Kisalföld logö

2017. 10. 20. péntek - Vendel 8°C | 20°C Még több cikk.

Magyarország elvesztette a kvótapert

Az Európai Bíróság szerint jogszerűen kötelezték 1294 menekült befogadására Magyarországot. Görögországban és Olaszországban rekedt menekülteket kellene befogadnunk. A kormány szerint "az igazi csata csak most kezdődik el".
17:25 - Fidesz: a Jobbik már bebizonyította, hogy rájuk sem lehet számítani Magyarország védelmében

A Fidesz szerint a Jobbik már bebizonyította, hogy nem lehet rá számítani az ország védelmében, megbízhatatlan, mert a "hatalomért és a pénzért" bármit megtesznek, és annak ellenkezőjét is.

A nagyobbik kormánypárt szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményével ezzel Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivőjének szavaira reagált. Az ellenzéki politikus sajtótájékoztatón korábban azt mondta, a Jobbik elutasítja és felháborítónak tartja az Európai Bíróság döntését a kvótaperben, és arra válaszul ismét benyújtja a parlament elé azt az alaptörvény-módosító javaslatát, amely a "szegény és gazdag migránsok" magyarországi letelepedését is megtiltaná.

A Fidesz reagálásában azt írta, Vona Gábor, a párt elnöke korábban még azt mondta, hogy aki nem szavazza meg a migránsok betelepítését tiltó alkotmánymódosítást, az "hazaáruló", később viszont az MSZP-vel és a Demokratikus koalícióval együtt nemmel voksoltak.

Közölték továbbá: a Jobbikkal ellentétben a Fidesz-KDNP "az első perctől" harcol a kvóta ellen és a magyar emberek a kormánypártokra továbbra is számíthatnak az ország védelmében.

Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el 2015 őszén. Az Európai Bíróság szerdai közlése szerint elutasította a keresetet.

16:20 - Kósa: Brüsszel a Soros-terv végrehajtásán dolgozik

Az Európai Bíróság megnyitotta az utat az Európai Bizottságnak a Soros-terv végrehajtására - jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján a kvótaperben a magyar és a szlovák keresetet elutasító európai bírósági ítéletre reagálva.

A Soros-terv lényege, hogy az Európai Uniót nyitva kell tartani a migránsok előtt, évi egymillió bevándorlót kell befogadni - mondta Kósa Lajos, hangsúlyozva: Magyarország ezt élesen ellenzi, mert ez veszélyezteti az európai nemzetek érdekeit, az európaiak biztonságát.

Magyarország ragaszkodik a határok védelméhez - tette hozzá.
    
A frakcióvezető szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született a kvótaperben, ám "a jogi küzdelem egyáltalán nem zárult le, sőt csak most kezdődik", Magyarország ugyanis nem akar a kötelező betelepítési kvóta alapján egyetlen migránst sem fogadni, a migrációs problémának nem lehet megoldása egy elhibázott kvótadöntés.

Többször is jelezte ugyanakkor, hogy a mostani bírósági döntésen nincs mit végrehajtani, mert az nem egy rendelkező határozat, csupán megállapította a magyar és a szlovák kereset elutasítását. "Ez alapján egyetlen embert nem kell senkinek sem befogadni" - jegyezte meg.

Azt is mondta, hogy szinte még meg sem száradt a tinta a bírósági ítéleten, a Politico brüsszeli hírportál már arról számolt be, hogy az Európai Bizottság a kvóták megduplázását tervezi.

Kósa Lajos az ellenzék kvótaügyben tett több korábbi nyilatkozatát is idézte, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy az ellenzék összevissza hazudott a témában. Emlékeztetett például arra, hogy az MSZP-s Kunhalmi Ágnes tavaly kamunak nevezte a kvótareferendum kérdését, mondván, nincs és nem is lehet kötelező kvóta, és hozzá hasonlóan párttársai, Tóth Bertalan frakcióvezető és Ujhelyi István európai parlamenti képviselő is úgy nyilatkozott, kötelező betelepítési kvóta nincs és nem is lesz. Hozzátette, a DK ugyancsak okafogyottnak tartotta a kvótanépszavazást. Azt is mondta továbbá, hogy kvótaügyben Vona Gábor és pártja, a Jobbik átállt a baloldal álláspontjára.

Más témában, arra a felvetésre, hogy egy befolyásos azeri politikus fia cégének MKB-számlájára éppen akkortájt érkezett hétmillió dollár, amikor Magyarország kiadta az azeri baltás gyilkost, a Fidesz frakcióvezetője úgy reagált: "mindenfajta összefüggés hamis", a baltás gyilkosként emlegetett férfi kiadása nemzetközi egyezményen alapult.

