Kisalföld logö

2018. 02. 25. vasárnap - Géza -11°C | -2°C Még több cikk.

Külföldön bírálják, a magyar kormány képviselői védelmezik

A médiatörvény körüli vitában senkinek sincs joga megkérdőjelezni Magyarország demokratikus elkötelezettségét - írta Németh Zsolt külügyi államtitkár a magyar EU-elnökségi honlapon közölt blogbejegyzésében.

Németh Zsolt szerint egyetlen nyugati felelős politikus sem vonhatja kétségbe a magyar szakértők hozzáértését, s vissza kell utasítani azokat a kormányzati álláspontokat, amelyek már-már a magyar elnökség korlátozásáról értekeztek. Az államtitkár "nem tud szabadulni attól a feltételezéstől", hogy a külföldi kritikák "inkább bizonyos gazdasági lépéseknek szólnak". Kifejtette: egyes nagy lobbierejű külföldi körök "érthetően, de nem elfogadhatóan felháborodtak azon, hogy néhány magyarországi gazdasági szektornak társadalmi szolidaritást kellett vállalnia különadó formájában". "Fölöttébb lehangolónak" minősítette, "ahogyan egyes magyar, értelmiségi körök feltűnnek a hazájuk elleni hisztérikus kirohanások hátterében".

Navracsics Tibor a Rzeczpospolita című lengyel lapban hétfőn megjelent interjúban úgy vélte, hogy a széles körű bírálatok kiváltó oka nem pusztán a médiatörvény volt, hanem egyfajta bizalmatlanság a nyugati országok részéről, amelyek nehezen tudják elhinni, hogy Kelet-Közép-Európában erős demokráciák léteznek. A közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint a mindennapos elnökségi munka során a nyugati partnerek és újságírók látni fogják, hogy Magyarország esetében olyan partnerről van szó, amelyben bízni lehet, amely jól felkészült feladatainak ellátására. Orbán Viktor kormányfő álláspontjára utalva Navracsics megismételte, hogy Magyarország átdolgozza a médiatörvényt, ha az Európai Bizottság úgy találja, hogy annak egyes pontjai nem egyeztethetők össze az európai joggal.

Konrád György író a Der Spiegel című német hírmagazinban, Dalos György író pedig a konzervatív Die Welt című napilapban hétfőn közzétett írásában bírálta a médiatörvényt. A Der Spiegelben Újfajta diktatúra címmel közölt írásában Konrád György rámutatott: "médiatörvényről beszélünk, holott lényegében a sajtó és a kultúra szabadságának megfojtásáról van szó. Újfajta diktatúráról van szó. Újszerűsége abban áll, hogy megpróbál az Európai Unión belül létezni és hatni. Magyarország fogódzót nyújt az erős emberről Nyugat-Európában táplált elképzeléseknek is. A magyar rezsim nem fog ünnepélyesen hátat fordítani az uniónak, ám dacol vele, és nem akarja megváltoztatni a botrányos törvényt."

Dalos György Magyar hóbort címmel közölt írásában a jogszabályt követő külföldi bírálatokra adott hivatalos budapesti válaszokat a "nemzeti populizmus" eszközeinek minősíti, megállapítva: az üzenet lényege, hogy a magyarok "nem hajolnak meg egyetlen külföldi tekintély előtt sem, és ragaszkodnak jogaikhoz, még ha ezáltal konfrontációt kockáztatnak is az egész világgal". A sebtében tető alá hozott médiatörvény kozmetikázott változata nem jelenthet megoldást a voltaképpeni problémára. Az európai nyilvánossággal kötött tűzszünet helyett a budapesti kormánynak inkább modus vivendit kellene keresnie saját népével. Ehhez tartozik annak belátása, hogy a demokrácia több, mint a választók többségének az uralma - véli.

Terjedelmes budapesti riportjában a Financial Times Deutschland német gazdasági és üzleti napilap azt írta, a veszély abban áll, hogy az új előírások beszivároghatnak az újságkészítők, a portálszerkesztők, a rádiós és televíziós újságírók hétköznapjaiba, egyre nagyobb lehet a félelem az állami szankcióktól vagy a gazdasági veszteségektől, nap mint nap erősödhet az öncenzúrára való hajlam.

Staffan Nilsson, az európai uniós intézményrendszerhez tartozó Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke hétfőn közleményben kérte a magyar kormányt és az Európai Bizottságot, hogy a sajtószabadságról folyó vitába és értékelésbe vonják be a sajtó- és kiadói szövetségeket is. A Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi újságíró-szervezet ausztriai tagozata más ausztriai társszervezetekkel közösen tüntetést szervez a magyar médiatörvény ellen péntekre a bécsi magyar nagykövetség elé. A szervezők felszólították az osztrák kormányt, hogy "diplomáciai szinten is egyértelműen lépjen fel" a törvény ellen.

Az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) EP-frakciója közmeghallgatást szervez keddre az Európai Parlament brüsszeli székházában, mert megítélése szerint a magyar médiatörvény "súlyos problémákat vet fel a sajtószabadság szempontjából". A rendezvényt Guy Verhofstadt, az ALDE elnöke, volt belga miniszterelnök nyitja meg. Videoüzenetben szól a részvevőkhöz Konrád György író. Jelen lesz Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet sajtószabadsággal foglalkozó volt megbízottja, Majtényi László volt adatvédelmi biztos, valamint Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos is.

Az Európai Parlament magyar néppárti képviselőcsoportja közleményben utasította vissza a médiatörvénnyel szemben felhozott "megalapozatlan" vádakat, amelyek alulinformáltságból fakadnak, illetve politikai indíttatásúak. A "rágalmak a magyar soros elnökség lejáratásán keresztül az egész Európai Uniónak okoznak kárt", ezért a képviselők felszólítják az EP szocialista, liberális, zöld és kommunista frakcióit, hogy "a politikai hisztériakeltést fejezzék be". "Az új jogszabály védi a sajtószabadságot és a sajtó sokszínűségét, melyet garanciákkal bástyáz körbe" - olvasható a közleményben.

Olvasóink írták

  • 1. Julianusz 2011. január 10. 23:36
    „A kultúrát már megfolytották ebben a" Qrva országban, ahonnan tessék el lehet menni, akinek nem tetszik"!!!!! Kinek van ma pénze könyvekre, színházra a pedagógusoknak és egyéb értelmiségi rétegnek, aki a fizetéséből él.
    Marad a tv, talán a napilapok, Mónika, Balázs-bunyók, Barátok közt, Való Világ , SMS-ezhetünk emeldíjon.
    Ez a szuperkultúra, és a sajtószabadság.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kisebbségi választás - Öt kisebbség alakíthat területi önkormányzatot

A lengyelek, a szlovákok, a németek, a ruszinok és a cigányok alakíthatnak területi kisebbségi… Tovább olvasom