Kisalföld logö

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 13°C Még több cikk.

Márika a kalácsfonás nagymestere

A Mosonszentmiklóson élő Fördős Lajosné Márika néni három recepttel szerepel a Kisalföld Nagy süteményeskönyvében.

A hölgy többek között a kulcsos kalács elkészítési módját nem engedte a feledés homályába merülni, amely még néhány évtizeddel ezelőtt is a falusi lakodalmas menetek elengedhetetlen kelléke volt.

Napjainkban a kis távolságokat is gyakran autóval teszi meg a násznép, régen viszont gyalog tették meg az utat a templomig. Az esemény igazi látványosságnak számított, a település lakosai közül sokan végigkísérték a menetet a lakodalmas háztól a szertartás helyéig. A nézelődő felnőtteket főleg borral kínálták a násznép tagjai, míg a gyermekeknek elsősorban kulcsos kaláccsal szereztek örömet.

A kulcsos kalács specialistája

Márika néni igazi specialistája e péksüteménynek. Kilenc rudat kellett a tésztából kisodorni, nyolcat kör alakban összefontak, a kilencedikkel pedig a kalács keretét formázták meg. Ez nagy kézügyességet igényelt, nem tudta minden háziasszony a kalácsot szépen összefonni.

Véres események

A lakodalmak elmaradhatatlan előzménye volt a disznó-, borjú-, csirkevágás is annak függvényében, hogy a családnak mekkora „tehetsége" volt anyagilag. Márika néni édesapja hentesmesterként kereste meg a kenyérre valót, így Márika már néhány éves korától ott sertepeltélt a véres események körül. Emlékszik, játszópajtásaival azon versenyzett, hogy a pörzsölés során lehúzott disznókörmökből melyikük tud többet összegyűjteni. Ebben az is szerepet játszott, hogy kinek volt

Márika néni igazi specialistája e péksüteménynek. Kilenc rudat kell a tésztából kisodorni, nyolcat kör alakban fon össze, a kilencedikkel pedig a kalács keretét formázza meg.
bátorsága a még forró körmöt megfogni. A felnőttek a legnagyobb körmöket más funkcióval látták el, abból itták a kisüsti pálinkát.

Ma már könnyen van az ember disznóöléskor, a hurka- és kolbásztöltéshez a boltban meg lehet vásárolni a tisztított belet, nem kell vele bíbelődni, viszont régen komoly munka volt a bélpucolás. Márika édesapja gyakran más településeken is böllérkedett, a fizetség egy részét tisztításra váró disznó- vagy marhabél formájában kapta. Náluk a házak között kifeszített póznán száradtak a felfújt belek, amelyek gyakran a 16 méteres hosszúságot is elérték.

„Beles" hentesmester

A „beles" jelző annyira ráragadt az édesapjára, hogy gyakran még a falubéliek sem tudták, hogy mi a hentesmester becsületes neve. Az utcájukban egyszer megállt egy nagyvárosból érkezett autó, a sofőr
Játszópajtásaival azon versenyzett, hogy a pörzsölés során lehúzott disznókörmökből melyikük tud többet összegyűjteni. Ebben az is szerepet játszott, hogy kinek volt bátorsága a még forró körmöt megfogni.
kihajolva érdeklődött, hogy melyik házban lakik Varga István. Az utcabéli hevesen rázta a fejét, hogy Mosonszentmiklóson bizony ilyen nevű ember nem lakik. Mire a jómódú idegen mondta, hogy ez rendkívül szomorú, mert neki ezt az embert mindenképpen magával kell vinnie, hogy négy disznót feldolgozzon. „Ja, maga a Beles Pistát keresi! Miért nem ezzel kezdte? Menjen tovább, a hetedik ház lesz jobbra." Így édesapja révén a mai napig Fördős Lajosnét sokan „Beles" Márikának hívják.

Báránysablon az após ajándéka

Fontos megemlíteni, hogy Márika néninek volt egy „speciális" ajándéka az esküvőjén, amit a mai napig szívesen készít el családi ünnepek alkalmával. Különösen azért, mert dédunokájának, az óvodáskorú Vanesszának a báránytorta a kedvence. A piskótatésztát bárány sütőformába önti, a két fél bárányt krémmel ragasztja össze. Keményre vert tojáshabbal kívülről bekeni a tésztát, amely kis szalaggal a nyakában tényleg úgy néz ki, mint egy bárányka. A bárány formájú sablon rendkívül a szívéhez nőtt Márikának, mert azt ifjú feleségként kapta apósától szeretete és tisztelete jeléül.

Piacra szállítottak

Márika egyik meghatározó negatív élménye volt, hogy a falu végén álló vágóhíd udvarán kellett a kutyákkal hadakoznia, hogy el ne vigyék a már szépen lekezelt, száradó beleket. Miután a belek megszáradtak, futball-labda nagyságúra tekerte össze őket a hentesmester. Nagy faládát szerelt kerékpárjának csomagtartójára, abba helyezte bele a bélgömböket. Éjfélkor a holdfény világítása mellett felpattant a kerékpárjára, hogy reggelre a fővárosi piacokra érhessen portékáját hasznosítani.

 

 

 

 




O. Jakócs Péter

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Perújítási nyomozás indul a móri ügyben

Perújítási nyomozást rendelt el Kaiser Ede perújítási kérelmében a Fővárosi Ítélőtábla -… Tovább olvasom