Kisalföld logö

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 19°C Még több cikk.

Kontrátnak nem kellett a plüssnyúl

A kormány elveszítette hitelét és megszorító politikát folytat - mondja a Jobbik. Cséfalvay szerint a kormány tartható, stabil és az ország javát szolgáló költségvetést nyújt be.
1. rész
Az ellenzéki felszólalók a nemzetgazdasági miniszter jövő évi költségvetéssel kapcsolatos, múlt pénteki bejelentéseinek kritikáját fogalmazták meg napirend előtti felszólalásukban, míg a kormánypártiak a változtatások szükségéről és a felelősségre vonás fontosságáról beszéltek a jelentős devizahitel-állomány kialakulása kapcsán az Országgyűlés hétfői ülésén.

Előrehozott választásokat követel a Jobbik
A kormány elveszítette hitelét és megszorító politikát folytat, amelyből csak előrehozott választásokkal lehet kikecmeregni - mondta napirend előtti felszólalásában Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője. Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy a Fidesz ezen két ok miatt követelte 2006-tól folyamatosan az előrehozott választásokat a szocialista kormány idején.

Azt mondta, hogy a Fidesz-kabinet eddig négy megszorítást jelentett be, amelyek közül a Széll Kálmán Tervet és a pénteki bejelentéseket tartotta a "legdurvábbnak". Ez utóbbiakat Vona Gábor "országvesztő csomagnak" nevezte, a kabinetet pedig a gazdagok kormányának titulálta.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában azt hangsúlyozta, hogy az egykulcsos adó arra ösztönzi az embereket, hogy saját erőből teremtsék meg a maguk gazdagságát. Kijelentette: 2006-ban meg volt az ideje az előrehozott választásoknak, most azonban a kormány tartható, stabil és az ország javát szolgáló költségvetést nyújt be.

LMP: az elmúlt húsz év legnagyobb megszorítására készül a kormány
Az LMP-s Vágó Gábor népnyúzásnak nevezte a büdzsét érintő kormányzati bejelentéseket. A képviselő szerint a Fidesz nem az államadósság, hanem a dolgozó emberek ellen visel háborút.
Úgy fogalmazott: a kabinet az adóemelésekkel az elmúlt nyolc év elhibázott gazdaságpolitikáját folytatja. Vágó Gábor ehelyett pártja zöld fordulatra alapozott gazdaságpolitikáját ajánlotta a kormány figyelmébe, amely 36 százalékos adókulccsal terhelné az évi 3 millió forint feletti, és 40 százalékossal a 7 millió forint feletti jövedelmeket.

Cséfalvay Zoltán azt mondta: a kormány felelőssége, hogy az ország ne legyen védtelen a világgazdasági folyamatokkal szemben, ezért fontosnak tartja az államháztartási hiány 2,8 százalék alá csökkentését 2012-ben.

A kabinet célja a jövedelmet terhelő adók csökkentése, és a fogyasztást terhelők növelése - közölte. A zöld fordulattal kapcsolatban felelőtlenségnek nevezte, ha az állam kevéssé hatékony ágazatokra fordítja az adófizetők pénzét.

MSZP: jólét helyett csökkenő reálbérek és növekvő árak
A szocialista Mesterházy Attila azt mondta, a kormány gazdaságpolitikája megbukott, hiszen a három kitűzött cél egyike sem teljesült: 4-6 százalékos gazdasági növekedés helyett jövőre mindössze 1,5 százalékos bővüléssel számol a kabinet, 100 ezer új állás helyett stagnáló munkanélküliség várható, és a radikális adócsökkentés helyett adóemeléseket jelent be a kormány.

Ahogy fogalmazott, "az elmúlt 21 év legbrutálisabb megszorítása jön". Az MSZP ehelyett igazságosabb, többkulcsos adórendszert javasol, valamint a munka terheinek csökkentését és szociális gazdaságélénkítő programokat - mondta Mesterházy Attila.

Cséfalvay Zoltán válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság növekszik, mindezt pedig úgy éri el a kormány, hogy mellette a költségvetés egyensúlya is megmarad. Beszélt arról is, hogy a kormány a munkaalapú gazdaság megteremtéséért dolgozik.

