Kisalföld logö

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -3°C | 3°C Még több cikk.

Lázár: mégse

A Fidesz frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában azt javasolta, mégse kössék össze az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörét a népszavazási tilalmakkal.
1. rész
A különadóról és az Alkotmánybíróságról, illetve a Máért-ről is beszéltek a hétfőn, napirend előtt felszólalt kormánypárti képviselők a parlamentben.

Lázár: ne kössék össze az Alkotmánybíróság hatáskörét a népszavazási tilalmakkal
A Fidesz frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában azt javasolta, mégse kössék össze az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörét a népszavazási tilalmakkal.
Lázár János közölte: azt javasolja a parlament alkotmányügyi bizottságának, nyújtson be olyan módosító indítványt, amely szerint költségvetési, költségvetés-végrehajtási, adó-, járulék és illetékügyekben bizonyos esetekben legyen az Alkotmánybíróságnak felülvizsgálati jogköre. Ilyenek például azok az alapjogok, mint az élethez, emberi méltósághoz, személyes adatok védelméhez való jog.
Lázár János szólt a különadóról is, és - ahogyan azt már az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács hétfő reggeli ülésén bejelentette - közölte: azt javasolja, emeljék fel a 98 százalékos különadó összeghatárát 3,5 millió forintra, amelybe a szabadságmegváltás nem tartozna bele. Az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében azonban megmaradna a különadó 2 millió forintos összeghatára a szabadságmegváltással együtt. A különadót öt évre visszamenőleg kellene megfizetni.
Mint mondta, az elmúlt időszakban mérlegelve az éles parlamenti és társadalmi vitát, valamint megfontolva az érdekképviseletek és a parlamenti képviselőtársainak észrevételeit, úgy döntött, arra kéri a költségvetési, valamint az alkotmányügyi bizottságot, hogy bizottsági módosító indítvánnyal segítsék korrigálni előterjesztését.
A kormány nevében reagáló Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter úgy értékelte: az MSZP egész demokráciaféltése mögött egy dolog állt, hogy az "erkölcstelenül kifizetett" pénzeket valahogy meg kellett menteni.

Semjén: nemzeti egység a Máért-en
Teljes nemzeti egység valósult meg a pénteki Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a határon túliak, a magyarországi pártok, az emigráció és a kormány részéről egyaránt - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. A politikus ismertette az értekezleten elfogadott zárónyilatkozatot, kitérve többek között arra, hogy a résztvevők elítélték a szlovák nyelvtörvényt. A Máért résztvevői üdvözölték a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket, és állást foglaltak a különböző autonómiaformák mellett.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője üdvözölte a Máért hatéves szünet utáni újraindulását, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovákiai magyarok szavaztak egy pártra, a Híd-Mostra, amely nem volt jelen a Máért-on. Kívánatos lenne, ha az emberek akaratát ebben a tekintetben is figyelembe vennék - fogalmazott. Reményének adott hangot, hogy elkövetkezhet olyan folyamat, amikor nem az aktuálpolitikai felhangok lesznek a meghatározóak a magyar-magyar párbeszédben.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozta, ami - mint mondta - azt jelenti, a határon túli magyarok részei az egységes magyar nemzetnek, s ennek megvalósulása érdekében újították meg a Máért-et. Kiemelte a felelősség kérdését is, amely szerinte azt jelenti, hogy az új kormány felelősen kezeli a kérdést, s a legtöbb döntésében a határon túli magyar szervezetekkel való egységet jeleníti meg. A Híd-Most kapcsán megismételte, vegyes párt, a Máért pedig magyar pártok közösségét jeleníti meg.
Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője nem hiányolta a Híd-Most meghívását, egyet értett azzal, hogy a Máért-en magyar pártok vegyenek részt. Hiányolta ugyanakkor a Székely Nemzeti Tanács, és Magyarok Világszövetsége, valamint a délvidéki Magyar Remény Mozgalom meghívását. Hozzátette: fontos rendezendő kérdések vannak még, ezek között említette a határon túli magyarok szavazati jogát.
Szabó Vilmos szocialista képviselő azt mondta, egyetértenek azokkal a sorskérdésekkel, amelyek a magyar nemzetet egészében foglalkoztatják. Fontos, hogy legyen olyan fóruma a magyar-magyar együttműködésnek, amelyben egyetértésre való törekvés a jellemző - hangsúlyozta.
Kitért arra a különvéleményre is, amit a nyilatkozathoz csatoltak, mert mint kifejtette: nincs egyetértés az elmúlt nyolc év nemzetpolitikájának megítélésében. Szerinte az elmúlt nyolc évben is működött magyar-magyar együttműködés rendszere, infrastruktúrája. Mint közölte: a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán a stratégiai kérdéseket is meg tudták vitatni.


