok kodifikálásának történetében - mutatott rá, felhívva a figyelmet arra is, hogy ez a szöveg a legtöbb nyelvre lefordított dokumentum a világon. Az alelnök kijelentette: a 2011 első felében esedékes magyar soros EU-elnökség egyik legfontosabb feladata az európai romastratégia kidolgozása lesz. Az emberi jogok megvalósulása nemcsak kormányok, politikusok feladata, hanem minden emberé - hangoztatta Jakab István.

LMP: a lakhatáshoz való jog legyen alkotmányos alapjog!
Az emberi jogok napját a parlament a lakhatáshoz való jog alkotmányba foglalásával ünnepelje meg! - szorgalmazta Szabó Tímea LMP-s képviselő, aki szerint szélsőséges szegénység és kirekesztés jut százezrek osztályrészéül ma is Magyarországon.
A kétharmados parlamenti többség hadat üzent a jogállamiság alapvető intézményei ellen, így aránytévesztésnek tűnhet, hogy ezen a napon nem például az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozásáról vagy a szólásszabadság korlátozására irányuló törvénykezési szándékról beszélünk - fogalmazott.
A kormány nevében válaszoló Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a képviselő nyitott kapukat dönget, mert a kormány az emberi jogok védelmének kiemelt jelentőséget tulajdonít, gazdaságpolitikájával munkahelyet akar teremteni, megélhetést akar biztosítani. Utalt az eladósodottak kilakoltatásának megakadályozása érdekében történt kormányzati intézkedésre is.

MSZP: a soros elnökség lehetőség, de kockázatai is vannak
Kovács László (MSZP) szerint a soros EU-elnökség óriási lehetőség Magyarország nemzetközi tekintélyének erősítésére, de vannak kockázatai is. Mint mondta, a kormány most megmutathatja, mit tud egy olyan közegben, ahol nincs kétharmados többsége.
Az MSZP a sikerben akar osztozni, nem a kudarcban - mondta a volt külügyminiszter, aki szerint a siker attól is függ: hogyan kommunikál, hogyan működik együtt a magyar kormány az uniós szervekkel, és az uniós értékrenddel, szabályokkal összhangban kormányozza-e az országot. Ez ügyben komoly aggodalmak vetődtek fel szerinte, mivel rendszeressé váltak a "sértő üzengetések", legutóbb Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tett ilyet az Európai Bizottság felé. Téved a kormány, ha azt hiszi, az ilyen sértéseket elfelejtik - mondta Kovács László.
Simicskó István szerint Gyurcsány Ferenc külpolitikája valóban szakadékba taszította az országot, de a jelenlegi kormány bízik a sikeres elnökségben, amelyhez a szocialisták támogatására is számít. Azt mondta, a kormány meghatározta külpolitikai stratégiáját és nemzetpolitikai céljait, és elismerést fog kiváltani, ha őszintén képviseli a magyar nemzet felemelkedését célzó álláspontját.

Jobbik: kevés az eredmény az elszámoltatásban

Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő az elszámoltatás "akadozását" kérte számon a kormányon. Az elszámoltatás nem működik, az első elszámoltatási biztos megbukott - értékelte, ismét kitérve arra, hogy szerintük a Jobbikra kellene bízni ezt a feladatot, amely "20 évet tudna adni 20 évért". Szerinte meg kell szűrni, milyen tőkét enged be Magyarország, és a földtörvény módosításával lehetetlenné kell tenni a külföldiek számára, hogy földterületet szerezzenek, birtokoljanak Magyarországon.
Cséfalvay Zoltán vitába szállt azzal, hogy akadozna az elszámoltatás. A kormány a jog talaján áll - szögezte le az államtitkár azzal kapcsolatban, hogy a folyamatnak jogszerűnek kell lennie, még ha lassúnak tűnik is. Rámutatott, hogy Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos nem bukott meg, hanem polgármesterré választották Zuglóban, és összeférhetetlenségi szabályok miatt kellett Budai Gyulának átvennie a feladatait. Magyarországon szükség van a hazai és a külföldi befektetőkre egyaránt - hangsúlyozta.

A Fidesz a salgótarjáni sortűz áldozataira emlékezett

A fideszes Székyné Sztrémi Melinda a 1956. december 8-ai, salgótarjáni sortűzről, illetve annak áldozatairól emlékezett meg.
Mint mondta, a történtekről sokáig nem lehetett őszintén beszélni, emlékezni, az "álszocialisták" a rendszerváltás után is hallgattak az igazságról, az elkövetett bűnökről. A salgótarjániak mártírhalála nem volt hiába való, nem engedtük, hogy elvegyék tőlünk a történelmünket - értékelte.
Simicskó István államtitkár az elhangzottakra reagálva úgy fogalmazott, talán nem túlzás azt állítani, hogy ma nem lennénk itt, ha nem lett volna 1956, anélkül ugyanis nem lett volna 1989 sem. Többször megköszönte a megemlékező felszólalást, és azt kívánta: Salgótarján, a félelem városa váljon a hit, a szeretet, a remény, az emberség városává. Úgy látom, hogy az ön kezében jó helyen van a város vezetése - fordult Székyné Sztrémi Melindához.


2. rész
A Bethlen Gábor Alap a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elvi iránymutatásai alapján végzi majd a tevékenységeit - mondta Balla Mihály, a Fidesz vezérszónoka az alapról szóló törvényjavaslat keddi általános vitájának kezdetén a parlamentben. A KDNP-s Harrach Péter közölte, Bethlen Gábor a nemzeti egységet tartotta a legfontosabb célkitűzésének.

Semjén: a támogatási rendszer legjobb elemei épülnek be
A kormány az eddigi, határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszerek legjobb elemeit építi be a nemzetpolitika végrehajtási struktúrájába a benyújtott indítvánnyal - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslat expozéjában kedden a parlamentben.
Kiemelte: Magyarország már a rendszerváltoztatás idején megkülönböztetett figyelmet fordított az addig tőle elzárt nemzetrészekre. Mint mondta, a külhoni magyarság támogatása immár húszéves múltra tekint vissza.
Az indítvány szerint a Bethlen Gábor Alap a Szülőföld Alap általános jogutódjaként működne, egységesítve a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert.

Fidesz: a Bethlen Gábor Alap irányítási rendszere gyökeresen eltér a Szülőföld Alapétól
Balla Mihály vezérszónoki felszólalásában kiemelte: a Bethlen Gábor Alap forrásait csak a költségvetési törvény módosításával lehet megváltoztatni. Az alap az Állami Számvevőszék (ÁSZ) félévente esedékes vizsgálatainak tárgyává válik - jelentette ki.
Mint fogalmazott, az átláthatóság, ellenőrizhetőség növelése érdekében a Bethlen Gábor Alap irányítási rendszere gyökeresen eltér a Szülőföld Alapétól.
Felhívta a figyelmet arra is, az alap a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elvi iránymutatásai alapján végzi tevékenységeit. Hozzátette, a Szülőföld Alapban szó sem lehetett a MÁÉRT-ről, mert az akkor nem is létezett.
Balla Mihály közölte: az alapot egy háromfős bizottság kezeli, tagjai a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára és a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A bizottság összetétele biztosítja a közigazgatási szakszerűséget is - tette hozzá.
A kormánypárti politikus beszélt arról, hogy indokolt az oktatási-nevelési támogatás kiterjesztése az óvodásokra is.
Mint mondta, az alapból a világ bármely pontján élő magyarok részesedhetnek.
Közölte: a javaslatot sürgősséggel tárgyalja a kormány, mert szavai szerint minden pénz, ami ellenőrizetlenül folyik ki a Szülőföld Alapból, a Bethlen Gábor Alapból fog hiányozni. A sürgősség másik oka pedig az, hogy a költségvetésben már Bethlen Gábor Alap szerepelhessen, és az új támogatási rendszer január elsejével elindulhasson.
A fideszes képviselő a törvényjavaslat támogatását kérte az Országgyűléstől.

