Kisalföld logö

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 0°C | 9°C Még több cikk.

Kövér intette fegyelemre a kormánypárti képviselőket

Orbán Viktor elemezte az alkotmányról szóló konzultáció eredményeit. A Jobbik további kérdéseket is feltett volna. Schiffer András beszéde alatt a házelnök rendre intette a fideszes képviselőket.
1. rész
Orbán Viktor miniszterelnöknek az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti konzultációról szóló napirend előtti felszólalásával kezdődött meg hétfőn az Országgyűlés ülése. A képviselők ezt megelőzően megemlékeztek Bratinka Józsefről, az első szabadon választott Országgyűlés tagjáról, aki a múlt héten halt meg.

Emlékezés Bratinka Józsefre
A képviselők néma felállással adóztak Bratinka József volt MDF-es képviselő emlékének, aki az MDF-frakció Csongrád megyei képviselőjeként szerzett mandátumot 1990-ben.

Orbán: az új alkotmány kivételesen erős alaptörvény lesz
A miniszterelnök szerint a nemzeti konzultáció sikerének köszönhetően az új alkotmány a nemzet alkotmánya és kivételesen erős alaptörvény lesz.
A kormányfő napirend előtti felszólalásában hangsúlyozta: az alkotmányozással kapcsolatos konzultáció eredményeiből kiderült, hogy a magyarok felelősséget éreznek a jövő iránt, bele akarnak szólni annak alakításába.
A válaszadók 91 százaléka ért egyet abban, hogy a megújuló Magyarországon az alapvető kötelességeink ugyanolyan fontosak, mint az alapvető jogaink, tehát azokat is deklarálni kell az alaptörvényben - mondta Orbán Viktor. Hozzátette: szintén több mint 90 százalékos egyetértés van arról, hogy a legfőbb közös értékeink számára, mint a család, a rend, az otthon, a munka és az egészség, kiemelt alkotmányos védelmet kell biztosítani. Ugyanekkora többség ért egyet abban, hogy a jövő nemzedékek iránt valamilyen formában alkotmányos kötelezettséget kell vállalni - hangoztatta a kormányfő, aki elmondta azt is: a magyar emberek megüzenték, hogy a magyar termőföld és víz nem eladó, sem most, sem később.

MSZP: visszahívják-e Wittner Máriát a mandátumából?
Az MSZP frakcióvezetője Orbán Viktor felszólalására reagálva azt akarta megtudni, hogy a kormányfő egyetért-e azokkal a mondatokkal, amelyeket a fideszes Wittner Mária mondott múlt héten Horn Gyuláról és Toller Lászlóról.
Mesterházy Attila emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök hétfői beszédében is említette az új politikai kultúrát, más alkalommal többször is szólt az emberi méltóságról, illetve korábban egy jobbikos felvetésre úgy reagált, hogy minden emberi élet értékes.

További kérdéseket is feltett volna a nemzeti konzultáció során a Jobbik
A Jobbik további kérdéseket is feltett volna a nemzeti konzultáció során - mondta a miniszterelnök napirend előtti felszólalására válaszolva a párt frakcióvezető-helyettese.
Balczó Zoltán felszólalásában azt mondta, a nemzeti konzultációnak az is célja lett volna, hogy a döntéshozókat is informálják annak eredményéről, hogy annak alapján adhassák be módosító javaslataikat.

LMP: A választók tavaly nem tudtak a Fidesz alkotmányozási terveiről
A választók tavaly, a szavazáskor sem a Fidesz alkotmányozási terveiről sem a gazdaságpolitikájáról nem tudtak semmit - reagált a miniszterelnök szavaira az LMP frakcióvezetője, akinek felszólalása alatt Kövér László házelnöknek fegyelemre kellett intenie a kormánypárti képviselőket.
Schiffer András szavai szerint egy éve nem volt szó egykulcsos adórendszerről, "szegényellenes társadalompolitikáról" és "főként nem volt szó arról, hogy ezt a társadalom- és gazdaságpolitikát önök be akarják betonozni".

Lázár: a kérdőívekre válaszolók egyértelmű irányt szabtak
A Fidesz frakcióvezetője szerint az alkotmányról szétküldött kérdőívekre válaszolók egyértelmű irányt szabtak, világos értékeket fogalmaztak meg, amelyek szerepeltetése kötelességük, ezért a szükséges módosító indítványokat benyújtják.
Lázár János a miniszterelnök felszólalására reagálva azt mondta: a családi szavazati jog ma könnyen lehet, hogy kimarad az alkotmányból, de ennek kapcsán a következő öt-tíz év legfontosabb társadalmi vitája előtt állnak.

Harrach: megerősített védelmet kaphat a termőföld és vízkészlet
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője szerint a későbbi időszak feladata lesz a családok és a szavazati jog kérdésének megoldása.
Harrach Péter a miniszterelnök felszólalására reagálva hangsúlyozta: civil szervezetek, független szakemberek, intézmények vezetői mellett közel egymillió magyar ember mondott véleményt és csak két párt maradt ki.

Orbán: az alkotmány nem zárja ki a határon túliak szavazati jogát
Az új alkotmány egyértelműen nem zárja ki a határon túli magyarok szavazati jogát, ám arról majd csak a választójogi törvény vitája után, de remélhetőleg még az év vége előtt dönthet az Országgyűlés - mondta Orbán Viktor a frakciók véleményének elhangzását követő viszontválasztában.
A kormányfő az ellenzéki frakcióvezetők mondataira reagálva emlékeztetett: a következő magyar parlamentben nem foglalhat helyet kétszáznál több képviselő. Mint mondta, ezzel a lépéssel a politikai osztály is példát mutat abból az áldozatvállalásból, amelyre szüksége van Magyarországnak a jelenleg megörökölt nehéz gazdasági helyzetben.
A miniszterelnök Mesterházy Attilának válaszul azt mondta: közvetlenül az országgyűlési választások után fogadott egy szocialista delegációt, amely azt kérte, hogy Horn Gyula ellátásáról továbbra is az állam gondoskodjon. Orbán Viktor kiemelte: ez a döntés ezt követően meg is született - mint fogalmazott, kizárólag az emberségesség okán -, és ezzel lezártnak is tekinti az erről szóló vitát.


2. rész
Bessenyei György filozófus, költőről, az önkormányzatok helyzetéről, az első és a második Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról, valamint az olasz iskolákban való feszületek elhelyezéséről beszéltek a képviselők hétfőn napirend előtt a parlamentben.

