Kisalföld logö

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Masat-1: ˝Jól érzi magát Föld körüli pályáján az első magyar műhold˝

Jól érzi magát Föld körüli pályáján az első magyar műhold, a Masat-1 - tájékoztatott Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, a BME űrkutatási csoportjának vezetője.
16:40 - Sikerült kommnunikálni a Masattal

A fejlesztőcsapatnak sikerült "beszélgetni" az első magyar műholddal - tájékoztatta hétfő délután az MTI-t Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, a BME Űrkutató Csoportjának vezetője.

"Most már olyan pályán volt a műhold, hogy alkalmunk volt vele "beszélgetni", felvinni olyan parancsokat, hogy melyik részegység részletes adataira vagyunk kíváncsiak. A műhold reagált rá, leküldte a kért információt. Minden csodálatosan működött" - magyarázta a BME docense.

Arra a kérdésre, hogy milyen adatok érdekelték elsősorban a BME fejlesztőcsapatát, Gschwindt András azt válaszolta, hogy a jelenlegi szakaszban az akkumulátor állapota, "egészsége" a döntő.

"Azt néztük meg, hogy kap-e az akkumulátor elegendő energiát, hogy a napelemekre épülő töltőrendszer hogyan működik" - ismertette a BME Űrkutató Csoportjának vezetője.

A műholdnak "négy-öt pályája" van, s így a csapatnak naponta 20-25 perc áll majd a rendelkezésre, hogy Magyarországról kapcsolatba léphessenek a műholddal - tette hozzá.

"A következő alkalmakkor azt nézzük majd, hogy milyen a belső hőmérsékleti eloszlása, hogyan működik a műhold. Úgy tűnik, hogy minden egészségesen, jól működik" - összegezte Gschwindt András.

15:50 - Egyedülálló kísérlet zajlik

Egyedülálló kísérletet végez az első magyar műhold - hangsúlyozta az MTI-nek Horvai Ferenc, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) tanácsosa annak kapcsán, hogy hétfőn Föld körüli pályára állt a Masat-1.

"Nagyon nehéz egy ilyen szatellitre eredeti kísérletet kitalálni, hiszen rengeteg diákműhold létezik. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatói azonban kitaláltak egy eredeti technológiai kísérletet. Egy körülbelül 20 centiméteres, kinyúló fémlemezről van szó, amelyet elektromosan feltöltenek és megpróbálnak a Föld mágneses erővonalai mentén stabilizálni. A műhold elvileg össze-vissza pöröghet, de amennyiben ez az eljárás sikerrel jár, akkor bebizonyítják, hogy igenis lehetséges akár hajtóművek nélkül is stabilizálni egy szatellitet" - magyarázta Horvai Ferenc.

A MŰI tanácsosa a Masat-1 kapcsán kiemelte, hogy Magyarország célja az Európai Űrügynökséghez (ESA) való csatlakozás. "Ugyan az első műhold nem feltétele a tagságnak, de ez is demonstrálja, hogy mi már érett tagokká tudunk válni és esetünkben nem szükséges a néhány éves átmeneti periódus, hiszen már teljesen jártasak vagyunk az űrtechnológiában. Már fél évszázada folynak nálunk űrtechnológiai kutatások, több műszert is kifejlesztettünk, de ez az első olyan komplett műhold, amelyet a legkisebb alkatrésztől kezdve magyarok építettek. A diákok bebizonyították, hogy képesek vagyunk erre" - mondta.
Horvai Ferenc kitért arra is, hogy egész Európa küszködik megfelelő mérnöki utánpótlás hiányával.

