Kisalföld logö

2017. 06. 22. csütörtök - Paulina 19°C | 32°C Még több cikk.

Lendületben a Széchenyi-kártya

Kétéves a Széchenyi-hitelkártya. A nemzetközi szinten is elfogadott üzleti bankkártya elsősorban a kis- és középvállalkozások számára nyújt segítséget a vállalkozásban felmerülő és elszámolható kiadások fedezetére.

Bevezetését követően a Széchenyi-kártya hamar közkedvelt lett, hiszen valóban gyors és éppen ezért hatékony segítséget tud nyújtani a vállalkozásoknak. A Széchenyi-kártya-program a tapasztalatok alapján bevált. Célja, hogy az általában piacon találhatónál olcsóbb és gyorsabb hitelhez juttassa a vállalkozókat, megvalósult. Ezt bizonyítja a 2002 tavaszától kibocsátott közel húszezer kártya, ötven-, hatvanmilliárd forint hitelállománnyal. A konstrukció iránti nagy érdeklődés annak is köszönhető, hogy a hitelkeret nagysága a kezdeti egymillió forintról, többszöri emelést követően, ez év júliusától már tízmillió forint, és valószínű, ez még nem is a végső határ.

Az idei nyár különösen felpörgette a kártya iránti igényeket. Amíg az elmúlt évben, havi átlagban 780 kártyát igényeltek, addig idén júliusban 1999, augusztusban pedig már 2200 igény érkezett a KA-VOSZ adatai alapján. Különösen örvendetes, hogy a kártyatulajdonosok 85 százaléka vidéki. Az arány további eltolódása várható, hiszen a hitelkártyát kibocsátó OTP, MKB és Postabank mellé felsorakozott a Volksbank és a takarékszövetkezetek is.

A megyében is – Varga Csaba, a VOSZ győri irodájának vezetője szerint – megugrott az érdeklődés. Az elmúlt évben egész évre vetítve alig 80 darab kártya volt, most már eddig megközelítették a háromszázat. Amíg tavaly átlagban 6–7 igénylés érkezett, addig idén szeptember 30-ig összesen 285 darab, ami több mint havi 30 igénylést jelent. A megyében az igénylések több mint háromnegyede a négy-, ötmilliós hitelekre irányult és júliustól már a tízmilliós hitel is belépett a körbe.

Népszerű és korszerű

– Amikor a Széchenyi-kártya hosszas vajúdás után 1 millió forintos hitellehetőséggel elindult, komoly eredmény és egyben remek lehetőség volt a vállalkozások számára. Éreztük akkor, hogy ez nagy lépés a vállalkozások forráshoz jutásának támogatásában, de hozzá kell tennem, nem a mi régiónkban – emlékezett vissza a Széchenyi-kártya bevezetésének időszakára Graffelner Kálmán, a VOSZ megyei elnöke, és indoklásként hozzátette: – Valóban gyors segítséget jelentett azon magán- és társas vállalkozóknak, akik likviditásgonddal küszködtek. Megyénkben azonban minimális felhasználás volt. Később megváltozott az arány, amint a hitellehetőség nőtt.

A VOSZ-nál igényelt Széchenyi-kártyák - Kattintson a képre!
– A hitelösszegek növekedése azt jelzi, hogy a kormányzat és a bankok is látnak fantáziát a Széchenyi-kártyában.

– Nehéz volt az indulás?