A tao-pénzek megismerhetőségével kapcsolatban tervezett módosításról Kósa Lajos kérdésre azt mondta: csak az adat megismerésének módja változik, így a cégek tao-befizetése lesz nyilvános, nem pedig az, hogy egyes sportegyesületek kitől mennyi pénzt kaptak.

16:05 - Uniós biztos: fontos, hogy minden tagállam eleget tegyen kötelezettségeinek

Alapvetően fontos, hogy minden tagállam, különösen Lengyelország, Magyarország és Csehország, valamint a kvótáikat még nem teljeskörűen teljesítő tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket az összes jogosult kérelmező áthelyezésére - jelentette ki brüsszeli sajtótájékoztatóján Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős biztos szerdán.

Az uniós biztos hangsúlyozta, az Európai Bizottság üdvözli az Európai Unió Bíróságának szerdai döntését, amelyben a bíróság megerősítette az áthelyezésről szóló második tanácsi határozat érvényességét, és elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét.

A tagállamok áthelyezési kötelezettsége nem szűnik meg, az áthelyezésről szóló tanácsi határozatokat a szeptember 26-áig Görögországba vagy Olaszországba érkező valamennyi jogosult személlyel kapcsolatban alkalmazni kell - húzta alá a biztos.

Ha egyes tagállamok nem változtatják meg a kvóták szerinti befogadással kapcsolatos álláspontjukat, akkor az ellenük indított kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába léphet, heteken belül az uniós bíróság elé kerülhet az ügy - mondta Avramopulosz. A bíróság kötelezettségszegési eljárás végén pénzbüntetést róhat ki a tagállamokra, melyet mindaddig fizetniük kell, míg jogi kötelességüknek eleget nem tesznek.
    
Az uniós biztos hangsúlyozta, az európai szolidaritás kérdése esetén "nem számokról van szó". Mint mondta, nem lehet úgy válogatni az intézkedések között, mint egy étlapról, ezért is támogatja az uniós bizottság a bíróság szerdai döntését.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktornak küldött levelével kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a bizottság kész arra, hogy minden tagállamnak támogatást nyújtson ahhoz, hogy megvédjék az Európai Unió külső határait és kezeljék a migrációt. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt, hogy a szolidaritás kétirányú és kölcsönös, amelyből minden tagállamnak ki kell vennie a részét. A közösen vállalt kötelezettségeknek mindenkinek meg kell felelnie - húzta alá.

Avramopulosz az unió migrációval kapcsolatos intézkedéseinek eredményeit bemutató jelentést ismertetve rámutatott, az uniós bíróság szerdai döntésével megerősítette, hogy vészhelyzet alakult ki a nagyszámú menekült hirtelen érkezésével.

Fontosnak nevezte, hogy a tagállamok a lehető leggyorsabban áthelyezzék az összes jogosult menedékkérőt Olaszországból és Görögországból. Megemlítette, hogy az EU-Törökország között létrejött migrációs megállapodás továbbra is alacsony szinten tartja a Görögországba érkező illegálisan érkező migránsok számát, és már csaknem 10 ezer szíriai EU-ba való áttelepítését tette lehetővé.

Mint elmondta, néhány tagállam már végrehajtotta a rájuk eső áthelyezéseket Görögországból vagy Olaszországból, és többen közel állnak ehhez.

Megemlítette, hogy Ausztria megkezdte az áthelyezéseket Olaszországból, és Szlovákiában is folyamatban vannak ennek előkészületei.


14:42 - Lengyelország  nem változtat migrációs politikáján
Lengyelország lojális tagja az Európai Uniónak, teljesíti kötelezettségeit, és elvárja, hogy a többi tagállammal egyformán kezeljék - jelentette ki szerdán Beata Szydlo lengyel kormányfő, hozzátéve, hogy az Európai Bíróságnak a kvótaügyben hozott ítélete nem változtatja meg kormányának migrációs politikáját.

A krynicai gazdasági fórumon tartózkodó lengyel miniszterelnököt újságírók kérdezték az Európai Bíróság aznapi döntéséről. 

Erre számítottunk. Meg voltam győződve, hogy ilyen döntést fognak hozni. Ez azonban egyáltalán nem változtat a lengyel kormány álláspontján, ami a migrációs politikát illeti. Gondolom, hogy a visegrádi csoportén sem

- tette hozzá.

