Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

Magyarország minden helyzetre fel van készülve

Balczó Zoltán az EU esetleges széteséséről kérdezte Orbán Viktort, aki azt válaszolta: Magyarország erősebb, határozottabb, függetlenebb mint korábban.
21:40 - A Nemzeti Eszközkezelőt, valamint a rezsicsökkentést érintő törvényjavaslatok rövid részletes vitáival, illetve napirend utáni felszólalásokkal ért véget a parlament hétfői ülése.


Általános vita a magyar-szlovén közlekedési kapcsolatokról

Kihirdetheti az országgyűlés a Magyarország és Szlovénia által aláírt, a két állam határain átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló megállapodást. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a javaslat expozéjában azt mondta, a megállapodást 2012 novemberében írták alá, ennek következtében a korábban periférikussá vált területek újra bekapcsolódhatnak a gazdasági életbe, és a társadalmi kapcsolatokba. Erre azután lehet esély, hogy a schengeni határnyitással megnőtt az igény az új közlekedési kapcsolatokra.

Korondi Miklós (Jobbik) a 86-os főút felújításának szükségességét emelte ki, mert közlése szerint a Győr-Szombathely-Rédics útvonalon a duplájára nőtt a kamionforgalom. Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Rédics mellett a többi határátkelőn is lehetővé teszik a 7,5 tonnánál nagyobb teherjárművek átengedését.

A törvényjavaslathoz nem érkezett módosítás, így a Ház következő ülésén az elfogadásról dönthetnek.

Maliba mehet tíz magyar katona

Maliba, az Európai Unió kiképző műveletébe küldhetnek tíz magyar katonát, ha a képviselők elfogadják az erről szóló javaslatot. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, Magyarország támogatja az unió kül- és biztonságpolitikáját, és a válságkezelésben is részt kíván venni, így engedélyezték a magyar katonák feladatellátás legfeljebb 15 hónapig. A felajánlás összhangban van az unió felé tett vállalásokkal - tette hozzá.

Ágh Péter (Fidesz) elmondása szerint a magyar katonák fegyveres kiképzést és tanácsadást végeznek majd, harcokban nem vesznek részt. A kontingens tagja lesz hat mesterlövész, három egészségügyi tiszt és egy összekötő tiszt.

A független Dorosz Dávid (PM) közölte, bár a külföldi missziókat nem szokták támogatni, ezt meg fogják szavazni, mert megfelel a nemzetközi jog szabályainak.

Jámbor Nándor (Jobbik) azt hangsúlyozta, hogy nem tudják támogatni a javaslatot, mert a honvédségre Magyarország védelmében számítanak, nem pedig idegen érdekek támogatásában külföldön.

Juhász Ferenc (MSZP) volt honvédelmi miniszter azt mondta, a javaslatot meg fogják szavazni, de a hozzá kapcsolt beszámoló hiányos, így az előterjesztés méltatlan a beszámolásra.

Az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitákat.

Részletes viták

Az Országgyűlés napirendjén szerepelt a csődeljárásról, az állami és önkormányzati információbiztonságról szóló javaslatok részletes vitája is, de ezekben nem volt képviselői felszólalás.

A Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos törvénymódosítás részletes vitájában Göndör István (MSZP) az ingatlanjukat később visszavásárolni akaró hitelkárosultaknak kért több garanciát. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) egyebek mellett azt nehezményezte, hogy az eszközkezelő igénybevételéhez a pénzintézetek hozzájárulása is szükséges.

Ezt követően a rezsicsökkentés érvényesítéséről szóló javaslatok részletes vitájában a szocialista Göndör István saját módosító javaslatát ismertette, hangsúlyozva például, hogy szociálisan differenciáltabb árcsökkentésre lenne szükség. A jobbikos Z. Kárpát Dániel emellett felvetette, hogy a rendszerhasználati díjakban további, legalább 30 százalékos díjmérséklést lehetne elérni. A fideszes Németh Szilárd zárszavában azt mondta, hogy a kormány a magyar családok hosszú távú érdekét képviseli a rezsicsökkentéssel.

Az ülés vezetését időközben átvevő Ujhelyi István lezárta a fent említett részletes vitákat.

Napirend után

A jobbikos Magyar Zoltán a győri belváros átalakításának módja ellen emelt szót napirend utáni felszólalásában, míg frakciótársa, Korondi Miklós a gyepmesterek szigorúbb ellenőrzését sürgette. A fideszes Csóti György Antall József néhai miniszterelnökre emlékezett.

Ujhelyi István lezárta az ülésnapot, ezt megelőzően azonban az ülésnap megszokottól eltérő, korai befejezésére hivatkozva tréfásan felajánlotta az ülésteremben tartózkodó néhány képviselőnek, hogy - amennyiben igénylik - szívesen biztosít számukra alibit este tizenegy óráig.


20:40 - A hétfői ülésnapon a képviselők döntöttek a kormánytisztviselői karra vonatkozó szabályok módosításáról, valamint a kettős adóztatásról is.

Változnak a kormánytisztviselői karra vonatkozó szabályok

A kormánytisztviselői karra vonatkozó szabályokat pontosította a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosítása, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés.

A 257 igen, 8 nem szavazattal, 47 tartózkodással mellett jóváhagyott törvénymódosítás a kormány álláspontja szerint a kormánytisztviselői kar működése során felvetődött problémákra, tapasztalatokra ad választ.

Így az új szabályok rendezik a kar elnökének javadalmazását oly módon, hogy az államtitkárral azonos illetményre és juttatásra jogosult. A kar elnöke - feladatainak ellátása érdekében - mentesül a kormányzati szolgálati jogviszonyában a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Tekintettel azonban a mentesülésre és arra, hogy mint a kar elnöke juttatásban részesül, a kormányzati szolgálati jogviszonyában nem illeti meg erre az időre illetmény és egyéb juttatás.