KDNP: Bethlen Gábor a nemzeti egységet tartotta a legfontosabb célkitűzésének
Harrach Péter közölte: a nemzet közösségének az új alaptörvényben is benne kell lennie, és ez jelenik meg a mostani előterjesztésben is.
Véleménye szerint szerencsés az alap névválasztása. Bethlen Gábor volt az a fejedelem, aki a nemzeti egységet tartotta a legfontosabb célkitűzésének.
Hozzátette: Bethlen Gábor a XVII. század legnagyobb államférfija volt, ő volt az, aki hosszú idő után megszervezte az állandó magyar hadsereget, kulturális központot létesített Gyulafehérváron, valamint ipartelepítéssel is foglalkozott.
Az átláthatóság és a rendteremtés eszköze lesz a Bethlen Gábor Alap - jelentette ki a kormánypárti képviselő.


3. rész
Az MSZP, a Jobbik és az LMP vezérszónokainak felszólalásaival folytatódott kedden a parlamentben a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslat vitája. Az MSZP szerint pártpolitikai célokból alkották meg a javaslatot, a Jobbik a módosító javaslatainak befogadásához köti a támogatását, az LMP pedig azt emelte ki, hogy a javaslat 90 százalékban azonos a Szülőföld Alapról szóló törvénnyel.

MSZP: "önző pártpolitikai célokból meghozott" a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény
Szabó Vilmos közölte: az előterjesztésnek a kedvezménytörvény módosítását érintő részéhez az MSZP-nek nagyobb elvi kifogásai nincsenek. A szocialista párt kritikája a Bethlen Gábor Alap létrehozására irányul - jelentette ki.
Véleménye szerint racionális magyarázatot találni arra, hogy ezt a javaslatot miért kell még ebben az évben elfogadni az Országgyűlésnek. Hozzátette azt is, az általános indoklás közhelyszerű, valamint alaptalan és igaztalan megállapításokból áll.
Megjegyezte, a tervezet csaknem 100 százalékban azonos szövegezésű a 2005-ben született Szülőföld Alap törvénnyel.
Feltette a kérdést: ha a MÁÉRT elvi iránymutatást ad az alapnak, akkor miért nem kértek elvi iránymutatást a törvényjavaslat megalkotása előtt is?
Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott: a törvényjavaslat megalkotása előtt elmaradt az egyeztetés a határon túli magyarok képviselőivel. A kormány szándéka az, hogy minél szűkebb kör dönthessen a lehető legkisebb kontrollal az alap teljes összegéről - jelentette ki.
Kiemelte: a Szülőföld Alap törvény előírta, hogy a támogatási összeg 90 százalékát pályázat útján kell odaítélni, ez a mostani javaslatból azonban kimaradt.
Véleménye szerint "ez nem nemzeti együttműködés lesz, (...) egy önző pártpolitikai célokból meghozott törvény lesz", ami súlyos károkat fog okozni.
Közölte: az MSZP nem támogatja a törvényjavaslatot. A legjobb az lenne, ha a kormány visszavonná az indítványt, és egy tényleges nemzeti együttműködésben születne meg egy olyan támogatási rendszer, amit az Országgyűlés egésze el tud fogadni.

A Jobbik javaslatai elfogadásához köti a támogatást
Szávay István felszólalása elején kiemelte, hogy összességében támogatják a szándékot, de úgy látják, hogy a megvalósítása nem feltétlenül a legjobb ötletekkel történik. Elmondta, hogy nyolc-kilenc módosító javaslatot nyújtottak be és ezek megvalósításához kötik a végső álláspontjuk kialakítását.
A korábbi támogatási rendszerre utalva emlékeztetett arra, hogy eddig három kuratórium döntött a támogatásokról és ezek a határon túli magyar pártok és civil szerveztek segítségével készítették elő javaslataikat. Álláspontja szerint most viszont egy egységes alapot hoznak létre, amelybe belekerülnek a korábban a minisztériumok és háttérintézmények között szétforgácsolódott támogatások. Megjegyezte, hogy ők egy nemzetpolitikai tárcát is létre hoztak volna.
Kijelentette, az alkotói szándék szerint a javaslat az ellenőrizhetőséget és a számonkérhetőséget is jobban fogja szolgálni. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a korábbi években ugyanis sorozatos botrányoktól volt hangos a Szülőföld Alap bírálati gyakorlata.
Örömét fejezte ki, hogy a források egy alapba kerülése után költségvetést vagy a minisztériumokat érintő zárolások nem fogják ezeket a pénzeket érinteni. A diaszpóra támogatását is dicsérte, mert mint mondta, az emigrációban élő magyarságnak valamilyen formában költségvetési támogatást kell nyújtani.
Üdvözölte, hogy van egy jó szándékú centralizáció amely az ellenőrizhetőséget és számonkérhetőséget szolgálja, de véleménye szerint ezt rosszul akarják megvalósítani. Megjegyezte, hogy a Fidesz kormány alatt ugyanazokat az elveket látják érvényesülni a támogatások elosztásakor, amelyeket a szocialisták alatt is.

LMP: a két törvény 90 százalékban azonos
Az LMP két vezérszónokot állított. Az elsőként felszólaló Dorosz Dávid egyetértett abban, hogy a határon túli magyarok támogatása minden párt számára kiemelt cél kell hogy legyen. Hozzátette, ezt pártokon átívelő célként kellene megvalósítani, ezért méltatlannak nevezte, hogy a kormányerők folyosói beszélgetéseket folytattak a határon túli magyar pártokkal, míg a magyarországiakat be sem vonták a megbeszélésbe.
A képviselő kijelentette, hogy a szöveg 90 százalékban megegyezik a 2005-ben elfogadott törvénnyel, ezért az egész változtatást "pr-trükknek" nevezte. Aggályosnak tartotta viszont, a jogszabály maradék tíz százaléka által bevezetett "szuperkontrollt", mert így még inkább a kormány dönti el, hogy kik kaphatnak támogatást. Megjegyezte, elképzelhető az, hogy a kormány egyetlen fillért sem fog nyilvános pályázaton kiosztani.
Meglepőnek nevezte, hogy nem emelték fel a Szülőföld Alapban egymilliárd forintban garantált költségvetési támogatási összeget. Javasolta, hogy ezt az eltelt idő és az infláció miatt ezt emeljék kétmilliárdra.
Mile Lajos komoly garanciának nevezte, hogy a jelentős támogatások a szülőföldön való életvitelszerű tartózkodásokhoz van kötve. Jónak tartotta, hogy az óvodásokat is bevonhatják a támogatandók körébe.
Ő is kitért arra, hogy az új javaslat 90 százalékban megegyezik a módosítandó törvénnyel. Feltette a kérdést, ha ilyen nagy a hasonlóság a két jogszabály között, akkor miért nem az eredeti törvény módosítását terjesztették elő.
Megjegyezte, a javaslat szerint a kollégium garancia arra, hogy a döntéshozatal a felelős szakemberek kezében marad. Hozzátette, miután a döntéseket egy "szupertrió" hozza, ezért a kollégiumnak maximum a döntéselőkészítésben lehet szerepe.
Emlékeztetett arra, hogy egyébként létezik egy, a határon túli magyarok támogatására létrehozott Bethlen Gábor Alapítvány, amelynek ötletét 1979-ben vetették fel és még 1985-ben működési engedélyt kapott.


