Kisalföld logö

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 13°C | 22°C Még több cikk.

Könyv a győri műszaki főiskoláról

A közelmúltban könyv jelent meg a Széchenyi István Egyetem Universitas – Győr Alapítvány kiadásában az egyetem elődintézménye, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola megalakulásáról és működése kezdeti – 1980-ig terjedő – éveiről.
Széchenyi István Egyetem
„ Oktatásügyi fegyverténynek" mondható, hogy hosszú évtizedek erőfeszítései után 1970–1977 között műszaki felsőoktatási intézmény létesülhetett Győrött. Igaz, hogy a takarékosság jegyében „csak" főiskola, de azzal a reménnyel, hogy a kezdeti általános fejlődés időszaka után van kilátás az egyetemmé válásra is.

Kiművelt emberfőket!

Minden elismerést megérdemel a város, a megye, a lakosság és a helyi vezetők erőfeszítése, igényessége. Nem a „rangkórság", nagyképűség volt ennek a hosszú kultúrháborúnak a mozgatója. Az igényesség forrása annak a Széchenyi Istvántól származó gondolatnak a gyakorlatba való átültetése volt, hogy minél több kiművelt ember legyen Győr, a kultúra és az ipar városának soraiban. Ezek ugyanis alkotókedvüket a szellemi-gazdasági-technikai fejlődés gyorsításában élik ki – ez pedig közérdek.
A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola létesítésének előmozdítói nemcsak az országos és helyi politikai, közigazgatási, társadalmi szervezetek voltak, hanem a Művelődésügyi, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium is. Az utóbbi közvetlenül érdekelt volt, mert az 1968-ban elfogadott közlekedéspolitikai országgyűlési határozatban előírt fejlesztésekhez a nagyszámú, korszerűen képzett főiskolai végzettségű munkahelyi középvezető nélkülözhetetlen volt.

Nyilvános és nem az...

A főiskola-létesítés nem nyilvános, további része is összetett feladat volt. A követelményeket a Művelődési Minisztérium határozta meg. Részleteiben: a már működő felsőfokú technikumban folyó képzés színvonalának emelése, további új szakok indításának előkészítése – a tervezés feladata volt.
A létesítés nyilvános része volt 1968–1969-ben Győrött a helyszín megválasztása, a területen lévő lakások felszámolása, az ott lakók elköltöztetése, a terület hidrome

chanizációs feltöltése a Mosoni-Duna folyóból, és az öt évre ütemezett magasépítési munkák. Ezzel egyidejűleg 1974-ben elkezdődött és 1977-ben befejeződött a felsőfokú technikumok, valamint a közlekedésépítési kar ütemezett áttelepítése. Ugyancsak egyidejű volt az oktató és nem oktató személyzet áttelepítése, újak alkalmazása, a munkamegosztás megszervezése.
Csak részben volt nyilvános feladat a tanulmányi épületek, a laboratóriumok, a kollégiumok, a könyvtár, valamint az igazgatási-tanulmányi helyiségek berendezése, új tantervek, óratervek készítése, a tananyag korszerűsítése, majd jegyzetekbe foglalása, az oktatók felkészültségének növelése, tudományos munkájuk megindítása.

A helybeliek szeme előtt

Könnyen belátható, hogy győri „honfoglalással", áttelepüléssel, a város által biztosított oktatói lakások elosztásaival született meg valóban – sok egyébről itt nem szólva – az új főiskola. Mindezek jó része a helyi polgárok szeme láttára, akik nappal és főként délután és este csapatostól sétáltak a Mosoni-Duna töltésén a főiskola körül és szemlélődtek. 1977 őszén került sor a munkálatok ünnepélyes befejezésére, az átadásra-átvételre.
Azóta több mint 20 év telt el. A végzett munka hivatalos pozitív értékelésének tekinthető, hogy az intézményt az Országgyűlés 1999-ben egyetemmé minősítette át. Ennek a kollektív munkának 1980-ig terjedő szakaszáról ad színes tájékoztatót az egyetem által kiadott, a volt hallgatók és más érdeklődők számára minden bizonnyal sok újat tartalmazó oktatástörténeti szakkönyv. Szerzője prof. dr. Hegedűs Gyula, szerkesztője prof. dr. Szekeres Tamás, műszaki szerkesztője Winkler Csaba.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tamkó Sirató Károly: Nandu

Tovább olvasom