Kisalföld logö

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 2°C | 14°C Még több cikk.

Koroncó, a leletfalu

Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a koroncóiak bokáig járnak a leletekben.



Kattintson a képekre >>
Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a koroncóiak bokáig járnak a leletekben: a faluban és közvetlen környékén mintegy negyven régészeti lelőhely található. A terület, amely egy fontos, ősi kereskedelmi útvonal mellett fekszik, már az őskorban lakott volt, s azóta a legkülönbözőbb népek telepedtek meg itt, hátrahagyva életük nyomait, tárgyi emlékeit. 
A sok lelőhely miatt a faluban sem építkezni, sem más földmunkát végezni, például közművesíteni nem lehet régészeti engedély nélkül, ami még a foghíjbeépítésekre is vonatkozik. Törvény írja elő, hogy a szakhatóság, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) áldásához kötelező régészeti megfigyelést és próbafeltárást kell végezni, amelynek költségei a tulajdonost terhelik. Ez az - általában nem kalkulált - kiadás négyzetméterenként háromezer, azaz egy átlagos telek esetében százezer forint körüli terhet ró a telektulajdonosokra.
 
A falu is fizetett 
 
A törvény a közelmúltban a koroncói önkormányzatot is érzékenyen érintette, 2002-ben ugyanis a falunak kellett állnia azoknak a feltárásoknak a költségeit, amelyet 18 új házhely kialakításakor végeztek a régészek. Bár a KÖH akkor annyi engedményt tett, hogy csak a tervezett épületek és közművek helyét kellett feltárni, a teljes, többhektáros területet nem, a munkák így is több mint négymillió forintjába kerültek a falunak. Horváth Lóránt polgármester, aki nagyon szigorúnak tartja a jogszabályt, akkor ugyan a minisztériumhoz fordult, hogy támogatást kérjen az ásatások finanszírozásához, az állam azonban csak akkor támogatja anyagilag a régészeti feltárást, ha valamilyen komoly, megőrzésre érdemes vagy további munkákat igénylő lelet bukkan napvilágra.  
 
Megállhat a fejlődés
 
Mivel a falut körbeveszik a lelőhelyek, a település egyik irányba sem tud terjeszkedni. Horváth Lóránt szerint lenne igény a Győrtől alig tíz kilométerre fekvő település bővítésére, a szigorú előírások azonban elriasztják az embereket. Így könnyen lehet, hogy megáll a község fejlődése, pedig a polgármester úgy véli, a falu terjeszkedése nemcsak az ott élőknek, hanem a régészeknek is hasznos, hiszen enélkül talán soha nem derülne ki, mi rejtőzik a föld alatt, így viszont a szakemberek kihasználják, hogy - más költségén - értékes munkákat végezhetnek a területen.   

Sokszor a telektulajdonosok sem számolnak a kötelező feltárás költségeivel. Az új házat építők általában már időben tudnak erről a kötelezettségről, vannak azonban, akik például a telkük kettéosztásával próbálnak új házhelyet kialakítani gyermeküknek, unokájuknak, s nem is tudják, ez milyen anyagi kötelezettséggel jár.

- Úgy vettem észre, az embereket kezdetben elrémisztette, hogy ilyen különleges a település régészeti szempontból, de most már mintha kezdenének megbarátkozni a helyzettel - mondja M. Egry Ildikó, a Xantus János Múzeum régésze, aki húsz éve végez feltárásokat a faluban és környékén. - Látják, hogy nem akadékoskodunk feleslegesen, s ha be is kell avatkoznunk egy-egy építkezés előtt, akkor is igyekszünk a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban elvégezni a dolgunkat. Tavaly ősszel például egy házhely feltárásakor Árpád-kori veremházra bukkantunk a régészetileg kiemelt jelentőségű Dózsa György utcában.
 
Mindent átkutattak
 
 
Koroncó jelenlegi rendezési terve 2003-ban készült, amikor már létezett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, ezért elkészítését alapos régészeti hatástanulmánynak kellett megelőznie. Ennek során a régészek nemcsak nyomok után kutattak a terepen, hanem a fennmaradt írásos emlékeket, az előkerült leletekről szóló híradásokat, beszámolókat is ellenőrizték.


A település leghíresebb része az úgynevezett Bábota-domb, amely az ötvenes évek óta régészetileg védett lelőhely. A szakmai berkekben nemzetközileg is ismert területen jelentős leletanyag került elő a bronzkorból és a kora vaskorból: tűzhelyeket, urnákat, kerámialeleteket rejtett a föld.

2001-2002-ben a Paptagon, másnéven a Sóska-dombon folytak feltárások, az önkormányzat által kialakított 18 új házhelyen. Itt településmaradványokat és számos tárgyi emléket találtak a régészek a bronz- és az Árpád-korból, többek között bronztűket, cseréptöredékeket, valamint egy fabéléses kutat.

A faluban jelenleg nem folyik ásatás, a régészeknek azonban lesz munkájuk: az önkormányzat új utcát szeretne kialakítani, amelynek előkészítő földmunkái, az úgynevezett humuszolás, kedd óta folyik. Ha kiderül, pontosan milyen leletekre lehet számítani, a régészek itt is megkezdik a próbafeltárásokat.
 

 

A Kisalföld Vasárnap Reggel előfizetési árai:
 
1 havi előfizetés: 399 forint
3 havi: 1.197 forint
6 havi: 2.394 forint
12 havi: 4.788 forint

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vera Drake (Vera Drake)

Mike Leigh Oscar-díjas rendező filmje olyan morális dilemmákat vet fel, amelyekre nem könnyű választ… Tovább olvasom