Kisalföld logö

2017. 05. 23. kedd - Dezső 14°C | 24°C Még több cikk.

Lakáshitelesek válságban - vitanap a parlamentben

A Fidesz vezérszónoka többek között az MSZP-t tette felelőssé a lakáshitelesek problémáiért, a szocialisták viszont a kormányt bírálták azért, hogy nem hoz megfelelő intézkedéseket.
1. rész
A kormány gazdaságpolitikájáról, az egészségügyi alapellátás helyzetéről, a 150 éve született Tisza Istvánról és budapesti terek átnevezésének lehetséges gazdasági következményeiről beszéltek a szerda reggel, napirend előtt felszólaló képviselők a parlamentben.

Jobbik: az Orbán-kormány is megszorításokat alkalmaz
Volner János (Jobbik) Konvergencia-program - megszorítások rendületlenül? címmel elmondott felszólalásában úgy ítélte meg, nincs vége a megszorítások politikájának az Orbán-kormány ideje alatt sem. Többek között a zárolásokra hivatkozva azt mondta, hogy a kabinet a szakmai tévedéseit a magyar emberekkel fizetteti meg. Szerinte a konvergencia-program több eleme is megszorításokról, munkavállalókat sújtó intézkedésekről szól. Azt különösen élesen kritizálta, hogy - mint mondta - kimaradt belőle a cigányság felzárkóztatása. A kormány nem hajlandó közölni a cigánysággal, hogy véget ér a "parazita életmód" és a "megélhetési gyermekszülés" - fogalmazott.
Kármán András államtitkár cáfolta, hogy a program átmeneti megszorítások halmaza lenne és azt hangsúlyozta: a Széll Kálmán Terv alapján elkészített konvergencia-program a magyar gazdaság tartós és fenntartható fejlődését alapozza meg. A fő cél az eladósodás csökkentése, ennek érdekében a költségvetési túlköltekezés mérséklése, illetve egy gyorsabb ütemű gazdasági növekedés beindítása.

LMP: meg kell erősíteni az alapellátást!
Az egészségügyi alapellátás megerősítése mellett érvelt az LMP-s Szilágyi László, aki szerint az orvosi alapellátáshoz való hozzáférésben jelentős egyenlőtlenségek vannak ma Magyarországon. Az "egészségesnek kell maradni" elv érvényesülése tehermentesítené a fekvőbeteg-ellátást - mutatott rá az ellenzéki képviselő, aki szorgalmazta a finanszírozás javítását a kistelepüléseken, elsősorban ott, ahol a népegészségügyi mutatók a legrosszabbak.
Szócska Miklós államtitkár egyetértett a diagnózissal, és hangsúlyozta, hogy a kormány dolgozik a felvetett problémák megoldásán. Szólt arról is, hogy a kormánynak ezen a területen is számos tekintetben rossz örökséggel kellett szembesülnie.

Fidesz: 150 éve született Tisza István
Varga István fideszes képviselő a 150 évvel ezelőtt született Tisza Istvánra, Magyarország volt miniszterelnökére emlékezett. Gróf Tisza István volt az a szikla, akin fennakadhatott volna az 1918-19-es gyalázatos őszirózsás forradalom és tanácsköztársaság - mondta. Bizton állíthatjuk, hogy a nemzeti kormány a közeljövőben a "hazaáruló Károlyi Mihály" Parlament előtt található szobrát el fogja távolítani - jelentette ki a kormánypárti politikus, aki szerint a Képviselői Irodaház közelében áll majd Tisza István szobra.
Rétvári Bence államtitkár, méltatva a volt miniszterelnök munkásságát, azt mondta, hogy Tisza István reálpolitikus volt, tevékenységének ideje alatt gazdasági, kulturális és politikai értelemben is virágzott Magyarország.

MSZP: a főváros tereinek átnevezése gazdasági kárt okozhat
Józsa István (MSZP) fideszes ámokfutásnak nevezte Budapest tereinek átnevezését. Diplomáciai járatlanságnak minősítette a Moszkva tér és a Roosevelt tér átkeresztelését, amelynek nyomán gazdasági károk érhetik Magyarországot: veszélybe kerülhet az Oroszországba irányuló magyar export bővítése és amerikai befektetések megvalósulása.
Keresi a helyét az MSZP - értékelte az elhangzottakat Tállai András államtitkár, aki szerint a szocialisták láthatóan nem képesek valós problémákat felvetni. A felszólalás tartalmát elképesztőnek minősítette, riogatásnak nevezve, hogy a Moszkva tér átnevezése az ország gazdasági lehetőségeinek csökkenését eredményezhetné.