4. rész
A Fidesz szerint akár a kárpát-medencei gazdasági-együttműködési régió egyik hatékony támogatási formája is lehet a tervezett Bethlen Gábor Alap. A Jobbik viszont az "aprómunkát" hiányolta a tervezetből a keddi általános vitában.

A Fidesz a gazdasági lehetőségekről
Braun Márton (Fidesz) azt mondta, hogy a Bethlen Gábor Alap nemcsak kulturális és oktatási célokat szolgálhat, illetve az együvé tartozást erősítheti, hanem a választási programjukban is meghirdetett kárpát-medencei gazdasági-együttműködési régió egyik hatékony támogatási formája is lehet.
Közölte, hogy az alap forrásait érdemes az európai uniós forrásokhoz is társítani. Kijelentette, hogy eleve számos, a határ menti együttműködéseket segítő program létezik, ezeket a Bethlen Gábor Alapból is lehetne segíteni.
Fontosnak nevezte, hogy az alap ne csak átlátható, hanem minden évben kiszámítható legyen.

Az aprómunkát hiányolta a Jobbik
Volner János (Jobbik) hangsúlyozta, hogy a javaslat céljaival pártja egyetért, de vegyesek a benyomásaik, mert a javaslatot tartalommal megtöltő aprómunka hiányzik. Közölte, hogy az előterjesztés alapvetően gazdasági jellegű, de a minisztériumok közül a "legnagyobb káosz" éppen a két gazdasági tárcát jellemzi.
Elmondta, azt sem látják, hogy a Magyarországot érintő országimázsban bármilyen változás állna be. Szavai szerint a kormánynak két kulcsszót, az ismertséget és a bizalmat kellene szem előtt tartani ahhoz, hogy valóban meg tudja szólítani a külföldi turistákat. Ehhez véleménye szerint határon túl nyúló együttműködésre van szükség.
A képviselő számon kérte a döntéseket megalapozó szakpolitika hiányát.
Kitért arra is, hogy érdemben nem történt semmi az épített környezet ügyében, csupán arról döntöttek, hogy a hajléktalanokat "kipaterolják" a belvárosból.
A határon túli magyarság felsőoktatási innovációs problémáinak megoldása kapcsán azt mondta, hogy még itthon sem változott semmi. A tudományos kérdések esetében számon kérte az érdemi kormányzati előkészítések és a konstruktív kormányzati magatartás elmaradását.

A Fidesz a nemzetpolitikáról
Ágh Péter (Fidesz) közölte, hogy az elmúlt években a határon túli magyarokat mostohagyermekként kezelték, pedig nekik kisebbségként kell megőrizniük magyarságukat. Kijelentette, hogy az elmúlt nyolc hónapban az ország vezetői többet tettek a nemzetpolitika terén, mint elődeik nyolc év alatt.
Büszke volt arra a kezdeményezésre is, hogy az iskolások a határon túlra is tudjanak osztálykirándulásokat szervezni.
A javaslat előnyeit ecsetelve üdvözölte, hogy az indokoltnak tartja az oktatási-nevelési támogatás kiterjesztését az óvodásokra is.

A kormány várja a javító megoldásokat
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, hogy a különböző javító megoldásokat örömmel fogadják.
A szocialista Szabó Vilmos kijelentéseire válaszolva azt mondta, azért állították vissza a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), hogy annak észrevételei bekerülhessenek a döntésekbe.
Arra a felvetésre, hogy miért ilyen gyorsan hozták az Országgyűlés elé az alap kérdését, azt felelte: nincs vesztegetni való idő, mert fontos, hogy "ne roggyanjanak meg" bizonyos határon túli magyar intézmények.
A politikus az előterjesztés lényegének nevezte, hogy egy helyen, átlátható és áttekinthető módon születhessenek meg a döntések, mert az elmúlt időszakban ezekkel gondok voltak.
Szávay István felvetésére, amely szerint szerencsés lenne, ha a magyar iskolákban tanuló gyermekek támogatása közvetlenül a családokhoz jutna el, azt felelte, személy szerint ő is ezt tartaná hatékonynak. Hozzátette, hogy a külpolitikai realitásokat figyelembe véve most a legfontosabb az állampolgárság megadása. Ez viszont azt jelenti, hogy most nem akarják a magyar-szlovák kapcsolatokat az előbbi kérdéssel terhelni, de meg fogják találni a megoldást az ügyben.
A létrehozandó kuratóriumok kapcsán kijelentette azt is, hogy a nemzetpolitika kialakításában minden parlamenti pártnak részt kell vennie, de az ilyen típusú alapok létrehozásakor a kormányé a döntés és a felelősség.
Ezután Lezsák Sándor levezető elnök az általános vitát lezárta.


5. rész

Fidesz: kiemelt költségvetési támogatás a határon túliaknak
Kőszegi Zoltán (Fidesz) hangsúlyozta: a jövő évi költségvetésben kiemelten szerepel a határon túli magyarság támogatása, amelyre 12 százalékkal, vagyis 1,3 milliárd forinttal több pénz jut, mint az idén. Fontosnak tartja, hogy a támogatást összehangoltan és rendszerbe szerkesztetten jelenítik meg.
Úgy látja: a Bethlen Gábor Alap létrehozása új korszak kezdetét jelenti a határon túl élő magyarok számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben a vállalkozások is kaphatnak támogatást, amely gazdasági célokra is felhasználható.

Vita a támogatási rendszerről és a kettős állampolgárságról
Heves vita alakult ki fideszes és szocialista képviselők között az elmúlt évek támogatási rendszeréről, valamint a kettős állampolgársághoz való viszonyulásról.
Több fideszes képviselő bírálta és botrányosnak nevezte a korábbi támogatási rendszert, és felrótta a szocialistáknak a kettős állampolgárságról szóló népszavazáskor tanúsított viselkedésüket, álláspontjukat.
Szabó Vilmos (MSZP) visszautasította, hogy a kormányoldal döntse el, ki a hiteles magyar és ki nem az. Kifogásolta továbbá, hogy a Bethlen Gábor Alapról, illetve a tervezett új támogatási rendszerről nem volt szó a Magyar Állandó Értekezleten, és a határon túli magyarokat csak a már elfogadott szabályokról tájékoztatják majd.

Fidesz: fontos, hogy minél hamarabb kialakuljon a magyarságtudat
Potápi Árpád (Fidesz) felszólalásában felidézte a nemzeti együttműködés kormányának azon intézkedéseit, amelyeket a határon túli magyarság érdekében hozott.
Elengedhetetlennek tartja, hogy a magyar fiatalságban az oktatáson keresztül tudatosuljon a nemzet egysége, az együvé tartozás érzése, ezért fontosak a szomszédos országok magyar lakta területeire irányuló tanulmányi kirándulások, valamint az óvodás korúak magyarságtudatának építésére szánt támogatás.

Elfogadta a Ház a jövő évi költségvetés főösszegeit
A Bethlen Gábor Alapról szóló általános vitát megszakítva, a költségvetési bizottság ülése után az Országgyűlés 249 igen és 83 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a jövő évi költségvetés főösszegeit kedden.
Nyikos László (Jobbik), a költségvetési bizottság elnöke a szavazás előtt elmondta: az első körös költségvetési módosító indítványok elfogadása után változtak a költségvetés főszámai.
A kiadási főösszeg 13.838,6 milliárd, a bevételi főösszeg pedig 13.151,2 milliárd forint lett. A jövő évi hiány a módosítások elfogadása után 687 milliárd forintra csökkent.