A Fidesz Bessenyei György filozófus, költőre emlékezett
Román István felszólalásában Bessenyei György filozófus, költőre, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó alakjára emlékezett halálának 200. évfordulója alkalmából.
Mint mondta, 1772-ben jelent meg a magyar felvilágosodás kezdetének tekintett Ágis tragédiája című műve. Hozzátette: ő volt az, aki elsőként sürgette a tudományos akadémia felállítását.
A kormánypárti képviselő kiemelte: 1987-ben alakult meg a Bessenyei Irodalmi Társaság, mely gondozza a testőrköltő kultuszát.
A kormány nevében senki nem kívánt reagálni.

LMP: több önkormányzat nem tudja fenntartani intézményrendszerét
Szilágyi György arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg 12 önkormányzattal szemben folyik csődeljárás, azonban több száz település állhat a működőképesség határán. Hozzátette: mostanra az önkormányzatok eljutottak arra, hogy nem tudják fenntartani intézményrendszerüket, és örömmel átadják az államnak, amit csak tudnak.
Hangsúlyozta: a kormány el kívánja venni az iparűzési, a gépjármű és az idegenforgalmi adókat is az önkormányzatoktól.
Azt mondta a kormánypárti polgármestereknek, hogy azok nem figyelhetik tétlenül, hogy egy teljesen felülről vezérelt rendszer épüljön ki.
Az LMP-s képviselő beszélt arról is: Meggyes Tamás, Esztergom volt polgármestere októberi veresége óta polgárháborút folytat az újonnan megválasztott polgármesterrel szemben, ami megbénítja a várost.
Tállai András államtitkár azt válaszolta: a kormány nem készül arra az új alkotmányban, hogy önkormányzati jogokat csorbítson. Mint mondta, valóban nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok, de ennek az elmúlt nyolc évben gyökereznek az okai.
Kijelentette: az a legfontosabb az, hogy 2011-ben az önkormányzatok a kötelező feladataikat el tudják végezni, erre szolgál a költségvetésben szereplő 31 milliárd forint.
Az államtitkár közölte: át kell alakítani az önkormányzati rendszert, melynek legfontosabb eleme, hogy megvizsgálják, a jövőben az egyes feladatokat az önkormányzat vagy az állam lássa el. Hozzátette: meg kell vizsgálni azt is, hogy az egészségügyi rendszer működőképes-e ebben a formában.

A Jobbik az első és a második Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról
Volner János közölte: az első Orbán-kormány idején olyan gazdaságpolitikát folytattak, mely bizakodással töltötte el az embereket. A Széchenyi-terv az egyetlen sikeres gazdaságfejlesztési terv volt - tette hozzá.
Véleménye szerint a második Orbán-kormány gazdaságpolitikai fordulata elmaradt. Hozzátette: a kormány megfeledkezett arról a középosztályról, mely a vállán viszi a gazdaságot. Aki eddig gazdag volt, az még gazdagabb lesz, aki pedig szegény, vagy átlagos keresetű, az elindul lefelé a lejtőn - jelentette ki.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt válaszolta: most sokkal súlyosabb helyzetben vette át a kormány az országot, mint az első Orbán-kormány idején.
A kormány lépései eddig a stabilitásra szorítkoztak, azonban mostantól egyre több lépés a növekedés irányába mutat majd - jelentette ki.
Véleménye szerint a gazdaságpolitikának az a dolga, hogy versenyképessé tegye a gazdaságot.

KDNP: nem ütközik az emberi jogokba a feszületek elhelyezése az olasz állami iskolákban
Pálffy István arról beszélt: a strassbourgi európai emberi jogi bíróság azt a döntést hozta, hogy nem ütközik az emberi jogokba a feszületek elhelyezése az olasz állami iskolákban.
Ez a magyar állam győzelme is, hiszen a kormány már 2010 júniusában csatlakozott ahhoz a pertársasághoz, mely az olaszokkal együttműködött - jelentette ki.
Véleménye szerint a döntés történelmi jelentőségű, mert innentől kezdve a kereszttel sem lehet viccelni.
Kiemelte: Európa visszatért a keresztény gyökerekhez.
Réthelyi Miklós miniszter azt válaszolta: a templom, melyet kívülről a kereszt jele határoz meg, ugyanazt jelenti szerte Európában.
Véleménye szerint magától értetődő az európai emberi jogi bíróság ítélete, mely arra korlátozza állásfoglalását, hogy a kereszt jele európai közintézményben nem korlátoz más emberi jogokat.

MSZP: az Orbán-csomag azokat sarcolja, akik a leginkább segítségre szorulnak
Mesterházy Attila kijelentette: számos településen az ország keleti részén szociális vészhelyzetről lehet beszélni. Véleménye szerint az Orbán-csomag azokat sarcolja, akik a leginkább segítségre szorulnak.
Közölte: az MSZP országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be, mely azonnali intézkedést követel a kormánytól a közoktatás és szakképzés fejlesztése, a foglalkoztatás elősegítése, a munkanélküliség csökkentése, lakhatás biztonságának megteremtése, gyermekes családok támogatása, a szociális biztonság megerősítése, valamint az önkormányzati rendszer működőképességének megőrzése és a közrend fenntartása területén.
Az szocialista párt felszólítja a kormányt, hogy egyebek közt állítsa vissza a kétkulcsos adó rendszerét, minden településen legyen rendőr, fejlessze a bölcsődei rendszert.
Soltész Miklós szociális államtitkár azt válaszolta: 2011-ben, az adósságállomány következtében több mint 6,5 milliárd forintot kell naponta visszafizetni.
A Fidesz-KDNP kormány döntéseit sorolva kiemelte: hatósági áras lesz a rezsiköltség, az iskoláztatási támogatás bevezetése azt eredményezte, hogy a legszegényebb gyerekek közül is egyre több jár iskolába.
Hozzátette: megtartotta a kormány a gáz- és távhőtámogatást, és megerősítette a karitatív szervezeteket.


3. rész
A szabad felhasználású hitelt felvett emberek, a líbiai magyar szerepvállalás és a sportkórház helyzete kapcsán is interpelláltak képviselők hétfőn az Országgyűlés plenáris ülésén.

MSZP: mi lesz a szabad felhasználású hitelt felvevőkkel?
Simon Gábor (MSZP) azt kérdezte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy miért tesz különbséget a kormány a lakáscélra felvett hiteles és a szabad felhasználású hitelt felvett adósok között azzal, hogy a kilakoltatási moratórium csak előbbiekre vonatkozik majd a jövőben?
A szocialista politikus "elfogadhatatlan és indokolatlan húzásnak" nevezte ezt a kormányzati döntést, amely rengeteg olyan vállalkozót hoz kilátástalan helyzetbe, akik a fennmaradásuk, vagy vállalkozásuk fejlesztése érdekében saját lakóingatlanuk terhére vettek fel szabad felhasználású hitelt.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában elismerte, hogy csak a lakásvásárlásra, -építésre, vagy -felújításra felvett hitelek esetén vonatkozik majd a kilakoltatási moratórium 2011 júliusig történő meghosszabbítása, azokra viszont nem, akik a vállalkozásukra költötték a felvett hitelt. Az államtitkár leszögezte: a kormány minden eszközzel segít a vállalkozásoknak, "de a vállalkozás minden lépése kockázat és mivel a nyereség is egyéni nyereség, a veszteségnél is ezt figyelembe kell venni."
Simon Gábor nem fogadta el a választ, mert mint mondta: "nem ezt ígérték, hanem megoldásokat: hol van a Nemzeti Eszközkezelő, vagy a devizahitelek forintosítása?"
Az Országgyűlés a választ 221 igen és 86 nem szavazattal elfogadta.