2. rész
Lakáshitelesek válságban: megoldások rövid és hosszú távon címmel rendeztek politikai vitanapot szerdán a parlamentben ellenzéki kezdeményezésre. A Fidesz vezérszónoka többek között az MSZP-t tette felelőssé a lakáshitelesek problémáiért, a szocialisták viszont a kormányt bírálták azért, hogy nem hoz megfelelő intézkedéseket. Cséfalvay Zoltán államtitkár leszögezte, hogy a jövőben kiszámíthatóak lesznek a hitelek.

Cséfalvay: kiszámíthatóak lesznek a hitelek
A Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára szerint kiszámítható és fizethető lesz a lakástörlesztés azokkal a konstrukciókkal, amelyeket a még kidolgozás alatt álló, a kormány és a bankszövetség között június végéig megkötendő megállapodásban rögzítenek majd.
Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy az új konstrukciókkal jobban megéri majd törleszteni, mint kiszállni a hitelből, nem kerül utcára az, aki az anyagi helyzete miatt nem tud fizetni, a banknak pedig jobban megéri majd megegyezni a hitelessel, mint bedönteni a kölcsönt.
Kifejtette: 2002 második negyedévében a lakosság devizahitel-adósságának állománya 216 milliárd forint volt, míg 2010 második negyedévében elérte a 7.348 milliárd forintot, ennek több mint 90 százaléka pedig svájcifrank-alapú hitel volt. A tavalyi év végére 117 ezer lakossági jelzáloghitel-szerződés volt 90 napon túli késedelemben - jegyezte meg. Az államtitkár azt mondta, az új kormány hozzákezdett a helyzet orvoslásához: megakadályozta a probléma újratermelődését, időlegesen védelmet adott a kilakoltatás ellen a bajba jutott adósoknak, az ügyfelek érdekeit erősebben védő pénzügyi szabályozási elemeket vezetett be, és hozzákezdett az érintett szereplők arányos tehervállalására építve a probléma rendezéséhez szükséges tartós megoldás kidolgozásához. A moratóriummal összefüggésben megjegyezte, semmiképpen nem lehet tartós megoldás, hosszú távú fenntartásuk ugyanis nagymértékben rontja a fizetési fegyelmet.

Az előző kormány felelősségét hangsúlyozta a Fidesz
Zsigó Róbert, a Fidesz vezérszónoka azt akarta tisztázni, hogy került több, mint százezer ember olyan helyzetbe, hogy kilencven napnál hosszabb ideje nem fizeti a részleteit. A probléma gyökerének azt nevezte, hogy a szocialista kormányok megszüntették a támogatott forinthiteleket és helyette "gondoskodtak arról", hogy az emberek devizahiteleket vagy magas kamatú forinthiteleket vegyenek fel. Hozzátette, hogy a hiteleseknek nem nyújtottak védelmet a bankokkal szemben, eközben a hitelintézetek kihasználták az emberek többségére jellemző pénzügyi tájékozatlanságot is.
Úgy értékelte, hogy a szocialista kormányok "felelőtlen és hazug" kijelentései miatt a magyar gazdaság már a válság bekövetkezte előtt romokban hevert. Véleménye szerint a devizahitelezés kockázataira az állam túl későn és nem eléggé nyomatékosan hívta fel a figyelmet.
Leszögezte, hogy segíteni kell a fizetésképtelen helyzetbe került adósokon és megoldást kell kínálni azoknak, akik ha nehezen is, de fizetik a részleteiket. Szavai szerint az elmúlt hónapokban a kormány és a Fidesz-KDNP képviselői ennek a problémának a megoldásán dolgoztak. A legfőbb céljuknak nevezte, hogy senki ne kerülhessen utcára. Mint mondta ezért hosszabbították meg a kilakoltatási moratóriumot és ezért vezették be 2010-ben a devizaalapú jelzálog tilalmát. Emlékeztetett arra, hogy a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek érdekében tavaly ősszel nyújtottak be egy javaslatcsomagot, amelyet októberben ellenszavazat nélkül fogadott el a parlament.
Véleménye szerint hosszú távon is eredményes megoldást csak az eladósodottság csökkentése és a vállalkozások támogatása hozhat.