2. rész
A 2011-es költségvetés, a kormány "államosítási" szándéka, Magyarország külpolitikai kapcsolatai, valamint a különadó kerültek szóba a képviselők további napirend előtti felszólalásai során hétfőn, a parlamentben.

Ötszázalékos járulékcsökkentés, az egészségügy és az oktatás támogatása az LMP javaslata
Scheiring Gábor arról beszélt, hogy a 2011-es költségvetés egyebek közt az oktatás és az egészségügy leépítésének költségvetése.
Véleménye szerint továbbra sem látszik az, hogy az új kormány szakított volna az előző kormány demokratikus intézményeket rongáló "hisztérikus" eljárásával.
Megemlítette, hogy továbbra is napirenden van az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása. Ezt azért teszi a kormány, hogy a "felelőtlen és igazságtalan adóreform árát" a köztársasággal fizettesse meg - tette hozzá.
Közölte: a kormány mindenfajta előzetes bejelentés nélkül hirtelen megsarcolja a munkavállalókat, majd ennek a sarcnak az egyharmadát a debreceni stadionépítésre szánják.
LMP javaslata ezekkel ellentététben az ötszázalékos járulékcsökkentés, egészségügy, valamint az oktatás támogatása, fejlesztése.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt válaszolta: a 2011-es költségvetés a talpra állást segíti elő.
Kifejtette: a költségvetés kifejezetten munkaközpontú, gyermekvállalást segítő. Hozzátette: a közszférán belül többet kap az egészségügy, valamint az oktatás is.
Mint hangsúlyozta, a magyar nyugdíjkassza 900 milliárd forintos lyukat mutat, ezért fogott hozzá a kormány a nyugdíjrendszer reformjához. A 2011-es költségvetés szakít az elmúlt öt év megszorításaival és ez a megújulás jele - jelentette ki.

MSZP: a kormány forradalmi államosítási lendülete egyre erősödik
Szabó Imre közölte: a kormány forradalmi államosítási lendülete egyre erősödik.
Kifejtette, hogy már a szelektív hulladékgyűjtés is állami monopólium lesz.
"A magánynyugdíjpénztárak sunyi államosítása láttán az érintettek nem győznek levegő után kapkodni" - mondta.
Beszélt arról is, hogy a kormány elveszi a civil szervezetek jogorvoslatieljárás-indítási jogát.
Navracsics Tibor azt válaszolta: van egy bája annak, hogy az MSZP egy képviselője az államosítástól retteg.
Közölte, a választás szabadságát adja vissza a kormány az embereknek azzal, hogy lehetővé teszi, aki nem akar a kötelező magánnyugdíjpénztárakban veszteségeket elszenvedni, az visszamehet az állami nyugdíjpénztár védősáncai mögé.
Kifejtette: ami most történik, az a civil társadalmakat tevékenységükben támogató pénzelosztási rendszer kialakítása.

A Jobbik a magyar külpolitikáról
Vona Gábor szerint a Jobbik javaslatait, mint például a kettős állampolgárságról szóló kezdeményezést a kormány beemelte saját programjába.
Az ellenzéki képviselő azt tudakolta, hogy a miniszterelnök kínai látogatása milyen eredménnyel zárult. Véleménye szerint Magyarországnak rendezni kellene Oroszországgal a kapcsolatokat. Megemlítette azon álláspontját, miszerint Törökország nagyhatalommá válik, fontos így szövetségese lehet Magyarországnak a következő években.
Véleménye szerint az arab világgal kapcsolatos külpolitikát ideje végre az amerikai-izraeli érdekeltségből kivenni.
Azt kérte, hogy sürgősen hívják haza Afganisztánból és Irakból a magyar katonákat.
Németh Zsolt azt válaszolta: a Jobbik nem alakult meg még akkor, mikor már magyar-magyar csúcstalálkozó volt 1996-ban.
Közölte, látványosan haladnak Magyarországnak az arab világgal épített kapcsolatai. Kiemelte azt is: Magyarország NATO-kötelezettségének szerves része az afganisztáni szerepvállalás.

