Kisalföld logö

2017. 11. 25. szombat - Katalin 4°C | 14°C Még több cikk.

Mária-tisztelet adventben

Szegeden évszázadok óta különösképp nagy tiszteletnek örvend Szűz Mária. Az utóbbi évek adventjeiben újra életre keltek a népi ájtatosság ősi hagyományai, köztük a „szállást keres a szent család". A katolikus egyház is támogatja Mária helyes tiszteletét, de sosem állította, hogy a szent asszony csodákat tett volna.
Fotó: Schmidt Andrea
A karácsonyt a legtöbben – vallási, világnézeti meggyőződésre való tekintet nélkül – a szeretet emléknapjaként tisztelik. A keresztény ünnep lényege valóban ez, hiszen ezekben a napokban a minden embert bűneitől megváltó – az emberiséghez szeretetből érkező – Jézus születéséről emlékezünk meg. Ám a katolikus és az ortodox hagyományban a vallási ünnepkör fontos alakja édesanyja, Mária is, akinek tiszteletét a népi vallásosság középpontba állítja.

– Az advent mint katolikus ünnepkör tipikus alakja Szűz Mária, hiszen szeplőtelen fogantatását az elején, december 8-án ünnepeljük, és a készülődés heteiben idén is számos zarándoklatot szerveznek a Mária-kegyhelyekre, a közeli Radnára, de az éppen Budapestre szállított máriapócsi szobrot is sokan meglátogatták – mondta az idén nyártól tápéi plébánosként szolgáló Balogh József, aki egyébként a Szegedi Hittudományi Főiskola dogmatikatanára. A Máriával kapcsolatos hittételek magyarázatát is ő oktatja a papnövendékeknek, hittanár- és teológushallgatóknak. – Jézus édesanyjának tisztelete nem volt egyébként mindig ilyen élénk, az utóbbi századokban került előtérbe, hiszen a középkortól elsősorban Krisztus istenségét emelték ki, így sokan az emberi Mária felé fordultak szeretetükkel. Különös, hogy a világ leglátogatottabb turisztikai központjai a leghíresebb Mária-jelenésekhez köthető helyszínek: Guadalupe, Fatima és Lourdes. Nagyon fontos azonban, hogy az egyház sosem tanította, hogy Jézus anyja isteni lény, vagy társmegváltó lenne, ő ember, ezért nem lehet imádat tárgya, inkább kiemelkedő példakép. A katolikus tanítás szerint csodát sem tett és nem is tehet Mária, hiszen hitünk szerint egy üdvözült ember, aki közbenjáró lehet.

Barna Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Néprajz Tanszékének vezetője is megerősíti: Szeged népe évszázadok óta különös tisztelettel övezi Mária személyét, kiváltképp igaz ez az adventi időszakra. A szegedi néprajztudósok kutatásainak eredményeképp számos gyűjtés igazolta, hogy betlehemes játékok és népénekek központi szereplője a szent szűz. Ennek egyik eredete az alsóvárosi, középkortól híres, havi Boldogasszony-búcsú mellett az 1700-as évek elején elterjedő segítő Boldogasszony tisztelete, aminek eredményeképp külön kápolnát is emeltek a mai Boldogasszony sugárút elején – ez ma már nincs meg.

– Úgy vélem, hogy Mária tisztelete is példázza azt a jelenséget, miszerint a népi vallásosság nem elégszik meg a hivatalos egyházi tanítással, ha az érzelemgazdagság hiányát érzi. A nép számára a hit nemcsak ráció, hanem érzelem is, ezért dúsítja, egészíti ki az anyai szeretetet szimbolizáló Mária tiszteletével vallásos gyakorlatát. Ezt azonban, úgy vélem, a papságnak is figyelembe kell vennie – fogalmazott a tanszékvezető, aki még hozzátette: kutatásai alapján alapos a sejtése, hogy a népi vallásosságtól nem áll távol, hogy Máriát társmegváltóként tiszteljék.


Tápai ájtatosság

Ezt példázza, hogy az utóbbi évek adventjeiben – fél évszázad után – újraéledt Tápén egy kedves hagyomány, a „szállást keres a szent család", amely egy népi ájtatosság, központi szereplője a Jézus születését váró Mária. Az imádkozók mindennap más és más háznál jönnek össze, és a szent család képe mellett imádságot mondanak. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Reá vetett kő

Az vesse reá az első követ... – mondá Jézus, és szemlátomást igaza volt. Megkövezni egy nőt,… Tovább olvasom