Kisalföld logö

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 4°C Még több cikk.

Már nem elég vonzó a külföldi filmkészítőknek Magyarország

A játékfilmes bérmunka a magyar mozgóképgyártás forgalmának 70 százalékát teszi ki, évi 25-30 millió dolláros bevételével. Leköröz minket Csehország, és egyre nagyobb vetélytárs Szlovénia, Bulgária és Románia is.
A rendszerváltozás utáni kormányok eddig – az európai gyakorlattal ellentétben – nem kezelték stratégiai kérdésként a magyar film és filmipar ügyét. Pedig annak egyik meghatározó része, a bérmunka kitűnő bevételi forrás. – A tavalyi mintegy 25-30 millió dolláros bevétel az iparágban keletkező pénzforgalom mintegy 70 százalékát jelenti – mondta lapunknak Cirkó József, a tévében a nemrégiben bemutatott Dinotópia és a Patrick Stewart és Glenn Close főszereplésével nemrég forgatott Lion in the Winter (Az oroszlán télen) producere. A szakember hangsúlyozta: a bérmunkát nem szabad a hazai filmgyártás művészeti részeként kezelni. Bár kreatív részvétel is megvalósul benne, ez „csupán" egy nagyon fontos szolgáltatás, teljes mértékben üzlet.

Nem is kicsi. Az Egyesült Államokban évente több milliárd dollárt költenek játékfilmkészítésre, és ennek csupán a felét „helyben", a maradék, körülbelül egymilliárd dollár mintegy 35 százalékát pedig Európában. Közép- és Kelet-Európa komoly szerepet játszik ebben, a becslések szerint az említett összeg 15 százalékát – csaknem 210 millió dollárt – fizetik ki régiónkban.

Az első számú kelet-európai filmes nagyhatalom Prága, tavaly mintegy 140 millió dollár bevétele volt a cseh fővárosban lévő stúdióknak. Magyarország a cseh fővároshoz képest jelenleg a „futottak még" csoportban van, bár a lehetőségekhez képest jól teljesítettünk: tavaly körülbelül 25-30 millió dollárt hoztak a bérmunkák. A nem kis különbség annak tudható be, hogy a csehek a rendszerváltozás után sokkal többet költöttek fejlesztésre: jelenleg tizenkét műteremben, 14 ezer négyzetméternyi stúdióval és a rendelkezésre álló személyzettel egy időben is képesek öt nagy hollywoodi produkciót kiszolgálni. Ezzel szemben hazánkban több mint 30 éve nem történt érdemleges fejlesztés, jelenleg 2800 négyzetméternyi stúdiót és két nagy produkciót kiszolgáló személyzetet tudunk felkínálni. Ráadásul az utóbbi években Szlovéniában, Bulgáriában és Romániában is komoly fejlesztések történtek.

A bérmunka sok előnnyel jár. Például az ideérkező külföldi produkciók a legtöbb kreatív munkára hazai szakembert alkalmaznak. Ezért a bérmunkák költségvetésének 20-22 százaléka (a beszállítók, az alvállalkozók és a munkatársaik által befizetett adókból) az állami költségvetést gazdagítja – érvel Cirkó.

További 12-15 százalék pedig a turizmusba áramlik a szállodák, az éttermek és az egyéb szolgáltatások igénybevétele által. Jót tesz a filmgyártás az ország imázsának is: az itt forgatott filmek népszerűsége kihat az idegenforgalomra is, igaz, ennek értékét nehéz forintosítani. Galla Gábor, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója úgy számol, hogy ha ezeket a filmeket tévékben vetítenék, a reklámérték több milliárd forint lenne. Galla vezetője egyetért azzal, hogy az ideérkező filmesek jelentősen növelik a turisztikai bevételeket. Az rt.-nél azt tervezik, hogy az ideérkező hírességeket az eddiginél intenzívebben bevonják az országot és Budapestet reklámozó akciókba.

Ilyen kampányokra azonban csak azok a filmek használhatók hatékonyan, amelyeket – például az Eddie Murphy-s Én, a kémet – úgy forgatnak itt, hogy azokban Budapest önmagát „alakítja". Az itt végzett stúdiómunkák és technikai utómunkálatok, bár szintén komoly bevételeket hoznak a turizmusnak, reklámkampányra kevésbé hasznosíthatók. Az amerikai filmesekért folyó versenyben Galla szerint Prága komoly előnye, hogy ott olcsóbbak a helyszínek, mint Budapesten.

A turisztikai szakember úgy érzi, a filmes szakma is aktívabb lehetne ezen a téren. Cirkó József szerint a vállalkozói szférában megvan a szándék és a fedezet az infrastruktúra fejlesztéséhez, egy világszínvonalú, nagy stúdiókkal ellátott filmközpont létrehozásához, de ehhez az állam támogatására is számítanak. A producer a nyugat-európai példát tartja követendőnek, azaz valamilyen módon visszatérítést kellene adni az igazoltan elköltött összegek után a külföldi produkcióknak. A visszatérítés aránya országonként változik, Luxemburgban például ez 25, Írországban és Belgiumban 8-15 százalék között mozog. A szakember szerint Magyarországon a hétszázalékos kulcs lenne kivitelezhető. Ezáltal néhány éven belül többszörösére nőhetnének a bevételek, és végre nem kerülnék el hazánkat az igazi nagy hollywoodi stúdióprodukciók sem.

Galla szerint a befolyt pénz egy részéből nálunk is létre lehetne hozni egy turisztikai marketinget és fejlesztéseket szolgáló alapot. Ehhez azonban valamilyen jogszabályi felhatalmazás kell, vagy azokat a turisztikai szolgáltatókat kellene meggyőzni, akik a legtöbbet profitálnak a filmipari bérmunkákból.

Gárdonyi László, a hazai bérmunkák javát kiszolgáló Mafilm Rt. fóti filmgyárát üzemeltető Mafilm Szcenika Kft. igazgatója lapunknak korábban elmondta: a stúdió jelenlegi legnagyobb versenytársa Bécs és Prága. Ezek előnyben vannak, mivel vagy nem is kell a produkcióknak áfát fizetniük, vagy az állam azonnal visszatéríti annak legalább egy részét.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyar filmsiker Brüsszelben

A brüsszeli Európai Filmfesztivál nagydíját, az Írisz-díjat nyerte el Mundruczó Kornél "Szép napok"… Tovább olvasom