Az uniós kettős adóztatás elkerülésére fogadtak el törvénymódosításokat

Az Országgyűlés uniós jogharmonizációs céllal változtatott néhány adószabályon is, amivel alapvetően az Európai Unió tagállamai közötti adómegállapítási és behajtási jogsegély erősítését, valamint a kettős adóztatás elkerülését szeretnék elérni a törvényalkotók.

A képviselők 243 igen szavazattal, 8 nem ellenében és 54 tartózkodás mellett fogadták el Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter javaslatait. A parlament által most elfogadott indítvány több tucatnyi kisebb szabályozás és fogalom pontosítását tartalmazza. A változtatások egyike, hogy a jövőben kedvezményezett foglalkoztatottnak minősülnek például a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak, valamint azok huszonöt év alatti pályakezdők és ötvenöt év felettiek, akik nem rendelkeznek legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal. A törvénymódosítás emellett új fogalmat határoz meg a részmunkaidős foglalkoztatásra, amely ezentúl olyan esetekre vonatkozik, ahol a munkaszerződésben meghatározott időtartam nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

Elutasították a szocialisták javaslatát

A parlament a határozathozatalok végén 23 igen szavazattal, 238 nem ellenében és 38 tartózkodással elutasította Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetőjének azon indítványát, amelyben azt kérte, hogy az Országgyűlés utasítsa el az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 28/2010-2014-es számú általános érvényű állásfoglalását. Ebben a bizottság arról határozott, hogy az Országgyűlés ülése zavartalan lefolytatásának biztosítása az ülésvezető elnök feladata, akit megillet a mérlegelési jog az Országgyűlés tekintélyének megóvását szolgáló, valamint az ülés rendjének fenntartásához szükséges ülésvezető megnyilatkozások, intézkedések tekintetében. A pártelnök indokolásában azt írta, az Országgyűlésről szóló törvény szerint az Országgyűlés elnöke részlehajlás nélkül vezeti az üléseket, de Kövér László ezt a kötelezettségét többször is megszegte.

20:27 - Az egyéni nyugdíjszámlák elindításáról, a járóbeteg-szakellátásról, a választási eljárási törvényről szóló javaslatról is szavaztak a képviselők a parlament hétfői ülésének határozathozatalai során.

Elindulnak az egyéni nyugdíjszámlák

Elindulnak az egyéni számlák az állami nyugdíjrendszerben. Az elfogadott törvény szerint a számlákra az ez év eleje után befizetett nyugdíjjárulék összege kerül. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azonban újságíróknak azt mondta: még idén jóváírják a korábbi magánnyugdíj-pénztári befizetéseket is.

A kormánypárti politikus ezt azután közölte, hogy az ellenzék tiltakozott a törvényjavaslat miatt, mondván: annak értelmében az állami nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlákra nem vezetik át a korábban felhalmozott megtakarításokat.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap azt mondta: még nem dőlt el, hogyan indulnak az egyéni nyugdíjszámlák, szerinte azonban nem indokolt a korábbi magánnyugdíj-pénztári rendszerben szerzett jogosultságok átvezetése. Rogán Antal viszont hétfői bejelentése előtt - mint tudatta - egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel és Varga Mihállyal is.

Önkormányzati feladat marad a járóbeteg-szakellátás

Kormánypárti szavazatokkal elfogadták azt a törvényt, amelynek értelmében továbbra is önkormányzati feladat marad a járóbeteg-szakellátás. Az előterjesztésre 255 képviselő szavazott igennel, 62 nemmel, ketten pedig tartózkodtak.

A jogszabály szerint az önkormányzatoknak kötelességük gondoskodni a tulajdonukban és fenntartásukban lévő szakellátók működtetéséről, az ellátásról és a feladat biztosításához szolgáló vagyonról.

Az állam azonban nem vonul ki teljesen a szakellátásból, a törvény ugyanis meghatározza: ha az önkormányzat nem látja el a feladatot, az állam köteles gondoskodni a szolgáltatásról. A törvény erre az esetre részletes eljárási szabályokat határoz meg a feladat és a hozzá kapcsolódó önkormányzati vagyon átadására.

Módosításokkal ismét elfogadta a parlament a választási eljárási törvényt

Módosításokkal ismét elfogadták a választási eljárási törvényt, amelynek több pontját - Áder János államfő beadványa nyomán - januárban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság.

A kormánypárti szavazatokkal módosított jogszabály alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők előzetes feliratkozás nélkül vehetnek részt a választásokon, míg a külföldön élő magyar állampolgárok levélben, az internetes ügyfélkapun vagy a választások hivatalos weboldalán kérhetik felvételüket a névjegyzékbe augusztus 1-jétől. Regisztrálniuk kell azoknak is, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni.

Megszűnik a kampánycsend és a közvélemény-kutatási adatok közzétételének tilalma a voksolás napján, illetve az azt megelőző napokban.

Módosították a fegyveres szervek hivatásos tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényt

Az Országgyűlés módosította a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényt. A módosítás a Magyar Rendészeti Kart (MRK) érintően tartalmaz változtatásokat, például rögzíti, hogy a szervezet hivatásos állományú elnöke a megbízatása idejére rendelkezési állományba kerül, illetve meghatározza, hogy munkáltatói jogokat gyakorol az MRK irodáját vezető főtitkár felett. Az MRK működését érintően a szabályozás lehetővé teszi, hogy a fegyveres szerv vagy a miniszter a testület feladatai ellátásához helyiségeket biztosítson, illetve a minisztertől pénzbeli támogatást kapjon, továbbá adhasson tagozatainak. Meghatározza azt is, hogy az MRK pontosan milyen adatokat tarthat nyilván tagjairól.