"Állandóan hangsúlyozzuk, hogy az okos és sikeres migrációs politikának mindenekelőtt két feltételt kell teljesítenie: a biztonságot és a sikert kell szem előtt tartania, abban az értelemben, hogy valóban azoknak kell segíteni, akik erre rászorulnak" - folytatta. "Úgy tűnik, hogy ez a fajta gondolkodás és ez a szempont már sok tagállamban gyökeret ver" – mondta.

Beata Szydlo közölte, hogy a közeljövőben olyan javaslatot terjeszt elő, amelyben a lengyel kormány még nagyobb aktivitást és még szélesebb segítséget helyez kilátásba azoknak az országoknak, amelyeknek jelenleg erre szükségük van.

14:27 - Varga: hosszú távon az európai döntések nem befolyásolják a gazdaság lehetőségeit

Ki kell értékelni az Európai Bíróság kvótaperben hozott döntését, meg kell nézni az indoklást, hosszú távon azonban az európai döntések alapvetően nem befolyásolják a magyar gazdaság lehetőségeit - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Európai Bíróság döntésének gazdasági hatására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva szerdán, Budapesten.

Hangsúlyozta: a magyar gazdaság növekedése stabil, az elmúlt években több szektor is bekapcsolódott a gazdasági bővülésbe.

A miniszter abban bízik, hogy a következő években a magyar gazdaság lendülete kitart, és megtörténik az a felzárkózás, amit mindenki szeretne.

Újságírói kérdésre Varga Mihály kifejtette, biztonság nélkül nincs befektetés, beruházás, a pénzét mindenki oda viszi, ahol biztonságban tudja.

Emlékeztetett: Magyarország az elmúlt időszakban jelentős külföldi tőkét vonzott, ennek egyik alapja pedig az, hogy garantálja minden beruházás, befektetés, magánszemély biztonságát. Szerinte szükség volt a migrációs politikában a magyar vélemény kinyilvánításra, kiállásra, mert szerinte ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a következő időben még vonzóbb legyen a külföldi beruházóknak.

14:16 - Kósa: Brüsszel a Soros-terv végrehajtásán dolgozik
Az Európai Bíróság megnyitotta az utat az Európai Bizottságnak a Soros-terv végrehajtására - jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján a kvótaperben a magyar és a szlovák keresetet elutasító európai bírósági ítéletre reagálva.

A Soros-terv lényege, hogy az Európai Uniót nyitva kell tartani a migránsok előtt, évi egymillió bevándorlót kell befogadni - mondta Kósa Lajos, hangsúlyozva: Magyarország ezt élesen ellenzi, mert ez veszélyezteti az európai nemzetek érdekeit, az európaiak biztonságát. 

Magyarország ragaszkodik a határok védelméhez - tette hozzá.

A frakcióvezető szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született a kvótaperben, ám "a jogi küzdelem egyáltalán nem zárult le, sőt csak most kezdődik", Magyarország ugyanis nem akar a kötelező betelepítési kvóta alapján egyetlen migránst sem fogadni.

Azt is mondta, hogy még meg sem száradt a tinta a bírósági ítéleten, a Politico brüsszeli hírportál már arról számolt be, hogy az Európai Bizottság a kvóták duplázását tervezi.


Összefoglaló Szijjártó Péter külügyminiszter és Trócsányi László igazságügyi miniszter sajtótájékoztatójáról

A magyar kormány szerint az Európai Bíróságon, a kvótaperben született döntés felháborító és felelőtlen - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. 

Szijjártó Péter hangsúlyozta, "az igaz csata csak most kezdődik el", Magyarország minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy a magyar emberek akarata ellenére ne lehessen az országba telepíteni senkit.

A miniszter értékelése szerint a bíróság döntése veszélyezteti egész Európa jövőjét, biztonságát, és ellentétes az európai nemzetek, így a magyar nemzet érdekeivel. Véleménye szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született, "a politika megerőszakolta az európai jogot". 

A döntés - az alapszerződésekkel ellentétesen - kimondja az Európai Bizottság hatalmát az uniós tagállamok felett. Ez elfogadhatatlan, és mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az országot - közölte Szijjártó Péter.

Mint mondta, ideje lenne, hogy a kötelező betelepítési kvótákat az EU "átadja a múltnak", hiszen ez sikertelen válasz az illegális bevándorlásra: a határozat szeptember 26-ai lejárta előtt néhány héttel a célszám 25 százalékát sikerült csak befogadni.

A külügyminiszter kijelentette: Magyarország továbbra is teljesíti a schengeni kötelezettségeit, megvédi a schengeni övezet és az EU külső határát. 

Eddig ennek minden terhét egyedül vállalta az ország, és szolidáris azokkal a nyugat-balkáni országokkal, amelyek szintén védik a határaikat - mutatott rá. Hozzátette: a bizottság viszont csak az illegális bevándorlók befogadását támogatja, a határvédelem ügyét nem.