6.rész
Az Országgyűlés kedden folytatta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását a részletes vitával.

Fidesz: távoktatást az elméleti képzésben?
Vas Imre (Fidesz) azt mondta: a kormány szakított az MSZP-s kormányok hagyományával, amikor öt éven keresztül nem volt szakoktató képzés Magyarországon.
Hozzátette: ahhoz, hogy ez ne fordulhasson elő a javaslat szabályozza a gépjárművezető képzésben résztvevő szakoktatók, iskolavezetők, vizsgabiztosok képzését, illetve továbbképzését.
Bodó Imre fideszes politikus közölte: az általa is jegyzett módosító javaslat azt indítványozza, hogy a kormány indítványától eltérően mégse lehessen elektronikus távoktatás útján elsajátítani a jogosítvány megszerzéséhez szükséges közlekedési alapismereteket.
Úgy fogalmazott: a távoktatás, mint oktatási forma nem emberközeli, ezért kezdeményezték a romló baleseti statisztikákra és a megnövekedett gépjárműforgalomra hivatkozva, hogy a képzés az oktató személyes közreműködésével történjen meg.
Manninger Jenő (Fidesz) minderre azt mondta, a gyakorlati képzés során "emberközelbe" kerülnek a vizsgázók. Hozzátette: a javaslat nem zárja ki, hogy tanteremben is történjen oktatás, csak versenyképesnek kell lennie a távoktatással.

Jobbik: szakmailag nem megfelelő kifejezések a javaslatban
Volner János közölte: szakmailag nem megfelelő kifejezéseket használ a jogalkotó a törvényjavaslatban, szavai szerint "olyan, mintha befüvezett LMP-s bölcsészlányok" készítették volna.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslata szerint 500 ezer forintra büntetik azt a magánszemélyt, aki kiteszi a háza falára a nem engedélyezett plakátot, és a multinacionális céget is. Hol van itt az arányosság? - kérdezte.
A jobbikos képviselő azt mondta: az elektronikus távoktatáson alapuló rendszernek meg van az az előnye, hogy a bizonytalan tudású tanuló számtalanszor elismételheti, hogy egy közlekedési szituációban kinek van elsőbbsége vagy kinek nincs.
Korondi Miklós (Jobbik) azt javasolta, hogy a szövegben több helyen is szereplő haladéktalanul kifejezés helyett a nyolc napon belül kifejezést használja törvényjavaslat.
Beszélt arról is, nincs szabályozva az, ki készítse el a vasúti közlekedésbiztonsági utasításokat. Véleménye szerint az lenne a legmegfelelőbb mód, ha egy független szerv készítené el az utasításokat.
Fónagy: az elméleti távoktatás a tanulók egy részénél kimondottan előnyös
Fónagy János államtitkár köszönetet mondott a képviselőknek, akik jobbítani kívánták az indítványt.
Azzal kapcsolatban, hogy a javaslat jelentősen megemelné a légiközlekedési bírság összegét, annak felső határa 300 millió forint lenne, azt mondta: erre azért van szükség, hogy a légiközlekedés szereplői a rájuk vonatkozó szabályokat minél inkább betartsák. Önmagában bírsággal nem lehet jogkövető magatartásra kényszeríteni, de a 300 millió forint nyomatékot ad - tette hozzá.
Beszélt arról is: a távoktatás lehetőségének biztosítása az elméleti képzés terén nem azt jelenti, hogy a gyakorlati képzés során a szakmai oktatónak nem volna lehetősége a tanuló közlekedési magatartásának eredményes befolyásolására.
Véleménye szerint az elméleti távoktatás a tanulók egy részénél kimondottan előnyös, azokban az esetekben, mikor például az utazási költségek miatt a kötelező elmélet tanfolyami képzésen nem tudna részt venni.
Kiemelte: nagyobb problémának látja azt, hogy a tanfolyamdíjak az elméleti órák díját fedezik, így a szakoktatók a gyakorlati oktatáson spórolnak, kevesebbet vezetnek a tanulóval.
A reklámtáblák engedélyezése kapcsán azt mondta: a gazdasági élet felélénkülése várhatóan a lényegesen korszerűbb reklámozási technikák felé fejlődik majd.
Az Országgyűlés alelnöke a részletes vitát lezárta.

7. rész
Az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény módosításának általános vitájával folytatódott a parlament keddi munkája. Az előterjesztést a Jobbik és az LMP is támogatja, az MSZP egyelőre tartózkodik.

Répássy: az adminisztrációs terhek csökkentése a cél
A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése és a hitelezők érdekeinek hatékonyabb védelme miatt módosítaná a cégeljárási törvényt a kormány.
Répássy Róbert, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára a javaslat expozéjában hangsúlyozta: a kormány fontos célja, hogy a vállalkozásokat és a magánszemélyeket érintő bürokratikus terheket felszámolja és egyszerűsítse a hatósági eljárásokat.
Tájékoztatása szerint a módosítás biztosítja a jövőben a cégiratok teljes körű nyilvánosságát, így az abban szereplő magánszemélyek - általában a tulajdonosok - lakóhelyét is újra megismerhetővé teszi mindenki számára.
Mint mondta, jövő áprilistól a cégbejezést elutasító végzés elleni fellebbezési kérelmek elbírálása is elektronikus lesz. Emlékeztetett arra: az első fokú cégeljárás már 2008 óta elektronikusan folyik.

Fidesz: fontos szabályokat módosítana a kormány

Molnár Attila (Fidesz) képviselő szerint az első ránézésre technikainak tűnő módosítások valójában nagyon fontos változtatások, amelyek a cégbíróságok is nagyon vártak már. Az öt törvény módosításának célja van, a cégvezető természetes személyek lakóhelyének megismerése, európai irányelveknek való megfelelés.
Hangsúlyozta, 2009-ben megszűnt a korlátlan megismerhetőség, a javaslat ezt megszüntetné és újra, kérvény benyújtása nélkül hozzá lehetne jutni ehhez az adathoz, amely az e-cégjegyzékben és a cégkivonatokban is meg fog jelenni.
A bíróságok másodfokú eljárásnak elektronizálásával kapcsolatban úgy fogalmazott: jelentősen csökkenhet a bíróságok adminisztrációs terhe és gyorsulhat az eljárás. A csődeljárások elektronikus ügyintézése azonban fél évet csúszik, csak 2011. júliustól lenne kötelező, mert a bíróságok nem tudtak felkészülni erre.

Jobbik: a javaslat indíttatása, célja támogatandó
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) szerint a javaslat indíttatásával, céljával, tartalmával egyet lehet érteni. Elmondása szerint érthetetlen, hogy a cégvezetők lakóhelyadatai eltűntek a cégnyilvántartásból egy korábbi törvénymódosítás miatt. Ez egy hitelezővédelmi eszközt gyengített meg, a megoldásra kínált javaslatban pedig nincs politikai indíttatás - tette hozzá. A bírósági eljárások gyorsítását is üdvözölte a képviselő, de szerinte ehhez a bíróságoknak több pénzre lenne szüksége.
Bödecs Barna felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy súlyosan akadályozta a gazdasági szereplők és a média hozzáférését a lakhelyekhez, ami egy olyan országban, ahol több ezer cég tűnik el, megengedhetetlen. Azok érdekét szolgálta, akik mások jogait sértve léptek fel a piacon.