Fidesz: milyen szerepet kíván játszani Magyarország a líbiai rendezésben?
Balla Mihály (Fidesz) azt kérdezte a külügyminisztertől, hogy Magyarország milyen szerepet kíván vállalni a Líbiában kialakult "kétségbeejtő" helyzet rendezésében?
Németh Zsolt államtitkár válaszában leszögezte: Magyarországnak "a maga módján kell kivennie a részét ebben a nemzetközi műveletben. Nem a harci cselekményekben, de most mérlegeljük egy katonai orvos-csoport felajánlását." Emellett Németh Zsolt kiemelte azt a keddi londoni konferenciát is, ahol Martonyi János külügyminiszter képviseli Magyarországot, és ahol egy "politikai ernyőszervezet" jöhet létre a líbiai nemzetközi fellépés felügyeletére.
Balla Mihály a választ elfogadta.

Jobbik: mi lesz a sportkórház sorsa?
Szilágyi György a nemzeti erőforrás miniszterhez intézett interpellációjában elmondta: a sportkórház súlyos válságban van az összeomlás szélén: "a fekvőbetegek többségének nincs köze a sporthoz, és a kezelésekkel inkább a más intézményekben kialakult várólistákat rövidítik; hétvégéken nincs a sportsérülések ellátása mód az ügyeleti rendszer hiányában és az infrastruktúra és a tárgyi felszereltség alkalmatlan a megfelelő ellátásra."
Szócska Miklós államtitkár válaszában hangsúlyozta: több kérdés is az előző évek rossz döntéseire vezethető vissza és "ezt az ágazatot is az alapjairól kell újjáépíteni az extrém problémák miatt."
Az egészségügyi államtitkár szerint: a 2012-es londoni olimpiára való felkészülés miatt több területen is azonnali lépésekre van szükség. Így például a "szűrés és a sport-traumák ellátásának kérdését még London előtt rendezni kívánjuk" - tette hozzá.
Szilágyi György a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 197 igen 72 nem szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta azt.

4. rész
A képviselők energetikai célú beruházások, a korkedvezményes nyugdíj, valamint a közfoglalkoztatás és a falopások kérdéskörében intéztek újabb interpellációkat a kormány tagjaihoz hétfőn az Országgyűlésben.

LMP: mikor folytatódhat az épületek energetikai felújítása?
Vágó Gábor (LMP) arra szeretett volna választ kapni, hogy a kormány a "fenntarthatatlan fejlesztések" helyett, miért nem csoportosít át európai uniós forrásokat további klímabarát otthonok kialakítására.
Az ellenzéki politikus felidézte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter országgyűlési választások előtt tett nyilatkozatát, amelyben a tárcavezető szerinte azt mondta, a Fidesz 500 milliárd forintos energiahatékonysági programot tervez.
Az LMP-s képviselő aláhúzta: az Új Széchenyi Terv a következő években ezzel szemben csak 8 milliárd forintot szán energiahatékonysági célokra, holott az épületek energetikai célú felújítása szerinte a nemzetgazdaság leghasznosabb befektetése lenne. Mint mondta, hasonló beruházásokkal új munkahelyek jöhetnének létre, továbbá csökkenhetne a lakosság rezsiköltsége, illetve lazulhatna az ország külső energiafüggősége is.
Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár válaszában cáfolta Vágó Gábor azon állítását, hogy a korábbi kormányok az állami költségvetésből fedezték volna a klímabarát otthonok kialakításának támogatását. A kormány képviselője szerint ezek a célok az ország által értékesített szén-dioxid-kvóták bevételeiből valósulhatnak meg, az európai uniós források átcsoportosítására pedig nincs lehetőség.
Kiemelte: a kormány jelenleg is tárgyal potenciális kvótavásárlókkal, ám azok kimenetele egyelőre még kérdéses. A Fidesz-KDNP kormány dolgát nehezíti továbbá, hogy korábban az előző kabinet által indított panelfelújítások 14 milliárd forintos forráshiányára is megoldást kellett találnia - fűzte hozzá.
Vágó Gábor nem fogadta el az államtitkár válaszát, az Országgyűlés azonban 197 igen, illetve 83 nem szavazat ellenében megtette azt.

MSZP: miért szüntetnék meg a veszélyes munkakörben dolgozók korkedvezményes nyugdíját?
Varga Zoltán (MSZP) azt kérdezte, hogy a kormány miért a veszélyes munkakörben dolgozók korkedvezményes nyugdíjának megszüntetésével kívánja orvosolni hibás döntései következményét.
Az ellenzéki képviselő szerint az egészséget komolyan veszélyeztető ágazatokban sok esetben olyan alacsony a munkavállalók várható életkora, hogy a korkedvezmény ellenére sem élvezhetik sokáig a nyugdíjas éveket. A szocialista politikus ezért szükségesnek tartaná a rendszer fenntartását, amit szerinte az érintetteket foglalkoztató munkáltatók számára idei évtől kötelező 13 százalékos járulékából lehetne finanszírozni.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában úgy fogalmazott, hogy a munkáltató kötelességének kell lennie az egészséges és biztonságos munkafeltételek alkalmazása.
A kormány képviselője elhibázottnak nevezte a jelenlegi rendszert, amely csak utólag kompenzálja a káros munkavégzést, illetve sok esetben életerős állampolgárokat is idő előtti nyugdíjazásra ösztönöz.
Hozzátette: az Országgyűlés várhatóan még az év végéig megalkotja azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszert szabályozzák.
Varga Zoltán nem fogadta el az államtitkár válaszát, a képviselők ugyanakkor 194 igen és 78 nem szavazattal jóváhagyták azt.

