Kisalföld logö

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Médiatörvény - Az MSZP 24 órát adott Kósa Lajosnak

Az MSZP felszólította Kósa Lajost, a Fidesz alelnökét, hogy 24 órán belül vonja vissza azokat a keddi "alaptalan és rágalmazó kijelentéseit", amelyek szerint a médiatörvény kapcsán kialakult "hajcihő" a szocialisták szervezése alapján indult az ország ellen.

Török Zsolt, az MSZP szóvivője által kedden az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a vádak visszavonása mellett egyúttal bocsánatkérést is vár a párt. "Ellenkező esetben az MSZP meg fogja tenni a megfelelő jogi lépéseket" - írták.

Kósa Lajos keddi budapesti sajtótájékoztatóján közölte, egyértelműen látszik, hogy ez egy mesterségesen "felhabosított, felturbózott kampány". Leszögezte, hogy a médiatörvény számos ponton lehet rossz, de semmilyen jel nem utal arra, hogy az sértené a szólás- és véleményszabadságot.

Azzal kapcsolatban, hogy ha a szocialisták indították el a "hajcihőt", akkor hogyan tudták rávenni az Európai Bizottságot a levél megírására, azt felelte, hogy a testület is emberekből áll, "akik különböző módokon vannak összerakva".

Megjegyezte, korábban nem hitte volna, hogy Joaquin Almunia, európai biztosként, valamiféle "nem egészen értett szocialista elkötelezettségből, Gyurcsányéknak minden ordító hazugságát benyeli", akkor, amikor a pénzügyi stabilitás létfontosságú. Hozzátette, hogy ugyanazon a vitán egy néppárti biztos viszont homlokegyenest ellenkezően látta a helyzetet, mint Almunia.

Olvasóink írták

  • 7. nasi12 2011. január 27. 23:09
    „Magyarország felszabadítása megkezdődött.
    Most a nemzetközi médiagyarmatosítók szarvait próbálják letörni.
    A tét nagy, mert ha ez nem sikerül, a nemzet kifosztása ismét folytatódni fog.”
  • 6. miracle 2011. január 26. 19:19
    „Végül is nem újdonság. Kósa - karöltve Szíjjártóval - szinte mindig hülyeségeket beszél, hát ráosztották ezt is, ez már úgysem árt neki.”
  • 5. kolombela 2011. január 26. 17:02
    „Kósa csak a realitások talaján él. Miért kellene egy valós tény közlését visszavonnia?”
  • 4. janika 2011. január 26. 10:42
    „Felesleges ennyi nyálverés e téren! Mindig is a hatalmon lévő politika érdeke a cenzúra! Magyarországon annyi a különbség , hogy bár ki megmondhatja megírhatja a véleményét, csak ép, hogy nincs értelme! Mivel süket fülekre és írása, azokat kiröhögő illetékesekre talál.”
  • 3. miracle 2011. január 25. 21:33
    „Már nem bírnak mit kitalálni Kósáék.
    Gondolom a válaszlevélben is ez lesz:
    T.Neelie Kroes!
    A médiatörvénnyel nincs semmi baj. Az egészet csak az MSZP találta ki. Tulajdonképpen a törvényt is ők találták ki és ők tehetnek róla, hogy mi bevezettük. Arról is ők tehetnek, hogy hideg van. Meg a moszkvai merényletről. Meg arról is, hogy ilyen hülye válaszokat tudunk csak gyártani-
    Kérem kapcsojja ki. Kapcsford MZ/X...”
  • 2. Gab2000 2011. január 25. 19:40
    „Na lali király ezt magyarázd meg ez a hivatalos levél Brüsszelt nem könnyű megvenni
    Másik ez az egész média törvény egyéni képviselői indítvány alapján lett beterjesztve, hogy ne legyen róla társadalmi vita stb.... hát ....... egyétek meg amit főzetetek, csak az baj hogy ezt az egész ország fogja megszívni

    Na akkor itt az a bizonyos semmit mondó levél

    Neelie Kroes
    Az Európai Bizottság alelnöke

    Brüsszel, 21. 01. 2011
    D(2011)7211

    Excellenciás Úr,
    Azokra az intézkedésekre hivatkozom, amelyekről Magyarország küldött hivatalos értesítést, a 89/552/EK irányelvet módosító 2007/65/EK Irányelv átültetéséről, amelyet a 2010/13/EU irányelv iktatott törvénybe (Audiovizuális Médiaszolgáltatásokról Szóló Irányelv, a továbbiakban: AVMSD).