"Kevés az olyan hallgató, aki jártas a high tech területén. Magyarország egy működő komplett műhold létrehozásával demonstrálta, hogy rendelkezünk utánpótlással. Ezt nemcsak a Masat, hanem más olyan projektek is tanúsítják, ahová egyetemi hallgatókat, PhD-hallgatókat, fiatal mérnököket vonnak be, ami óriási bázist jelent. Az európai űripar, a különböző távközlési és megfigyelési műholdakat üzemeltető cégek tőlünk tudnak megrendelni alkatrészeket, ahogy azt a kutatószondák esetében már most is teszik" - fogalmazott az űrkutatási szakember. Horvai Ferenc hozzátette: gazdasági vetülete is van a Masat-projektnek, hiszen minden, az űrkutatásba befektetett euró ötszörösen térül meg.
"Az OECD és az ESA számításai szerint az űrkutatási befektetések legalább ötszörösen térülnek meg, jönnek vissza gazdaságilag egy országnak. Eddig is így volt, a jövőben pedig ez még inkább igaz lesz ez a megállapítás, hiszen az űrkutatási eredmények egyre szélesebb területen hasznosulnak" - hangoztatta Horvai Ferenc.

A Masat-1 az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műhold "társaságában" startolt, a fellövésre az Egyenlítő közelében fekvő Francia Guyanán található Kourou európai űrközpontjában került sor hétfőn, közép-európai idő szerint tizenegy órakor. A Masat-1 a BME két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Ez egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit, CubeSat szabvány szerint készült 1 kilogramm tömegű, 10x10x10 centiméteres kocka alakú műhold.

13:55 - Jól érzi magát Föld körüli pályáján az első magyar műhold

Jól érzi magát Föld körüli pályáján az első magyar műhold, a Masat-1 - tájékoztatta az MTI-t Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, a BME űrkutatási csoportjának vezetője.

A Masat-1 az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén nyolc másik műhold "társaságában" startolt hétfőn közép-európai idő szerint tizenegy órakor az Egyenlítő közelében fekvő Francia Guyanán található Kourou európai űrközpontból.

Gschwindt András elmondta, minden a menetrendnek megfelelően, másodpercnyi pontossággal történt.

11:13 - Elindult a hordozórakéta fedélzetén az első magyar műholddal

Elindult az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén az első magyar műholddal, a fellövésre az Egyenlítő közelében fekvő Francia Guyanán található Kourou európai űrközpontjában került sor hétfőn közép-európai idő szerint tizenegy órakor.

A Vega hordozórakéta első repülését "kvalifikációsnak küldetésnek" szánják. Fedélzetén összesen kilenc műhold van: két olasz, valamint 7 pikoszatelit (2 olasz, továbbá 1-1 magyar, román, lengyel, francia és spanyol űreszköz).

A harminc méter hosszú és három méter átmérőjű, 137 tonna összsúlyú hordozórakéta fejlesztését 1998-ban kezdték el, a projekt költsége 776 millió euró (230 milliárd forint), amelynek csaknem 60 százalékát Olaszország vállalta magára. A Vega az ilyen méretű hordozórakéták kategóriájában egyedülálló, egyszerre több műholdat képes akár eltérő pályára is állítani. Ez a képesség lényeges újdonság az európai hordozórakéta-palettán, de világviszonylatban is.

Masat 1: elindult a rakéta az első magyar műholddal. Fotó: MTI (galéria)

Kis terheket, 300 kilogrammtól 1500 kilogrammig szállít Föld körüli alacsony, 700 kilométeres poláris pályára, amelyekkel tudományos megfigyeléseket végeznek. Az északi félteke második legfényesebb csillagáról, a Vegáról nevezték el. Fejlesztésekor Ariane-5 technológiát is felhasználtak. Három szilárd hajtóanyagú fokozata, és egy folyékony hajtóanyagú felső modulja van - olvasható a Space.com honlapon.

A Masat-1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született.
Az űreszköz, amelynek neve a magyar és a satellite szavakból származik, egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit.

A CubeSat szabvány szerint készült 10x10x10 centiméteres kocka alakú műhold legfeljebb 1 kilogramm tömegű lehet. Építése elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a BME csapata által e célra kialakított földi állomásra továbbít későbbi feldolgozásra. A fedélzeten elhelyezésre került egy félaktív mágneses stabilizáló rendszer, ennek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.