A módosítás az MRK elnöke mellett rendelkezési állományba helyezi azt is, akinek nem tudnak a besorolásának megfelelő beosztást adni, vagy azt nem fogadja el, ugyanakkor a törvény által előírt védelemben részesül (például várandós). Védelem alá nem eső esetében a szolgálati viszonyt ilyen esetekben felmentéssel meg kell szüntetni.

Változtat a módosítás a tábornokok szolgálati viszonyának megszüntetésére, illetve a rendfokozat vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítés szabályain. E szerint az előterjesztést a tábornokkal haladéktalanul közölni kell, ami ellen a tábornok 30 napon belül bírósághoz fordulhat és a jogerős elbírálásig az nem terjeszthető a köztársasági elnök elé.

Az eddigi szabályozás rögzítette, hogy az illetmény pótlékok nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegénél. A módosítás rögzíti, hogy ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a pályakezdőkre a részszakképesítés megszerzéséig.

A módosítás júliusi hatállyal az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, valamint szolgálati járandóság szüneteltetésével összefüggő rendelkezéseket illetően rögzíti, hogy a szenior állományba vételről az állományilletékes parancsnok haladéktalanul értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.

Kizárható a közfoglalkoztatásból az, akinek a gyermeke nem jár iskolába

Három hónapra kizárják a közfoglalkoztatásból azokat, akiknek a gyermeke nem tesz eleget a tankötelezettségének, illetve azokat, akik nem tartják rendben lakókörnyezetüket – az Országgyűlés 242 igen, 54 nem szavazat és 8 tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló javaslatot.

A közmunkából kizárásról a munkaügyi kirendeltség dönt, ha a gyermek hiányzása meghaladta a 30 órát.

A szociális szövetkezetekről szóló törvény módosítása értelmében egészség- és nyugdíj-biztosítási jogviszonyt is szerezhet a szociális szövetkezet tagja, ha munkavégzési jogviszonyt létesít. Ez havi 6600 forintos kötelezettséget jelent, ám ennek egy részét az állam az első négy évben, csökkenő mértékben átvállalja.

18:00 - Az ócsai lakóparkról is szó volt az azonnali kérdések során hétfőn a parlamentben. A kérdések között az önkormányzatok költségvetési tervezéséről és a hajdúsámsoni iskoláról, a hallgatói juttatásokról érdeklődtek a képviselők.

MSZP: zsákutca az ócsai lakópark építése

A szocialista Simon Gábor arról beszélt, hogy az ócsai szociális lakópark helyett minőségi bérlakás-programot kellene indítani, amely 150 ezer családnak tudna segíteni. Ez nem igazi sikertörténet, hanem inkább zsákutca - vélekedett. Szerinte nem volt átgondolt a pályázati kiírás.

Presztízsépítkezések helyett olcsóbban is meg lehetne oldani a rászoruló családok gondjait - tette hozzá.

Fónagy János, a fejlesztési minisztérium államtitkára válaszában kiemelte az otthonvédelmi akcióterv létrehozását, amelynek részét képezi az ócsai lakópark megépítése is. Mint mondta, a "szigetszerű" lakáskivásárlási akciók nem voltak mindig jók a tapasztalatok alapján. Azt kérte, hogy megoldási javaslataikat kezeljék megértéssel, és támogassák.

A feladatot még nem hajtották teljesen végre, és a jövőre nézve nem zárja ki a képviselő által felvetetteket - jegyezte meg az államtitkár.

Kérdések - MSZP: miért április 30-ig kell az önkormányzatoknak a költségvetési koncepciót elkészíteniük?

Tóth József (MSZP) elmondta: korábban az államháztartási törvény úgy rendelkezett, hogy november 30-ig kell benyújtani a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót. Ez az ütemezés megfelelt az önkormányzati költségvetési tervezés ésszerű gyakorlatának - állapította meg. Az ellenzéki képviselő felidézte, hogy 2013-tól ez a dátum április 30-ra módosult, ami szerinte ésszerűtlen.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: kiemelt figyelmet fordítanak az önkormányzatok működésének helyreállítására, a rendszer átalakításának egyik eleme, hogy a költségvetés tervezése is megalapozott lesz. Ezért készül idén április 30-ig koncepció - emelte ki, hozzátéve: az önkormányzatoknak kellő időben megfelelően előkészítve kell elhatározniuk működésük irányait, fejlesztésük rangsorát. Ugyanakkor szövegpontosító törvénymódosítást terveznek, hogy az önkormányzat költségvetésének háromnegyed éves helyzetéről szóló tájékoztatást idén is november 30-ig kelljen beterjeszteni.

Jobbik: 1100 gyermek alapvető jogai sérülnek

A jobbikos Kulcsár Gergely arról beszélt, hogy a Hit Gyülekezetéhez kerülhet a hajdúsámsoni általános iskola. Azzal, hogy a Kúria hatályon kívül helyezte a debreceni törvényszék korábbi döntését, szabad utat engedett a Hit Gyülekezetének, amely ismét benyújtotta kérelmét az iskola átvételére.

Az ellenzéki politikus azt mondta: 1100 gyerek érdekét, jogait semmi nem írhatja felül. Azt kérdezte: engedi-e a kormány, hogy "megkaparintsák" az intézményt?