A közfoglalkoztatás nagyobb támogatását kérte Gúr Nándor
Gúr Nándor (MSZP) interpellációjában azt kérdezte a kabinet képviselőjétől, hogy a kormány miért nem fordít magasabb összeget a közfoglalkoztatottság növelésére. A szocialista politikus kifogásolta továbbá, hogy az elmúlt időben növekedtek az önkormányzatok közfoglalkoztatást érintő terhei, így szerinte a segélyezés szinte olcsóbb megoldás számukra, mint a közmunkabérekhez való hozzájárulás.
Czomba Sándor nemzetgazdasági államtitkár válaszában elmondta, céljuk, hogy minél több embernek biztosítson munkalehetőséget a segély helyett.
Hangsúlyozta továbbá, hogy míg az előző kormány eredetileg 52 milliárdot, addigi a jelenlegi kabinet már 64 milliárd forintot szánt a közmunka támogatására, a tavaly ennek ellenére ténylegesen kifizetett 90 milliárd forint többletterheit pedig már a Fidesz-KDNP kormány finanszírozta.
A parlament 200 igen, 61 nem szavazat, illetve egy tartózkodás mellett fogadta el a kérdező által elutasított államtitkári választ.

A nyírmihálydi erdőgazdák érdekében interpellált a Jobbik
A jobbikos Kiss Sándor a nyírmihálydi és a környékbeli erdőgazdák bánatáról beszélt. Mint mondta, a település melletti erdő jelentős részét ellopták, így a tulajdonosok számára a maradék kevés faanyag kitermelése többe kerülne, mint ahogy azt értékesíteni tudnák. Az ellenzéki politikus azt kérdezte a kormánytól, hogy mit tehetnek az erdőgazdák ebben, a szerinte vis maiornak számító esetben.
Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár válaszában felidézte: a kormány kezdeményezésére a rendőrség vette át az illegális fakitermelések felderítését a jegyzőktől, és már a kis értékű falopásokat is elzárással sújtható szabálysértésnek minősítették. Hozzátette: az erdőtörvény a falopások visszaszorítása érdekében egy faanyag igazolási rendszert is bevezet, valamint létrehozza az erdővédelmi szolgálatot is.
A kormány képviselője a nyírmihálydi esetre kitérve elmondta: az ügyben szabálysértési eljárás indult, aminek keretében a rendőrség egy személyt őrizetbe vett és több ember ellen eljárás indult orrgazdaság vádja miatt.
A jobbikos képviselő arra hivatkozva nem fogadta el Ángyán József válaszát, hogy az államtitkár nem tudatta, miként részesülhetnek kárpótlásban a nyírmihálydi erdőgazdák. Az Országgyűlés ezt követően 186 igen, 48 nem, illetve 29 tartózkodás mellett elfogadta a választ.


5. rész
Az államilag finanszírozott hallgatói létszámról, a devizahitelesek megsegítéséről, a heiligenkreuzi hulladékégetőről és a nagy létszámú intézmények kiváltásáról volt szó az azonnali kérdések között hétfőn a parlamentben.

MSZP: valóban csökken az államilag finanszírozott hallgatói létszám?
Hiller István arról beszélt, hogy a "kormány megszorító csomagja" az idei elvonásokon túl további 38 milliárdot von ki a felsőoktatásból: 2012-ben 12 milliárddal, 2013-ban még 26 milliárddal kívánnak kevesebbet fordítani e területre. Ez a felsőoktatás legnagyobb megszorítása az elmúlt 25 évben - mondta.
Hozzátette: ennek következményeként évente 20 ezerrel csökkenti az államilag támogatott létszámot, ami így 53 ezerről 30-35 ezerre apadhat. Csökkentik-e valóban az elkövetkező évben, s ha igen mennyivel? - tette fel a kérdést a szocialista politikus, volt szakminiszter.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában kifejtette: olyan nagyságrendben, mint ahogy a szocialista politikus mondta, nem szándékoznak csökkenteni a létszámot. De olyan szándék van, hogy a megszületett korosztály és a mindenkori 18 éves korosztály arányában csökkenjen a létszám, oly módon, hogy az adott korosztály 34 százaléka rendelkezzék felsőfokú diplomával 2020-ig. Ezt vállalták az unió felé is - tette hozzá.
Az éves keretszámokat a kormány határozza meg, ezt fogja rögzíteni a felsőoktatási törvény - jelezte Hoffmann Rózsa, aki szerint ehhez a számhoz költségtérítéses hallgatók is kapcsolódnak majd. Ugyanakkor ismert a tény, hogy évente a demográfiai mutatók szerint tíz-húszezerrel csökken a létszám.

Jobbik: segít a kormány a devizahiteleseken?
Z. Kárpát Dániel azt kérdezte, hogy hajlandó-e a kormány szembeszállni a multinacionális érdekeltségekkel a devizahitelesek védelme érdekében. A szabad felhasználású hitelbe sokan belekényszerültek, s mint kifejtette: azt nem normális, hogy egy év alatt 31-33 százalékkal nőtt egy átlagos törlesztő-részlet, és szerinte százezreket érint a probléma. Azzal egyetértenek, hogy aki adós fizetnie kell, de nem uzsorát, nemzetközi pénzügyi körök által "megterhelt tételeket" - hangoztatta a jobbikos képviselő.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában azt mondta, hogy 95 ezer háztartást érint az a veszély, hogy nem tudják törleszteni részletüket. Nagyon sok család nagyon nehéz helyzetbe került, ezért hosszabbítják meg a moratóriumot, hogy rajtuk lehessen segíteni. A kormány azt a védelmet kívánja biztosítani, hogy a fejük felett megmaradjon a tető - mutatott rá. Az államnak azonban nem kell akkor a rizikót átvállalnia, ha valaki nem feltétlenül szükséges fogyasztási javakra költötte a kölcsönt. A bankok pedig kiveszik részüket a közteher vállalásával a bankadó fizetésével - szögezte le, hozzátéve: a bankrendszerre szükség van.

LMP: végigasszisztálja a kormány a heilingenkreuzi hulladékégető megépítését?
Jávor Benedek azt kérdezte, megtesz-e mindent a kormány, hogy a szentgotthárdiak életét súlyosan veszélyeztető projektet, a heiligenkreuzi hulladékégető megépítését megakadályozza? Tavaly július óta nem látja a kormány elkötelezettségét e téren - jegyezte meg az ellenzéki politikus, hozzátéve: ebben az ügyben az adminisztráción kívüli eszközök különösen fontosak lennének.
Illés Zoltán államtitkár kiemelte: a kormány megtesz mindent annak érdekében, hogy megakadályozzák a hulladékégető megépítését, s Szentgotthárdot is támogatják, hogy ne kelljen elviselnie azt. Felidézte a külügyi tárca korábbi lépéseit, amelyet - mint mondta - korábban az LMP-s képviselő elfogadott.
Számos diplomáciai lépés történt az ellenzéki képviselő korábbi kérdései óta is, s példaként említette, hogy a kérdésről szót ejtettek az osztrák nagykövettel, az osztrák környezetvédelmi miniszterrel.