– Nem is a kormányzattal, hanem a bankokkal kellett nagy meccset lejátszani. A bankok bizalmatlanok voltak. Az egymilliós hitel arra volt jó, hogy bebizonyította, a magyar vállalkozók többségében meg lehet bízni. Mi ki is mondtuk, hogy az egymilliós kártyának nem a névértéke, nem az egymillió forint az értéke, hanem a presztízse. Szeretnénk oda eljutni, hogy valóban olyan presztízskártya legyen, hogy aki felmutatja, arról higgyék el, megbízható partner. Ne a különböző tagsági igazolványokat kelljen lobogtatva bizonyítani, hogy én ki is vagyok. Elég legyen például egy harmincmilliós Széchenyi-kártya felmutatása – szeretnénk ugyanis eddig feltornázni – a bizalom elnyeréséhez. Akinek ilyenje van, az ugyanis becsületes, jó adófizető, pontosan fizető, a szakmájában elismert, mert különben nem is rendelkezhetne ezzel a kártyával.
– Aki ilyen kártyát szeretne, annak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének vagy a kereskedelmi és iparkamarák irodáiban kell jelentkeznie, ahol előzetes hitelvizsgálatot követően – amennyiben megfelelnek a követelményeknek – továbbítják a konstrukcióban részt vállaló bankokhoz.

– Mit vizsgál a VOSZ?

– Minimális hitelvizsgálat van nyugati mintára, azaz a leendő befektetések és a vállalkozás minősítése a fedezete a kártyának, nem a vállalkozás mögött álló vagyon. Nem kérünk ingatlanfedezetet és a magánvagyonát sem kérjük. Szükség van viszont a tulajdonos kezességvállalására, hiszen ha a tulajdonos nem hiszi, hogy vissza tudja fizetni a hitelt, akkor nem is kaphat. Nem lehet veszteséges a vállalkozása. Mi csak a tisztességesen adózó vállalkozót szeretnénk forráshoz juttatni.

– Érdekli a hitelbírálókat, hogy az ügyfelek mire akarják a hitelt
felhasználni?

– Nem vizsgáljuk, hiszen szabad felhasználású. Azt vásárol vele korlátozás nélkül, amit akar. Pénzfelvételnél az egyszeri felvétel nagysága van csak korlátozva, az is a saját érdekében. Akkor fizeti vissza év közben, amikor akarja, és akkor veszi fel, amikor célszerűnek tartja. A futamidő végén a pénznek és a támogatott kamatnak viszont meg kell lennie.
– A kereskedelemben és a vendéglátásban vállalkozók között a legkedveltebb, de a fuvarozók körében is népszerű. Az uniós csatlakozást követően azonban némi huzavona volt a számukra való kártyakiadások körül.

– Mára tisztázódott a helyzet?

– Valóban az Európai Unióba lépést követően a külföldön fuvarozók kikerültek ebből a körből, mert úgy értelmezték az uniós törvényeket, hogy a versenysemlegesség miatt nem támogathatók. A közösség határain belül fuvarozók viszont visszakerülnek a körbe.

A bankok is érdekeltek

A Széchenyi-kártya-program nehezen indult, de amint a számok is bizonyítják, dinamikusan terjed. A bankok is egyre inkább fantáziát látnak benne. Tehetik, hiszen minden kártya egy újabb ügyfél, és aki egyszer egy-egy bank „hálójába" bekerül az már az adott bank egyéb szolgáltatásait is igénybe veheti. Nem véletlen, hogy a konstrukcióban szerepet vállaló bankok sora is bővül. Az OTP Bank Rt. a kezdetektől vesz részt a programban. A legtöbb Széchenyi-kártyát bocsátotta ki. Piaci részesedése 45% körüli. Az első kártyát még 2002 júniusában fogadta be.

– Az OTP Bank Rt. kihelyezései 30-40%-kal nőhetnek idén. Elsősorban azért, mert az eddigi tulajdonosok kihasználják majd a hitelkeret-emelést – vélekedik Kálmán Ferenc, az OTP Bank Rt. nyugat-dunántúli régiójának illetékes osztályvezetője, aki röviden összefoglalta a Széchenyi-kártyával kapcsolatos tudnivalókat: – A kártya a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció. A kamattámogatás mértéke 2004. december 31-ig évi 3 százalék, 2005. január 1-jétől 2006. decemberéig évi 2 százalék. A Hitelgarancia Rt. a hitelkeret és a kamat összegének 73 százaléka erejéig kezességet vállal. A Széchenyi-kártyához kapcsolódó rulírozó hitelkeret jelenleg a vállalkozás választása és a KA-VOSZ Rt., ill. a hitelező bank ügyfélminősítése alapján 500 ezertől 10 millió forintig terjedhet.