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár válaszában kiemelte: jogállamban élünk, a jogszabályokat ismernie és követnie kell mindenkinek. Bármely egyház, ha át akar venni egy iskolát, annak kereteit jogszabályok határozzák meg. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és az egyház, vagy egyházak között kell megszületnie a megegyezésnek, minden ilyen ügyben - szögezte le.

Jobbik: miért csökken a hallgatói juttatásokra fordítható összeg?

Farkas Gergely arról beszélt, hogy az ELTE-n és a Corvinus egyetemen 30-40 százalékkal kevesebb lesz az ösztöndíjakra és a szociális juttatásokra fordítható összeg ebben a félévben, mert ennyivel kevesebb állami normatívát kapnak ezek az intézmények. A kormány eddig csak közvetve, de mostantól közvetlenül is bünteti a hallgatókat - mondta. Megjegyezte: nem lehet tudni, megtörtént-e a hiányzó összeg ígért átutalása, és azt kérdezte, tudják-e garantálni, hogy ilyen eset még egyszer ne forduljon elő.

Klinghammer István felsőoktatási államtitkár rámutatott: a kormány tisztában van a felsőoktatási intézmények idei nehéz pénzügyi helyzetével, és azon dolgoznak, hogy a felsőoktatás akut kérdéseit, problémáit kezeljék.

Tisztában vannak azzal is, hogy az ELTE és a Corvinus kevesebb forráshoz jutott, ennek azonban technikai okai vannak. Az idei költségvetés tervezésekor, a múlt év nyarán-őszén a jogász és közgazdász képzésben még önköltséges formával számoltak, így a hallgatói normatívát sem tervezték be. Az államtitkár azt ígérte, hogy a többletbevételből, vagy a tavalyi maradványból igyekeznek a jelenlegi helyzetet rendezni az év folyamán.

Az MTI felvételei.

17:20 - Több azonnali kérdést is kapott hétfőn a miniszterelnök az Országgyűlésben. Orbán Viktor kormányfő arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy az Élet menete napján ne lehessen olyan típusú politikai természetű rendezvényeket tartani, amelyek sérthetnék a felvonulók emberi méltóságát. Szó volt még az azonnali kérdések között az államháztartási hiányról, a Magyary egyszerűsítési programról és a közbiztonság helyzetéről is.

Több azonnali kérdést is kapott hétfőn a miniszterelnök. Orbán Viktor kormányfő arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy az Élet menete napján ne lehessen olyan típusú politikai természetű rendezvényeket tartani, amelyek sérthetnék a felvonulók emberi méltóságát. A szocialista Steiner Pál ezt megelőzően azt mondta: az Adj gázt! című motoros felvonulásról, hogy "a vállaltan antiszemita szerveződés" arra készül, hogy otromba módon provokálja, és így meggyalázza az emlékezést.

Szekeres Imre, az MSZP képviselője az azonnali kérdések órájában az ár- és belvízi helyzetről szólt. A miniszterelnök erre válaszolva részletesen beszámolt az ár- és belvízi védekezés adatairól.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) azt hangsúlyozta: pártja azt szeretné, legyen nyilvános az országgyűlési képviselők és a kormánytagok állampolgársága, hogy fény derüljön esetleges kettős vagy többes állampolgárságukra. Orbán Viktor miniszterelnök azt felelte: "semmi akadályát nem látom annak, hogy ilyen, teljesen nyilvánvaló és közérdekű adatok a nyilvánosság számára elérhetők legyenek".

A szintén jobbikos Balczó Zoltán arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy felkészült-e a kormány az Európai Unió esetleges szétesésére? Orbán Viktor válaszában leszögezte: Magyarország erősebb, határozottabb, függetlenebb, így minden helyzetre jobban fel van készülve, mint korábban, legyen az árvíz, pénzügyi válság vagy európai válság.

Fidesz: minek köszönhető a kedvező tavalyi 2 százalékos hiány?

Puskás Imre (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly az államháztartási hiány a nemzeti össztermék (GDP) mindössze 2 százalékát tette ki. Mint mondta, ez az érték a szocialista kormányok alatt soha nem volt ilyen alacsony, annak ellenére, hogy akkoriban kedvezőbb volt a nemzetközi környezet, Európa 2-3 százalékos gazdasági növekedést ért el.

Arra várt választ: minek köszönhető a tavalyi kedvező adat?

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt felelte: a 2 százalékos hiány európai összehasonlításban is igen kedvező, hiszen a huszonhét tagállamból mindössze tizenkettő tudta 3 százalék alatt tartani a mutatót.

Hangsúlyozta: az alacsony adat hozzájárul az adósságráta csökkenő pályán tartásához.

KDNP: hogy áll a Magyary egyszerűsítési program?

Tarnai Richárd kereszténydemokrata politikus az ügyintézési határidők lerövidüléséről és a bürokrácia csökkentéséről szólt. Az állampolgárok pozitív reakcióra hivatkozott, majd azt kérdezte, hogy áll a Magyary egyszerűsítési program, milyen eredmények vannak eddig, milyen további lépések várhatók.

Rétvári Bence a közigazgatási tárca államtitkára kiemelte: azt tűzték ki célul, hogy idén április 30-ig az adminisztrációs terheket negyedével csökkentik. Ezek a módosítások meg is történtek - rögzítette, hozzátéve: 15 ügycsoportot érintenek az intézkedések. Igyekeztek az időt, a beadandó iratok, mellékletek számát is csökkenteni, az átláthatóságot növelni, és elektronizálttá tenni az ügyintézést.

Az államtitkár jelezte még: év végéig 29-ről 300-ra nő a kormányablakok száma, az elintézhető ügyek száma 62-ról pedig 2500-ra bővül.