KDNP: jól működik a frakciószövetség
Harrach Péter KDNP-s frakcióvezető arról beszélt: nem maradhat ki egy politikai döntésből egyebek közt a nemzeti érdek.
Beszélt a szolidaritás elvéről, példaként említve meg a kormány azon döntését, hogy a nők 40 év munka után nyugdíjba vonulhatnak.
Hangsúlyozta: a KDNP mindig azt mondta, szét kell választani a "pofátlan végkielégítéseknek nevezett" és az igazságosság szempontjának megfelelő, egy életet végigdolgozó polgárok végkielégítését.
Közölte: jól működik a frakciószövetség, "a KDNP elvi szempontja találkozott a Fidesz nemzeti együttműködés szempontjával, és a kettő jó eredményt hozott".
Az Országgyűlés többsége elfogadta azt az indítványt, hogy az Ház mégse hétfőn folytassa le Lázár János Fidesz-frakcióvezető - különadóval, alkotmánnyal és az Alkotmánybírósággal kapcsolatos - indítványainak megtárgyalását.


3. rész
A kötvénykibocsátások miatt nehéz helyzetbe kerülő önkormányzatokról, a külföldi idegenvezetőkről és a magyar beszállítók válságadó általi veszélyeztetettségéről volt szó egyebek között az interpellációk órájában hétfőn a parlamentben.

MSZP: mit tesz a kormány a kötvénykibocsátások miatt nehéz helyzetbe kerülő önkormányzatok megsegítésére?
Pál Tibor az önkormányzatok kötvénykibocsátásának veszélyeire hívta fel a figyelmet, s idézte az önkormányzatok pénzügyi helyzetéről szóló, 2010 tavaszán készül tanulmányt. Mint kiemelte: a képviselőtestületek 2006 és 2009 között 500 milliárd forint értékben bocsátottak ki kötvényeket, nem végeztek likviditási elemzést, jelentős a devizakockázat, s a kötvények nem kerülnek ki a másodlagos piacra, azaz a szervező banktól felvett hitelként funkcionálnak. Kitért arra, hogy a kibocsátott kötvényállomány 250-300 településre koncentrálódik, s kérdéses, hogy a törlesztés megindulásakor a forrást hogyan fogják pótolni. Mit szándékozik tenni a kormány a nehéz helyzetbe kerülő önkormányzatok fizetésképtelenségének megakadályozása érdekében? - tette fel a kérdést.
Tállai András pénzügyi államtitkár kiemelte: semmiféle közös felelősséget nem vállalnak a jelenlegi kormánypártok az előző kormányzati erőkkel. Minden költségvetésben forrásokat vontak el az önkormányzatoktól, ezért kerülhettek azok ilyen nehéz helyzetbe. 2005-ben alig több mint 300 milliárd volt a hitelállomány, amely idén meghaladja az 1000 milliárdot. Ebből a kötvénykibocsátás több mint ötszázmilliárd forint. Nem igaz, hogy minden önkormányzat felelőtlenül, s a működésére bocsátotta ki ezeket a papírokat - szögezte le. Cáfolta azt is, hogy a likviditási elemzéseket ne végezték volna el, kilenc önkormányzat ellen van adósságrendezési eljárás, de egyetlen esetben sem a kötvénykibocsátás miatt folyik. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 238 igen és 90 nem szavazat mellett elfogadta azt.

