Kisalföld logö

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 12°C | 22°C Még több cikk.

Kúria: nem ütközik jogszabályba a devizahitel, a kockázat az adósé

˝Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés.˝
"A Kúria döntése jól bizonyítja, hogy nem képes a szerződések szövegének hátterében megbúvó mögöttes szándékokat objektív módon értékelni, illetve a szerződések következményeit megfelelően értelmezni.

Nem vizsgálta a felek szerződési akaratát és biztos vagyok benne, hogy egy Legfelsőbb Bírósági tag is bőven eltévelyedne egy saját maga által megkötött hitelszerződés szerződési feltételei között. Az, hogy mi ütközik jó-erkölcsbe ezek után igen szubjektív véleménynek tűnik"

- áll Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének főtitkára által írt közleményben.

"A Kúria nyilván azért nem talált kivetnivalót a mostani hitelszerződésekben, mivel tevékenységét az egyszerű jogi szolgáltató szintjén határozta meg. Fel kell tenni a kérdést, hogy egy bíróságnak ez a szerep kielégítő-e vagy a szerződéseket beltartalmuk, szándékaik vagy éppen szellemiségük alapján is meg kell ítélnie.

A hitelszerződéseknek nem az a „rákfenéje", hogy volt-e mögöttük deviza vagy sem, hanem az, hogy a bankok olyan szerződési környezetet alakítottak ki, amelynek következményeiről az ügyfeleknek halvány fogalmunk sem volt: többek között, hogy nemfizetés esetén milyen következményekkel számolhatnak.

A hitelszerződésekben egyértelműen meghatározták a fedezet mértékét és fajtáját. Ebben közösen világosan kikötötték, hogy az ingatlan a hitel fedezete. Az ügyfelek nem tudják ésszel felfogni, hogy most mégis miért a teljes vagyonuk, kocsijuk, jövedelmük kerül végrehajtás alá? A bank milyen alapon kéri a behajtást minden ingó és ingatlan vagyonukra?

Nyilván ha ezzel kapcsolatban is aláírnak egy kockázat-feltáró nyilatkozatot, nincs az az Isten, amiért egy hitelszerződést aláírtak volna.

A Kúria azt állapította meg, hogy a szerződések nem irányultak lehetetlen szolgáltatásra, márpedig ha egy bedőlt hiteles minden vagyona, élete végéig keletkező jövedelme nem elegendő a tartozás visszafizetésére, ezt csak egyféleképpen lehet értékelni: a bank tájékoztatási hiányosságai, a megfogalmazott szerződési feltételek örök életére nyomorba döntik az ügyfelet, beleértve családját is.

Nem tisztünk a Kúria szakértelmének megkérdőjelezése, de ezt a kérdést szakértők bevonása nélkül, tisztán jogi eszközökkel megállapítani nem lehet. A Kúria ebben a kérdésben nem volt kompetens, hiszen egy bíró hogyan tudná megállapítani egy szerződés minden következményét, illetve azt, hogy egyenrangú felek írták-e alá ezeket a szerződéseket.

Arra sem jött még rá sem bíróság, sem szakértő, hogy a magyar hitelezési gyakorlat miért tért el a szomszédos országokétól? Idáig még azt sem sikerült megállapítani hagy a szerződéseken belül mi a költség és mi az, ami nem költség? Mi az, amiről a banknak tájékoztatni kell az ügyfelet?

Nyugodtan mondhatjuk, hogy a szerződésekben nem az árfolyam volt a legnagyobb kockázat. Ennél nagyságrendekkel nagyobb az ügyfél ellehetetlenülésének kockázata, az élete végéig tartó szerződési kitettsége. Nyilván nem véletlenül menekül külföldre a bedőlt hitelesek tömege, hiszen abban reménykednek, hogy ott nem éri utol őket a végrehajtó keze.


A kockázatok mértékének meghatározása elválaszthatatlan része kell, hogy legyen minden hitelszerződésnek. Nyilván itt a jó-erkölcsbe ütköző szerződési feltétel megkérdőjelezhető. A Bankszövetség arra hivatkozik, hogy ezeket a törvények nem írták elő vagy nem tiltották. Ez sokszor sajnos igaz, de ettől még ezek a szerződési pontok erkölcstelenek.

Az egész bírósági rendszer ítéleteit eddig gyakorlatilag szakértők bevonása nélkül hozta. Hogyan minősíthetné egy bíró a bankok pénzügyi rendszerének működését? A bírók közül bizonyára nem sokan végeztek közgazdasági egyetemet vagy pénzügyi főiskolát. Nyilván nem is várható el egy bírótól, hiszen a pénzügyi rendszerek bonyolultsága vetekedik a törvények bonyolultságával.

Összességében a Kúria ítélete csalódást keltett, „visszadobta a labdát" a kormánynak. Már csak az a kérdés, hogy magától a kormánytól mit várhatunk. Az eddigi intézkedéseinek egyikét sem előzték meg sem elemzések, sem hatástanulmányok. Ha lett volna ilyen, akkor a 2010-es kilakoltatási moratóriumot abban a formában biztos, hogy nem vezetik be, hiszen a moratórium alatt a tartozások emelkedését nem fagyasztották be. A másfél év alatt a tartozások megduplázódtak és még jobban a gödörbe taszították az adósokat. A kvótarendszer gyakorlatilag ugyan ebben a betegségben szenved.