Fidesz: javuló közbiztonsági helyzet

Ágh Péter arról beszélt, hogy az előző kormányok alatt a közbiztonság elfogadhatatlan állapotba került, aminek fő oka a rendőrségnél a drasztikus létszámhiány, és aminek következtében a törvénytisztelő állampolgárok bizalma elveszett, hogy biztonságos jogállamban élnek. Ma már erőteljesebb rendőri jelenlét van országszerte - fejtette ki a kormánypárti politikus, hozzátéve: az államnak védelmet és biztonságot kell szolgáltatnia.

Az új rendőrőrsök megnyitása, és a 3500 új rendőr szolgálatba helyezése jelentősen javított a helyzeten - mutatott rá.

Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában kifejtette: a körzeti megbízotti státuszok számát megemelték 3361-re, ezenkívül 2010 óta 12 új rendőrőrsöt adtak át, növelték a közterületi rendőri jelenlétet, előtérbe helyezték a vidéki lovas szolgálatokat, bevezették a kerékpáros szolgálatot is. 2012-ben 26 százalékkal csökkent a regisztrált emberölések száma, a vagyon elleni bűncselekmény számában 27 százalékos a csökkenés van, a rablások száma 21,1 százalékkal kevesebb.

Jó úton haladnak, ugyanakkor további lépésekre lesz még szükség - jelezte az államtitkár, aki megemlítette a polgárőrség közelmúltban indított mintaprogramját is.

15:55 - A Mal beszállítóinak helyzetéről, a családi adórendszerről, az országleltárról és az Erdélyi Magyar Néppárt által készített kérdőíves felmérésről is szó volt az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

Jobbik: segít a kormány a Mal beszállítóin?

Ferenczi Gábor arról szólt, hogy a Mal beszállítói komoly bajban vannak, a cég ugyanis jelentős tartozást halmozott fel, márpedig ha ezek a magyar kisvállalkozások nem kapják meg a pénzüket, számos közülük tönkremegy és álláshelyek szűnnek meg. Az érintettek azt érzik, cserben hagyták őket - fogalmazott a jobbikos politikus, és azt kérdezte: segítenek-e ezeknek a vállalkozásoknak, ahogyan Demján Sándor érdekeltsége esetében Ajkán. Számítanak ezek a kis- és középvállalkozások, vagy csak a nagyok és multik? - firtatta.

Cséfalvay Zoltán államtitkár felidézte, hogy a Mal ellen februárban felszámolási eljárás indult, és február 28-tól rendkívüli moratórium illeti meg a csődtörvény alapján; az a cél, hogy az időleges működést biztosítsák. Az a cél, hogy a közvetlenül és közvetetten érintett munkahelyek megmaradjanak - fejtette ki.

Jelezte, szélesebb körben mintegy 200 vállalkozás érintett, akik mintegy 1000 főt foglalkoztatnak, a tartozások több 100 ezer forinttól a 100 milliós nagyságrendig terjednek. Emlékeztetve a vonatkozó törvénymódosításra kiemelte: az érintettek helyzetét is kedvezően befolyásolja, hogy a 125 millió forint éves árbevételt el nem érők adóalanyoknál az adófizetési kötelezettség az ellenérték átvételének időpontjához igazodik.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 184 igen 43 nem és a 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

KDNP: segített a családi adórendszer?

A KDNP-s Stágel Bence felidézte az előző kormányok családokat szerinte hátrányosan érintő rendelkezéseit, a szocialista kormányzás idején tapasztalható "általános bizonytalanságot és családellenes hangulatkeltést", majd feltette a kérdést: csoda-e, hogy ilyen körülmények között gyorsult a népességcsökkenés.

Azt mondta, 2010-ben az Orbán-kormány egy új, Európában egyedülálló, átfogó, arányos, családi alapú adórendszert vezetett be. A tények - folytatta - magukért beszélnek, 2012-ben több mint kétezerrel több gyermek született, mint az előző évben. Fontos azonban, hogy az intézkedések a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró családokat is támogassák - rögzítette a kormánypárti politikus, aki azt kérdezte: segítette-e a családi adórendszer és a családtámogatások a népességcsökkenés mérséklését, illetve részesülnek-e a kedvezményekből a bérből és fizetésből élők is.

Cséfalvay Zoltán kiemelte: a romokat nehéz eltakarítani, mint ahogy helyette új rendszert felépíteni. Utalt arra, hogy a demográfiai mutatókban változást hosszú munkával lehet csak elérni. Szerinte most trendfordulónál vannak, és reméli, ez tartós lesz. Az egykulcsos rendszer egyetlen nagy preferenciáját a családosok jelentik, az eddigi adatok szerint több mint 1 millióan tudták érvényesíteni a kedvezményt mintegy 180 milliárd értékben - fejtette ki, hozzátéve: a bérből és a fizetésből élők részesültek a kedvezményben.

A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: Erdélyben a Fidesz szavazótáborát próbálják megteremteni

Ujhelyi István (MSZP) arról beszélt, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a közelmúltban kérdőíves felmérést végzett Erdélyben. Megjegyezte, ennek során arról is érdeklődtek, hogy a megkérdezettek mennyire elégedettek Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz nemzetpolitikájával, a magyarság érdekében részt vennének-e tiltakozó akciókban és akarnak-e voksolni a 2014-es magyarországi választásokon.

A magyar állampolgársággal rendelkezőknek felajánlották, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodahálózata segít a választáshoz szükséges regisztrációban, ahol a személyes adatok megadásáért cserébe előkészítik az űrlapokat - mondta. A politikus véleménye szerint az állampolgárság ügyét felhasználva a kormány közvetlenül, az EMNP pedig közvetve próbálja megteremteni a Fidesz leendő szavazótáborát.

Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta, hogy 2010 novemberében született nyilvános megállapodás arról, hogy a demokráciaközpontok révén minél több igénylő kapjon tájékoztatást a magyar állampolgárságról.

Leszögezte, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt vagy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kérdőívére a magyar kormánynak semmiféle befolyása nincsen. Hozzátette, a kabinet senkit sem bízott meg a regisztrációban való közreműködéssel.

A képviselő nem fogadta el a választ, de a parlament igen.

Az országleltár elkészítéséről kérdezett a Jobbik

Nyikos László (Jobbik) közérdeknek nevezte, hogy megismerhetővé váljon az állam vagyona. Ennek jelentőségét a kormány is felismerte, ezért 2010 augusztusában elrendelte az országleltár elkészítését, de ennek határideje 2011 végén lejárt - tette hozzá, rámutatva: jelenleg még mindig nem áll rendelkezésre az a regiszter, amelyből ez a vagyon megismerhető lenne.

Ki a felelős azért, hogy a kormány már harmadik éve helyben jár, miközben hatalmas összegeket költ a feladat elvégzésére? - tette fel a kérdést.

A válaszadó Fónagy János egyetértett azzal, hogy az egységes állami vagyonnyilvántartás elkészítése fontos. Hangsúlyozta, hogy ennek érdekében 2011-ben létrejött az Országleltár multiprojekt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára közölte: az országleltár megvalósítását több fázisra bontották, azok végrehajtása az előre eltervezett ütemben halad.

A választ a képviselő nem fogadta el, ezt a Ház tette meg, 196 igennel 38 nem és öt tartózkodás ellenében.

Az MTI felvételei.
15:08 -
A területalapú támogatásokról, a közműcégekkel szembeni fellépésről, a minimálbérről, és a bányász szakmai nyugdíjról szóltak az interpellációk az Országgyűlés hétfői ülésén.

Az interpellációt megelőzően a jegyző felolvasta Áder János köztársasági elnök átiratát Orbán Gábor államtitkári kinevezéséről a Nemzetgazdasági Minisztériumba. A képviselők, a Fidesz kezdeményezésére levették a napirendről a hegyközségekről szóló előterjesztés záróvitáját és zárószavazását. A jegyző ismertette az alkotmányügyi bizottság általános érvényű állásfoglalását is az Alkotmánybíróság által visszaküldött törvényekhez benyújtható módosító javaslatokról. Kövér László házelnök arról is beszámolt, hogy a Balog Zoltán és Szekó József (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló kérdést kiadta az illetékes bizottságnak.

Interpellációk

MSZP: mikor oldja meg a kormány a területalapú támogatás körüli gondokat?

Gőgös Zoltán (MSZP) azt kifogásolta, hogy a vidékfejlesztési hivatal annak ellenére követel vissza területalapú támogatást egy téti gazdálkodó családtól, hogy az betartja az előírásokat, és a családtagok művelik a földet. Problémásnak tartotta, hogy a hivatal már az elsőfokú bírósági döntés után inkasszót alkalmazhat, szerinte emiatt tömegesen mennek majd tönkre családi gazdaságok. Azt hangsúlyozta: a családi gazdaságok érdemi megoldást várnak a problémáikra.

Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca államtitkára szerint a képviselő olyan dolgot kér számon, amit az előző kormány rontott el. Hangsúlyozta: a hivatalnak el kell járnia akkor, ha nem az műveli a földet, aki felveszi a támogatást.

Közölte: nehezen tudja elhinni, hogy a gazdálkodók ne értesültek volna a pontos szabályokról, és arról, hogyan kell bejelenteni a használatot, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a kormány kezelni fogja a problémát megfelelő jogszabály megalkotásával.

Gőgös Zoltán nem fogadta el a választ, a Ház viszont 198 igen, 76 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Jobbik: meddig vegzálhatják még az embereket a közműcégek?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy véli: van még tartalék a közműcégek rendszerében, így a 10 százalékos rezsicsökkentés nem elegendő. Szerinte a csökkentési tervek nem tudják kifejteni teljes hatásukat, mert a cégek indokolatlan módon vegzálják ügyfeleiket. Zaklató követeléskezelőknek adják ki követeléseket, az embereknek pedig "egyedül kell felvenniük a harcot a globális hálózattal szemben", holott 53 százalékban indokolatlanul vádolják meg a fogyasztókat.

Átfogó fogyasztóvédelmi razziát és szankciókat sürgetett a képviselő a közműcégekkel szemben, "végső esetben pedig ki kell takarítani őket Magyarországról" - mondta.

Fónagy János, a nemzetgazdasági tárca államtitkár emlékezetett arra, hogy az Országgyűlés törvényben védte meg a rezsicsökkentést, hogy megfelelő súllyal lehessen kezelni a szolgáltatói mulasztásokat. A kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy megvédje a fogyasztókat a szolgáltatók vegzálásától - hangsúlyozta, hozzátéve ugyanakkor: sokan a lakótársaikkal sem törődve, nem teljesítik fizetési kötelezettségeiket.

A választ az Országgyűlés fogadta el, 193 igen szavazattal, 38 nem és 5 tartózkodó voks mellett.

Fidesz: mit tesz a kormány a minimálbéren élők érdekében?

Patay Vilmos (Fidesz) a minimálbér emelésére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, míg 1998-ban a bruttó átlagkereset 28 százalékát tette ki ennek összege, most több mint 40 százalékát. Szerinte a baloldali ellenzéki szövetség résztvevői nem tanultak a szocialista kormányok hibáiból, mert továbbra is érzéketlenek az emberek problémái iránt.

Feltette a kérdését: mit tesz a kormány a minimálbéren élők megsegítése érekében.