Kérdésre elmondta: Magyarország számít visegrádi partnerei szolidaritására az ügyben.

A sajtótájékoztatón Trócsányi László igazságügyi miniszter is arról beszélt, hogy Magyarország újabb jogi csatározások előtt áll. Azt mondta, sajnálják, hogy a testület figyelmen kívül hagyta Magyarország jogilag megalapozott érvelését, és úgy határozott, hogy félre lehet tenni az uniós jog alapvető rendelkezéseit.

Szavai szerint a döntés megbontotta az EU intézményeinek egyensúlyát: annak nyertese az Európai Bizottság, miközben csökkent az Európai Tanács és az Európai Parlament ereje. 

Holott az unió politikai irányát az Európai Tanácsnak, az állam- és kormányfők testületének kellene meghatároznia - mondta. 

Trócsányi László hangsúlyozta, hogy a bíróság érvelése nem meggyőző, és az "európai mainstream" alátámasztását szolgálja. Tökéletesen más tartalmú ítéletet is hozhattak volna – mondta.

Megjegyezte: nehezen elfogadható álláspont, hogy 2015-ben nem volt migrációs szükséghelyzet.

A tárcavezető kijelentette: a bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban új szempontokat hoznak elő.

Trócsányi László azt is mondta, hogy fennáll a veszélye egy állandó mechanizmus kialakításának, amit Magyarország nem tart elfogadhatónak, más úton kell járnia Európának.

Kérdésre Trócsányi László közölte: az Európai Bíróság a legfelsőbb szint, nincs jogorvoslati lehetőség az ügyben.

Szijjártó Péter ugyancsak kérdésre elmondta: a magyar-holland kapcsolatok ügyében, amit lehetett, elrendeztek, a miniszterelnökök pedig a szeptember végi tallinni uniós csúcson "váltanak néhány szót".

Szintén kérdésre, azzal kapcsolatban, hogy a hírek szerint Azerbajdzsán 2012 és 2014 között 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött befolyásos külföldi tisztségviselők és szervezetek támogatására, a külügyminiszter azt mondta: remélhetőleg a vizsgálatok mielőbb kiderítik, mi történt.

Közölte: visszautasít minden sejtetést, amely a magyar külpolitikai döntések és valószínűleg nemzetközi bűncselekmények közötti összefüggésekre vonatkozik. 

Elfogadhatatlan politikusok és újságírók lefizetése akár Európában, akár máshol - hangsúlyozta.
 
Kvótaper: a döntés után Szijjártó Péter és Trócsányi László tartott sajtótájékoztatót


13:05 - Német külügyminiszter: mindenkinek be kell tartani az ítéletet

Németország valamennyi európai partnertől elvárja, hogy betartsa az Európai Bíróság ítéletét a menedékkérők uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló mechanizmusról - közölte szerdán Berlinben a német külügyminiszter.

Sigmar Gabriel hangsúlyozta: a bíróság végérvényesen tisztázta, hogy a menedékkérők elosztásának ügyében az "európai szolidaritásról" szóló döntés "nemcsak európai értékeinkkel, hanem az európai joggal is teljes mértékben összhangban van".

A szociáldemokrata politikus hozzátette: "mindig is azt mondtam kelet-európai partnereinknek, hogy helyes, ha kétség esetén bíróság előtt tisztázzuk a kérdéseket", most azonban "elvárhatjuk, és el is várjuk, hogy valamennyi európai partner tartsa be az ítéletet, és további késlekedés nélkül hajtsa végre a döntést" a menedékkérők elosztásáról.

Az Európai Unió erejét a jog ereje adja, az uniós partnerek közötti megbízhatóság pedig nehéz döntéseknél is elengedhetetlen. Ez érvényes volt a múltban, most pedig az aktuális kihívások miatt még inkább érvényes - fejtette ki a német külügyminiszter, aláhúzva, hogy "a szolidaritás nem egyirányú utca".

A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult külön keresettel az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetet szerdán kihirdetett döntésében elutasította a luxembourgi székhelyű bírói testület.


13:03 - A lakosság 72 százaléka szerint Magyarországnak tovább kell harcolnia saját igazáért akkor is, ha a kvótaperben benyújtott keresetet elutasítják - olvasható a Századvég Alapítvány legfrissebb felmérésében, amelynek eredményeit szerdán közölték az MTI-vel.