Az MSZP a kormányzati lépéseket bírálta
Tóbiás József, az MSZP első vezérszónoka azt mondta, hogy a kormány intézkedései miatt nemcsak a hitelesek veszíthetik el lakásaikat, hanem az önkormányzati lakásokban élők és a közüzemi tartozást felhalmozók is.
Az elmúlt egy évre visszatekintve azt mondta, a kormány többször ígéretet tett arra, hogy megvédi az embereket, de valójában nem történt semmi.
Azt mondta, hogy a kormánynak a komplex problémát a különböző csoportok esetében is kezelnie kell. Felhívta a figyelmet, hogy vannak olyanok, akik még fizetni tudják a törlesztőrészleteiket, így az ő esetükben az állam által felügyelt banki utat kell megnyitni. A második csoportba sorolta azokat, akik esetében szociális mentorok segítségével készíthetnének adósságtervet. Azok esetében, akiknek a lakását már nem lehet megmenteni, azt javasolta, hogy az állam biztosítson szociális vagy önkormányzati bérlakást.
Frakciótársa, Simon Gábor arról beszélt, hogy az elmúlt tíz hónap elmaradt kormányzati intézkedései helyett inkább a megoldásra kellene koncentrálni.
Ő is hangsúlyozta, hogy más és más eszközökkel kell megoldani a különböző társadalmi csoportok problémáit. Közölte, hogy a kormánynak nemcsak a Bankszövetséggel, hanem a hiteleseket képviselő érdekképviseleti szervekkel is egyeztetnie kellene.
Javasolta, hogy hozzanak létre olyan tárcaközi bizottságot, amelynek keretein belül az érintettek bevonásával tárgyalhatnak a kérdésekről. Emellett a szocialisták egy parlamenti bizottságot is felállítanának, amelyik csak a hitelesek ügyeinek érdekében dolgozna.


3. rész
A KDNP vezérszónoka egy hárompilléres segítségnyújtási programról, az LMP hármas felelősségről, a Jobbik a hitelek forintra váltásáról beszélt a Lakáshitelesek válságban: megoldások rövid és hosszú távon című parlamenti vitanapon szerdán.

Hárompilléres segítségnyújtást képzel el a KDNP
Sáringer-Kenyeres Tamás, a KDNP vezérszónoka azt mondta, a devizahitelesek problémája elkerülhető lett volna, ha időben figyelmeztetik őket arra, hogy annak felvétele milyen kockázatokkal jár. A múltra visszatekintve kijelentette, hogy a szocialista kormányok és a média egy viszonylagos stabilitás képét sugallta a devizahitelek kapcsán. Megjegyezte, hogy már a Bajnai-kormány alatt észlelték a problémát, de az ekkor tett lépések szerinte látszatintézkedések voltak.
A Fidesz-KDNP-kormány - ismertette - megpróbálta megszüntetni a devizahitelezést, létrehozni a Nemzeti Eszközkezelő Alapot és nyolcpontos csomagot készített a devizahitelesek megsegítésére. Elismerte, hogy az eszközkezelő működtetésével még adósak, annak beindítása még várat magára.
A politikus egy három pillérből álló lehetőséget vázolt fel a hitelesek megsegítésére. Ennek első része az lenne, hogy a bankok úgy strukturálnák át a hiteleiket, hogy azokkal szélesebb palettát kínáljanak a fizetőképes adósoknak. Ha ezzel az állampolgárok nem tudnak élni, akkor a bank állami garanciát kérhet az átstrukturálás költségeinek fedezésére. Ha ez sem sikerül, akkor a helyi önkormányzat vagy az eszközkezelő alap szerezné meg az ingatlant és adná bérbe az ott lakóknak.
Számításai szerint 2011-2012-ben a kormánynak 10-10 milliárd forinttal kellene hozzájárulnia a rendszerhez, az ezt követő két évben pedig 120-130 milliárd forintból tudná kezelni a hitelesek ügyét.