LMP: átfogó szabálymódosításra lenne szükség
Schiffer András (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogbiztonságot veszélyezteti, ha nem átfogóan módosítják a gazdasági típusú törvényeket, mivel ez nagyfokú bizonytalanságot eredményez a gazdasági forgalomban.
A javaslattal kapcsolatban elmondta, a célkitűzéssel, és az iránnyal egyetért a párt, de a frakcióvezető hiányolta a szétválási szabályok módosítását. Kifejtette, bezárnák azt a kiskaput, amely most engedi, hogy egy megbírságolt cég szétváljon, s így kerülje el a bírság megfizetését.
Pozitívumként értékelte, hogy a vezetők lakcímei ismét megismerhetők lesznek. A mostani szabályok csak a zavarosban halászóknak kedveztek - tette hozzá. Ahhoz, hogy ellenőrizni lehessen, milyen összefonódások vannak a közszféra és a cégek között, kell ez a módosítás.
Előrelépésnek nevezte az ingyenes adatlekéréssel kapcsolatos módosítást is, de nem értik, hogy miért csak a bejegyzett és törölt adatokat lehet lekérni.
Felvettette a kérdést, hogy az elektronikus adattovábbítást végezhetik-e magáncégek, mivel ez adatvédelmi aggályokat vethet fel.
MSZP: többségében pozitív, előremutató a javaslat
Varga László szocialista képviselő szerint a javaslat többségében pozitív, és előre mutató, de vannak kérdéseik, ezért egyelőre tartózkodó állásponton van az MSZP képviselőcsoportja.
Örvendetesnek nevezte a másodfokú eljárások elektronizációját, amely reményei szerint komoly adminisztrációs tehercsökkenéshez vezet, azt azonban nem nevezte szerencsésnek, hogy a csődeljárások elektronizálását fél évvel eltolták.
A lakóhely adatok kiadásával kapcsolatban Varga László azt mondta, senki nem gondolja, hogy védeni kéne a zavarosban halászókat, de megszűnnek a védelmi rendelkezések is. Arra pedig nincs garanciális szabály, hogy a bevitt adatok a valóságnak megfelelnek-e.
Feltette azt a kérdést is, hogy lesz-e a pénz ezekre a lépésekre a 2011-es költségvetésben.
Répássy Róbert államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy elsősorban az adminisztrációs terhek csökkentése, és a költségcsökkentés miatt terjesztette be a kormány a javaslatot, adatvédelmi aggály nem merült fel. Az államtitkár megköszönte a pártoknak a támogatást.
Ezt követően az elnöklő Ujhelyi István az általános vitát lezárta.

8.rész
A társasházakról szóló törvény módosításának általános vitájával folytatódott kedden a parlament ülése.

Hamarabb kerülhet jelzálog a lakásra közös költség tartozás miatt
Az eddigi hat hónap helyett már három hónapnyi közös költség tartozás esetén jelzálogot lehet majd bejegyezni a társasházi lakásra, közgyűlési határozattal - mondta Cséfalvay Zoltán államtitkár a társasházakról szóló törvény módosításának expozéjában kedden a parlamentben.
Kiemelte: a javaslat célja a társasházakban való békés, kiegyensúlyozott együttélés elősegítése, valamint a társasházak működésének, működtetésének egyszerűsítése, a szabályozás egyértelműsítése.
A törvényjavaslat támogatja a kormány politikai célkitűzését, amely a családok és a vállalkozások érdekeit helyezi a törvénykezés középpontjába - jelentette ki.

Fidesz: a javaslat a társasházak működését kívánja segíteni
Kupcsok Lajos (Fidesz) kiemelte: a javaslat egyértelművé teszi, hogy a jövőben a gazdasági ellenőrzést segítő személy kötelező igénybe vétele kizárólag évente egyszer, egyebek közt az éves közgyűlésekre kerülő beszámoló vizsgálatára és szakmai véleményezésére terjed ki.
Szólt arról, hogy a javaslat szerint a helyi önkormányzat rendeletben határozhatja meg az ilyen helyiségek kereskedelmi szempontú használatának - illetve a használat megváltoztatásának - a módját, feltételeit.
Mint mondta, a társasházi tulajdonosok közös érdekeinek erősítése, a közös képviselőnek lehetőséget ad a nem fizető tulajdonostársakkal való hatékonyabb fellépésre.
A törvényjavaslat a társasházak gyakorlatára épít, azok működését kívánja egyszerűbbé, kiszámíthatóbbá tenni - jelentette ki.

MSZP: fontos részek maradtak ki a javaslatból
Pál Tibor (MSZP) azt mondta, hogy az előterjesztő javaslatai valóban segítik a társasházak lakóit, de kimaradtak belőle fontos részek.
Kitért arra is, hogy sokan korábban nem gondoltak arra, hogy nem csak a lakásukat vásárolták meg, mert a társasházi közösség megvásárolta a házat is, annak minden örömével és problémájával együtt.
Megjegyezte, ezzel együtt megjelentek a potyautasok is, akik nem tudják vagy nem akarják fizetni a ház költségeit.
A törvény lehetőséget ad a közös képviselőknek arra, hogy ők olvashassák le a mérőórákat. Jónak nevezte, hogy a társasházak külső szakértőket vonhassanak be a pénzügyi ellenőrzésekbe.
Megjegyezte, kimaradt, hogy hol lehet panaszt tenni a nem megfelelően működő közös képviselő ellen.

KDNP: meg kell oldani az eladósodás problémáját
Nagy Kálmán (KDNP) kijelentette, hogy a törvénynek túl kell mutatnia egy elavult jogi szabályozáson és meg kell oldania a társasházak eladósodásának problémáját.
Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat számos problémát megold és arra törekszik, hogy a társasházak a gazdasági egyensúly felé haladjanak, mert szankcionálja azokat, akik nem akarnak részt venni a közös teherviselésben.
A potyautasokról azt mondta, meglátása szerint azoknak egy kimondottan jelentős része az, aki egyébként fizetőképes, mégsem fizet.

Jobbik: támogatják az önszabályozó élet megvalósítását
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője felszólalásában hangsúlyozta, egyetértenek minden olyan szabályozással, ami támogatja a tulajdonosok önszabályozó életét, a jóhiszemű lakástulajdonosok életét előre lendíti.
Megfontolandó azonban, hogy egyes plusz elemek kerüljenek bele a módosító javaslatba, ilyen a jogorvoslati jogérvényesítés lehetősége.
Elmondása szerint meg kell teremteni a kereteit annak, hogy ne lehessen "haveri alapon" kiszorítani versenytársakat egyes lakóövezetekből, ezért garanciálisabb szabályozás szükséges.
Helyeselte a közös költséggel tartozóknál a három hónapos szabályt, de olyan törvényt is hozzá kellene rendelni, amely védi az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került családokat.

Fidesz: a szabályokat betartóknak erősebb jogosítványokat biztosít a javaslat
Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz) szerint a javaslat a szabályokat betartóknak erősebb jogosítványokat biztosít. Kiemelte: szerencsejáték, vagy erotikus szolgáltatásokat nyújtó tevékenységeket az szmsz-ben lehetne korlátozni nem lakás célú helyiségben, zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatban a közgyűlés hozhat rendeletet és három havi tartozás után jelzálog jegyezhető be a lakóingatlanra, amely három hónap múlva megújítható.
A képviselő úgy ítélte meg, hogy a közösség jogait erősítő javaslatról van szó, amely egyszerűsíti az eddig kaotikus szabályozást.

