Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 21°C Még több cikk.

Magára talál a turizmus Kapuváron?

A kapuvári politikusok szerint a város egyetlen kitörési pontja a helyi gyógyvízben rejlik. A rendszerváltás óta csak az utóbbi években kezdődtek látványos beruházások. A szakemberek szerint a vendégszobák növelése az alapja a további fejlődésnek.
A napokban elindult választási kampány szinte eszményi táptalaja a kapuvári turizmus előtérbe kerülésének. Nincs olyan polgármester vagy egyéni képviselőjelölt, aki – ha csak címszavakban is, de – ne a turizmust tartaná a város egyetlen kitörési pontjának. Az évekkel ezelőtt beharangozott „csendes, nyugodt, alvó város” koncepciója ezzel megdőlni látszik, hiszen a turizmus – vélhető – fejlődése bizony magával hozza a csendes kisváros mint megnevezés alkonyát is.
A helyi szakemberek azonban nemcsak a politikusok, de az idők szavára is hallgatva már kialakították személyes koncepciójukat a fejlődés lehetséges irányairól. Egy dologban mindenki egyetért: az utóbbi időkben megindult fejlődés következő lépcsőjében a vendégszobák számát kell növelni Kapuváron.

Összedolgoznak

A kampány hevében dolgozó politikusokkal ellentétben a turizmusból élő vállalkozók napjainkra megteremtették a mindenki számára előnyös együttműködés lehetőségeit. Erre Tarcsai Györgyné, a helyi kemping vezetője világított rá. A családi vállalkozásban üzemeltetett kempinget 1992 óta irányítja Tarcsainé, előtte állami tulajdonú cég próbált életet lehelni a helyi turizmus eme ágába. A vezető szerint azonban érdemes volt magánkézbe adni a kempinget, hiszen az első évek gyenge teljesítménye (ezer vendégéjszaka) után a ’97–98-as évekre kialakult egy évről évre visszatérő törzsvendéggárda (ötezer vendégéjszakával évente), akik azonban Tarcsainé szerint csak a közép- vagy az idős korosztályból kerülnek ki.
– Sajnos a fiatal korosztályt nem tudja helyben tartani a kapuvári idegenforgalom – mondta a kemping vezetője. Úgy véli azonban, az utóbbi három év visszaesésének más okai is vannak. Ezekben a környék több, most nyílt látvány- és élményfürdőjét említette, de azt is hozzátette, Kapuvárnak – a termálvízen kívül – nincs turisztikai vonzereje. A mindennapokban azonban összedolgoznak a szomszédos gyógyfürdőt üzemeltető céggel is. Tarcsainé úgy véli, hazánkban nincs nagy hagyománya a kempingezésnek, ezért azokat a vendégeiket, akik a szállás egyéb formáit részesítik előnyben, „átadják” a szomszédos lakópark üzemeltetőjének. Kapuvár lehetőségeiről szólva Tarcsainé kijelentette, több vendégszoba kellene a városba, olcsó szálláshelyekkel a belföldi turizmust lehetne kissé fellendíteni, de a társadalombiztosítás bevonása a gyógyfürdőbe is ez utóbbi célt szolgálná.

Fejlesztik a termált

Az előbbivel kapcsolatban már megkezdődtek a tárgyalások a fürdő vezetése és a társadalombiztosító között. A helyi strandot 1996 óta üzemelteti a Flóra Kft. A cég a távhő működtetése révén került Kapuvárra, majd új felállásban, 2000-ben bérelték ki a kapuvári fürdőt. Mészáros Manuéla intézményvezető elmondta: a strand üzemeltetése mellett egy lakópark kialakításába is fogtak, majd az elkészült lakások jó részét visszabérlik a tulajdonostól, a termál vendégeinek elhelyezésére. A fürdő fejlesztésének első lépcsőjeként a meleg vizes medencék komplett rekonstrukcióját kezdték el, majd az öltözők és a vizesblokkok felújítása következett. A munkákra évről évre több milliót fordítanak. Eddigi legnagyobb, közel háromszázmillió forintos beruházásuk a gyógyászati épület megépítése volt, melyet a múlt évben adtak át a nagyközönségnek. Ezzel régi álom valósult meg Kapuváron, hiszen így a termál egész évben nyi tva tart. Egyéb terveikben egy szálloda építése és a strand új főbejáratának kialakítása szerepel, ez utóbbi talán még idén elkezdődik. Mészáros Manuéla hozzátette, nagy reményeket fűznek a későbbiekben általuk üzemeltetendő kerékpároscentrumhoz is.