A KDNP szemléletváltást sürget
A kereszténydemokrata Harrach Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági váltás Magyarország számára is elhozta a korszakváltás és a szemléletváltás kényszerét. Mint mondta, olyan államot kell kialakítani, amely választ ad a problémákra, de közben nem dönti magát adósságba.
A kormánypárti politikus sajátos magyar jelenségnek nevezte egy életképtelen embertípus kialakulását, amely szerinte annak következménye, hogy az állam nem védőhálót adott az embereknek, hanem "gyermekruhába bújtatta polgárait". Magáról gondoskodni tudó és dolgozni akaró emberekre van szükség - hangsúlyozta.

A Fidesz felelősségre vonást sürget
A fideszes Lázár János annak kivizsgálását szorgalmazta, hogy 2002 után miért engedélyezte az akkori kormány a devizahitelek megjelenését. Szerinte az alkotmányügyi bizottságban lezajló vizsgálatnak ki kell derítenie azt is: milyen szabályozási eszközei voltak a kormánynak, és miért nem védte meg az embereket a bankároktól.

Úgy fogalmazott: a szocialista kormány semmit nem tett, hogy megmentse az embereket. "Önök a bankárok, az üzleti világ oldalára álltak" - fordult az MSZP-s képviselőkhöz. Kijelentette, hogy a politikai és a jogi felelősséget is vizsgálni kell azzal kapcsolatban, hogy mit tett és mit mulasztott el a Pénzügyminisztérium vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a probléma kezelése és megelőzése kapcsán.

Cséfalvay Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 2002-ben a lakossági devizahitel-állomány mintegy 300 milliárd forintot tett ki, 2010 nyarára együttes összege már meghaladta a 6 ezer milliárd forintot.
Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a bizottság tisztázni fogja, mindez hogyan alakulhatott így.

A Ház kiegészítette napirendjét
Az Országgyűlés napirendjére tűzte a devizahitelek rögzített árfolyamon való, egyösszegű végtörlesztéséről, valamint a pozitív lakossági adóslistáról szóló, a fideszes Rogán Antal által jegyzett törvényjavaslatot, amelyről még hétfőn zárószavaznak is. Az ezt lehetővé tevő, a házszabálytól eltérésre vonatkozó indítványt 294 igen és 61 nem szavazattal fogadták el a kormánypárti és jobbikos képviselők. Az Országgyűlés - házszabálytól való eltéréssel - szintén még hétfőn szavaz az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól szóló törvényjavaslatról is.


2. rész
A kormány  gazdaságpolitikájáról, a foglalkoztatottságról,a  parlagfű-mentesítésről és a Leader-programról volt szó az  interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.   
    
MSZP: büszke a kormány a gazdasági szabadságharcra?  
Burány Sándor arról beszélt, hogy több száz milliárdnyi  adóbevételt engedett el a kormány, rontotta  a forint árfolyamát,  rombolta az ország nemzetközi megítélését és megszüntette a  költségvetés átláthatóságát. Nem tárgyalnak, hanem harcolnak a  partnerekkel, a kulcsfontosságú gazdasági kapcsolatokat ássák alá,  régiós pozíciónkat veszélyeztetik, és ezzel a magyar  vállalkozásoknak és embereknek ártanak - mondta, hozzátéve: nem  szabadságharcra van szükség, hanem a partneri kapcsolatok  erősítésére, mert ezek nélkül elszigetelődés, lemaradás várható.  Önök büszkék erre a szabadságharcra? - kérdezte.  

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy nem a külfölddel,  nemzetközi szervezetekkel, partnerekkel, hanem az MSZP által itt  hagyott óriási államadóssággal, a foglalkoztatás szétzilálásával,  egy versenyképtelen gazdasággal, és a lakosságra terhelt magas  devizakockázattal harcolnak. A szabadságharc arról szól, hogy a  vissza kell szerezni az önálló döntés lehetőségét, hogy ezektől a  terhektől miként szabadulhatunk meg.   

A korábbi gyenge és elégtelen pénzügyi szabályozással a bankok  éltek és sokszor visszaéltek, és magas költségvetési hiány  jellemezte az előző kormányzat politikáját - fűzte hozzá.  

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 168  igen és 87 nem szavazattal jóváhagyta.  

Jobbik: nem javult a kis- és középvállalkozások helyzete   
Bertha Szilvia szerint a kormány eddigi lépései nem javították a  kis és középvállalkozások helyzetét, s többek között a nagyfokú  bürokráciát, az átláthatatlan jogszabályi hátteret tette szóvá. A  közmunkarendszer - folytatta - a statisztikai adatok javítására  alkalmas csupán, és szerinte a kormány nem a gyökerénél akarja  orvosolni a problémát. Milyen gazdasági intézkedéseket tervez a  kormány a munkaadók valódi versenyképességének javítására?  