LMP: csak a felszíni problémákkal foglalkozik a javaslat
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint a javaslat csak a felszíni problémákat oldja meg, azok "gyökeréig" nem nyúlik le. Többségében nem renitensekről, hanem az egész lakáspolitika vakvágányra futásáról van szó - mondta, hozzátéve, szociális lakásépítési programot kell indítani, mert sok olyan család lakik társasházakban, amelyek rezsiköltségét nem tudják fedezni. Ez az országgyűlés felelőssége - közölte.
Az LMP ugyanakkor támogatja, hogy a közösségi ellenőrzés szerveinek legyen lehetősége a közösség érdekeit érvényesíteni. Tűrhetetlennek tartja azt az állapotot, hogy különböző üzletek attól függetlenül nyílnak meg, hogy az városképi, vagy egyéb szempontból helyes-e.
A javaslat viszont ebben a formájában túlságosan kedvez a "Döbrögik uralmának" - mondta Schiffer András. Szerinte, ha ezt elfogadják, akkor a városirányítás kegyenceinek megfelelő terepet teremtenek. Ezért az LMP módosító indítványt nyújt be.
Cséfalvay Zoltán államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy a javaslat nem rendezhet minden problémát, ezért csak arra vállalkozik, hogy néhány, napi, égető problémára megoldást nyújtson.
A felszólalást követően az általános vitát az elnöklő Jakab István lezárta.

9.rész
Az Országgyűlés kedden megkezdte az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló általános vitát.

Átfogó szociális intézkedési tervet vezet be a kormány
Újra három évig járhat a gyermekgondozási segély (gyes), a rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás váltja fel - ismertette Halász János államtitkár, hangsúlyozva: a kormány átfogó szociális intézkedési tervet vezet be.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára a szociális tárgyú törvények módosításának expozéjában az indítvány fontosabb pontjait sorolva közölte: a gyes folyósítási idejét két évről három évre növelik, egységes közfoglalkoztatást vezetnek be, ezzel a rendelkezése állási támogatás helyébe a bérpótló juttatás lép.
A bérpótló juttatás esetében a jogosultságot évente kell ellenőrizni, a támogatást a jövő év végétől csak annak folyósíthatják, aki a felülvizsgálatot megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni - mondta.
A lakásfenntartási támogatásról kifejtette: a korábbi energiatámogatási rendszer alsó két jövedelmi kategóriájába tartozó közel egymillió háztartás továbbra is jogosult lesz a támogatásra.

Fidesz: a legégetőbb problémákat orvosolják
A szociális tárgyú törvénymódosítások a szociálliberális kormányzat alatt kialakult legégetőbb problémákat kívánja orvosolni - mondta Talabér Márta, a Fidesz vezérszónoka. A kormánypárti politikus szerint a javaslat a munka világába való visszatérést ösztönzi, így jövőre 70 ezerrel emelkedhet a közfoglalkoztatottak száma.
Elmondta: régi adósságot törlesztenek, amikor a közfeladatot ellátó személyek körét kibővítik a szociális szféra munkatársaival.
A javaslat szűkíti az egyházi fenntartók fogalmát, így a jövőben csak azok az egyházak kaphatnak támogatást, amelyek megállapodást kötöttek a kormánnyal - tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a jövőben a 16 és 18 év közötti szenvedélybetegek szülői beleegyezés nélkül is segítséget kérhetnek.

MSZP: támogatható és elfogadhatatlan elemeket is tartalmaz a javaslat
A szocialista Gúr Nándor szerint a törvénymódosítások egyszerre tartalmaznak támogatható és elfogadhatatlan változtatásokat.
Kiemelte: az MSZP egyetért az örökbefogadói gyes bevezetésével, továbbá az ingyenes iskolai étkeztetés rászoruló nyolcadik osztályosokra való kiterjesztésével. Az ellenzéki képviselő ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte a gyermekétkeztetés díjemelését, valamint a gyes melletti munkavégzés heti harminc órában történő korlátozását.
Gúr Nándor kifogásolta, hogy a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás szabályozása a legveszélyeztetettebbek esetében nem változik.

KDNP: a szolidaritás és az ellenőrzés érvényesül a szociális területen
Tarnai Richárd (KDNP) szerint a szolidaritás és az ellenőrzés elve érvényesül a törvénymódosítási javaslatban. Hangsúlyozta: a segítségre szorulók a jövőben megkapják a nekik járó támogatást, míg a juttatásokkal visszaélőktől megvonják a segítséget.
A kormánypárti képviselő a gyes kettőről három évre való visszaállítását nevezte a javaslat legfontosabb intézkedésének.
A politikus arra kérte a gyes melletti munkavégzés korlátozását kifogásoló szocialista Gúr Nándort, "ízlelgesse kicsit" a gyermekgondozási segély elnevezést, mivel az szerinte egyértelműen arra utal, hogy a gyermekneveléshez és nem a munkavégzéshez kötődik.
Tarnai Richárd az időseket érintő javaslatokra kitérve elmondta: az ápolási díjak emelésével megkezdődik a családon belüli gondozás kiemeltebb támogatása.

Jobbik: nem hoz radikális változást az indítvány
Vágó Sebestyén (Jobbik) helyeselte a gyes folyósítási időtartamának három évre növelését, és egyetértett azzal is, hogy a gyermekgondozási segélyt a nők csak legfeljebb heti 30 órányi részmunkaidős munkavégzés esetén kaphassák meg. Javasolta azonban, hogy a korlátozást a fogyatékos gyermeket nevelő szülőkre ne alkalmazzák.
Kifogásolta az ápolási díjak szerinte minimális emelkedését.
A javaslatról összességében úgy vélekedett: radikális változás helyett csak apróbb "csiszolásokat" tartalmaz.
Párttársa, Baráth Zsolt a Jobbik elvi álláspontját ismertetve hangsúlyozta: olyan "igazságos, és nem jóléti" szociálpolitikára van szükség, amely kötelezettségeket ró a segélyezettekre, és "élősködés helyett öngondoskodásra nevel".

Vegyesek az LMP benyomásai a törvényjavaslatról
Vágó Gábor (LMP) előremutató javaslatnak nevezte a lakástámogatási rendszer kiszélesítését azokra a háztartásokra, amelyekben nem gázzal vagy távhővel fűtenek. Sürgette ugyanakkor a bölcsődei férőhelyek számának radikális növelését, valamint hogy az egyházi és a nonprofit intézményfenntartókra azonos szabályok vonatkozzanak.
Elmondta: nem helyeslik, hogy a bérpótló juttatás feltételéül szabják a lakókörnyezet rendben tartását.
Párttársa, Kaufer Virág nehezményezte, hogy a javaslat a 35 év alatti segélyezettek esetében megszüntetné azt a rendelkezést, amelynek alapján az általános iskola elvégzését szabták a jogosultság feltételéül. Az új közfoglalkoztatási rendszer kidolgozását ugyanakkor támogatásukról biztosította.
Ertsey Katalin üdvözölte, hogy a gyermekével csak "látszatkapcsolatot" tartó szülő a jövőben nem akadályozhatná meg a gyerek örökbe fogadhatóvá nyilvánítását.

10. rész
Az Országgyűlés képviselői felszólalásokkal folytatta, majd lezárta az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításának általános vitáját.

Fidesz: felmérik a bérpótlási támogatást igénylők vagyoni helyzetét
A fideszes Czunyiné Bertalan Judit felszólalásában hangsúlyozta, hogy felmérik a bérpótlási támogatást igénylők anyagi helyzetét.
A lakásfenntartási támogatásról szólva emlékeztetett, hogy a jogosultsági jövedelemhatár az öregségi nyugdíj 250 százaléka lesz a jelenlegi 150 százalék helyett, míg a jövedelemszámítás alapjaként az egy főre jutó kereset helyett a fogyasztási egységet határozzák meg.