Fidesz: hogyan valósul meg a nagylétszámú intézmények kiváltása?
Talabér Márta azt kérdezte, hogyan valósul meg a nagy létszámú, a fogyatékos személyeket gondozó intézmények kiváltása. Mint kifejtette: Magyarországon jelenleg mintegy 17.400-an kapnak ilyen jellegű intézményben ellátást, közülük 12 ezren 50 férőhelyesnél nagyobb intézményben. A fogyatékos személyekről szóló törvény rögzítik, hogy az ilyen intézményeket ki kell váltani - emlékeztetett a kormánypárti politikus.
Halász János államtitkár válaszában azt mondta, hogy a vonatkozó stratégiát a tárca elkészítette, ennek társadalmi egyeztetése jelenleg zajlik. Az átalakítás eredményeként az ellátottak a különböző segítő szolgáltatások mellett önálló életvitelt folytathatnának - mutatott rá. Kitért arra, hogy a fogyatékosok számára ápolást-gondozást nyújtó intézmények férőhelyeinek kiváltása európai uniós társfinanszírozással történik meg, 7 milliárd forintból.
A további lépésekről háromévente intézkedési terv rendelkezik majd - jelezte Halász János.


6. rész
A tankötelezettségről, a korrupcióról, a nők munkahelyi helyzetéről és a villamosenergia-átvételről is szó esett az azonnali kérdések között hétfőn a parlamentben.

MSZP: a tankötelezettség leszállítása érintheti a családi pótlékot is
Pál Tibor (MSZP) azt mondta, hogy a kormány a tankötelezettséggel együtt az azzal összefüggő családi pótlék jogosultságát is 15 övre csökkenti, akkor ettől a juttatástól az ellátottak közel egynegyede elesik. Hozzátette, hogy ezzel együtt sok család elesik a családi adózás utáni adókedvezménytől is.
A képviselő úgy fogalmazott, hogy ezzel mélyszegénységbe taszítanak családokat, akik abba hosszú időre bele is ragadnak.
Hoffmann Rózsa államtitkár azt felelte, hogy akár 15, akár 16 éves korban állapítják meg a tankötelezettségi korhatárt, az még nem jelenti azt, hogy a gyermekeket ezt követően az iskolarendszer "kirakja". Súlyos tévedésnek nevezte, hogy a tankötelezettséget a képviselő összehozta a családi pótlékkal. Azt mondta, az nem a tankötelezettség végéig, hanem egészen addig jár, amíg a gyermek iskolás.

Jobbik a korrupcióról
Ferenczi Gábor (Jobbik) azt mondta, hogy az elmúlt húsz évben az önkormányzatoknál zajló korrupció melegágya lett a közpénzen finanszírozott közbeszerzés.
A képviselő szerint az önkormányzati korrupció másik formája a privatizáció, amikor nagyértékű köztulajdonokat "kótyavetyélnek el" fillérekért. A képviselő több olyan példát is említett, amelyek tudomása szerint Ajkán zajlottak.
Tállai András államtitkár a belső ellenőrzés és az önkormányzatoknál kötelezően létrehozandó pénzügyi bizottságok szerepét hangsúlyozta. Elmondta, terveik szerint a jövőben gyakrabban és erősebben ellenőrzik majd az önkormányzatokat.

A KDNP a multinacionális üzletláncok elleni vizsgálatról
Kalmár Ferenc András (KDNP) azt mondta, hogy a multinacionális vállalatok magyarországi letelepedése óta sok kritika érte ezeket a cégeket. A képviselő példaként említette, hogy a tavaly a sajtó sokat foglalkozott a Tesco áruházlánc körül kialakult esetleges munkaügyi problémákkal. Tudomása szerint akkor a kormányzat egy munkaügyi ellenőrzésről döntött.
Megemlítette, hogy a cég még ebben a hónapban több mint kétszázmillió forintot fog kifizetni visszamenőleges hatállyal a kamionsofőrjeinek egy munkaügyi elszámolási hiba miatt.
Azt képzelte, hogy hol tart az említett ellenőrzés és hogy vizsgáltak-e más multinacionális üzletláncot.
Czomba Sándor államtitkár azt mondta, hogy az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség Közép-Magyarországi Munkaügyi Felügyeletéténél tett szakszervezeti bejelentésről van szó, de valamennyi régiós felügyeletnél kezdeményezték, hogy indítsanak vizsgálatot az illetékességi területükön lévő Tesco áruházaknál. Közölte, hogy az ellenőrzések során megállapított szabálytalanságok miatt a felügyelőségek több milliós bírságokat szabtak ki. Hozzátette, hogy az országos vizsgálat nem csupán egy kereskedelmi üzletláncot állított reflektorfénybe, hanem több a munkavállalókat hátrányosan érintő jelenséget, amelyek bizonyíthatóan több nagyobb kereskedelmi vállalkozás gyakorlatában is előfordulnak.

LMP a START kártyáról
Ertsey Katalin (LMP) azt mondta, hogy a közelmúltban két konferencián és egy szakértői elemzésben is kimutatták, hogy a kormány intézkedései nyomán kialakult változások milyen negatívumokat hoztak a nők foglalkoztatásában. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy volt olyan vállalat, ahol több mint száz kismama veszítette el a gyes-t, mert nem lehetett hatórás beosztást kialakítani a számukra.
A képviselő szerint nem akadt olyan vállalati vezető, aki arról számolt volna be, hogy a kismamát helyettesítő dolgozót a hétszázalékos kedvezmény miatt vették volna fel. Ezt azzal magyarázta, hogy a munkaerőpiacra visszatérő kismamák esetében él a START kártya, amelyik 17 százalékos adókedvezményt jelent. Hozzátette, hogy ez viszont az ugyanoda visszatérőkre nem alkalmazható. Feltette a kérdést, hogy a kormány nem akarja-e az év végi kivezetés helyett átgondolni és kiterjeszteni a Start kártyákat.
Czomba Sándor államtitkár azt felelte, hogy a kormánynak a kisgyermekes anyák érdekében hozott intézkedései pozitív hatásúak. Elismerte, hogy a Start-kártya kedvezményeit 2011. december 31-ig nevesítették, de mint mondta, ez a kiváltás dátumát jelenti, vagyis a kártyák kedvezményeivel 2013. december 31-ig lehet élni. Felhívta a figyelmet, hogy tavaly könnyítettek ezen, hogy még többen tudják igénybe venni a kedvezményeket.