Fidesz: a műemléki védettségű Orczy-kertből területet tulajdonított el a BKV
Kocsis Máté azt kérdezte, mit kíván tenni a szaktárca a műemléki védettségű, állami tulajdonú Orczy-kert területéből eltulajdonított BKV-érdekeltségek visszaszerzése és az elszámoltatás érdekében. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: a 26 hektáros kert fokozottan védett, amely kizárólagos állami tulajdonban tartandó, ugyanakkor a BKV itt helyezte el az azóta már nem használt buszgarázsát 56 ezer négyzetméteren. Mint mondta, törvénysértés történt, amikor a főváros és a BKV kérelmére a földhivatal a kert területének mintegy 21 százalékára bejegyezte a BKV tulajdonjogát. Ezzel a vagyon milliárdos értékű megcsapolása történt - fogalmazott.
Fónagy János államtitkár válaszában rámutatott: az ingatlan használati és tulajdonviszonyai összetettek, ezért a nemzeti vagyonkezelő komplexen vizsgálja a törvényes rend visszaállítása és az állam védelme érdekében megteendő intézkedéseket. Ha olyan tény, adat jut birtokukba, amely felveti a személyi felelősség kérdését, kezdeményezni fogják a személyi felelősségre vonást. Kocsis Máté és Németh Zoltán a választ elfogadták.
Jobbik: a nem jogszerű idegenvezetés jelentős bevételkieséseket okoz
Zakó László arról beszélt, hogy turizmus lényeges szegmensét, az idegenvezetői szakmát valamennyi előző kormány elhanyagolta. Mint mondta, ezeket az állásokat sokszor külföldiek töltik be, s a turistacsoportok saját kísérőket alkalmaznak, ami jelentős bevételkiesést okoz. Nemzetközi szankciókat és büntetéseket idézve azt mondta, hogy nálunk a büntetési tételek nem jelentenek visszatartó erőt. Milyen konkrét lépéseket terveznek, meddig tűrik a nem magyar idegenvezetők hamis történelemóráját a Hősök terén? - kérdezte.
Czomba Sándor államtitkár válaszában kiemelte: ha a hatósági ellenőrzésen megállapítják, hogy szabálytalanság történik, bírságot szabnak ki, s akár az adott szolgáltatás is megtiltható. Jogosulatlan idegenvezetés esetén szabálysértési eljárás keretében hatvanezer forintos bírság róható ki. A hatóság idei programjában e probléma visszaszorítása érdekében is fel kívántak lépni - jelezte, hozzátéve: az ellenőrzött idegenvezetők a kezdeményezést örömmel fogadták. A jogosulatlan idegenvezetői tevékenység visszaszorítása és a magasabb bírságok érdekében folyamatos az egyeztetés a tárca és az idegenvezetők szervezete között és hatóságok között. A jogszabályi módosításokat az első félévi jogalkotása keretében készíti elő a tárca. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 216 igen, 79 nem és 7 tartózkodással jóváhagyta.

LMP: ki védi meg a magyar beszállítókat?
Vágó Gábor azt kérdezte, ki védi meg a magyar beszállítókat attól, hogy a válságadót rájuk terheljék a kereskedelmi láncok. A válságadó nem piacszabályozási eszköz, nem akadályozza meg a polcpén-zszedést, nem fékezi a hazai beszállítók kiszolgáltatottságát. A kormány milyen eszközökkel kívánja enyhíteni kiszolgáltatottságukat, támogatják-e az LMP vonatkozó indítványát? - kérdezte, s a Gazdasági Versenyhivatal erősítését kérte.
Czomba Sándor államtitkár válaszában kiemelte: a válságadó nem piacszabályozási eszköz, ilyen hatást egyetlen ágazati adó sem képes kiváltani, de nem is ez volt a cél. Ami megoldást jelenthet a vonatkozó szabályok betartása, betartatása - mondta, s idézte az ideillő passzust. Kiemelte: az LMP-s indítvány, "a narancsadó" sem alkalmas, hogy az inkorrekt üzleti gyakorlatnak gátat vessen, az egységes belső piacon ugyanakkor különbséget tenne abban, hogy honnan szerezték be az árukat, így azok szabad áramlását akadályozná. A jövőben nagyobb figyelmet fordítanának az új kereskedelmi egységek létesítésére többek között- jelezte, hozzátéve: kiemelt figyelemmel lesznek a magyar termékek népszerűsítésére. A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont 220 igen és 93 nem mellett igen.


4. rész
A meghatározott sportágak adókedvezményéről, az egészségügyi csodaszerek világhálón árusításáról és a kisfalvak nehéz helyzetéről volt szó az interpellációk között hétfőn a parlamentben.

MSZP: mikor léphet életbe a sport területén a társasági adókedvezmény?
Varga László hangsúlyozva, hogy az MSZP változatlanul elkötelezett a magyar sport támogatása mellett, arra volt kíváncsi, hogy mit tett a kormány, a társasági adókedvezmény meghatározott sportágakra vonatkozó módosítása életbe léphessen, brüsszeli jóváhagyása megtörténhessen.
Jelezte: jogszabály-módosítása az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött, ugyanakkor olyan hírek jelentek meg, hogy a jogszabály a kihirdetése után hónapokig nem jutott el Brüsszelbe. Emlékeztetett arra az ígéretre, hogy az érintettek a társasági adókedvezménnyel már idén élhetnek. Mit tettek, hogy jóváhagyják a szabályt? Mikor juttatták el Brüsszelbe, s mikor léphet életbe a vonatkozó passzus? - sorolta kérdéseit.
Czene Attila sportért felelős államtitkár válaszában rámutatott: az első kormányzati döntések között elfogadott módosítás valóban nem lépett hatályba, s a bizottság jóváhagyására vár. Ennek nem a kormányzati tehetetlenség az oka, semmiféle hatásköri vita nem áll háttérben, s nincs köze a tárca szervezeti működéséhez sem. A szükséges adatokat, elemzéseket továbbították, a szakpolitikusokat a szakmai anyagokkal és konzultációkkal folyamatosan segítik - emelte ki.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 222 igen és 98 nem vokssal igen.