MSZP: a javaslat egyes pontjai támogathatók
Varga László (MSZP) a javaslat több elemét is támogathatónak nevezte, kiemelve a lakásfenntartási rendszer átalakítását, az örökbefogadói gyes intézményét, valamint a rászorulók gyermekétkeztetési támogatásának 8. osztályig történő kiterjesztését.
Elmondta ugyanakkor, hogy a bérpótló juttatással kapcsolatban aggályaik vannak. Úgy fogalmazott: a rendelkezésre állási támogatást átnevezték, és néhány ponton módosították, tisztázatlan ugyanakkor, hogyan ellenőriznék a lakókörnyezet rendben tartását.
A gyes időtartamának növelését korrektnek értékelte, de úgy vélekedett: más kérdés, hogyan hat ez az Európában egyedülállóan hosszú jogosultsági idő az anyák foglalkoztatására.

KDNP: a szolidaritásra épít az indítvány
Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) úgy vélekedett: a törvényjavaslat a szolidaritásra épít. Az is eredmény, ha a szocialista kormány által elvont támogatásokat vissza tudják adni, külön öröm, ha többet adhatnak - mondta.
Fontosnak nevezte a gyermekmunka elleni fellépéssel kapcsolatos rendelkezéseket, és azt is, hogy a folyamatba bevonják a munkaügyi felügyelőségeket.
A javaslat a különleges szükségletű gyermekek után járó nevelési díját és külön ellátmányát is emelni szándékozza - ismertette.

Tabudöntögető lépéseket sürget a Jobbik
A Jobbik arra biztatja a kormánytöbbséget, hogy a most javasolt változtatásoknál is nagyobb tabukat ledöntő változtatásokat hozzanak a szociális területen - mondta Mirkóczki Ádám, párt képviselője.
Az ellenzéki politikus ugyanakkor üdvözölte, hogy a kormány elképzelései változtatni kívánnak azon a szemléleten, amely alapján tömegek alakíthatták ki a szociális segélyezésre építő életmódot.
Mirkóczki Ádám hangsúlyozta: a fentiek alapján helyesnek tartják bizonyos jogosultságok kötelezettségek teljesítéséhez kötését.

Soltész: a kabinet szociális és családi szempontból orvosolja a problémákat
Soltész Miklós nemzeti erőforrás államtitkár zárszavában úgy fogalmazott, hogy a kormány a javaslattal szociális és családi szempontból kívánja megoldani az ország gondjait.
A kormány képviselője megköszönte a vitában elhangzó hozzászólásokat, mint mondta a "pozitív észrevételeket és a negatív kritikákat" is beépítik a törvényjavaslatba.
Hozzátette: a javaslat létrehozásában a civilek, valamint az egyházi és önkormányzati fenntartók is segítséget nyújtottak, így abba az ő megoldási javaslataik is belekerültek.


11. rész
Az Országgyűlés kedden késő este lefolytatta a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A médiatörvény három fideszes képviselő által benyújtott tervezetéhez 184 módosító indítvány érkezett; a részletes vitában az ellenzéki pártok ismertették javaslataikat.

Jobbik: a kereskedelmi rádiók a YouTube statisztikáit is vegyék figyelembe!
A jobbikos Novák Előd a médiatörvény részletes vitájában a magyar zenei kvótával kapcsolatban azt szorgalmazta, hogy a szerinte a hallgatói igényeket tükröző Mahasz-slágerlistákat és YouTube-statisztikákat is figyelembe kelljen venni a zenei rádiók kínálatának összeállításakor.
A Jobbik kimondaná továbbá, hogy a jelentős befolyásoló erővel rendelkező audiovizuális médiaszolgáltatók műsorszámaiban a külföldi médiaszolgáltatóktól és hírügynökségektől átvett híranyagok, tudósítások aránya nem haladhatja meg a 20 százalékot.
Az ellenzéki párt ezenkívül a médiatörvénybe iktatná, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét az Országgyűlés választja öt évre, megszüntetve azt a jelenlegi állapotot, amelyben a kilenc évre szóló kinevezés joga a miniszterelnököt illeti meg.
Pörzse Sándor azt indítványozta, hogy a kereskedelmi televíziók híradóiban a bűnügyi tudósítások időtartama ne haladhassa meg a húsz százalékot.
A javaslatra Pálffy István (KDNP) úgy reagált: annak céljával egyet tud érteni, de a megfogalmazást pontatlannak tartja. Támogatásáról biztosította ugyanakkor azt a jobbikos kezdeményezést, amely előírná, hogy a hírműsorszámok 5 százalékában a határon túli területek közéleti, kulturális vagy sporteseményeiről kelljen beszámolniuk a jelentős befolyással rendelkező televízióknak.

MSZP: a nyomtatott és internetes sajtóra ne terjedjen ki a szabályozás!
A szocialista Mandur László kifejtette: az MSZP 88 módosító indítványa közül számos azt célozza, hogy a törvényjavaslat hatálya alól vegyék ki a nyomtatott és az internetes sajtót.
Érvelt amellett is, hogy a törvényjavaslatban meghatározott szankciórendszer sokkal enyhébb legyen. Mint mondta, az országos napilapokra kiszabható 25 millió forintos, valamint a hetilapokra kiróható 10 millió forintos bírsággal bármely újságot "gallyra lehet vágni", ez pedig rendkívül kiszolgáltatottá teszi a sajtótermékeket.
Lendvai Ildikó kifogásolta: noha a törvényjavaslat több összeférhetetlenségi szabályt tartalmaz, nem tiltja, hogy az országos napilapban vagy hetilapban befolyásoló részesedéssel, illetve kiadói joggal rendelkezők hasonló részesedést szerezzenek a lineáris médiaszolgáltatásra jogosult szervezetben, és viszont.
Aggályosnak tartotta, hogy ha egy médiaszolgáltató megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, köteles a médiahatóság vonatkozó határozatát közzétenni, vagy lehetőséget adni a kérelmezőnek álláspontja ismertetésére. A szocialista képviselő szerint a rendelkezés a vélemények "helyreigazítását" vetíti előre.
Kitért arra, az MSZP javasolja, hogy a Közszolgálati Testület panaszbizottságot működtessen a közszolgálatiság érvényesülése érdekében.

LMP: öncenzúrához vezethet az indítvány elfogadása
Karácsony Gergely (LMP) a médiahatóság ellenőrzési és szankcionálási jogának szűkítését sürgette. Hozzátette: pártja a szocialistákhoz hasonlóan törölné a törvény szövegéből a nyomtatott és internetes sajtótermékek szabályozását megalapozó rendelkezéseket.
Úgy vélekedett: félő, hogy a törvényjavaslat öncenzúrára kényszeríti az újságírókat.
Beszélt arról is, hogy a közmédiában - az indítványban foglaltaknak megfelelően - érvényesíteni kellene a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. Mint mondta, ez lehetővé tenné, hogy a Magyar Televízió esti hírháttér műsorában "ne csak Szijjártó Péter beszéljen".
Az LMP törölné a javaslatból a hírközlési és médiabiztos intézményét - ismertette Karácsony Gergely, hozzátéve: a médiabiztos csupán a médiahatóság vezetőjének vazallusa lenne.
A politikus a magyar zenei kvóta bevezetését helyesnek nevezte, annak 40 százalékos arányát azonban túlzásnak, kulturális bezárkózásként értékelte.