MSZP a villamosenergia-átvételről
Kovács Tibor (MSZP) emlékeztetett arra, hogy a kormány át kívánja alakítani a kötelező villamosenergia-átvétel rendszerét. Szavai szerint nyártól a távhőszolgáltatásban jelentős szerepet játszó társaságok kikerülnének a kapcsolt villamosenergia-átvételi rendszerből. A politikus szerint ezt a kiadott határozatok érvényességi idejétől és a támogatásra szánt beruházás megtérülési idejétől kívánják megtenni. Feltette a kérdést, hogy mikor és mennyivel lesz olcsóbb az áram ára az intézkedések hatására. Hozzátette, hogy a meg nem térült beruházások esetében a társaságok valószínűleg perelni fogják az államot a befagyott költségek miatt.
Cséfalvay Zoltán azt felelte, hogy azokon a területeken, ahol a kormánynak van lehetősége az árak szabályozására, ott megteszi ezt, de ahol nincs ott nem is kell lépéseket tennie. Kijelentette, hogy a gáz áránál megtették a lehetséges lépéseket.
Kovács Tibor szerint "majdnem hogy komolytalan, ahogy a kormány reagál erre a nagyon fontos kérdésre".
Cséfalvay Zoltán azt mondta, hogy egy rendszer átalakítása hosszabb időt vesz igénybe, ezért türelmet kért.


7. rész
A gyermekszegénység elleni nemzeti programról, a tűzoltók elmaradt túlórapénzéről, valamint a rendőrség és a devizaadósok helyzetéről is kérdeztek a képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén, amely egy jobbikos napirend utáni felszólalással ért véget.

MSZP: mi lesz a gyermekszegénység elleni nemzeti programmal?
Szűcs Erika azt kérdezte, hogy mi lesz a gyermekszegénység elleni nemzeti programmal? Mint mondta a programot, melynek célja a gyermekszegénység csökkentése, 2007-ben fogadta el az Országgyűlés. Hozzátette: a stratégia szerint 25 éven belül három évente kell kormányzati cselekvési programot készíteni.
Az első cselekvési program 2007-2010 közötti időszakra vonatkozott, azóta újabb ciklus következett volna, azonban az erről szóló kormányhatározatnak nyoma sincs.
Balog Zoltán államtitkár azt válaszolta: 21 százalék a gyermekszegénység aránya Magyarországon.
Kiemelte: a Fidesz-KDNP kormány azonnal tett a gyermekes családok érdekében, egyebek közt a közcélú adományok áfájának eltörlésével, a gyes három évre emelésével.

A Jobbik a tűzoltók 2004 és 2007 között elmaradt túlórapénzéről kérdezett
Bertha Szilvia a tűzoltók 2004 és 2007 között elmaradt túlórapénzéről kérdezett. Mint mondta, azóta született egy kormányrendelet, amely azonban nem szab határidőt a túlórapénz kifizetésének.
Feltette a kérdést: a kormány mikor tervezi kifizetni a túlórapénzt a tűzoltók részére?
Tállai András államtitkár azt válaszolta: a kormány múlt évben elfogadott egy kormányrendelet, a következő lépés pedig az, hogy a kabinet és a szakszervezetek között megállapodás szülessen a kifizetett összegről. Ez azonban még nem történt meg.
Közölte: elsőként az állami fenntartású tűzoltóságnál rendezik a kifizetést, majd pedig az önkormányzati fenntartásúaknál.

A KDNP a Házsongárdi temető kapcsán kérdezett
Michl József arról beszélt, hogy mindennapossá vált a sírgyalázás a kolozsvári Házsongárdi temetőben, mely Európa egyik legrégebbi temetője. Mintegy 200 síremlék vár ott arra, hogy az UNESCO védetté nyilvánítsa - tette hozzá.
Rétvári Bence államtitkár azt válaszolta: a sírok gondozásával a Házsongárdi alapítvány foglalkozik. A temető tulajdonosa a kolozsvári polgármesteri hivatal - tette hozzá. Közölte: március 27-én Martonyi János külügyminiszter személyesen is járt a temetőben, hétfőn pedig Kolozsvár polgármesterével folytat tárgyalásokat, és érintik a rongálásokat is.

Fidesz: hogyan számolható fel a rendőrség létszámhiánya?
Ágh Péter azt kérdezte: mit tett a kormány annak érdekében, hogy a rendészeti képzés átalakuljon, és hogyan számolható fel a rendőrség létszámhiánya?
Kontrát Károly államtitkár azt válaszolta: 2002-től kezdve 17 ezer rendőr hagyta el a pályát, és a szervezet morálisan is meggyengült. Felhívta a figyelmet arra, hogy március 6-án, a Hősök terén 1800 rendőr tette le az esküt.

LMP: hogyan kívánja megakadályozni a devizaadósok helyzetének tovább romlását a kormány?
Scheiring Gábor azt mondta: a kormány nem tudja kitalálni, hogy mit tegyen a devizahitelesek érdekében, csak a kilakoltatási moratóriumot "tologatja újra és újra". Hozzátette: az LMP benyújtotta a parlamentnek saját javaslatait a devizahitelesek érdekében. Kiemelte: nemcsak a lakásukat elvesztőket segíti a védett számla intézménye.
A kormány hogyan kívánja megakadályozni a devizaadósok helyzetének tovább romlását? - kérdezte.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt válaszolta: az Országgyűlés korlátozta a devizaalapú jelzálog-hitelezést. Hozzátette: a bankok az állam és az adósok közös teherviselésével kell létrejönnie egy olyan megoldásnak, mely minden szereplő számára megfelelő.

MSZP: mit tervez a kormány a nyugdíjprémium rendszerével?
Varga László szerint egy tervezet szerint a nyugdíjakat már csak az infláció mértékével emelnék, és csak annyit fizetnének ki nyugdíjakra, amennyi járulékokból befolyik a nyugdíjbiztosítási alapba.
Mit tervez a kormány a nyugdíjprémium rendszerével? - kérdezte.
Halász János államtitkár azt válaszolta: a nyugdíjak vásárlóértéke nem fog csökkenni. Az elmúlt nyolc év kormányzása súlyos válsághoz vezetett - tette hozzá.

Az MSZP a zöld bankról kérdezett
Józsa István arról beszélt, hogy a zöld bank szerepelt a Fidesz tervei között, azonban szavai szerint erről most nem hallani.
Feltette a kérdést: rendelkezik-e koncepcióval az energetikai beruházások ösztönzésére a kormány, miért nincs még meg a zöld bank?
Fónagy János államtitkár azt válaszolta: a zöld adatbázis létrehozásával az a cél, hogy a gazdaság szereplőit, az önkormányzatokat és a lakosságot naprakészen tájékoztassák.

A kihirdethetés napja is szerepelne az alkotmány címében
A jogalkotásról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az új alaptörvény kihirdetésekor - az egyéb jogszabályokra vonatkozó számozástól eltérően - annak címét és napját is feltüntessék - mondta Gulyás Gergely, a javaslat fideszes előterjesztője. Az indítvány általános vitájában felszólaló ellenzéki képviselők nem értettek egyet a javaslattal.

