Kisalföld logö

2017. 04. 26. szerda - Ervin 12°C | 21°C Még több cikk.

Magyar főnök a linzi gyár élén

dr. Havasi Ferenc személyében a győri Hydro Alumínium ügyvezető igazgatóját nevezték ki a linzi Hydro Mandl & Berger GmbH élére.

Az elmúlt év ősze óta ingázik Győr és az ausztriai Linz között dr. Havasi Ferenc, miután a norvég Hydro-csoport úgy döntött, összevonja a két vállalkozást közös irányítás alá. A győri és linzi gyárigazgatót nem könnyű az irodájában utolérni. Ha nem Linz és Győr között van félúton, akkor biztosan a hengerfej- és motorblokkgyártást ellenőrzi. Ez ugyanis a Hydro mindkét cégének profilja. Nyolc hónap tapasztalatai alapján vállalkozott az ügyvezető igazgató arra, hogy főnöki szempontból összevesse tapasztalatait. Úgy véli, az osztrák munkás nem csak többet keres, munkahelyét is jobban megbecsüli.

– Ausztriában az emberek sokkal jobban kötődnek a munkahelyükhöz, mint Magyarországon, s a munkához való viszonyuk is pozitívabb – jelentette ki a Kisalföldnek adott interjújában dr. Havasi Ferenc, aki az elmúlt év ősze óta párhuzamosan vezeti a norvég tulajdonban levő Hydro-csoport győri és linzi gyárát.

– A Magyarországra települt multicégek döntő többségében külföldi a főnök, ön pedig magyarként Ausztriában lett cégvezető. Hogyan fogadták Linzben?

– Finoman fogalmazva vegyesen. Egyrészt magyar vagyok, másrészt nem ismertek, harmadrészt, aki ismert, tudta, hogy kemény kezű vezető vagyok. Megérkezésemkor volt egyfajta félelem, ez azonban mára megszűnt.

– Nem sok magyar vezető dolgozik Nyugat-Európában, már-már ön a fehér holló. Hogyan került a linzi gyár élére?

– Fehér holló biztosan nem vagyok, mivel a linzi gyárat nem sokkal a második világháború után egy magyar, a bajai származású Berger úr alapította. Az idén lesz hatvanéves a Hydro Mandl & Berger GmbH. Engem is meglepett, hogy odakerültem. A Hydro-csoporton belül új kihívást kerestem, felmerült Norvégia és az USA is.

„ Végül a főnököm a linzi gyárat ajánlotta úgy, hogy vezető maradok a Hydro Alumínium Győr Kft.-nél is. Mindez nemcsak az én érdemem és sikerem, hanem győri kollégáimé is."

– Nyolc hónap tapasztalata alapján főnöki szempontból mi a legfontosabb különbség a két ország között?

– Magyarországon egy gazdasági vezetőnek sokkal diktatórikusabb eszközökkel kell beavatkoznia a munkafolyamatokba. Ha nálunk váratlan probléma lép fel, szétesik a termelés, szétesnek az emberek, Ausztriában pedig minden megy tovább. Ott a dolgozók sokkal jobban ragaszkodnak a munkahelyükhöz, jobban megbecsülik. Fluktuáció alig van, akkor hagyják ott a gyárat, amikor nyugdíjba mennek. Magyarországon, ha egy cég ötven forintot ráígér az órabérre, a dolgozó egy házzal már odébb is áll.

„ Nem csak a munkahelyekhez, a munkához is máshogy viszonyulnak Ausztriában. Jobban kihasználják a munkaidőt, az elejétől a végéig dolgoznak. Ugyanakkor Magyarország mellett szól, hogy itt nagyobb a lendület, az emberekben nagyobb a bizonyítási vágy."

– A fizetési különbségekkel magyarázható az, hogy a magyar gyorsan odébbáll és kevésbé ragaszkodik munkahelyéhez?

– Döntően igen. Azt ugyanis nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy linzi dolgozó nettó fizetése három és félszerese a magyarnak, a szellemi állomány esetében a különbség két és félszeres. A különbség a magyar igazgató esetében is igaz. Én például csak a negyedik vagyok a fizetési listán.

– Magyarországon sokakat foglalkoztat a kérdés: az itteni fizetések mikor érik el, egyáltalán elérik-e valaha is az uniós szintet?

– A magyar bérek folyamatosan emelkednek, s ez így lesz a jövőben is. Ezzel számol a Hydro vezetése. A versenyképességnek sok összetevője van, ezek közül csak egy a bér. Éppen a linzi gyár lehet a példa arra, hogy magasabb bérek mellett is megőrizhetők a versenyképesség feltételei.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hová utazik nyaralni?

Tovább olvasom