Cséfalvay Zoltán államtitkár hangsúlyozta: 620 ezer embernek növekedett a fizetése és annak vásárlóereje a kormány döntése értelmében. Az emelésről a kabinet előzetesen egyeztetett a munkaadókkal - hangsúlyozta, hozzátéve: három év alatt több mint 24 ezer forinttal nőtt az összeg.
A kormány arra is gondot fordít, hogy a minimálbér a foglalkoztatóknak se jelentsen túl nagy terhet - mondta -, ezért kedvezményeket vezetett be számukra: tizenegy nehéz helyzetben lévő ágazatban átvállalja az emelés terheit.

Patay Vilmos a választ elfogadta.

MSZP: mikor állítják vissza a bányász szakmai nyugdíjat?

Sós Tamás arról beszélt, hogy 2012.január 1-től jogos járandóságot szüntetett meg a kormány, és előzetes szakmai egyeztetés nélkül elvették a bányász szakmai nyugdíjat. Szerinte végig hitegették a bányászokat és képviselőiket. Az érintettek ugyanakkor továbbra sem kívánnak lemondani jogos kedvezményeikről és jogosultságaikról. Az ellenzéki képviselő azt kérdezte, mikor állítják vissza ezt a juttatást?

Soltész Miklós szociális államtitkár válaszában kiemelte: ez a fajta nyugdíj elveszítette tartalmát, nem töltötte be a valódi funkcióját. Ezen változtattak, és egyedül "a nők 40 szabályozás" maradt meg korhatár előtti szabályozásként, a többi tétel módosult. Hangsúlyozta: a bányászok helyzetére kiemelt figyelmet fordítottak, bevezették az átmeneti bányászjáradékot, amit korhatárra való tekintet nélkül lehet igénybe venni 25 év szolgálat és meghatározott műszakszámot föld alatti munkahelyen teljesített - jelezte. Ennek emelése megegyezik a mindenkori nyugdíjemeléssel. Vizsgálják továbbá, hogy a külszíni bányatérségekben dolgozóknak milyen kedvezmények adhatók.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 197 igen 70 nem és 2 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

14:08 -  Szemereyné Pataki Klaudia képviselői esküjével, majd a napirend előtti felszólalásokkal kezdődött az Országgyűlés hétfői ülése.

Esküt tett a Fideszben Matolcsyt váltó Szemereyné Pataki Klaudia

A plenáris ülés elején esküt tett Szemereyné Pataki Klaudia, aki a jegybankelnöknek kinevezett Matolcsy György helyére került a Fidesz parlamenti frakciójában a kormánypártok Bács-Kiskun megyei területi listájáról. Szemereyné Pataki Klaudia Kecskemét gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere, megválasztásával ismét 386 az országgyűlési képviselők száma.

MSZP: milyen áron csökken a hiány?

Tóbiás József (MSZP) az államháztartási hiány 2,1 százalékos mértékével kapcsolatban tette fel a kérdést: de milyen áron? Szerinte ugyanis a kormánypárti frakciók nem tudnak tervezni és úgy csökkentették a hiányt, hogy különadókat vezettek be, elköltötték több mint 3 millió ember idős korra félretett megtakarításait, valamint két Bokros-csomagnyi megszorítást vezettek be. Hangsúlyozta: a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása nélkül a kormány 2012-ben a 2008-as költségvetési hiánnyal azonos szintet tudott csak elérni. Felemelkedés kapuit a felnövekvő generáció számára is bezárták.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában arra emlékeztetett, hogy 2006-ban az MSZP kormányzása alatt a tervezett több mint 6 százalék helyett 9,4 százalékos volt az államháztartási hiány, miközben az államadósság is növekedett, vagyis nem a jelenlegi kormány, hanem a szocialista kabinetek azok, amelyek nem tudtak tervezni.

Hangsúlyozta: azért lehet jelenleg 3 százalék alatt tartani az államháztartási hiányt, mert intézményi, önkormányzati és adóreformot vezetett be a mostani kormány. Kiemelte: a 2,1 százalék európai szinten is figyelemre méltó adat, ráadásul emellett GDP-arányosan csökken az államadósság is.

KDNP: a szegények védelme a kormányzat felelőssége

Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője felszólalásában a szegények védelmében emelt szót. Példaként említette, ahogyan a kormány kiállt a devizahitelesek és a rezsicsökkentés mellett. A kereszténydemokrata politikus bírálta a végrehajtási eljárásokat is. Szerinte magasak a végrehajtási díjak, nem tartják be az inkasszóra vonatkozó szabályokat és az eljárásokban elkövetett hibák sok esetben indokolatlanul okoznak hátrányt a károsultaknak. Leszögezte: a kormány felelőssége a szegények megsegítéséhez szükséges törvénymódosítások végrehajtása.

Rétvári Bence államtitkár válaszában valóban fontosnak nevezte a legszegényebbek megsegítését. Szerinte ennek jó fokmérője a minimálbér összege. Ezzel kapcsolatban ismertette: a "Gyurcsány-Bajnai időszakban" volt a legkisebb a minimálbér növekedése az elmúlt években, a 2010 óta eltelt három évben 33 százalékkal nőtt a minimálbér összege. Szerinte ez is azt bizonyítja, hogy a mostani kormány a szegények érdekeit védi.

A végrehajtási eljárásokkal kapcsolatban elmondta: a kormányzat törvények és rendeletek módosításával készül rendezni a helyzetet. A változtatások között említette a differenciáltabb végrehajtói díjszabást, a jogalkalmazási problémák orvosolását, az elektronikus ügyintézés javítását és népszerűsítését, valamint a munkadíj-csökkentést a végrehajtóknál.