    A Bizottság szakértőinek elsődleges vizsgálata, amely az irányelv egyes alapvető aspektusait tanulmányozta, arra a következtetésre jutott, hogy a magyar jogszabály több kérdést is felvet azzal kapcsolatban: összeegyeztethető-e az Irányelvvel vagy általánosságban az EU-joggal. Amint minden egyes átültetési intézkedést elemeztünk, lehetséges, hogy további megjegyzésekkel jelentkezünk.

    Ebben a szakaszban a következő pontok tisztázását kérjük:
    Kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, amely minden audiovizuális médiaszolgáltatóra vonatkozik.
    A Bizottság szakértőinek először is kétségei vannak afelől, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, amelyet a Médiaalkotmány 13. paragrafusának 2. bekezdése és a Médiatörvény 12. paragrafusában definiál, összhangban van-e az AVMSD-vel és az EU-alapszerződésnek a vállalkozás és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó szabályaival (EU-alapszerződés 56. és 49. paragrafus).

    Az AVMSD 4. paragrafusának 1. bekezdése alapján a tagállamok szabadon megkövetelhetik az illetékességükbe tartozó médiatartalom-szolgáltatóktól, hogy részletesebb és szigorúbb szabályoknak feleljenek meg az irányelv területén, ha ezek a szabályok összhangban vannak az uniós joggal.

    A Bizottság szakértői úgy értelmezik a fent említett, a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettséget, mint részletesebb vagy szigorúbb szabályt, figyelembe véve a válaszadási jogra vonatkozó intézkedést (AVMSD 28. paragrafus). Ezért szükséges, hogy mindez megfeleljen az uniós jognak. A Bizottság szakértőinek azonban kétségei vannak afelől, hogy ez összhangban van-e az arányosság elvével és az EU Alapjogi Chartájának 11. paragrafusával, amely a szólás szabadságának és az információszabadságnak az alapvető jogát tartalmazza.

    Mint az Irányelv 102. pontjában is olvasható, a televíziós szolgáltatók számára a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelessége mindennapos. A szolgáltatók tevékenységének aránytalan akadálya lehet azonban, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét és ennek következtében a Médiatörvény 181. paragrafusának rendelkezéseit minden audiovizuális médiaszolgáltatóra kiterjesztették, köztük az on-demand, lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatókra is (VOD, lekérhető videó és audiovizuális blogok) - anélkül, hogy további részleteket vagy korlátozó kritériumokat határoznának meg az engedélyeztetés feltételei, méret, piaci részesedés, célközönség, témaválasztás vagy a hasonló típusú, versenytársat jelentő médiumok számával kapcsolatban. Sőt, ugyanezen okokból ezek a rendelkezések a szólásszabadság és az információszabadság indokolatlan korlátozását is jelenthetik.

    Általánosságban véve, a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének ilyen széles körű kiterjesztése - amelyet ráadásul eléggé általánosan fogalmaztak meg, így tág teret hagytak az értelmezésnek - akadályt jelenthet a gazdasági társaságok unión belüli szabad letelepedése és a szolgáltatás szabadságának az EU-alapszerződés 49. és 56. paragrafusának betartásában, mivel elrettentheti más tagállamok médiaszolgáltatóit attól, hogy Magyarországon telepedjenek le, és ott nyújtsanak médiaszolgáltatásokat.

    Végül, a bizottság alaposan kiértékeli majd, hogy a Médiaalkotmány 13. paragrafusát és a Médiatörvény 181. paragrafusát az illetékes hatóságok miként hajtják majd végre az adást sugárzó médiumok esetében.