Jobbik: következmények nélkül lehet egészségügyi csodaszereket a világhálón árusítani
Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy következmények nélkül lehet ma is a világhálón egészségügyi csodaszernek nevezett készítményeket árusítani, amelyek ugyanakkor sokszor súlyos egészségkárosító hatással bírnak. Több internetes oldalon gyermekek, csecsemők gyógykezelésére is ajánlják - tette hozzá. Szerinte be lehetne avatkozni a rendszerbe, az "önálló egészségpusztító" iparágba, s példaként azt vetette fel, hogy sok helyen a terjesztés logisztikájánál lépnek közbe. A GVH tavaly mintegy 900 milliós bírságot szabott ki, de ez nem elég, eszközrendszerét szélesíteni, a bírságokat többszörösére kell növelni - mondta.
Hozzátette: elfogadhatatlan, hogy egy ilyen szert könnyebb beszerezni, mint a magyar gazda terméke eljuthat a vásárlókig. Ez ellen, mint nemzetállamnak kötelessége Magyarországnak védekezni - jelentette ki az ellenzéki politikus.
Szócska Miklós államtitkár rámutatott: a tárca fő törekvése a lakosság egészségének fokozott védelme, ezt minden eszközzel igyekeznek segíteni. A tárca, valamint a szakmai és az érintett hatósági intézmények javaslata alapján kerül sor a jogszabályi háttér szigorítására, az étrend-kiegészítőkre vonatkozó rendelettervezet közigazgatási egyeztetés alatt áll. Készül egy negatív lista is, ezen olyan növényi részek szerepelnek majd, amelyeket az étrend-kiegészítők nem tartalmazhatnak. Biztonságos alkalmazhatóságot bizonyító vizsgálati jegyzőkönyvet is kell majd emellett a jövőben benyújtani, s lehetőség lesz az érintett termékek forgalomba hozatal előtti közegészségügyi értékelésére is - jelezte.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 223 igen és 47 nem és 48 tartózkodással szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: második falurombolási hullámot alapozott meg az előző kormány
Endrésik Zsolt arról beszélt, hogy az előző kormány megalapozta a második falurombolási hullámot. Az érintett települések problémái között említette a radikálisan leépített tömegközlekedést, a vasúti szárnyvonalak bezárását, a tönkretett mezőgazdasági kistermelőket, a romló közbiztonságot, népességszám-csökkenést. Bezárnak az iskolák, a boltok,a posták, s a vég jeleként a kocsmák is. Mindezt a racionalizálás köpenyébe öltöztetve nyelette az előző kormány - fogalmazott, hozzátéve: a kilátástalanságban léteznek e kisfalvak lakói, miközben a fiatalok nagyvárosokba, vagy külföldre menekülnek a jobb élet reményében. A nemzeti együttműködés rendszere jegyében hogyan javítanak a helyzeten? - kérdezte.
V. Németh Zsolt államtitkár válaszában egyetértett azzal, hogy az elmúlt nyolc év már teljesen ellehetetlenítette a vidéki életet. Hangsúlyozta: mindent meg fognak tenni a vidék felemeléséért. Rámutatott: egy 21. századi vidékfejlesztési modell kialakítása a cél, amely széles rétegeknek nyújt esélyt a felemelkedésre.
Az eddigi intézkedéseket sorolva kitért az alkalmi foglalkoztatás anyagi és adminisztratív terheinek enyhítésére, s arra, hogy a magyar termőföld védelmére létrehozták a nemzeti földalapot, valamint, hogy adómentesen apáról fiúra szállhat a gazdaság.
Elfogadták a három csapás törvényt, több ezer új rendőr kezdhet szolgálatot, sorra nyitottak meg postákat, s indították el a vasúti vonalakat, valamint átalakítják az agrártámogatások egész rendszerét.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 212 igen és 61 nem és 39 tartózkodó szavazattal igen.