Czomba Sándor államtitkár úgy válaszolt: nem csökken, hanem nő a  munkahelyek száma a versenyszférában, s 43 ezerrel magasabb, mint  egy évvel korábban. Nem a közmunka javítja a statisztikát - mondta,  hozzátéve: az egy adott napon az alkalmazottak száma nem több, mint  a tavalyi év azonos időszakában. A foglalkoztatottak között csak 20  százalék, akik nem rendelkeznek szakképzettséggel, a kiszorulók  között meghaladja az 50 százalékot - fűzte hozzá. Kitért arra is,  hogy a munkaerő-piaci alapból 5 milliárd forintból 3 ezer  munkahelyet teremtettek, illetve 5 ezret tartottak meg. 

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 170 igen, 46  nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.  

Fidesz: milyen programot dolgoz ki a kormány a  parlagfű-mentesítés érdekében?  
Zsiga Marcell a parlagfű-mentesítés érdekében kidolgozandó  kormányzati programról kérdezett. A tünetek minden harmadik embert  érintenek, az allergiások száma rohamosan nőtt az elmúlt években.  Jelenleg 20 milliárdot fordítanak csak a tüneteket csillapító  gyógyszerekre, és ennek kétszeresét a kezelésre, és táppénzre. Az  erősen fertőzött terület nagysága meghaladja a 700 ezer hektárt -  mondta, és kitért arra, hogy a törvény szabta korlátok dacára a  fertőzött területek aránya nem csökken.  

Ángyán József államtitkár kiemelte: a fertőzött területek  csökkentése kiemelt társadalmi összefogást igényel, a hatósági  eljárás erősítése mellett folyamatos társadalmi tudatformálásra van  szükség. Idén tavaszra kidolgozták a tárca mentesítési stratégiáját,  amit azóta el is fogadtak. 200 önkormányzat nyert a parlagfű mentes  település pályázaton - jelezte, hozzátéve: ezenkívül 1500 közmunkás  kiemelt feladata a parlagfű irtása. Szólt még arról is, hogy új  hatósági eljárásrendet megalapozó légi felderítést próbálnak ki az  idei szezonban - mondta.  

A képviselő a választ elfogadta.  

LMP: meddig halogatják a Leader-program reformját?  
Szabó Rebeka azt kérdezte, meddig halogatja még a kormány a  Leader-program reformját. Szerinte a programnak a kisteleülések  életre keltésében, a fenntartható vidékfejlesztés elősegítésében  nagy szerepe lett volna. Úgy látta, túlbürokratizált a program, az  eddig támogatott projektek nagy része kifejezetten  közpénzpocsékolás. Felülvizsgálják a program eddigi működését? -  kérdezte.  

V. Németh Zsolt államtitkár egyetértett abban hogy a  kistelepülések megújításában fontos szerepet játszhat a program, de  ugyanakkor túlbürokratizált és visszaélésekkel terhelt volt.  Kiemelte: számos változtatást vezettek be már tavaly nyáron, az  uniós félretájékoztatás helyett folyamatosan részt vesznek a  vonatkozó albizottság munkájában. Elzárták a pénzcsapokat, szigorúbb  igazolásokhoz kötik a különböző eszközök beszerzését - jelezte.   

A képviselő a választ nem fogadta el, ezért szavazni kellett  volna róla, az Országgyűlés azonban nem volt határozatképes ezért az  elnöklő Lezsák Sándor öt perc szünetet rendelt el. Ezt követően 196  igen és 30 nem szavazattal elfogadták az államtitkári választ.


3. rész
A kormány  gazdaságpolitikája és az egészségügyi szakápolók külföldi  munkavállalása is téma volt hétfőn az Országgyűlés plenáris ülésén  az interpellációk között. Az azonnali kérdések során a Jobbik azt  akarta megtudni, hogy miért nem hozzák nyilvánosságra a rendőri  túlkapásokat vizsgáló úgynevezett Balsai-jelentést.   
    