Az egész művelet alig 70 percig tart. A sikeres pályára állás után körülbelül 5 órával a Masat-1 Magyarország fölé ér, ezt követően a pikoműhold aktuális pozíciója folyamatosan követhető lesz a cubesat.bme.hu honlapon.

Az első magyar műhold és nyolc útitársa

Az első magyar műhold, a Masat-1 és nyolc útitársa hétfőn közép-európai idő szerint tizenegy órakor a Francia Guyanán található Kourou európai űrközpontból startolt az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétáján.

A SPACE.Com (http://www.space.com) összeállítása szerint a 390 kilogrammos olasz LARES (LAser RElativity Satellite) pontos lézeres távmérésekre alkalmas "céltárgy". Legfőbb tudományos feladata az általános relativitáselmélet egyik jelensége, az úgynevezett Lense-Thirring féle effektus kimutatása az eddigieknél mintegy tízszer nagyobb pontossággal. Ez a téridő torzulása egy forgó, nagytömegű test, jelen esetben bolygónk közelében. A LARES wolframötvözetből készített, 36,4 centiméter átmérőjű gömb alakú test, egyetlen felszerelése az a felszínén elhelyezett 92 lézertükör, amelyek mindig a beérkezés irányába verik vissza a rájuk eső lézerimpulzusokat. Ily módon a műhold kitűnő célpontként szolgál a földi műholdas lézertávmérő hálózatok állomásai számára.
   
Az ALMASat-1 (Alma Mater Satellite) 12,5 kilogrammos mikroszatellit a Bolognai Egyetem műholdja, amely azt teszteli, hogy ilyen rendszer miként működhet a későbbi, a Föld megfigyelésére szolgáló küldetésekben.
   
A Vega orrkúpjában további hét úgynevezett pikoszatellit kapott helyett. A CubeSat szabvány szerint készült 10x10x10 centiméteres kocka alakú műholdak legfeljebb 1 kilogramm tömegű lehetnek, ezek megalkotásában hat ország 250 egyetemi hallgatója vett részt.
   
A Masat-1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat.
   
A Xatcobeo Spanyolország első CubeSat-ja, a Vigói Egyetem fejlesztése. Szoftver alapú áthangolható rádiót (software defined reconfigurable radio) és napelem-nyitást próbálnak ki vele.
   
A ROBUSTA az első, francia egyetemisták által fejlesztett CubeSat, amely tranzisztorokon vizsgálja az alacsony dózisú űrbéli sugárzás hatásait.
   
Az olasz e-st@r - a Torinói Műegyetem műholdja, amely aktív háromtengelyű helyzetmeghatározást és szabályozást demonstrál, a szintén olasz UniCubeSat GG pedig gravitációs vizsgálatokat végez.
   
A Goliat, a Bukaresti Egyetemen épített első román műhold digitális kamera segítségével készít felvételeket a Földről, valamint sugárzási szinteket mér, s mikrometeorit-mérő berendezéssel rendelkezik.
   
A PW-Sat műholdat a Varsói Műszaki Egyetem (PW)hallgatói készítették a Lengyel Tudományos Akadémia űrkutatási központjának támogatásával, és az űrszenny eltávolításának legújabb módszerét teszteli. Pályára állításkor a PW-Sat egyméteres, spirál alakú, speciális anyaggal borított "farkat" enged ki, amely fékezni fogja a műhold mozgását. A küldetés sikeresnek számít, ha az űreszköz nem egész egy évet tölt az űrben, majd az atmoszférába belépés után el is ég. Ha kipróbálása sikeres lesz, azt tervezik, hogy a közeljövőben az összes műholdat ilyen "farkakkal" szerelik fel, hogy küldetésük végén minél hamarabb ki lehessen vonni az űrből, csökkentve ezzel a veszélyes űrszenny mennyiségét.