5. rész
Az Uniós pályázatokról, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark állami támogatásáról, az ENSZ nagoja-i biodiverzitási csúcstalálkozójáról, a fogvatartotti foglalkoztatásról, az energiaár moratóriumról, a könyvvizsgálói piacról, a nemzeti eszközkezelőről, valamint a kijelölt légifolyosókról kérdeztek a képviselők hétfőn a parlamentben.

Az MSZP az uniós forrásokról kérdezett
Varju László az európai források kapcsán azt mondta: a kormány nem hirdetett eredményt uniós pályázatokban, és új pályázatokat nem írt ki. Hat hónapja leállt a fejlesztési rendszer - jelentette ki.
Miközben az elmúlt időben az Európai Bizottság elismerte Magyarország teljesítményét a forrásfelhasználást illetően, most ennek az ellentétével szembesülünk.
Fónagy János államtitkár: az előző kormány az uniós források felhasználása terén is kaotikus viszonyokat hagyott maga után.
Kijelentette: az ésszerű fejlesztéspolitika garanciája az Új Széchenyi-terv - mondta.

A Jobbik az ópusztaszeri nemzeti park állami támogatásáról kérdezett
Zagyva György Gyula arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyetlen fillér állami támogatás nélkül létezik.
Szőcs Géza államtitkár azt válaszolta: nem képezheti vita tárgyát, hogy az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a magyar örökség fontos része. Hozzátette: az emlékhely megnyitása óta szinte teljesen önkormányzati tulajdonban működik, jelentősége azonban szerinte messze túlmutat a helyi kereteken.
A kormány támogathatónak tartja a történelmi emlékparkkal kapcsolatos felvetést - jelentette ki, majd hozzátette: a következő évi költségvetésben már önállóan szerepelhet az emlékhely támogatása.

Az LMP az ENSZ Nagojában folyó biodiverzitási csúcstalálkozójáról beszélt
Jávor Benedek kiemelte: az ENSZ Nagojában folyó biodiverzitási csúcstalálkozóján nagy jelentőségű nemzetközi megállapodást kötöttek meg.
Hozzátette: a megállapodás a biodiverzitás csökkenésének megállítását célozza.
Feltette a kérdést: milyen programja van a kormánynak a zöldmezős beruházások visszaszorítására?
Ángyán József államtitkár azt válaszolta: a 193 ország részvételével megrendezett csúcstalálkozón elfogadták a nagoja-i jegyzőkönyvet, mely a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről szól.

Fidesz: romlottak a büntetésvégrehajtásban dolgozók munkakörülményei
Kocsis Máté azt mondta: az előző kormány több börtönt bezárt, így romlottak a büntetésvégrehajtásban dolgozók munkakörülményei.
Azt kérdezte: vizsgálja-e a minisztérium, hogy hogyan lehet bővíteni a fogvatartotti foglalkoztatást?
Mint mondta, a foglalkoztatás növelésével a fogvatartottak egyre nagyobb mértékben tudnának hozzájárulni tartási költségeikhez.
Kontrát Károly azt válaszolta: a minisztérium vizsgálja a kormánypárti képviselő által felvetett kérdést.
Mint megjegyezte, ma a fogvatartottak a saját tartási költségüket sem tudják előállítani, holott erre lenne lehetőség.

MSZP: vége a Fidesz nyáron meghirdetett energiaár moratóriumának
Józsa István arról beszélt, hogy hírek szerint vége a Fidesz nyáron meghirdetett energiaár moratóriumának.
Véleménye szerint nem alaptalan az az aggodalom, hogyha nem működik az energiaárakban az ármoratórium, akkor az egyes ágazatokat terhelő különadó árnövekedés formájában átkúszik az energiaárakba.
Feltette a kérdést: mit kíván ez ellen tenni a kormány?
Czomba Sándor államtitkár azt válaszolta: az ágazati különadó áthárítását a piaci verseny és az állam árhatósági jogköre képes megakadályozni.
Mint mondta, nem tételezhető fel, hogy a különadó összege automatikusan beépülne a végfogyasztói árba.

A Jobbik magyar könyvvizsgálói cégek kapcsán szólalt fel
Nyikos László felszólalásában a magyar könyvvizsgálói piacról beszélt. Mint mondta, a piac egyötödét teszik ki magyar könyvvizsgálók, a piac többi része az úgynevezett "big four" nemzetközi könyvvizsgáló cégek teszik ki.
Példaként említette meg, hogy a nyugdíjbiztosítási alapnak is a "big four" végzi a könyvvizsgálói tevékenységet, nem pedig magyar cég.
Czomba Sándor államtitkár azt válaszolta: a multinacionális cégek, akik könyvvizsgálói tevékenységet folytatnak, a jogszabályoknak megfelelően végzik ezen tevékenységüket.