MSZP: meddig folytatja a kormány a gazdaságpolitikai ámokfutást?  
Kovács Tibor (MSZP)interpellációjában azt kérdezte a  nemzetgazdasági minisztertől, hogy "hol van az ígért növekedés és  jólét" és megadta a választ is: szerinte sehol. Az ellenzéki  képviselő szerint kérdés az is: meddig folytatja a kormány a  gazdaságpolitikai ámokfutását?  
Cséfalvay Zoltán államtitkár hangsúlyozta: az államháztartási  hiány 3 százalék alatt van, egy év alatt 43 ezerrel több lett a  munkahely és növekszik a gazdaság is, "bár nem akkora mértékben,  mint azt szeretnénk."  
Az államtitkár szerint rossz az a kérdés, hogy hol a jólét.  Ehelyett azt a kérdést kellene feltenni: milyen feltételek kellenek  ahhoz, hogy az emberek munkájukkal, szorgalmukkal, tehetségükkel  jólétet tudjanak maguknak teremteni?  
Kovács Tibor viszontválaszában leszögezte: a kormány "lopott"  pénzből és az MNB meglévő devizatartalékából csökkenti az  államadósságot, ami a kormányváltáskor is megvolt, így a kormány  "ehhez egy fillért sem tett hozzá."  
A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés 204 igen  és 88 nem szavazattal megtette azt.  

MSZP: miért kell Magyarországgal kísérletezni?  
Boldvai László (MSZP) azt kérdezte a nemzetgazdasági  minisztertől, hogy létezik-e bárhol a világban az a  gazdaságpolitika, amelyet a kormány próbál alkalmazni Magyarországon  és ha nem, akkor miért kell Magyarországgal kísérletezni?  
Cséfalvay Zoltán válaszában elmondta: az Európai Unióban két  világos társadalmi modell van: az egyik a klasszikus liberális  alapelvek mentén szerveződött, a másik pedig a szocialista modell,  amely kifelé zárt, befelé protekcionista szuperállamban hisz.  Hozzátette: az utóbbi 15 évben ez vált uralkodóvá egész Európában és  így Magyarországon is. A magyar kormány épp ettől a modelltől  távolodik - tette hozzá.  
Boldvai László nem fogadta el a választ, de a képviselők 200  igen, 59 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett igen.  

Jobbik: miért nem tesz semmit a kormány az egészségügy  szakemberhiány ellen?  
Egyed Zsolt (Jobbik) interpellációjában arról beszélt, hogy az  egészségügyi szakápolók és szakasszisztensek esetében egyre  súlyosabb a szakemberhiány, ráadásul évről évre nő a dolgozók  életkora is, tehát hamarosan még komolyabb lehet a helyzet. Az  ellenzéki politikus azt kérdezte: mit tesz a kormány a helyzet  megváltoztatása érdekében? Egyed Zsolt szerint ugyanis nincs  életpályamodell, ezért az egyetlen út a fiatal végzős szakápolók  előtt, hogy külföldre menjenek.  
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter válaszában  hangsúlyozta: a szaktárcán belül prioritás az ágazatban dolgozók  helyzete, jelenleg három fő területen zajlanak intézkedések:  azonnali jövedelemjavítás a népegészségügyi termékadóból befolyt  összegből, a képzés-továbbképzés fejlesztése (gyakorlati képzések  előtérbe helyezése, hatékonyabb továbbképzés és a területek közötti  átjárás biztosítása), valamint pályázatok kiírása a megfelelő  szakdolgozói létszám elérése érdekében.  
Egyed Zsolt nem fogadta el a választ, az Országgyűlés 203 igen,  90 nem szavazattal elfogadta azt.  

Ketten is a miniszterelnököt akarták kérdezni  
Gúr Nándor (MSZP) és Novák Előd  (Jobbik) a miniszterelnökhöz  akart fordulni és egyikük sem fogadta el a helyette kijelölt  válaszadó személyét. A kormányfőnek a kérdésekre a harmadik soron  következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.  

MSZP: a kormány azt sem meri kimondani, hogy tandíj  
Hiller István (MSZP) arra kérte Cséfalvay Zoltánt, hogy bármely  ismert nyelvre fordítsa le: "egyetemi tanulmányokra fizetett  önköltség".  

Az államtitkár válaszul azt mondta, hogy van államilag  finanszírozott és önköltséges oktatás. Ennél sokkal fontosabb  kérdésnek nevezte, hogy a felsőoktatás finanszírozási rendszerét  hatékonyan  alakítsák át és az a gazdaság igényeinek megfelelő  képzettséggel rendelkező fiatalokat képezzen.  

Hiller István viszontválaszában kijelentette, hogy az általa  említett mondatot csak tandíjnak lehet fordítani. Úgy fogalmazott,  hogy a Fidesz korábban "álnok és csalárd módon" népszavazást  szervezett a tandíj ellen, amivel átverték az embereket, miközben  most "azt sem merik kimondani, hogy tandíj".  

