Kisalföld logö

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos 0°C | 9°C Még több cikk.

Magyar vállalkozók Ausztriában

Ausztriában szigorúbbak a vállalkozásalapítás feltételei, közel 80 magyar egyéni vállalkozó van a odaát.
Burgenlandban a 2004-es adatok szerint közel nyolcvan magyar egyéni vállalkozó működik, de naponta tíz-tizenöten keresik fel személyesen vagy telefonon az ottani gazdasági kamarát, érdeklődve, segítségüket kérve. Nagy céget, kft.-t, részvénytársaságot magyarok még nem alapítottak a szomszédos tartományban. Tény, Ausztriában szigorúbbak a vállalkozásalapítás feltételei, elvben azonban nincs korlátozás, minden uniós országból érkezett vállalkozhat, ha megfelel az előírásoknak, teljesíteni tudja az iparjogi feltételeket.

– A magyarok és az osztrákok azonos elbírálás alá esnek – jelentette ki Schadelbauer Ildikó, a Burgenlandi Gazdasági Kamara uniós ügyekkel foglalkozó munkatársa. – Problémát okozhat azonban, hogy Magyarországon és Auszt-

riában eltérőek a vállalkozásalapítás feltételei és tapasztalataink szerint sokan nyelvtudás nélkül próbálkoznak. Ahhoz, hogy egy magyar nálunk vállalkozást alapíthasson, először is szüksége van legalább egy ideiglenes lakcímre, három hónapnál nem régibb erkölcsi bizonyítványra, a szakképesítés igazolására és a mestervizsga-bizonyítványra, mennyiben „kötött" iparágról van szó.

A mestervizsga-bizonyítványt helyettesítheti, ha otthon már legalább hat éve vállalkozó az adott szakterületen. Feltétel még a saját vagy bérelt telephely.

Minden iratról, bizonyítványról hiteles fordítást kell mellékelni. A dokumentumokat – amelyek hitelességét a magyar állami szerveknek kell igazolni – az iparügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a területi iparügyi hatóság nem tud dönteni, úgy a Gazdasági és Munkaügyi Minisztériumhoz kerülnek a dokumentumok. (A diplomák honosítása is itt történik.)

Más a helyzet az úgynevezett szabad iparral kapcsolatban, amelyek nem szakképesítéshez kötöttek. Ilyen lehet például egy butik nyitása vagy piacozás, kiállításszervezés. Ezek ügyintézése zökkenőmentes és az iparügyi kérelem benyújtásával egyidejűleg megkezdhető a működés. Az osztrák adószámot ausztriai cégalapítás nélkül – például piacozás esetén – is meg kell kérni a grazi vámhivataltól, a két ország áfakülönbsége miatt.

Mint megtudtuk, nyitott a lehetőség a határon átnyúló vállalkozásra a magyar iparigazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók esetében (további munkatársak bevonása nélkül), miután elfogadtatták a magyar szakképesítését Ausztriában. Ehhez azonban ugyancsak az Osztrák Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium engedélye szükséges. Egyes munkák elvégzésére, amelyek nem igényelnek különösebb szakképesítést – például redőnyök felszerelése – is lehetőségük van a magyar vállalkozóknak, ha a kereskedelmi cég saját termékéről van szó, de ehhez magánjogi szerződést kell kötniük a megrendelővel, Magyarországon, amely szigorúan csak arra az egy munkára, illetve az eladott áruhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatásra vonatkozik.
Egy klímaberendezés bekötése, amely egy-két nap lehet, azonban már a munkaügyi központ engedélyéhez kötött. Ez vonatkozik a szervizelési munkákra is.

Schadelbauer Ildikó elmondta még, a Burgenlandi Gazdasági Kamara és kirendeltségei pontos tájékoztatást adnak a magyar érdeklődőknek.
A megyei és a soproni kamaránál megtudtuk, nagy az érdeklődés az ausztriai lehetőségek iránt. Győrben elsősorban az építőipari vállalkozók, míg Sopronban az iparosok szeretnének a szomszédban vállalkozni. A hivatalok és a papírok útvesztőjében azonban nehéz az eligazodás. Az egyik legnagyobb problémát például a különböző dokumentumok hitelességének igazolása jelenti. E nélkül pedig nem lehet vállalkozni Ausztriában, de az unió más országaiban sem. Magyarországon ez a feladat – mint azt Kiss László főosztályvezetőtől megtudtuk – az Oktatási Minisztérium ekvivalencia- és információs főosztályára hárul.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szuperkórházak épülhetnek?

Bár a kórházak privatizációja nincs napirenden, a külföldi befektetők számára a magyar egészségügy még mindig vonzó terep. Ha magánosítani nem lehet, hát építenek. Pécsett egy japán milliárdos tervez csodakórházat, ugyanitt németek is létesítenének egy onkológiai központot. Tovább olvasom