Korábban:

A BME-n felépített első magyar műhold, a Masat–1 hétfőn, budapesti idő szerint 11 és 13 óra között indul a világűrbe Francia Guyanából az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétáján. Az eseményt eredetileg pár nappal korábbra, február 9-re tervezték, de az új platform indításáért felelős bizottság végül 13-ra tolta az indítást.

Az index.hu munkatársa Nagy Attila Károly a helyszínről, a Guyana Űrközpontból követi az eseményeket. Most egy külső megfigyelő ponton van, légvonalban bő hét kilométerre a rakétától. Mint mondta, az ég felhős, de a kétórás startablakban valószínűleg sikerül elindítani a Vegát a Masat–1-gyel. A start élő közvetítése a lenti videóban, az ESA weboldalán és a VideoCorneren is követhető.



A HA5MASAT hívójelű pikoműhold jelét bárki foghatja, sőt a fejlesztők kifejezetten arra kérik a rádióamatőröket, hogy segítsenek a Masat–1 adatainak elfogásában. A fejlesztőcsapatnak két vezérlőállomása van, egy a Műegyetemen és egy tartalékbázis Érden. A Föld körül elliptikus pályán mozgó műhold napi három-négy alkalommal halad majd el Magyarország fölött, ekkor alkalmanként 5-10 perc lesz majd a műhold által küldött adatcsomagok begyűjtésére - írja az index.hu.

Az egy kilogrammos Masat–1 néhány kivételtől eltekintve csupa magyar innováció eredménye. Sikerült magyar ipari háttérrel, magyar tervezésű, fejlesztésű technológiákkal egy önálló űreszközt építeni. Ez fontos lépés ahhoz is, hogy Magyarország megfigyelő státuszból hivatalos ESA-taggá válhasson, ami jót tehet a magyar űripari cégeknek, de a magyar gazdaságnak is.

Olvasóink írták

  • 7. bojtár 2012. február 14. 12:15
    „gratulálok mindenkinen és ne is értsenek félre ,de kissé elröhögtem magam mikor megtudtam,hogy 10x10cm az egész:)”
  • 6. Tibi1 2012. február 13. 19:50
    „Én is gratulálok! Nagyon nagy dolgot vittek véghez!!!”
  • 5. elemér 2012. február 13. 17:05
    „Gratula és remélem hogy a tudósok kapnak munkát a NASA-ban, ahol feleszthetik a tudományukat.”
  • 4. bojtár 2012. február 13. 15:11
    „mit nem adtam volna ha erre az útra is befizetnek a fidesz pribékek(onnan nem sajnálnám az adómat,de csak oda)”
  • 3. tati 2012. február 13. 13:00
    „Gratulálok a fejlesztőknek,kivitelezőknek!
    Igazán szép eredmény.
    remélem ahogyan írták,délután már hallhatom is a jeleit.
    437.345Mhz Fm.
    Itt követhetitek a Maszat útját: http://cubesat.bme.hu/ (rakoncátlankodik időnként a honlap:-)”
  • 2. angel_6 2012. február 13. 11:46
    „Csatlakozom az előttem szólóhoz, minden elismerésem! Az is nagyon jó ötlet volt, hogy hallgatókat is bevontak a fejlesztésbe!”
  • 1. sx486 2012. február 13. 11:39
    „Mindenképpen csak gratulálni kell azoknak a magyar embereknek akik idáig fejlesztették tudásukat.
    Nyilván nemcsak az ő érdemük, de nélkülük nem lenne magyar űreszköz a világűrben.
    Gratulálok nekik, további sok sikert!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Moszkva és Budapest között a WizzAir kész a repülésre

A WizzAir kész helyettesíteni a csődbe jutott Malévet a Moszkva-Budapest útvonalon, szakértők… Tovább olvasom