Cséfalvay Zoltán továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy a  felsőoktatásban államilag finanszírozott és költségtérítéses helyek  lesznek. Szavai szerint, azt még nem látta, hogy ezeket pontosan  hogyan fogják szabályozni.  

Jobbik: miért nem hozzák nyilvánosságra a Balsai-jelentést  
Gaudi Nagy Tamás (Jobbik) arról beszélt, hogy öt évvel ezelőtt,  két nappal az úgynevezett őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését  követően "megindultak az embervadászatok Budapest utcáin, féktelen  tombolásba kezdtek az azonosítójelvény (...) nélkül eljáró  rendőrök". A képviselő azt kérdezte, hogy miért nem hozták  nyilvánosságra a Balsai István miniszterelnöki megbízott által, a  rendőri túlkapásokról készített jelentést.  

Navracsics Tibor válaszul azt felelte, hogy 2006 őszén a  rendőrség sok esetben áthágta a jogszabályokat és "vélhetően  politikai utasításra" támadt békés polgárokra. Hangsúlyozta, hogy az  ügyben a fideszes Gulyás Gergely feljelentést tett a Katonai  Főügyészségen. A büntetőeljárás jelenleg is folyik a Debreceni  Katonai Ügyészségen - tette hozzá.


4. rész
A  betiltott szakszervezeti tüntetésekről, a Zöld Pardon tervezett  bezárásáról és a munka törvénykönyvének módosításairól is kérdeztek  a képviselők az azonnali kérdések során, hétfőn a parlamentben.   
    
A részmunkaidős foglalkoztatásról kérdezett az LMP  
Ertsey Katalin (LMP) arra kérdezett rá, hogy miért olyan  alacsony a részmunkaidős foglalkoztatás a kormányzati szférában.  Hangsúlyozta, hogy a kisgyermekes nőknek annak ellenére nem ajánlja  fel az állam a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét, hogy az  törvényben rögzített kötelessége lenne.  

Cséfalvay Zoltán államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a  közigazgatásban csak a kinevezés módosítása után lehet valakit  részmunkaidőben foglalkoztatni. Azt a tapasztalatát is megosztotta,  hogy az érintett munkavállalók részéről nem mindig van igény erre a  foglalkoztatási formára.  

A háziorvosi praxisok helyzetét vizsgálná a Fidesz  
Jánosiné Bene Ildikó (Fidesz) arról kérdezett, hogy a kormányzat  felül akarja-e vizsgálni a területi ellátáson kívüli háziorvosi  szolgálatok működési feltételeit.  

Réthelyi Miklós arról beszélt, hogy a Semmelweis-terv kiemelt  prioritásként kezeli az alapellátást. Hangsúlyozta, hogy a kérdésben  felvetett problémát ismerik, ezért szeretnének együttműködést  teremteni a területi kötelezettséggel bíró, illetve nem bíró  praxisok között.  

MSZP: miért kell bezárni a Zöld Pardont  
Molnár Zsolt (MSZP) azt akarta megtudni, hogy miért kell bezárni  a Zöld Pardon nevű fővárosi szórakozóhelyet.  

Szabó Erika államtitkár azt felelte, hogy a kormánynak sem  illetékessége sem hatásköre nincs ebben a döntésben. Hangsúlyozta,  hogy az ügyben a XI. kerületi önkormányzat dönt.  

A palesztin államiságot támogatta a Jobbik  
Gyöngyösi Márton (Jobbik) arra kérdezett rá, hogy Magyarország  támogatni fogja-e a palesztin államiság elismerését, amikor az  napirendre kerül az ENSZ közgyűlésén.  

Németh Zsolt államtitkár rögzítette, hogy Magyarország elvi  álláspontot képvisel az izraeli-palesztin megbékélés ügyében,  amelyet rövid távú részérdekek nem befolyásolnak. Hangsúlyozta, hogy  a palesztinok egyelőre nem nyújtottak be hivatalos kérést és azt sem  lehet tudni, hogy azzal melyik ENSZ testülethez fordulnának.  

Végül leszögezte, hogy amíg esély van az egységes EU-s álláspont  kialakítására, addig egyik tagállam sem készít önálló véleményt. Azt  viszont hangsúlyozta: az egységes álláspont lényege az lenne, hogy a  békefolyamat újraindítását tartsák a legfontosabbnak, amelynek  végcélja egy független Palesztina és egy biztonságban élő Izrael.  