    Származási ország elve.

    A bizottság szakértőinek afelől is kétségei vannak, hogy a Médiatörvény 176. és 177. paragrafusa illeszkedik-e az AVMSD 3. paragrafusához. Ez utóbbi ugyanis lehetővé teszi, hogy egy tagállam átmenetileg mentességet élvezzen azon kötelesség alól, hogy biztosítsa a szabad vétel lehetőségét, illetve hogy ne korlátozza a más tagországok audiovizuális médiaszolgáltatói által kibocsátott jelek továbbítását. Ez abban az esetben lehetséges, ha a tagország úgy véli, hogy a kiskorúak védelmére vagy a gyűlöletkeltésre vonatkozó szabályokat sérti a szolgáltató, és azzal a feltétellel alkalmazható, hogy az adott intézkedéseket az Európai Bizottság értékelte, és úgy határozott, hogy azok megfelelnek az EU-jognak, így az arányosság elvének is.

    Figyelembe véve, hogy ezek az intézkedések mentességet adnak a származási ország elve alól, illetve hogy ezen intézkedések olyan esetekre vonatkoznának, amikor a médiatartalom-szolgáltatók az alapításuk helyéül szolgáló tagállam illetékes hatóságai szerint nem sértették meg a kiskorúak védelmére és a gyűlöletkeltésre vonatkozó szabályokat, a bizottságnak komoly kétségei vannak afelől, hogy vajon a büntetések kiszabása, amelyet a jelek szerint a 176. és a 177. paragrafus előre vetít, arányos intézkedésnek számít-e.

    Regisztrációs kötelezettségek.

    A bizottság szakértőinek vizsgálata azt mutatja, hogy a Médiatörvény 41. cikkelye, amely minden médiánál regisztrációs kötelezettséget ír elő (főként a sajtónál és az online médiánál), aránytalanul korlátozhatja az alapítás szabadságát és a szabad szolgáltatás-nyújtást (EU-alapszerződés 49. és 56. cikkelye).

    Míg a műsorszolgáltatók regisztrációja bevett gyakorlat más tagállamokban is, és néhány tagország az on-demand médiaszolgáltatásoknál is ezt a megoldást választotta, ugyanez a kötelezettség más médiánál (például az internetes oldalaknál, nem privát blogoknál és gazdasági elemzéseknél) indokolatlan akadály lehet azon médiaszolgáltatóknak, amelyek Magyarországon akarnak letelepedni, vagy más tagállamból Magyarországon kívánnak szolgáltatást nyújtani.

    Az effajta akadály nem tűnik indokoltnak, mivel az ilyen regisztrációs kötelezettség kiterjesztése minden médiaszolgáltatóra nem lenne összeegyeztethető az arányosság elvével, és indokolatlanul korlátozná a szólás- és tájékoztatási szabadság korábban említett alapvető jogát.

    Összegzés

    Az előbb említettek fényében, a bizottság szakértőinek komoly kétségei vannak a magyar törvény és az uniós joganyag kompatibilitását illetően. Tekintettel az eset sürgős voltára, és ahogy erről a legutóbbi, 2010. január 17-i találkozónkon is megegyeztünk, felkérem a magyar kormányt, hogy két héten belül nyújtsa be elképzeléseit arról, miként lehet e komoly kétségeket kezelni.

    Ha nem tesznek eleget a fenti kérésnek, vagy nem kielégítő tájékoztatást adnak, a Bizottság fenntartja a lehetőséget, hogy hivatalos felszólító levelet küldjön a magyar hatóságoknak.

    Neelie Kroes
    Másolatot kap: a Magyar Köztársaság állandó képviselete az Európai Uniónál”
  • 1. housedok 2011. január 25. 19:33
    „Hallgatni kellene osztrak es nemet radiot.- Mo.- szegyene ami törtent”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elütötte volt albérlőjét egy dunaharaszti férf

Az első megállapítások szerint nem szándékosan ütötte el volt albérlőjét kedden egy dunaharaszti férfi, a fiatalember szaladhatott a kocsi elé. Tovább olvasom