Az eredeti árfolyamon forintosítaná a hiteleket a Jobbik
A Jobbik nevében felszólaló Hegedűs Tamás elismerte, hogy az eddig megvalósult és a most tervezett kormányzati intézkedések előrelépést jelentenek a korábbiakhoz képest. Fontosnak nevezte, hogy meghatározták azokat a jogszabályi fékeket, amelyek megakadályozzák egy hasonló válsághelyzet kialakulását.
A Jobbik - mondta - komplex megoldáscsomagot dolgozott ki a devizahitelesek megsegítésére. Ezt részletezve javasolta, hogy az állami költségvetés is szálljon be a devizahitel-állomány forintalapúvá alakításában.
Minden adósnak azon az árfolyamon forintosítanák a hitelét, amilyenen azt felvette - ismertette javaslataikat, hozzátéve: azt viszont nem szabad ezzel üzenni, hogy mindenki felelőtlenül eladósodhat. Meglátása szerint a forintosítás terheit zömmel a költségvetésnek kell vállalnia, de ezt megoszthatják a bankokkal is. Hangsúlyozta, hogy elképzeléseik csak akkor működnek, ha párhuzamosan lecsökkentik a jegybanki alapkamatot is.

Hármas felelősséget lát az LMP
Vágó Gábor, az LMP első vezérszónoka a hitelválság okai között említette az állam, a bankok és a hitelesek felelősségét is. Azt mondta, hogy a helyzet felismerése után az állam csak későn kezelte a problémát, a bankok az extraprofit érdekében visszaéltek az erőfölényükkel, az állampolgárok közül pedig sokan erőn felül vettek fel hitelt.
A jelenlegi helyzetről szólva közölte, hogy körülbelül 1,6 millió, átlagosan 4 millió forintos hitelszerződés van életben Magyarországon.
A képviselő - visszautalva a korábbi lépésekre - kijelentette, hogy a kormány tétlenkedett, félmegoldásokkal nyitott, majd ez után hozta meg a kilakoltatási moratóriumokat. Hozzátette, hogy a kabinet most is csak a Bankszövetséggel tárgyal, az adósokat és az ellenzéket figyelmen kívül hagyja. Hol van a beígért Nemzeti Eszközkezelő Alap és mi lesz a rászorultakkal? - firtatta.
Leszögezte, hogy az LMP ingatlanalapot hozna létre, amelynek finanszírozásába bevonnák a bankokat is. Az ide kerülő ingatlanokat bérlakásként hasznosítanák.
Scheiring Gábor a kiszivárgott kormányzati tervekről azt mondta, hogy egyelőre csak a felelőtlen ígérgetés folytatását látják.


4. rész

A lakáshitelesekről tartott szerdai politikai vitában, az Országgyűlésben a kormánypárti és a jobbikos felszólalók többsége a felelősség kérdését emelte ki.

KDNP: a bankok, a korábbi kormányzat és az egyének is felelősek
A kereszténydemokrata Varga László arról beszélt, hogy a bankok nagyon sok embert becsaptak, ezért a bajba jutott lakáshitelesek ügyében a pénzintézetek felelősségét éppúgy nem lehet szó nélkül hagyni, mint az előző kormányzatét. Nem lehet megkerülni azonban az egyén felelősségét sem, ugyanis sokan tovább nyújtózkodtak, mint ameddig a takarójuk ért - mutatott rá.
Szólt arról is, hogy természetesen felelős a lakáshitelezés terén kialakult helyzetért a világgazdasági válság is.
A bajban lévőkért viselendő felelősséget nem lehet megkerülni - jelentette ki.

A Jobbik felelősségről és a lakáshitelesek problémájának következményeiről
Vágó Sebestyén (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem sikerül tökéletes megoldást találnia a kormányzatnak a lakáshitelesek gondjaira, tömegessé válik az utcára kerülés, és a gyermekvédelmi és a szociális ellátórendszer működésképtelenné válhat.
Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy végre meg kellene nevezni a fő felelősöket, és ki kellene mondani, hogy a kereskedelmi bankokra senki nem rakott gyeplőt az elmúlt húsz évben, és így "szabadrablást" folytattak. Következményekkel kell járnia annak, hogy kereskedelmi bankok egy jól meghatározható csoportja folyamatosan visszaél a magyar állam bizalmával - mondta.