Menczer: ésszerű és betartható szabályokat hoz a médiatörvény
A médiatörvény tervezetének elfogadásával a jelenleginél ésszerűbb és betarthatóbb szabályozás jön létre - mondta Menczer Erzsébet (Fidesz) előterjesztői zárszavában.
A kormánypárti politikus szerint kezdeményezésük a sajtószabadság alapelveinek szem előtt tartásával született. Menczer Erzsébet a javaslat pozitívumaként említette, hogy azáltal racionálisabban és olcsóbban működhet a közszolgálati média, továbbá az új hatósági eljárások kiszámíthatóbb körülményeket teremtenek.
A fideszes képviselő felszólalása elején örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy a médiatörvény megalkotásakor nem kell az ellenzék elvárásainak megfelelniük.
A vita során felmerült kritikákra válaszolva elmondta: nem támogatják az nyomtatott és internetes sajtó kivételét a javaslatból.
Kiemelte: a szankciórendszer kialakításakor a fokozatosság elvét veszik alapul, az eljárás során pedig az egyenlő bánásmód elve érvényesül majd.
Menczer Erzsébet szerint a bírság összege a jogsértés súlyához igazodik majd, vagyis a médiatörvénynek nem célja a heti- és napilapok ellehetetlenítése. Hozzátette: a beékező panaszok kivizsgálására a médiabiztos személye adja a garanciát.

Napirend utáni felszólalások
A jobbikos Farkas Gergely Sajó Sándor költőre emlékezett a szerinte méltatlanul elfelejtett nemzeti irodalmárokat bemutató napirend utáni felszólalás-sorozatát folytatva.
Ezt követően frakciótársa Novák Előd ismételten Alföldi Róbert leváltását sürgette a Nemzeti Színház éléről.
Az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az ülésnapot, az Országgyűlés jövő héten folytatja munkáját.

Olvasóink írták

21 hozzászólás
12
  • 21. Maori 2010. december 20. 21:00
    „Most már csak a Propaganda Miniszter által jóváhagyott hírek jelenhetnek meg. Tiszta Harmadik Birodalom!”
  • 20. értelem 2010. december 10. 23:32
    „Jobbikos akkor lesz kevésbé becstelen, ha elkezdi szajkózni a FIDESZ egykori és jelenlegi vezetőinek adó és járuléktartozással terhelt cégeinek eladását firtatni. Az is benne van az elmúlt húsz évben de ezekről halgatnak mint sz..r a fűben! Vajon miért is?”
  • 19. öszödiböszme 2010. december 08. 20:20
    „Különben is most jöttem rá. szijjjártó nem beszél, ha nem szajkózz!”
  • 18. stewe7109 2010. december 08. 19:22
    „17.
    Ez most kinek pont?”
  • 17. gjozsi88 2010. december 08. 17:42
    „mirade!
    6!
    A Fidesz a jobbik programját hajtja végre és már harmadszor dönti be a forintot....!”
  • 16. pozdorja 2010. december 08. 16:55
    „Eszembe jutott egy nemrég olvasott vicc. Most aktualizálom:
    - Önnek mi a véleménye a FIDESZ kormány tevékenységéről?
    - Van véleményem, de nem értek egyet vele.”
  • 15. szocdem 2010. december 08. 14:53
    „7. annobon 2010.12.08. 08:44
    Szijjártó "Lufifej" Péter meg csak hadd beszéljen. Én már gyűjtöm az ígéreteit, hogy pár év múlva be tudjam majd ide linkelni. Ha még lesz egyáltalán fórum-hozzászólásra lehetőség az új médiatörvény miatt...

    Ne fecséreld az időd! HA nem Orbán basit élteted ráeresztenek a gépedre egy irányitott vírust, és jó sokáig meg sem fogsz tudni mukkanni - ez is az egyik végcélja a média uralom kiterjesztésének.

    Nem csak a tótok mondják hogy a fityesz neki ment a demokráciának, hanem mostmár több nyugati média is... NAgy blama lesz ez a soros elnökség az EU-ban.. (Bár ezek hülyék, semmit nem szégyelnek, pénzért meg mindenre hajlandók mint az apáik)”
  • 14. peet2 2010. december 08. 13:49
    „a Cikk cime?? Talán még tud a "Királyi TV " ennél értelmesebb müsorokat is gyártani,
    nem lesz nehéz 4”
  • 13. peet2 2010. december 08. 13:20
    „Mi is a cikk cime ???????????????
    Mert mindent erőből meg fogunk változtatni............
    Valamikor volt már egy hasonló kaliberü rendszer Magyarországon,de az már megbukott
    ebből kellene tanulni azoknak a vezetőinknek akik még a pártállam idején szereztek diplomát mint fiazalok.
    Persze van kivétel is DT.”
  • 12. BZOLI68 2010. december 08. 13:05
    „gyurcsanyt akarjak!!!!!!!!!! <moderálva>”
  • 11. Stickers 2010. december 08. 12:39
    „Számoljon el Borsi Robival a 100 milliós köztartozásról, hogy miként akarja az APEH-nál elengedtetni manipulatíve”
  • 10. öszödiböszme 2010. december 08. 11:57
    „Élvezzük ki azt kis időt még, amit narancsgyökerek hagynak nekünk. Majd a média törvények miatt úgy sem lehet majd hozzá szólni!!”
  • 9. mir 2010. december 08. 11:31
    „A talpnyaló fidezses képviselők meg csak lelkendezzenek ilyen fizetés és semmittevés mellett én is örvendeznék vala :)”
  • 8. stewe7109 2010. december 08. 09:04
    „Ne csak Szíjjártó beszéljen a tv-ben.
    Nem mindegy melyik hazudik?”
  • 7. annobon 2010. december 08. 08:44
    „Szijjártó "Lufifej" Péter meg csak hadd beszéljen. Én már gyűjtöm az ígéreteit, hogy pár év múlva be tudjam majd ide linkelni. Ha még lesz egyáltalán fórum-hozzászólásra lehetőség az új médiatörvény miatt... :)))”
  • 6. miracle. 2010. december 08. 08:36
    „így jártatok szolgák, kellett a fidesz nektek, akik bizonyítottak már 4 évig hogy egy senkik.
    esélyt sem adtatok a jobbiknak, hogy legalább bizonyítson.”
  • 5. _Zoli_ 2010. december 08. 08:30
    „Hát igen! Ez kényes ügy!
    Mindenki csak addig piszkálja a szaros dolgokat, amíg ő nem lesz szaros!”
  • 4. kolombela 2010. december 07. 14:28
    „Van egyáltalán elszámoltatás? Csak régi ügyek vannak folyamatban, azok is igen nehezen és lassan intéződnek.”
  • 3. szocdem 2010. december 07. 14:25
    „1. zeta62 2010.12.07. 13:20

    Egyik bp-i ismerősöm azt mondta, hogy a nagy forradalom abban mutatkozik meg a cégüknél, hogy amikor az önkori utal, azomn a napon már nem szoci, hanem fideszes képviselők adják egymásnak a kilincset az irodában...

    Ezek épp oylanok mint a szocik voltak: bolsik, akik hazudnak, és közben mindent ellopnek amit csak lehet.. Leváltja őket a nép?? Na és? addig menjen jól, a többi nem érdekes! Mit jelent ezeknek ország, haza, társadalom? Semmit. Bocs. Termő állatokat, akiket bizonyos időnként jól le lehet szüretelni. Mert ezek nem embereke, hanem ZEMBEREK.”
  • 2. csabrab 2010. december 07. 13:30
    „Ki az a hülye aki azt gondolta,hogy komolyan elszámoltatnak itt valakit is.A szekfű és narancs színe szinte azonos már.Emberek ébresztő!”
21 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Segélyvonal: háromszázmillió forint

A 1752-es Nemzeti Segélyvonalon 316 millió forint gyűlt össze a vörösiszap-katasztrófa… Tovább olvasom