A kutatásból - amelyet szeptember 1. és 4. között 1000 felnőtt megkérdezésével készítettek - kiderült, a válaszadók 88 százaléka hallott arról, hogy Magyarország és Szlovákia korábban az Európai Bíróságon támadta meg a bevándorlók elosztását célzó kvótahatározatot. 

Az felmérés arra világított rá, hogy a megkérdezettek jelentős többsége (72 százaléka) szerint Magyarországnak nem szabad feladnia, és tovább kell harcolnia az igazáért a kvótaügyben, míg 22 százalék azok aránya, akik szerint a döntést követően Magyarországnak végre kell hajtania a kvótahatározatot. 

A Fidesz-KDNP szavazóinak 97, a Jobbik szavazóinak pedig 80 százaléka érvelt amellett, hogy Magyarországnak egy ilyen döntés esetén is tovább kell harcolnia. 

A baloldali ellenzék táborának többsége ugyan befogadás-párti, ám erős a megosztottság: háromból egy MSZP-szavazó szerint Magyarországnak tovább kell harcolnia az igazáért a kvótaügyben, és minden harmadik LMP-s is így vélekedik. 

Emellett a pártpreferenciájukban bizonytalanok abszolút többsége sem hajtaná végre az áthelyezéseket - tették hozzá.

Emlékeztettek, hogy egy korábbi kutatásukból kiderült az is, hogy a magyarok 77 százaléka ellenzi az Európai Unió kvótarendszerének tervét.

12:46 - Fico: Szlovákia nem változtat eddigi álláspontján

Szlovákia tiszteletben tartja az Európai Bíróság kvótaügyben hozott döntését, de a kormány nem változtat eddigi álláspontján, és tovább munkálkodik majd azon, hogy a tőle elvárt szolidaritás ne a migránsok kényszerű befogadásában öltsön testet - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök szerdán az Európai Bíróságnak a menedékkérők tagállamok közötti kötelező elosztása ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet elutasító döntésére reagálva.

A szlovák kormányfő elmondta: a luxembourgi bíróság döntése "nem hozott új minőséget" a kvóták megítélésébe, csak azt mutatta meg, hogy a bíróság másképpen látja azt a döntéshozatali mechanizmust, amelyet Szlovákia a most elutasított keresetben megtámadott.

Hangsúlyozta: a bírósági döntés semmit nem változtat a kormánynak a kvótákkal és a migránsokkal kapcsolatos politikai álláspontján. Szlovákia továbbra is elutasítja a kötelező kvóták rendszerét - szögezte le. Megjegyezte: a bíróság döntése alapján a kötelező kvótákról hozott döntés érvényben marad, de szeptember 26-án lejár.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter ugyancsak a kvótaperben hozott döntésre reagálva azt mondta: a döntésből Szlovákia számára semmilyen szankció és semmilyen új kötelezettség nem keletkezik. A szlovák diplomácia vezetője megismételte a pozsonyi kormánynak a kvóták működésképtelenségéről korábban többször hangoztatott álláspontját is.

A szlovák belügyminiszter, Robert Kalinák reakciójában azt mondta: a luxemburgi testület kvótaperben hozott döntése semmit sem változtatott azon a tényen, hogy a kötelező kvótákról hozott döntés helytelen volt, hiszen a tapasztalat megmutatta, hogy a kötelező kvóták rendszere működésképtelen, ellentétben a "határok kemény védelmével", amelyről bebizonyosodott, hogy helyes és a leghatékonyabb megoldás.

Hasonlóképpen vélekedett Robert Fico is, aki a külső határok védelmének tekintetében nyújtandó segítséget a szolidaritás és a segítség olyan reális formájának nevezte, amelyben Szlovákia kötelezettségein felül is hajlandó részt vállalni. A szlovák kormányfő egy a magyar határvédelmi költségekhez való brüsszeli hozzájárulást firtató újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarország a határvédelem terén tett intézkedéseivel nagyon jó munkát végzett, Magyarország egy bizonyos pillanatban a gazdasági migránsok megállításának kulcs országa volt. 

"Orbán Viktor és kormánya megtette azt, ami tőle elvárt volt, megvédte a schengeni határt" - szögezte le a szlovák miniszterelnök.

A kvótaperben született döntésre több szlovákiai párt is közleményben reagált, ezekben az ellenzéki politikai csoportosulások javarészt a kormány, illetve személyesen Robert Fico hibájaként jelölték meg a beadványt illetve annak sikertelenségét.

A kormány hivatalos álláspontjával részben szembemenő véleményt fogalmazott meg a kormánykoalíció részét képező Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt. A migránsokat kizárólag menekültekként megjelölő párt közleményében a szolidaritás fontosságát hangsúlyozva azt írta: kezdetektől fogva elutasították a kvótadöntés elleni beadványt, de a kötelező kvótákat is.