LMP: hol késik az eszközkezelő?
Scheiring Gábor a nemzeti eszközkezelővel kapcsolatban kérdezett. Mint mondta, az igazi megoldás a banki hitelek átláthatóvá tétele és a kamatok szigorúan egy referencia kamathoz való kötése lenne.
Feltette a kérdést: hogyan tudja a kormány trükközés nélkül garantálni azt, hogy a költségvetési egyenleg ne romoljon a nemzeti eszközkezelő felállításával? - kérdezte.
Czomba Sándor államtitkár azt válaszolta: a Nemzetgazdasági Minisztérium elkészítette a nemzeti eszközkezelő koncepcióját, és ezt a kormány megtárgyalta. Mint mondta, a bankok tudják leghatékonyabban kezelni még a viszonylag rossz minőségű hiteleket is.

A Jobbik a kijelölt légifolyosókról kérdezett
Kepli Lajos azt mondta: a Honvédelmi Minisztérium engedélyezni kívánja a honvédség Gripen vadászrepülőgépeinek és a szállító-repülőgépeinek számára, hogy a légteret alacsony magasságban kiképzési célra használják. Kiemelte, hogy a kijelölt légifolyosók közül több is keresztezi a Balaton üdülőkörzeti területét.
Hende Csaba honvédelmi miniszter azt válaszolta: az országnak gondoskodnia kell légtere szuverenitásáról. Közölte: évente egy-egy alkalommal történhet az adott területek felett kiképzési célú repülés.


6. rész
Gyurcsány Ferenc és Simon Gábor is azonnali kérdést kívánt feltenni a miniszterelnöknek hétfőn a parlamentben, azonban ragaszkodtak a kormányfő személyes válaszához, így ezek a kérdések nem hangzottak el. A kérdések órájában a légszennyezettségről, a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjba vonulásáról és a magyarellenes bűncselekmények szankcionálásáról érdeklődtek az ellenzéki képviselők.

A miniszterelnököt kérdezte volna Gyurcsány Ferenc
Az azonnali kérdések között a miniszterelnököt kérdezte volna Gyurcsány Ferenc, azonban mivel a kormányfő hivatalosan távol volt, így maga helyett mást jelölt ki a válaszadásra. Ezt azonban a volt miniszterelnök-pártelnök nem fogadta el. Azt mondta, megvárja, míg a kormányfő maga tud válaszolni. Gyurcsány Ferenc azonnali kérdésének címe "Miért fél Miniszterelnök Úr?" lett volna.
Ugyancsak a miniszterelnökhöz intézett kérdést a szocialista Simon Gábor is "A Kormány mindent visz!?" címmel, de ő is ragaszkodott a kormányfő személyes válaszához, így nem mondta el azonnali kérdését.

Az LMP a légszennyezettség csökkentéséről
Szilágyi László (LMP) azt kérdezte: tesz-e valamit annak érdekében a kormány, hogy a légszennyezettség csökkenjen az országban? Közölte: már februárban átlépte az ország a 35 szmogos napot. Mint mondta, a budapestiek háromnegyede szennyezett környezetben él.
Ángyán József azt válaszolta: a légszennyezettség csökkentése mindannyiunk közös ügye. A kormány a jövő év első felében dolgozza ki a kisméretű szálló por csökkentését célzó programot - tette hozzá.

Az MSZP a nyugdíjról
Nemény András (MSZP) feltette a kérdést, hogy mikor és milyen feltételekkel tervezi a kormány a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők életkortól függetlenített, öregségi nyugdíjjogosultságának szabályozását. Arra is kíváncsi volt, hogy az elképzelés hány embert érint, miként befolyásolja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, és hogy különbséget tesznek-e aszerint, a nők hány gyereket neveltek fel.
Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára azt felelte, hogy a költségvetésben benne van a lehetősége annak, hogy jövőre lehetővé tegyék a negyven évet ledolgozó nők nyugdíjazását. Hozzátette, a részleteket a nemzetgazdasági tárca dolgozza ki és a nők jövőre számíthatnak erre.