Kitolják a határidőt

A kérdéskört épp hétfő este tárgyalta az önkormányzat képviselő-testülete. A Hany Istók Kerékpáros Centrum eredeti átadási határidejét (augusztus vége) a beruházó kérésére szeptember huszadikára tolták, olyan feltételekkel, hogy az építtető cég augusztus végéig eléri a nyolcvanszázalékos készültségi szintet, valamint a szeptemberi dátumra kulcsrakész állapotában átadja az épületet. A városházának ezután tíz napja marad az épület berendezésére. A késés okairól Mitring József fővállalkozó nyilatkozott lapunknak. Hangsúlyozta, a beruházás kezdetén már gondok voltak a munkaterület átadásával, hiszen például a hansági altalajon már harminc centiméterre vizet találtak, ami jelentősen megnehezítette az alapozást. A beruházó szerint az idei mostoha időjárás is késleltette az építkezést. A testület előtt azonban Mitring József határozott ígéretet tett az új befejezési határidő betartására. A sietségre azonban minden oka megvan, hiszen őt a kötbér, az önkormányzatot pedig a pályázat feltételei hajtják. Amennyiben – az állami előfinanszírozás miatt – az épületet nem adják át időben, úgy a városháza akár több millió forinttól is eleshet. Ennek elkerülése érdekében Vertetics István, a városfejlesztési iroda vezetője az építkezésen dolgozók számának duplázását kérte Mitring Józseftől. Kóczán Zoltán, a városfejlesztési bizottság elnöke a munkák napi ellenőrzésére tett javaslatot. Boldis Géza, a pénzügyi bizottság elnöke azt a kérdést firtatta, hogy miért csak most jutott a „városháziak” eszébe a határidő módosítása, hiszen a csúszás jelei már hónapokkal ezelőtt láthatók voltak.

Merre tovább?

Kóczán Zoltán a turizmusról szólva elmondta: komoly mérföldkő az idegenforgalom terén az, hogy a város visszavette a Pannon-Víztől a termálkút üzemeltetését. Nagy lépésnek tartja az egész éves nyitva tartást is. – A helyi turizmusra a kerékpároscentrummal még csak ráerősítünk – mondta a bizottsági elnök. Párhuzamos célként a kerékpárút hálózatának mielőbbi kiépítését határozta meg, mellyel mind a Fertő-part, mind a Balaton felé nyitni szeretnének. Hámori György, a testület kulturális bizottságának vezetője ezekhez még hozzátette, a rendszerváltás óta téma a gyógyturizmus fejlesztése Kapuváron, lassan ideje, hogy a szavakat tettekkel váltsák fel. – Az elmúlt években történtek előrelépések, de a szálláshelyek növelésével felgyorsíthatók a folyamatok – jelentette ki Hámori György. Úgy véli, az üdülőtelkek mielőbbi kimérése és értékesítése is előbbre vinné a turizmus ügyét Kapuváron. – A színvonalas vendéglátás csak megfelelő számú vendég bejövetelével valósul meg – mondta Hámori képviselő. – Nagy jövőt látok az úgynevezett Anna termál projektben is – tette hozzá. A képviselő ezzel a város Sopron felé eső szélén létesítendő termálfürdőre utalt. Magyar Attila, a Rábaköz–Hanság Turisztikai Egyesület elnöke szerint nem csodára vagy milliárdos befektetésekre kell várni Kapuváron, hanem felismerni és kiaknázni a meglévő értékeket és lehetőségeket. Ehhez meg kell találni a helyi és környékbeli partnereket a civil és a vállalkozói szférából. – Olyan eseményekre van szükség, melyek vonzereje megmozgatja a távolabbi látogatókat is – mondta az elnök. Példaként a nemrég lezajlott nemzetközi néptánctábort hozta fel, de említette még a Hany Istók-legenda jobb kiaknázását, vagy a Hanság mint tájegység közelségét.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Féltik Kubában élő szeretteiket

Folytatás az 1. oldalról. Tovább olvasom