Nem ért egyet az Európai Bíróság döntésével és továbbra is elutasítja a kötelező kvótákat a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP). A kötelező kvóták ellen néhány hónap alatt csaknem 80 ezer aláírást összegyűjtő magyar párt azt írta: egyértelmű, hogy az Európai Unió egyes gazdag és befolyásos tagállamainak több évtizedes, tömeges bevándorlást támogató politikája nem sikertörténet, ennek ellenére meghatározó tagállami és uniós vezetők súlyos hibákat vétve, felelőtlenül kezelték a migránsválságot, s olyan eszközökkel próbálták és próbálják megoldani, amelyek súlyosan sértik más tagállamok legelemibb érdekeit.

A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetet szerdán kihirdetett döntésében elutasította a luxembourgi székhelyű bírói testület.


12:30 - Magyarország kormánya mindent megtesz, hogy megvédje az országot és biztonságát az ítélet után is. 

A döntés nem kötelez minket illegális bevándorlók befogadására - mondta Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón, amelyen a kormány álláspontját ismertették a bírósági döntéssel kapcsolatban. 

A schengeni határvédelemnek továbbra is eleget teszünk, védjük ezzel Ausztriát és Németországot

- tette hozzá a külügyminiszter - számolt be a kormány sajtótájékoztatóján elhangzottakról a hvg.

Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint az átmenetiség és szolidaritás jelszavával, úgy látszik, szembe lehet fordulni az uniós alapértékekkel. A kvótaharc folytatódik a kötelezettségszegési eljárásokkal. Hozzátette, a bírósági érvrendszer nem meggyőző, az európai mainstream igényeit szolgálja. Tökéletesen más tartalmú ítéletet is hozhattak volna - jegyezte meg.

Újabb jogi vitát indítunk el, jelentette be Trócsányi László. Az Európai Bizottság talán megint bírósághoz fog fordulni, ezt még nem lehet tudni. 
A permanens mechanizmus elfogadása egy fennálló veszély (ezzel Trócsányi a betelepítések folyamatossá tételére utal - tette hozzá a lap). 

Magyarország újabb jogi csatározások előtt áll - jelentette ki az miniszter. 
Trócsányi László azt mondta, sajnálják, hogy a testület figyelmen kívül hagyta Magyarország jogilag megalapozott érvelését, és úgy határozott, hogy félre lehet tenni az uniós jog alapvető rendelkezéseit.

Szavai szerint a döntés megbontotta az Európai Unió (EU) intézményeinek egyensúlyát: annak nyertese az Európai Bizottság, miközben csökkent az Európai Tanács és az Európai Parlament ereje. 
Holott az unió politikai irányát az Európai Tanácsnak, az állam- és kormányfők testületének kellene meghatároznia – mondta.
 

Korábban írtuk:

Nem lehet tovább halogatni a görög- és olaszországi transzfereket

Ska Keller (Zöldek, Németország) az EP menekültügyi áthelyezésekkel kapcsolatos jelentéstevője és Claude Moraes (S&D, Egyesült Királyság) üdvözli az Európai Bíróság ítéletét - áll az Európai Parlament sajtóközleményében.

Az Európai Bíróság mai döntésében azzal utasította el Magyarország és Szlovákia keresetét, amelyet a két ország a Görögországba és Olaszországba érkező menekültek áthelyezése ellen nyújtott be, hogy a tanácsi döntés arányos és ténylegesen hozzájárul ahhoz, hogy Görögország és Olaszország meg tudjon birkózni a 2015-ös migrációs válság hatásaival.

Most, hogy a bíróság elutasította Magyarország és Szlovákia fellépését a menekültek elosztása ellen, nem maradt több kifogás. Azoknak az országoknak, akik eddig bojkottálták a döntést, teljesíteniük kell. Az európai szolidaritás kétirányú. Az olyan kormányfők, mint Orbán Viktor nem követelhetnek egyszerre pénzt határvédelemre, miközben blokkolják az olaszországi és görögországi menekültek befogadását

- mondta Ska Keller.

„Ez a döntés mérföldkő az EU számára, a bíróság ugyanis megerősítette, hogy a közös menekültügynek a szolidaritás a fő alapelve. A tagállamoknak teljesítenie kell kötelességüket; kész őrület, hogy a legtöbb ország ennyire le van maradva a döntés végrehajtásával. Az Európai Bizottságnak folytatnia kell a Magyarország, Csehország és Lengyelország kapcsán kezdett kötelezettségszegési eljárásokat, amiért nem teljesítik a rájuk eső feladatot" - tette hozzá Keller.