A rovásírásra emlékeztetett napirend után a Jobbik
A jobbikos Ferenczi Gábor napirend utáni felszólalásában bejelentette: "Magyarnak lenni büszke gyönyörűség" címmel felszólalássorozatot indít az ország "dicső történelmének, gazdag kultúrájának" bemutatására. Az ellenzéki képviselő első alkalommal a szerinte méltatlanul elfeledett magyar rovásírásra emlékeztetett.
Az elnöklő Ujhelyi István lezárta a Ház ülését, a képviselők pénteken, a kormánypárti alkotmányjavaslat részletes vitájával folytatják munkájukat.

Olvasóink írták

41 hozzászólás
  • 41. elemér 2011. március 29. 23:14
    „Nagyon jó hogy a Portugál parlament nem fogadta el a gatyaszoritást az uniotol. Ami most következik az lazitás a kölcsönök visszafizetésével mindenhol az unioban. Ezt nobel dijas gazdasági szakértönk is okos dolognak tartotta. Vegyenek fel csak a németek kölcsönt és financirozzák az uniot.”
  • 40. Maori 2011. március 29. 21:35
    „Államkötvényt bocsájtot ki a Magyar Kormány, melynek bevételéből kívánják visszafizetni az államadósságot. A kötvényeket kamatostul 30 év múlva kell majd visszavásárolni. Az államadósságot rá lőcsöljük a még meg sem született gyermekeinkre! Zseniális! Hogy ez a szociknak miért nem jutott eszükbe?”
  • 39. elemér 2011. március 29. 20:40
    „Legnagyobb probléma Mo.-n az életszinvonal és nem a haza. Magyaroskodással nem lehet azon változtani. Elöbb utobb az emberek felébrednek. Látni akarnak konkrét változásokat az órabérekben és a mukanélküliség csökkentésében. Statisztika a mediaban meg alkotmányos hülyeségek ezt nem helyettesittik.”
  • 38. Losba 2011. március 29. 18:51
    „36. kommissar
    így igaz,... lopj, csalj, hazudj ..ez az összes párt jelszava, nincs kivétel..”
  • 37. elemér 2011. március 29. 12:57
    „28. h.sz. Phobos
    "Ez a modell listaára is "csupán" 14 millió forint körül van."
    Az lehet Mo.-n, mert U.K.-ban az közelebb áll a 8 milliohoz. Mo.-n rátesznek akkor egy nagy adót.”
  • 36. Komissar 2011. március 29. 12:06
    „17. rommel 2011.03.28. 23:33

    LOPÁS ; SIKKASZTÁS ; HAZUDOZÁS ; HAZAÁRULÁS = PARLAMENTI KÉPVISELŐ!!!!!
    SZÍNTŐL FÜGGETLENÜL.
    EZT CSAK A VAKOK NEM VESZIK ÉSZRE!”
  • 35. miracle. 2011. március 29. 11:53
    „Répássy Róbert államtitkár válaszol
    A 158 négyzetméteres luxus szolgálati lakásával csúcstartó Répássy Róbert igazságügyi államtitkárt a parlamentben kérdezték az ügy részleteiről:
    Blikk: - Nem tartja túlzásnak, hogy 158 négyzetméteres lakást kap az államtól?
    Répássy Róbert: - A Kommunikációs Államtitkárság fog reagálni!
    Blikk: - De mi az ön személyes véleményére vagyunk kíváncsiak!
    Répássy: - Az államtitkárság fog reagálni!
    Blikk: - Miért nem írta be a vagyonnyilatkozatába a szolgálati lakást?
    Répássy: - Az államtitkárság fog reagálni!
    Blikk: - Az államtitkárság hogyan tudná elmondani az ön véleményét?
    Répássy: - Az államtitkárság fog reagálni!
    (Blikk nyomán)”
  • 34. Phobos 2011. március 29. 11:36
    „Több tízmilliós megbízás a Századvégnek a Fidesztől
    A Századvég gazdaságkutató tanulmányokat írhat a Fidesz-frakciónak, míg a Századvég Alapítvánnyal telefonos kutatásokat végeztet a képviselőcsoport 24,45, illetve 12,5 millió forintért.
    Hat tanulmányt rendelt a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja a Századvég Pénzügykutató Zrt.-től, amelyeknek egyenként legalább harminc oldalnyi terjedelműnek kell lennie, derül ki a Közbeszerzési Értesítőből.
    A feladatért a cég összesen 24 millió 450 ezer forintot számlázhat ki áfa nélkül. A tanulmányoknak a gazdaságpolitikával és a makrogazdasági konjunktúrával kell foglalkozniuk, és kutatással kell megalapozni azokat. A gazdaságpolitikai rész a magyar gazdaság történéseinek, eseményeinek tudományos szintű rendszerbe foglalása.
    Ugyancsak egy Századvég-céggel, a Századvég Politikai Iskola Alapítvánnyal kötött szerződést a képviselőcsoport, hogy munkájukat telefonos kutatásokkal segítsék. Ez utóbbi feladatért nettó 12,5 millió forintot kap az alapítvány, amelynek kéthavonta kell szondáznia a közvéleményt összesen öt alkalommal aktuális kérdésekről.”
  • 33. machers 2011. március 29. 11:10
    „31. kolombela 2011.03.29. 10:57ű
    Megnéztem. Természetesen egyetértünk az ott elhangzottak fontosságával. Mindössze annyi történt, hogy jelen helyzet(em)ben nálam más a prioritási sorrend a tennivalókkal kapcsolatban.”
  • 32. fortuna54 2011. március 29. 11:09
    „26-os janika. Mert félnek,megeröszakolná a tevéket.”
  • 31. kolombela 2011. március 29. 10:57
    „30. kolombela 2011.03.29. 10:55
    24. machers 2011.03.29. 09:03
    Bocs a hivatkozás lemaradt:
    http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=Ga-bkkWEqy8”
  • 30. kolombela 2011. március 29. 10:55
    „24. machers 2011.03.29. 09:03
    Ajánlom figyelmedbe az alábbi videót. (ne izgulj csak 4 perc). Ebben pontos választ kapsz, hogy miért olyan fontos, pl. a magyar rovásírással foglalkozni a parlamentnek. Ez a felszólalás a 28-i országgyűlés napirendi ponton kívüli felszólalás volt.”
  • 29. machers 2011. március 29. 09:54
    „27. Phobos 2011.03.29. 09:31
    Nagyon rosszindulatú vagy Répássy úrral szemben. Tudhatnád, hogy amíg nem közlik vele, addig nem lehet saját véleménye. Majd a pártközpontban eldöntik, hogy mi a véleménye.”
  • 28. Phobos 2011. március 29. 09:35
    „re 25

    nem, így néz ki:
    http://egyenlito.blog.hu/2011/03/27/papcsak_14_millios_nemluxus_autoval_jar”
  • 27. Phobos 2011. március 29. 09:31
    „Kiállnak a luxuslakásokért az államtitkárok