A kormányzati intézkedések miatt bekövetkezett károk még a bankok károkozásán is túltesznek Itt már nem egyszerűen csak politikai döntésekre lenne szükség, hanem szakmailag is megalapozott politikai döntésekre. Valami kiutat kell biztosítani a hiteleseknek. A problémák tologatása már a továbbiakban nem vállalható.

A perek továbbra is tömegesen fognak folytatódni, de ez nyilván annak a következménye, hogy semmilyen fogyasztóvédelmi törvény nem létezik a pénzügyi fogyasztók részére. A Pénzintézeti törvényt a bankárok csinálták, mint ahogy a Végrehajtási törvényt is a végrehajtók véleménye alapján állították össze.

Remélhetőleg ezek a bizonyos politikai döntések legkésőbb január hónapban megszületnek" - zája a közleményt Kovács László.

Korábban írtuk:

14.07 - Jelentősen emelkedett az OTP-részvények árfolyama, miután a Kúria jogegységi határozata szerint nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe a devizaalapú kölcsönszerződés.

A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) nyitáskor 4175 forinton állt a részvény árfolyama. Délelőtt 11.30-kor ennél 25 forinttal alacsonyabb volt az árfolyam.

A Kúria polgári kollégiuma határozatának közzététele után azonban meredeken emelkedett az árfolyam, több mint 3,45 százalékot erősödve délután 14 órakor 4340 forinton kereskedtek a papírral.

13.47 - A devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés - döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn.

Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

A határozat szerint a szerződési terheknek a szerződés megkötését követő - előre nem látható - egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető.

A döntés kitér arra is, hogy a pénzügyi intézmény tájékoztatási kötelezettségének ki kell terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre.

A döntés szerint, "ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie". Így, ha a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, ám a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

A kollégiumvezető a döntést ismertetve kiemelte, hogy a bírói szerződésmódosítás arra szolgál, hogy egy-egy konkrét szerződésnél orvosolja a szerződés megkötése utáni változások valamely fél jogos érdekét sértő hatását. Arra azonban nem alkalmas, hogy társadalmi méretű gazdasági változások azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan érintő következményeit csak az egyik fél számára hátrányosan megoldja.

Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja - olvasható a határozatban.

Wellmann György a döntés ismertetése után elmondta: annak célja az volt, hogy a több ezer folyamatban lévő perben elősegítse az egységes szempontok szerinti elbírálást.

Kiemelte, hogy a Kúria bírái a döntés társadalmi súlyának és jelentőségének tudatában hozták meg több mint kétharmados többséggel határozatukat, s teljes mértékben átérzik a több százezer devizahiteles elnehezült helyzetét. A döntés azonban csak a törvények alapján, a jog által biztosított lehetőségek között születhetett meg.

Ez a döntés azért volt "különösen nehéz, mert a rendelkezésre álló jogi eszközök, az alkalmazható jogintézmények nem adnak megfelelő lehetőséget az ellentétes érdekek közötti mérlegelésre, a szerződéses terhek és kockázatok utólagos, igazságos és méltányos megosztására" - fogalmazott Wellmann György.

A Kúria kollégiumvezetője kitért arra is: a devizahiteles perek mögött meghúzódó gazdasági-társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni, és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni. A bíróságokra kötelező jogegységi határozattal a Kúria csak jogértelmezést végezhetett, jogot nem alkothatott.

A jogegységi eljárás során hivatalból kifejtette álláspontját a legfőbb ügyész, továbbá beszerezték a Magyar Nemzeti Bank elnökének, valamint Vékás Lajos jogász professzornak a véleményét.

A Kúria épületével szemben maroknyi tüntető demonstrált, zászlókkal, transzparensekkel, hangosbeszélőn bírálták a döntést, azt skandálták: "gyilkosok, hazaárulók". A Kúria kollégiumi ülése idején az épületet jelentős rendőri erők biztosították.

07.30 - Ma jogegységi ülésen tárgyalja a Kúria polgári kollégiuma a devizahitelek elvi kérdéseit.

A jogegységi eljárást három hete kezdeményezte Wellmann György, a kollégium vezetője. A jogegységi indítvány hét elvi kérdést vet fel, így többek között azt, hogy a devizahiteles szerződések érvényesek-e, vagyis jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköznek-e, tisztességtelen, uzsorás, avagy színlelt, megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e.

Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is: milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy orvosolják a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások hatását, illetve az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei - például érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása - közül melyiket, mikor indokolt alkalmazni.

Megoldandó kérdés az is, hogy az egyes érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget eredményezik-e, és az utóbbinak mik a jogkövetkezményei, illetve a pénzintézeteket milyen tájékoztatási kötelezettség terhelte szerződéskötéskor, annak elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár.

A törvény szerint a jogegységi határozat kötelező a bíróságokra. A kollégium jogegységi határozatának elfogadásához a jelenlévők kétharmadának támogatása szükséges, az ülés elnapolható.

Darák Péter szombaton a Magyar Nemzetnek adott interjúban arra figyelmeztetett: a hétfőre összehívott jogegységi ülés nem jelenti azt, hogy azonnal állást foglalnak minden kérdésről.

A jogegységi ülésről kora délután várható tájékoztatás.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hatvanmilliós kábítószerfogás Tompán

A szerb gépjárműben 32 kilogramm marihuánagyanús anyagot találtak, amit a csempész az ülések alatt… Tovább olvasom