Claude Moraes elmondta: „A mai ítélet rámutatott, hogy a tagállamoknak vállalniuk kell a felelősséget. A Parlament az áthelyezési mechanizmus 2015-ös elfogadása óta ezt mondja. Ehhez képest 2 évvel később a 160 ezerből csak 28 ezer embert helyeztek át. Az, hogy az EU tagállamai a szerény célszámnak is alig a negyedét érték el rámutat arra, hogy mennyi probléma van a második világháború óta legnagyobb menekültválságra adott uniós válasszal. Azonnal, szervezetten és együttérzéssel kell reagálni a kialakult válsághelyzetre.
A 2015 nyarára kialakult súlyos migrációs- és menekültválság nyomán az EU két sürgősségi döntést hozott a menekültek áthelyezésére. 2017 szeptemberére 160 ezer Görögországba és Olaszországba érkezett menedékkérőt kellett volna más európai országokba áthelyezni.

Magyarország és Szlovákia az Európai bíróságon támadta meg a második, 120 ezer menedékkérő áthelyezéséről szóló döntést, arra hivatkozva, hogy a jogi alap nem megfelelő, a döntés nem szolgálja a kitűzött célt és nem is arányos azzal.

2017 júniusában az Európai Bizottság bejelentette, hogy Csehország, Magyarország és Lengyelország ellen kötelezettségszegési eljárásokat indít, amiért nem teljesítik a fenti tanácsi döntésekkel kapcsolatos feladataikat. Magyarország és Lengyelország egyetlen menedékkérőt sem fogadott be, Csehország pedig 2016 augusztusa óta leállította a befogadást.

Az ENSZ adatai szerint ma is mintegy 50 ezer menedékkérő rekedt Görögországban, Olaszországban pedig tavaly rekordszámú menedékkérő, több mint 180 ezren értek partot. Idén eddig majd 100 ezren érkeztek, a legtöbben Líbia irányából.

12:10 - Szlovákia nem reagál azonnal

A szlovák kormány tudomásul veszi, tiszteletben tartja, részleteiben áttanulmányozza az Európai Bíróság ítéletét, s ezt követően foglal állást - közölte Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter szerdán Pozsonyban a bíróságnak a menedékkérők tagállamok közötti elosztását előíró uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében hozott elutasító döntésére reagálva.

A szlovák diplomácia vezetője kijelentette: a kvótaperben hozott döntésből Szlovákia számára semmilyen szankció és semmilyen új kötelezettség nem keletkezik, ugyanakkor elképzelhetetlennek nevezte, hogy Pozsony ne fogadná el a luxemburgi bíróság döntését.

Miroslav Lajcák megismételte a pozsonyi kormány korábban többször hangoztatott álláspontját a kvóták működésképtelenségéről, majd hozzáfűzte: a további lépésekről a kormánynak kell döntést hoznia.

A kvótákkal kapcsolatos álláspontunk olyan politikai álláspont, amelyben osztozik az egész politikai színtér, és a lakosság is támogatja. Ráadásul az elmúlt két év választ adott arra a kérdésre is, hogy működnek-e a kvóták vagy sem

- idézte a szlovák külügyminiszter szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

12:00 - Szijjártó: az igazi csata most kezdődik

A magyar kormány szerint az Európai Bíróságon, a kvótaperben született döntés felháborító és felelőtlen - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. 

Szijjártó Péter hangsúlyozta, "az igazi csata csak most kezdődik el", Magyarország minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy a magyar emberek akarata ellenére ne lehessen az országba telepíteni senkit.
    
A miniszter értékelése szerint a bíróság döntése veszélyezteti egész Európa jövőjét, biztonságát, és ellentétes az európai nemzetek, így a magyar nemzet érdekeivel. 
    
Véleménye szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született, "a politika megerőszakolta az európai jogot". 
   
 A döntés - az alapszerződésekkel ellentétesen - kimondja az Európai Bizottság hatalmát az uniós tagállamok felett. Ez elfogadhatatlan, és mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az országot - közölte - Szijjártó Péter.


10:52 - Politico: az Európai Bizottság a kvóták növelését mérlegeli, a szóvivő cáfolja

Az Európai Bizottság a kvótaperben a magyar és a szlovák keresetet elutasító ítéletet követően a menekültáthelyezési program megduplázását előirányzó javaslatot készít - jelentette szerdán bizottsági forrásokra hivatkozva a Politico.eu brüsszeli hírportál napi hírlevele.
A hírportál értesülése szerint a brüsszeli testület azt fontolgatja, hogy 40 ezerre emeli az Európán kívülről befogadandó menekültek számát.
 
Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) szóvivője a bíróság döntését követően közzétett Twitter-üzenetében cáfolta a Politico értesülését, kijelentve, hogy hamisak az uniós bizottság állítólagos új, 40 ezer ember áthelyezésére irányuló terveiről szóló híradások.

Az Európai Unió Tanácsa 2015 szeptemberében minősített többséggel, többek között Szlovákia és Magyarország ellenszavazata ellenében döntött arról, Olaszországból és Görögországból 120 ezer "nyilvánvalóan nemzetközi védelemre szoruló" embert kell áthelyezni az EU többi tagállamába. Budapest és Pozsony bíróságon támadta meg a döntést, keresetüket azonban szerdán elutasította az Európai Bíróság.

10.28 - A döntés értelmében Magyarország köteles 1294 menekültet befogadni - elvileg. Ugyanakkor minden esetben egyénileg dönthet arról, kit enged be az ország területébe a Görögországban és Olaszországban rekedt kiemelt védelemre jogosult emberekből. Leginkább a szíriai polgárháború elől menekülő személyekről, valamint eritreaiakról lehet szó. Gazdasági bevándorlók nem lehetnek a kontingensben. Az Európai Unió minden befogadott menekült után 6000 euró támogatást, mintegy kétmillió forintot fizet.

Hogy a végrehajtást nem igazán ellenőrzik, az a tény is mutatja, hogy a 120 ezer ember 6-7 százalékát fogadta eddig be uniós tagállam. - írja a hvg.hu.
A magyar kormány részéről Szijjártó Péter és Trócsányi László miniszterek reagálnak a döntésre 11:30-tól.
12:30-tól Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője tart sajtótájékoztatót . 
09.55 - Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet - ismertette szerdai ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület.

"A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket" - írták a tizenöt fős nagytanács által meghozott ítéletet részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták "hatékonyan és arányosan" hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el 2015 őszén.
 

Korábban írtuk:

A jelek arra mutatnak, hogy politikai döntést hoz szerdán az Európai Bíróság a kvótaperben - mondta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1 aktuális csatornán - közölte az MTI.

Kovács István szerint ez azt jelenti, a bíróság nem jogkérdésben mond majd ítéletet és elutasítja a magyar kormány keresetét. A kutató kizártnak tartotta, hogy a bíróság ossza a magyar kormány érvrendszerét. 

A magyar kormány 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezésének dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.
Fotó: MTI / Mohai Balázs
Fotó: MTI / Mohai Balázs

A keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a tanácsi határozat, de legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból.

A bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta, mondván, a felperesek jogi érvei nem állják meg a helyüket. Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.

A perben a bíróság tizenöt tagú nagytanácsa fog dönteni, egyszerű többséggel.

A Népszava arról ír, hogy az általános várakozások szerint az Európai Unió Bírósága ma elutasítja a magyar és a szlovák kormány keresetét.

Felidézték, hogy július végén a francia Yves Bot főtanácsnok a bíróság előtt elmondott állásfoglalásában hét pontban cáfolta a két tagország eljárási, szövegezési és politikai kifogásait. Bot a felperesek egyetlen érvét sem tartotta megalapozottnak, és azt tanácsolta a luxemburgi székhelyű bíróságnak, hogy utasítsa el a kereseteket. A taláros testület figyelmen kívül hagyhatja a véleményét, de az ítélkezési gyakorlat azt mutatja, hogy az esetek túlnyomó részében megfogadja a főtanácsnoki okfejtést - írják.

Az Index is arról számolt be, hogy a jelek szerint a magyar kormány sem túl bizakodó. Rogán Antal nemrég azt mondta: sok elvárása nincs a kvótaperrel kapcsolatban, mert úgy érzi, az Európai Bíróság nem jogi, hanem politikai döntést fog hozni, „hiszen óriási politikai nyomás nehezedik" rá.
Vannak olyan vélemények, hogy Orbán Viktor a határvédelmi költségek felének megtérítését azért kérte az Európai Bizottságtól, mert a kormány számít arra, hogy elbukja a kvótapert - írják. Hozzáteszik, ezt lényegében Rogán el is ismerte, amikor azt mondta: ha ott (mármint a bíróságon) számon kérik Magyarországon a szolidaritást, akkor „nekünk is ki kell mondani: a szolidaritásnak van az a fajtája, amikor egy tagállam védelmezi az összes többit".

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ismét Magyarországon rendezik meg a Gyorstávírász Világbajnokságot

A világ legjobb távírászait látja vendégül péntektől a Magyar Rádióamatőr Szövetség Esztergomban. Tovább olvasom