A Jobbik a magyarellenes bűncselekmények elleni fellépésről érdeklődött
A jobbikos Balla Gergő egy múlt heti bírósági ítéletre hívta fel a Ház figyelmét. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: 2009. március 15-én "Miskolc cigányok lakta területén az ott élők úgy döntöttek, vélt félelmeik miatt saját kézbe veszik az állam erőszakmonopóliumát".
A romák felfegyverkezve várták az arra járókat, majd éjjel dorongokkal, bozótvágó késekkel "szabályszerűen megrohamoztak" egy személyautót, egymást pedig "Büdös magyarok, üssétek őket!" kiáltásokkal biztatták - ismertette. Elmondása szerint csak a sofőr lélekjelenlétén múlt, hogy társával együtt el tudtak menekülni a cigányok elől.
A politikus rámutatott, hogy a bíróság elsőfokú ítélete szerint a támadás "a magyar nemzet ellen irányult". Megjegyezte: erre utalt egy "Halált a magyarokra!" feliratú karó is, amit a támadóktól foglaltak le.
Balla Gergő az eset részletes ismertetése után azt kérdezte: "kíván-e a kormány a magyargyűlölet ellen is olyan vehemenciával fellépni, mint más gyűlölet-bűncselekmények ellen?"
Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában úgy fogalmazott: Magyarországon semmilyen gyűlöletnek nincs helye, így magyargyűlöletnek sem.
Az államtitkár ugyanakkor furcsának nevezte a jobbikos politikus érdeklődését, rámutatva, hogy éppen az említett eset volt az első, amely után az igazságszolgáltatás kimondta: a bűncselekmény a magyar nemzet, a magyar lakosság körébe tartozók ellen irányult.
"Nem elhanyagolható tény az sem, hogy most először ítéltek letöltendő börtönre romákat közösség elleni erőszak miatt. Rendkívül súlyos ítéletet hozott a bíróság: tizenegy roma férfi közül nyolcat öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtottak " - emlékeztetett Kontrát Károly.

Olvasóink írták

  • 5. Primax 2010. november 09. 15:38
    „" Lázár: mégse "
    Fonnyad a narancs.
    Elég hamar...:)”
  • 4. annobon 2010. november 09. 10:33
    „Egyszer így, egyszer úgy... Akár a széljárás!”
  • 3. Batistuta 2010. november 09. 09:21
    „#2 BsBe
    A korrektség miatt: a hivatkozott közbeszerzést a kormány visszavonta. Persze nem a valós okok miatt, azaz a tender magán viselte a korrupció minden elemét (kizárólag a ´baráti´ cég felelt meg a feltételeknek, a valós költségek többszörösének megfelelő ár, etc.), hanem kamu indoklással (a vörösiszap katasztrófa miatt átcsoportosított pénzek miatt nincs elegendő forrás). Sebaj a fiúk majd rájönnek, hogy még kétharmaddal sem lehet ilyen pofátlanul díjazni a haverokat, ezért legközelebb finomabb módszert fognak alkalmazni:-)”
  • 2. BsBe 2010. november 09. 08:23
    „1. A fideszes Farkas Imre vidékfejlesztési közigazgatási államtitkár korábbi cége nyerte el az általa kiírt 4,8 milliárd forintos tendert az ország lefotózására. A pályázatot úgy írták ki, hogy a magyar cégek közül csak a Geodéziának legyen esélye, ráadásul létezik egy nagyobb felbontású és nagyságrendekkel olcsóbb eljárás is.

    2.Ha nem olyan ütemben és mértékben jönnek a pót-és válságadókból származó bevételek, mint a kormány tervezte, akkor nem kizárt, hogy Orbán Viktor - alapos jogi előkészítés után - ismét előveszi az ingatlanokat, mint bevételtermelő forrást, hiába ellenezte a Fidesz a vagyonadót. Az ingatlanok megadóztatása egyébként megfelel a Fidesznek az adózás szerkezetét érintő, középtávú terveinek. Ezek szerint a munkajövedelmekre rakódó terheket csökkentik és növelik a vagyoni (például ingatlan) és a forgalmi típusú adókat.

    lehet örülni..... és fizetni”
  • 1. hidas 2010. november 08. 20:13
    „A nyugdíjjárulékot emelik mert nincs pénz, a debreceni stadionra van 10 Mrd az adózók pénzéből!!! Gratulálok! Ez a szemétség teteje!!!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Telefonnal kergette el a betörőt egy idős nő

Vezetékes telefonnal futamított meg egy betörőt egy 81 éves asszony Székesfehérváron hétfőn hajnalban. Tovább olvasom