– Mitől olyan sikeres a Széchenyi-kártya?

– Az állami támogatásnak köszönhetően a piacon az egyik legolcsóbb pénzügyi termék. Célja, hogy a mintegy 430–480 ezer aktív kis- és középvállalkozás helytállását segítse, versenyhelyzetét javítsa, átsegítse a vállalkozásokat az átmeneti likviditási problémákon. Sikere abban rejlik, hogy gyorsan, egyszerűen – kevés hivatalos dokumentummal – és ingatlanfedezet nélkül juthatnak hitelhez az egyéni vállalkozók és a vállalkozások. A törlesztési hajlandóság bizonyítására is csak a hitelkeret 20%-át kell törleszteni negyedévente a vállalkozásoknak (legalább 1 napra), ezt követően az is újra szabadon felhasználható. A kamatokat és egyéb költségeket csak negyedévente számoljuk el.

– Volt-e olyan, aki nem tudta visszafizetni?

– A „bebukási" arány – tehát azok, akik határidőre nem tudnak teljesíteni – kedvező, szinte elenyésző: országosan 1% alatti.

A Magyar Külkereskedelmi Bank is az indulás óta kapott értékesítési jogot. Szabó Margitot, az MKB győri fiókigazgatóját az elmúlt évek tapasztalatairól kérdeztük.
– Az érdeklődés növekszik, hiszen egyfelől nő az igényelhető hitel összege, másfelől a konstrukció lényegéből következően – mikro-, kis- és középvállalkozók erősödésének állami támogatása – a banki kockázat átlagos vagy inkább az alatti. A vállalkozók fizetési fegyelme megfelelő, egyre inkább nő a felelősségérzetük, komolyan veszik a kötelezettségeket. Növekszik a bankszámlán keresztül bonyolított pénzforgalom szerepe, a vállalkozás fejlesztése. Az igénybevétel elsődleges céljává ma már a működés stabilitásának fenntartása vált.

– Hogyan alakult a kártyaértékesítés darabszámra és értékre?

– A kártyaigénylők növekedése folyamatos, melynek lendületet adott az értékhatár két alkalommal történt emelése (3 millióról 5, majd 10 millió forintra). Akik első alkalommal igényeltek, mindannyian visszajöttek megújítani a szerződést. Többen kezdeményezték a keretemelést. A győri fiók ügyfeleinek száma év elejéhez képest mintegy 30%-kal bővült

A Magyarországi Volksbank Rt. 28 fiókjával a legújabb banki résztvevője a Széchenyi-kártya-hitelkonstrukciónak. Szakács Erik győri fiókvezetővel arról beszéltünk, miért kapcsolódott a Volksbank a programhoz.
– A magyarországi Volksbank Rt. célcsoportjának a kis- és középvállalkozásokat és a hozzájuk tartozó háztartásokat tekinti. Ezzel a rugalmas, kedvezményes kamatozású, szabad felhasználású konstrukcióval a célcsoportnak nyújtott finanszírozási lehetőségek terén bankunk újabb termékkel tudja bővíti kínálatát. Bankunk július elsejével csatlakozott a Széchenyi-kártya-konstrukcióban részt vállaló hitelintézetekhez, így a bank fiókjaiban és a velünk együttműködő takarékszövetkezetek kirendeltségein is igényelhetik ügyfeleink már e hitelt. Mióta csatlakoztunk a programhoz, folyamatosan érkeznek az igények és jelentős az érdeklődés is, főként a társas vállalkozások körében. A bankunk által befogadott igénylések darabszáma meghaladja a háromszázat. Az igényelt átlagos hitelkeret az előzetes becsléseink szerint 4 millió forint körül alakul

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Charlie jön, de nem balettozik

Charlie-ról, a sokszoros aranylemezes zenészről szinte mindenki tudja, hogy jéggel issza a dupla… Tovább olvasom