Kisalföld logö

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 20°C | 32°C Még több cikk.

Leromlott a hazai lakásállomány

A négymilliós magyarországi lakásállományból 600-800 ezer lakás lebontásra, teljes felújításra szorul. Energiatakarékosság szempontjából még rosszabb a helyzet, ráadásul a kormány lényegesen csökkentette a Széchenyi-terv támogatásait.

A magyarországi lakóépület-állomány többsége, azaz több mint a fele szorul rossz műszaki állapota miatt középtávon felújításra és még ennél is nagyobb hányada energetikai korszerűsítésre. A lakóépületek hőtechnikai teljesítményét vizsgálva 90 százalékuk gyenge vagy közepes és csak 10 százalékuk jó. A nyílászáró szerkezetek állapotának elemzéséből megállapítható, hogy a teljes állomány műszaki és hőtechnikai állapota több mint 80 százalékban nem megfelelő, vagyis 37 millió négyzetméternyi ajtót és ablakot kellene belátható időn belül korszerűsíteni, amely több mint 3 millió családot érint.

Hasonló képet mutatnak a tömör szerkezeti határolók (falak, födémek, tetők) hőtechnikai viszonyai is. A lakóépületek közel 90 százalékában a falak hőszigetelése nem megfelelő, 2,1 millió lakás, azaz a lakásállomány jóval több mint fele kifejezetten gyengén hőszigetelt.

Fogy az energia

A lakóépület-állomány kedvezőtlen hőtechnikai adottságaiból eredő energiaveszteségek egyben nagy mértékű energiatakarékossági potenciált is jelentenek, amely az ország energiaszámlája szempontjából is meghatározó. A nyílászárók korszerűsítésével, cseréjével, valamint utólagos hőszigeteléssel évente 50-55 Petajoule (PJ) energiát lehetne megtakarítani.

A megtakarítások jelentőségének megítéléséhez érdemes elgondolkozni a következő adatokon. 1 PJ energia megtakarítás több mint egymilliárd forintot kitevő energiahordozóval egyenlő. A közvetlen megtakarításon felül 1 PJ energia megtakarítás átlagosan közel 80 millió forint járulékos importköltség csökkentését vonja maga után. Az energia-megtakarítás révén elérhető légszennyezés csökkenése egy PJ-t figyelembe véve legalább 15-20 millió forinttal csökkenti az egészségi károsodásokkal összefüggő társadalmi költségeket. Mindezek alapján a nyílászáró szerkezetek felújításának sajátosságait szem előtt tartva egy olyan hosszú távú nyílászáró-korszerűsítési program elkészítésére lenne szükség, amely tíz év alatt legalább 300 ezer család számára tenné lehetővé lakásuk korszerűsítését.

A nyílászáróknál szökik a hő

A program hatékonyságát az biztosítaná, ha évi 40 ezer lakásra sikerülne fokozatosan növelni a felújitások számát. A nyílászáró szerkezetek korszerűsítésének szükségességét sok tényező támasztja alá. A lakossági szektorban az ajtókon, ablakokon keletkező hőveszteség nagyjából 59 PJ, míg a kommunális szektorban 24 PJ-ra tehető. Így együttesen a teljes fűtési hőigény 30-35 százaléka, azaz 80-90 PJ/év a fellépő hőveszteség. Ez azt jelenti, hogy évente erre a célra csaknem 2 millió tonna kőolaj-egyenértékű energiahordozó mennyiséget fogyasztunk, ami legalább 60-70 milliárd forint körüli kiadást jelent évente, ám a világpiaci olajhelyzet változásával ennél lényeges magasabb összegekről is szó lehet.

A közvetlen veszteségek mellett nem kevésbé fontos a fűtésre fordított energia felhasználás okozta környezeti és egészségügyi károsodások számbavétele sem. Vizsgálatok szerint 1 PJ fűtésre felhasznált energiamennyiség évi 424 tonna kéndioxid, 73 tonna nitrogénoxid, 247 tonna krom, és 69 ezer tonna széndioxid , valamint 180 tonna por kibocsátását jelenti, tehát minden évben ennek a mennyiségnek a közel 90 szerese kerül a levegőbe.

A légszennyezéssel kapcsolatba hozható megbetegedések figyelembevételével kiszámíthatóak az egészségkárosodásból származó társadalmi, gazdasági hátrányok is. A nyílászárók megfelelő kialakítása emellett fontos eszköze lehet a zajterhelés okozta megbetegedések csökkentésének is, ugyanis például a közlekedés zaja egyre növekvő mértékben felelős a halláskárosodásokért.
Mindezt felismerve döntött az előző polgári kormány 2000. júliusában az állami támogatású bérlakás program megindításáról, amely a lakásépítések számának növelését segítette. A Széchenyi-terv 2001. januári elindításával bővültek a felújítási támogatások is.

Panelprogram négyezer lakásra

Az úgynevezett panelprogram az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítését, felújítását segítette. A program keretein belül több mint négyezer, főleg az 1960-70-es években készült lakóépület energiatakarékos korszerűsítését sikerült elvégezni. Ezzel együtt kezdődött a tömbházrehabilitációs program is, amely a nagyvárosi lakóépület-tömbök közös tulajdonú részeinek felújítását támogatta, valamint a családi házak, társasházi és lakásszövetkezeti lakások korszerűsítését a Széchenyi-tervben külön lakossági energiamegtakarítási programmal segítették.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003. évi pályázatai a nemzeti energiatakarékossági program keretében kilenc területet határoztak meg, összesen nem egészen kétmilliárd forint támogatási összeggel. Ehhez képest a felfüggesztett Széchenyi-terv bérlakás programjánál csaknem 43 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a pályázók, és több mint négymilliárd forint jutott az energiatakarékosságra. A panelprogram keretében nyújtott támogatás pedig közel 600 millió forint volt, melynek segítségével több mint 5800 lakás energiatakarékos korszerűsítése valósulhatott meg.

Kapcsolódó cikkek:

Elgettósodhatnak a lakótelepek (2002-10-22) >>
Kétmilliárd a panelprogramokra (2003-01-31) >>
Mérgező lakótelepek (2003-02-03) >>

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A jó megvilágítás titka

Fények segítségével teljesen megváltoztatható a lakás hangulata. A rosszul megválasztott… Tovább olvasom