Jobbik: demográfiai pusztulás zajlik

Sneider Tamás (Jobbik) a 2011-es népszámlálási adatokat ismertetve megdöbbentőnek nevezte, hogy mindössze 8,3 millióan vallották magukat magyarnak, miközben jelentősen nőtt a magukat egy kisebbség tagjának vallók száma. Kiemelte azt is: az utóbbi három évben minden idők legkevesebb gyermeke született Magyarországon, amely "előrevetíti a pusztulást". A helyzet megoldására a Jobbiknak két követelése van a kormánypártokkal szemben: egyrészt teljes körűen lehessen igénybe venni a családi adókedvezményt, másrészt pedig az állami szektorban kötelezően felajánlják a gyermeket szülő nők számára a részmunkaidős munkavégzést.
Cséfalvay Zoltán válaszában leszögezte: a demográfiai folyamatok megértésében nem segít, ha valaki "zavaros ideológiai folyamatokat" vetít mögéjük. A gyermekvállalással kapcsolatban nagyon erős anyagi ösztönzőnek nevezte a családi adókedvezményt, de kiemelte a bölcsődei, óvodai fejlesztéseket is a gyermeknevelési kedv ösztönzése értekében tett intézkedések közül. A Jobbik követelései közül az adókedvezmény kiterjesztésével kapcsolatban leszögezte: annak éles költségvetési következményei vannak, egyelőre meg kellene várni, hogy miként működik a jelenlegi rendszer. A másik javaslatról elmondta: a munka törvénykönyvének változásai részben megtették a szükséges lépéseket a részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztése érdekében, de valóban szükségesek további lépések is.

Fidesz: lesz-e újabb földhaszonbérleti program?

Font Sándor (Fidesz) arról beszélt: júniusig le lehet zárni az új földszerzési törvény vitáját. Kiemelte: a kormányváltás óta 30 ezer hektár állami földterület került összesen 1600 gazdálkodóhoz. Ennek 84 százaléka természetes és csak 16 százaléka jogi személy, a földek 92 százaléka pedig 50 hektár alatti terület, 6 százalék az 50 és 100 hektár közötti és mindössze 2 százalék 100 hektárnál nagyobb birtokok aránya.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában leszögezte: a kormány rendet tett a nyilvántartásban, a felszabaduló földeket meghirdette és emellé még újabbakat is vásárol. Emellett a földekhez egységes feltételek mellett helyi gazdálkodók juthatnak hozzá. Hangsúlyozta: szerinte a 80 százalék kis és közepes birtok, 20 százalék nagybirtok a helyes arány, tehát növelni kell a családi gazdaságok erősítését. Leszögezte: reményei szerint hamarosan egy újabb és bővebb földhaszonbérleti program megindításáról dönthet a kormány.

Korábban:

Az Országgyűlés mai ülésén újra elfogadhatja az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban részben alaptörvény-ellenesnek nyilvánított, és a köztársasági elnök által visszaküldött választási eljárásról szóló törvényt, emellett a képviselők dönthetnek arról is, hogy kizárhatók legyenek a közfoglalkoztatásból a gyermekeik iskoláztatásáról, illetve lakókörnyezetükről nem gondoskodók.

A Ház ülése a megszokott időben, 13 órakor kezdődik. A napirend előtti felszólalásokat megelőzően Szemereyné Pataki Klaudia veheti fel a jegybankelnöknek kinevezett Matolcsy György fideszes parlamenti mandátumát.

Az interpellációk, majd az azonnali kérdések és kérdések után szavazás várható például a Finnugor Rokon Népek Napjáról szóló határozati javaslatról, a hegyközségekről szóló törvény módosításáról, valamint az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényjavaslatról.

Szintén zárószavazást tarthatnak az egyes egészségügyi törvények módosításáról szóló, hat jogszabály átírását magában foglaló javaslatról, amely a szakellátási felelősséget hivatott hozzáigazítani az egészségügyi ellátórendszerben az elmúlt két évben bekövetkezett strukturális változásokhoz.

Határozathozatal lesz a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításáról, amely elsősorban a kormánytisztviselői karra vonatkozó szabályokat egészíti ki a megalakulását követően felmerült gyakorlati tapasztalatok nyomán. Szintén zárószavazás lesz a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslatról, amely tartalmazza többek között a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) elnökének illetményére vonatkozó rendelkezéseket, valamint szélesíti az MRK által kezelt adatkört.

A parlament dönthet Pintér Sándor belügyminiszter azon javaslatáról is, amely három hónapra kizárná a közfoglalkoztatásból azokat az álláskeresőket, akik nem teljesítik a gyermekük tankötelezettségével kapcsolatos feladataikat, vagy nem tartják rendben lakókörnyezetüket. Az MSZP kezdeményezésére szavazás várható az alkotmányügyi bizottság egy korábbi általános érvényű állásfoglalásának elutasításáról. A szocialisták célja, hogy felhívják a Ház figyelmét a részlehajlás nélküli ülésvezetés követelményére, Mesterházy Attila pártelnök szerint ugyanis Kövér László házelnök 2013. február 11-én megsértette az országgyűlési törvény erre vonatkozó rendelkezését.

Ugyancsak ma, de várhatóan már csak az esti órákban ismét napirendre kerül több korábban tárgyalni kezdett javaslat, így részletes vitát tarthatnak például a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról, valamint a nemzeti eszközkezelővel kapcsolatos törvénymódosításokkal.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyarországról tárgyalt az EP alapjogi bizottsága

Az alaptörvény-módosítás parlamenti elfogadása előtt összeállított munkadokumentum az… Tovább olvasom