    Nem tartja túl nagynak szolgálati lakását Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára, akinek 137 négyzetméteres otthonát állami pénzből fizetik.
    Mint ismeretes, tizenkét államtitkár kap szolgálati lakást, ebből 8 bérelt ingatlan, ami évente közel 21 millió forintjukba kerül az adófizetőknek.
    - Én három gyereket nevelek, nem hiszem, hogy ennek figyelembevételével túl nagy lenne a lakás - mondta Szabó Erika.
    A KIM tegnap Valótlan tényeket közöl a Blikk címmel adott ki közleményt, ugyanakkor a dokumentumban a lap egyetlen állítását sem cáfolják.
    A KIM közleménye szerint például Répássy Róbert államtitkár szolgálati lakása nem bérelt ingatlan, pedig a lap sohasem állította, hogy az lenne. A Blikk tegnapi számában az szerepel: Répássynak 158 négyzetméteres szolgálati lakást biztosítanak, amit a KIM nem is cáfolt.
    Arról is írnak, hogy a cikkel szemben az államtitkárok egy része állami tulajdonú lakásban él, másik részük pedig bérelt ingatlanban. A Blikk tegnapi cikkében pontosan ez szerepel.
    Ráadásul továbbra is titkolja kormányzat, kik azok a magánszemélyek, akiktől közpénzen szolgálati lakásokat bérelnek a különböző állami vezetők. Közben kiderült: szolgálati lakásaik bérbeadóit akár maguk az állami vezetők is kiválaszthatják, így a titkolózás miatt nehezen ellenőrizhető, kik gazdagodnak az állam pénzén.
    A KIM-ben egyébként tegnap azt közölték: nekik hivatalból nem is kell tudniuk, kik a lakásokat bérbeadó magánszemélyek, hiszen a bérbeadókkal az államtitkárok állnak szerződésben, és a kormányzat a törvényben előírt értékhatárig (átlagosan 216 625 forint) csak számla ellenében az államtitkároknak fizeti ki a bérleti díjra költött pénzt, egyfajta "költségtérítésként".
    - Amikor az embert felkérik államtitkárnak, kétféle lehetőség közül választhat - magyarázta a Blikknek Szabó Erika, a KIM államtitkára. - Vagy felkínálnak neki állami tulajdonban lévő szolgálati lakásokat és azok közül választhat ki egyet, vagy pedig mondhatja, hogy neki már most is van egy bérelt lakása, vagy már ,,kinézett" egyet, és ebben az esetben annak a bérleti díját fizeti ki a minisztérium a törvényben előírt értékhatárig - mondta a gyakorlatról az államtitkár.
    Ő egyébként a bérléses megoldást választotta, és ezzel nincs egyedül. Az ügyben érintett szolgálati lakással rendelkező 12 államtitkár közül nyolcnak közpénzből fizet lakást a kormányzat, és a vezetők közül csak négyen voltak olyanok, akik a számukra felkínált állami tulajdonú ingatlanok között találtak méltó szolgálati otthont.
    Répássy Róbert államtitkár válaszol
    A 158 négyzetméteres luxus szolgálati lakásával csúcstartó Répássy Róbert igazságügyi államtitkárt a parlamentben kérdezték az ügy részleteiről:
    Blikk: - Nem tartja túlzásnak, hogy 158 négyzetméteres lakást kap az államtól?
    Répássy Róbert: - A Kommunikációs Államtitkárság fog reagálni!
    Blikk: - De mi az ön személyes véleményére vagyunk kíváncsiak!
    Répássy: - Az államtitkárság fog reagálni!
    Blikk: - Miért nem írta be a vagyonnyilatkozatába a szolgálati lakást?
    Répássy: - Az államtitkárság fog reagálni!
    Blikk: - Az államtitkárság hogyan tudná elmondani az ön véleményét?
    Répássy: - Az államtitkárság fog reagálni!”
  • 26. janika 2011. március 29. 09:28
    „Elemér még nincs Líbiába Rambó-ként? Habár a töketleneket nem bízzák meg efféle feladatokkal!”
  • 25. elemér 2011. március 29. 09:27
    „Igy néz ki amit Papcsák hajt.
    http://www.youtube.com/watch?v=CNpE261XFz0
    Ezt az alkotmányt nem most kell irni, mert nem aktuális. A szabad sajtó ugyanezt kérdezné. Aztán meg ne ügyvédek se ujságirók irják. Használljanak Magyar szavakat, és ne akarjanak nekem nagyzolni.”
  • 24. machers 2011. március 29. 09:03
    „T. kolombela!
    Természetesen semmi gondom vele.Sőt! Mindössze arra utaltam, hogy - véleményem szerint - azért van néhány fontosabb dolog is ma Magyarországon, aminek a megoldásáról a tisztelt képviselőknek gondoskodni kellene. Most és azonnal!
    Remélem ez így elfogadható számodra is!”
  • 23. kolombela 2011. március 29. 08:48
    „5. machers 2011.03.28. 20:20
    Van valami gondod azzal az írással, amit őseink használtak, és nem csak a kiváltságosok mint a középkorba, hanem ez egyszerű köznép is írástudó volt.”
  • 22. Phobos 2011. március 29. 08:36
    „Papcsák: "Csak" 14 milliót ér, és nem is luxusautó a Chryslerem

    Rágalomnak minősítette Papcsák Ferenc, Zugló polgármestere azokat a híreket, miszerint egy 22 millió forintos, 430 lóerős Chrysler luxusautóval járna, s perrel fenyegette meg mindazokat a sajtóorgánumokat, amelyek átvették a "lejárató hangvételű tudósítást".

    - Valóban egy Chryslerrel járok, ám ez az ügyvédi irodám tulajdonában van, jóval szerényebb a teljesítménye, és jóval olcsóbb is. Korábban több balesetet szenvedtem vétlen félként, ezért döntöttem úgy, hogy egy biztonságosabb, de nem luxusjárművet vásárolok - magyarázta a fideszes honatya. Érti a kedves olvasó: nem az övé, hanem az ügyvédi irodájáé...

    Csak az ausztrál szakma szerint luxusautó...

    Ez a modell valóban alig több mint 200 lóerő, és listaára is "csupán" 14 millió forint körül van. Ez a dízelmodell nyerte el egyébként 2008-ban Az év luxusautója címet egy ausztrál szakmai magazinban.”
41 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Neten ismerkedett: baseballütővel verték a randin az edelényi fiút

Felfegyverkezve elkövetett csoportos garázdaság miatt indított eljárást a rendőrség négy férfi… Tovább olvasom