Fidesz: veszélybe került a lakásteremtés alapértéke
A fideszes Nagy István arról beszélt, hogy veszélybe került a lakásteremtés alapértéke, és sok bajba jutott lakáshiteles esetében "az otthon melege is elvész". Megítélése szerint a kialakult problémák gyökere, hogy a szocialisták megszüntették a támogatott forinthitelezést, és tevékenyen közreműködtek abban, hogy a lakosság devizában adósodjon el.
Arra is rámutatott: ha a moratórium által védett lakások megjelennek a kínálati oldalon, összeomolhat az ingatlanpiac.
Frakciótársa, Talabér Márta arra figyelmeztetett, hogy differenciálni kell, mert nem lehet azokra róni a terheket, akik a kis pénzük ellenére is megpróbálnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek.
Az ugyancsak fideszes Vas Imre felszólalásában egyebek mellett bírálta a 2002-2010 közötti kormányzatot, amelynek fókuszpontjai közül szerinte hiányzott a lakásügy.

LMP: az indokolatlan, aránytalan díjak is sújtják a bajba jutott lakáshiteleseket
Ertsey Katalin (LMP) felszólalásában emlékeztetett, pártja témába vágó javaslatai közül egyet sem vett tárgysorozatba a Ház.
A politikus azokról a bajba került hitelesekről beszélt, akik már nem tudják fizetni a kölcsönük részleteit, ezért egy hitelező rendelkezik az ingatlanukkal, a bank pedig eladja a követelést egy faktoring cégnek. Kifejtette: a legtöbb sérelem általában ilyenkor éri a már amúgy is kiszolgáltatott adóst, aki hiába tudna esetleg másból fizetni, a lakását potom áron elárverezik, és jogtalanul levonják a bankszámlájáról még azokat az összegeket is, amelyeket elvileg védene a törvény. Emellett indokolatlan, aránytalan díjakat számolnak ki a pénzintézetek - tette hozzá az ellenzéki politikus.
Az LMP szerint mindebben csak olyan faktoring vállalkozások vehetnének részt, amelyek mikrohitelezéssel is foglalkoznak, a "hiénákat" pedig tartsák távol ettől a területtől.

Varga László az MSZP javaslatairól
Varga László (MSZP) azt mondta, hogy az első Orbán-kormány idején kialakult lakáshitelezési rendszer tömegével biztosított lehetőséget olyanoknak, akik sokadik lakásukat vették meg.
Emlékeztetett, az elmúlt egy évben az alapvetően svájci frankban felvett hitelek állománya azért is növekedhetett, mert romlott az árfolyam.
Szerinte legtöbbször a nemkeresők, a segítség nélkül maradottak kerülnek bajba, ám ha keresnek is, az egykulcsos adórendszer sújtja őket. Ezeknek az embereknek egyébként a konvergenciaprogram befagyasztja a szociális juttatásokat is - tette hozzá.
Pártja javaslatai közül megemlítette, hogy az adóhivatal zárt rendszerén keresztül kellene lezajlania a végrehajtásnak. Szükség lenne továbbá egy pozitív adóslistára, és létre kellene hozni a témában egy állandó parlamenti bizottságot - jegyezte meg.

Olvasóink írták

  • 3. janika 2011. április 27. 20:12
    „Úgy látszik a bűnüldözés még mindig nincs tisztába a devizaüzérkedés és a politikai spekulánsok szövetséges bűneivel!”
  • 2. mérpontén 2011. április 27. 18:11
    „az egyik 19, a másik1 híján 20!
    Mocskos trogerek!”
  • 1. pozdorja 2011. április 27. 16:02
    „Nem olvastam el a cikket, de fogadni mernék hogy az ellenzék a kormányt szapulja, a kormány meg a szocilibsi 8 évet hozza fel. A bajban lévő lakáshitelesek pedig nem kapnak semmilyen segítséget...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Minden nyolcadikos tudja már, hogy hová vették fel

A nyolcadikos diákok 96,2 százaléka felvételt nyert valamely középfokú oktatási intézménybe a… Tovább olvasom