Kisalföld logö

2018. 02. 22. csütörtök - Gerzson -2°C | 3°C Még több cikk.

Kúria: a közérdek hatékonyabb érvényesülését szolgálhatja a közigazgatási bíróságok hatáskörének bővítése

A közérdek hatékonyabb érvényesülését szolgálhatja a közigazgatási bíróságok hatáskörének bővülése, ezzel párhuzamosan pedig indokolt lehet új perrendtartás megalkotása - mondta Mudráné Láng Erzsébet kúriai bíró a közigazgatási perek eljárási kérdéseinek vizsgálatára létrehozott kúriai joggyakorlat-elemző csoport munkáját bemutató háttérbeszélgetésen.
A joggyakorlat-elemző csoport feladata kettős volt. Egyrészt áttekinteni a közigazgatási ítélkezés elmúlt húsz évének tapasztalatait, és erre alapozottan megfogalmazni a továbblépés irányát, másrészt megvizsgálni, hogy a január 1-jétől felálló új közigazgatási és munkaügyi bíróságok indulásához szükséges-e a Kúria részéről valamilyen intézkedés - fejtette ki Mudráné Láng Erzsébet a joggyakorlat-elemző csoport vezetője.

A közigazgatási szakágat hosszú ideje foglalkoztató kérdést, miszerint legyenek-e önálló közigazgatási bíróságok Magyarországon, a jogalkotó eldöntötte. A rendes bírósági szervezetébe épülő úgynevezett különbíróságként fog a közigazgatási ítélkezés január elsejétől folytatódni. A jelenlegi eljárás rend alkalmas az ítélkezés folyamatosságának biztosítására. A Kúria részéről tehát nincs szükség halaszthatatlan intézkedésekre - mondta Mudráné Láng Erzsébet.

A hatósági határozatok törvényességi felülvizsgálatát elvégző közigazgatási bírák jelenleg a törvényszékeken ítélkeznek, az ügyek többségében egyfokú eljárásban jogerős ítéletet hoznak, fellebbezésre nincs lehetőség. Az ítélet ezekben az ügyekben csak a megtámadott közigazgatási határozat helyben hagyására vagy hatályon kívül helyezésére és új hatósági eljárás elrendelésére irányulhat - ismertette a szakember.

Az egyfokú - fellebbezés nélküli - bírósági pernek részben az az oka, hogy a közigazgatási eljárás már amúgy is kétfokú, részben pedig az, hogy ezekben a nemegyszer milliárdos nagyságrendű, emberek ezreit is érintő ügyekben különösen nagy érdeksérelmet okozhat minden érintettnek a jelentős időmúlás. Bizonyos ügycsoportokban van lehetőség fellebbezésre, jellemzően ott, ahol a közigazgatási eljárás egyfokú, és a bíróság nemcsak helybenhagyhatja vagy hatályon kívül helyezheti, de meg is változtathatja a vizsgált hatósági határozatot. Ilyenek például a média-, hírközlési vagy a versenyügyek. Ezekben az esetekben a fellebbezéseket jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla bírálja el.

Január elsejétől az addig törvényszékeken működő közigazgatási tanácsokat összevonják a helyi munkaügyi bíróságokkal, így jönnek létre az új helyi különbíróságok, és a törvényszékek a közigazgatási perekben a fellebbezéseket bírálják majd el. A fellebbezési lehetőségek köre nem változik jelentősen.

Mudráné Láng Erzsébet elmondta: a harmadik szakmai dilemma, az önálló perrendtartás kérdésében rövid távon az a válasz adható, hogy nem feltétlenül szükséges, és talán nem is lenne szerencsés két - a bíróságok mindennapi életét ilyen nagymértékben befolyásoló - változást egy időben bevezetni, mint amilyen a szervezet átalakítása és egy új eljárási törvény életbe léptetése.

Idővel azonban indokolt lehet új, önálló közigazgatási perrendtartás megalkotása. Részben azért, mert a polgári perrendtartás XX. fejezete - amely a közigazgatási perek eljárási szabályait tartalmazza - az elmúlt két évtizedben mintegy húsz alkalommal változott, másrészt pedig a közigazgatási bíróságok hatásköreinek bővülése adhat okot az eljárási törvény megalkotása. A hatáskörbővülés egyértelműen megfigyelhető a nemzetközi tendenciákban, és a hazai szakirodalom is régóta szorgalmazza - mondta a kúriai munkacsoport vezetője.

Ezt erősítette meg Rozsnyai Krisztina, az ELTE adjunktusa, aki a csoport munkáját mint elméleti szakember segítette. Elmondta, hogy húsz ország helyzetét elemezve megállapítható, hogy akár önálló szervezeti keretek között működik a közigazgatási bíráskodás, akár nem, a vizsgált országokban az eljárási szabályokat önálló perrend tartalmazza.

A közigazgatási bíróságok feladata jelenleg Magyarországon a hatósági döntések törvényességi felülvizsgálata. Ez a hatáskör is vegyes képet mutat, nem mindig következetes a szabályozás. A köztestületek - például a különböző kamarák - határozatainak egy részét polgári bíróság előtt lehet vitatni, más részét a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok vizsgálják felül. E téren célszerű lenne az egységesítés, de egyéb területeken is elképzelhető a hatáskörbővítés, így például a közszerződések vagy a közigazgatási jogkörben okozott károk esetén. Ilyen hatáskör-bővülés azonban szétfeszítené a jelenlegi perrendtartás XX. fejezetébe foglalt szabályokat, hiszen e rendelkezések szerint az eljáró közigazgatási bíró nem foglalhat ítéletébe megállapítást, marasztalást vagy éppen kötelezést - mondta Mudráné Láng Erzsébet.

Darák Péter kúriai elnök kezdeményezésére joggyakorlat-elemző csoportok jöttek létre a legfelsőbb bírói fórumon polgári, büntető, illetve közigazgatási ügyszakban egyaránt. Ezek egyike a közigazgatási eljárást vizsgáló 12 fős munkacsoport, melyben nemcsak kúriai bírák, hanem minden bírósági szint, továbbá a tudomány képviselői is közvetlenül részt vesznek. A csoport tagjai minden megyében kikérték az illetékes szakmai vezetők és az összesen mintegy 100 közigazgatási bíró véleményét is.

A Kúria közigazgatási kollégiuma várhatóan még idén megvitatja a munkacsoport összegzését, melyet ezt követően a honlapon ismerhetnek meg a jogalkalmazók és a jogkereső közönség. Ha a Kúria elnöke úgy ítéli meg, a csoport folytatja munkáját az új, önálló közigazgatási perrendtartás előkészítése érdekében, ami hosszabb időt vehet igénybe - mondta a háttérbeszélgetésen Mudráné Láng Erzsébet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kigyulladt egy kamion az M6-os autópályán Adonynál

Kigyulladt egy kamion az M6-os autópálya Budapest irányába vezető oldalán az adonyi lehajtónál, az… Tovább olvasom