Kisalföld logö

2018. 06. 24. vasárnap - Iván 12°C | 20°C Még több cikk.

Magyarország lehet Kína áruelosztó bázisa Európában

Magyarország Kína számára az Európai Unió, és Kelet-, illetve Délkelet-Európa felé kapuként, áruelosztó és termelő bázisként szolgálhat, amihez a magyar kormány minden lehetséges támogatást megad - mondta Huszty András, a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
A Magyar Logisztikai Egyesület éves fórumán Huszty András, a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztos közölte: a magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt öt évben csaknem négyszeresére nőttek, tavaly elérték a 3,7 milliárd dollárt. Ennek 90 százalékát a kínai áruk importja tette ki, de mivel ezek 80 százalékát újraexportálták, a Magyarországon maradó áruk volumene nagyjából megegyezett a magyar áruk kínai kivitelével.

Huszty András kiemelte: Magyarország számára az áruforgalom egyensúlytalansága azért sem tekinthető kedvezőtlennek, mert az áruk 80 százalékát mindkét irányban korszerű gépipari és autó alkatrészek alkotják.

A kormánybiztos utalt arra, hogy bár Magyarország a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulása óta ápolja a kereskedelmi kapcsolatokat a távol-keleti országgal, 3 éve új dimenziót kapott a két ország gazdasági viszonya, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök 44 év után, az első magyar kormányfőként Kínába látogatott, és amit azóta több legmagasabb szintű állami vezetők kölcsönös látogatása követett.

Huszty András kiemelte, hogy Magyarország ugyan szeretné csökkenteni a két ország közötti kereskedelmi egyensúlytalanságot, ám ez csak az áruszállítás növelésével nem lehetséges. Véleménye szerint az egyensúlytalanság csökkentésének egyik lehetősége a magyar beruházások növelése, ám nem tőkeexporttal, hanem inkább technológiai és tudás transzferrel. Kínában magyar bejegyzésű tőkével több vegyesvállalat működik, ezek többsége azonban magyarországi kínai vállalatok befektetése. A befektetett tőke szerény mértékű, a Kínában lévő magyar beruházások összege mintegy 61 millió dollár.

Huszty András szerint a kínai befektetések magyarországi növelését ösztönzi, hogy az itt előállított, összeszerelt termékek vámmentesen kerülhetnek az unió piacára, ami különös hangsúlyt kap a kínai textil és cipőtermékek közelmúltbeli, dömpingellenes EU-s vizsgálatát figyelembe véve.

Magyarországon mintegy 3000 kínai alapítású cég működik. Ezek túlnyomó többsége ruha- és cipő-kereskedelemmel foglalkozó kisvállalat, illetve étterem. A kínai statisztikai adatok szerint a Magyarországon lévő kínai befektetések értéke, mintegy 120 millió dollár.

Huszty András szerint további vonzerőt jelenthet a kínai vállalkozások számára a Budapest-Peking közötti közvetlen légi járat működtetése, a Bank of China régiós központjának Budapestre települése, és Európa egyetlen kétnyelvű (kínai-magyar) általános iskolájának megnyitása.

Pongorné Csákvári Marianna, a GKM helyettes államtitkára szólt arról, hogy a logisztikai szolgáltatások gazdasági szerepe nő, az EU GDP-jének 10 százalékát, míg a magyar GDP 6 százalékát teszi ki.

Zhu Zushon, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete elmondta: Kína külkereskedelme tavaly elérte az 1,4 billió dollárt, amellyel a 3-dik helyet foglalta el a világon. A kínai export 28 százalékkal, míg az import 18 százalékkal nőtt tavaly.

Kína és az EU közötti kereskedelmi forgalom 23 százalékos növekedéssel elérte a 217 milliárd dollárt tavaly, amivel az EU továbbra is Kína legjelentősebb kereskedelmi partnere, míg Kína az unió második legnagyobb partnere.

A nagykövet kiemelte, hogy a közép-kelet-európai térségben Kína számára Magyarország vált a legfontosabb kereskedelmi partnerré.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hamarosan aszfaltoznak

– Ha az időjárás engedi, hamarosan megtörténik az aszfaltozás a Dunakapu tér és a Teleki… Tovább olvasom