KDNP: mivel jár a munka törvénykönyvének módosítása  
Spaller Endre (KDNP) arra kérdezett rá, hogy milyen azonnali  következményekkel jár a munka törvénykönyvének módosítása. A  képviselő annak a gondolatának is hangot adott, hogy amikor a  szakszervezetek azt hangoztatják, hogy a változtatások életbe lépése  után az emberek kevesebbet fognak keresni, azzal a munkaadók  oldalára állnak a munkavállalók helyett.  

Cséfalvay Zoltán azt hangsúlyozta, hogy sok olyan kritika éri a  kormányt, "amelyek tételesen nem igazak". Kiemelte, hogy a  tervezetbe bekerült a védett kor intézménye, nem változik az alap-  és pótszabadságok rendszere, korlátozott lesz a munkavállaló  kártérítési felelőssége, miközben számos rendelkezés segíti a  gyermekvállalást és a családok védelmét. Az új munka törvénykönyve  nem fogja érinteni a szakszervezetek munkahelyi szerveződésének  jogát - tette hozzá.  

Plüssnyulat adott át az LMP  
Dorosz Dávid (LMP) egy, a "gyáva nyúl díjat" jelképező  plüssnyulat akart átadni Kontrát Károly belügyi államtitkárnak. A  képviselő arra hivatkozott, hogy a rendőrség megtiltotta a  szakszervezetek szeptember 29-től meghirdetett, 12 helyszínre  szervezett, D-Day névre keresztelt demonstrációsorozatát.  

Elszomorítónak nevezte, hogy ez a tiltás egy olyan kormány  idején történik, amelynek tagjai 2006-ban "több hétig hakniztak a  parlament előtt, majd 2007-ben a legnagyobb igyekezettel cincálták  szét a kordonokat".  

Kontrát Károly leszögezte, hogy a kormány senkitől sem fél és a  demonstrációkat a rendőrség tiltotta be azzal az indokkal, hogy a  közlekedés más útvonalakon nem biztosítható. A politikus azt mondta,  hogy ha a rendőrség engedélyezte volna a demonstrációkat, az nem  érdekvédelem lett volna, hanem "blokád".  

A képviselő viszontválaszában kijelentette, hogy a kormány fél  az emberektől és azoknak a véleményétől is. "Önök úgy viselkednek,  mint a gyáva nyulak" - mondta Dorosz Dávid, aki frakciója nevében át  akart nyújtani egy plüssnyulat.  

Kontrát Károly azt felelte, miután a képviselő magával hozott  egy plüssnyulat, azzal bebizonyította, hogy nem volt kíváncsi a  válaszára..  

A nyulat a képviselő megpróbálta átadni, de azt az államtitkár  nem vette át. A mellette ülő  Navracsics Tibor tette meg helyette.  

A szakszervezeti tüntetésekről kérdezett az MSZP  
Nemény András (MSZP) szintén azt említette, hogy a rendőrség a  közlekedés akadályozására hivatkozva nem engedélyezte a  szakszervezetek parlament elé tervezett demonstrációját. A képviselő  szerint az áll a tüntetések betiltása mögött, hogy a "miniszterelnök  fél".  

Navracsics Tibor azt felelte, a szocialista képviselő  valószínűleg összekeverte a papírjait Dorosz Dávidéval, mert  ugyanarról a témáról beszélt, mint az LMP-s képviselő. Kijelentette,  hogy a kormány az elmúlt egy évben megállította Magyarország  leszakadását Európától, stabilizálta a pénzügyi viszonyokat és  megteszi azokat a lépéseket, amelyek nyomán - ha Európa kikerül a  válságból - Magyarországon is megindul a gazdasági növekedés.


5. rész
A  kérdésekkel folytatta munkáját az Országgyűlés a hétfői ülésén. Szó  volt a többi közt az otthonmentő programról, a sporttámogatásokról  és a hajléktalan-ellátásról.   
    
MSZP: az állam eddig 160 milliárd forintot veszített a  Mol-ügyleten   
A szocialista Tukacs István arra volt kíváncsi: volt-e nyertese  a Mol-részvények állam általi felvásárlásának, az ügyleten ugyanis  az állam eddig 160 milliárd forintot veszített, a részvények árának  csökkenése miatt.   

Cséfalvay Zoltán államtitkár összeesküvés-elméletnek minősítette  a politikus felvetését és azt válaszolta: az állam akkor veszítene  160 milliárd forintot az ügyleten, ha eladná a részvényeket, de nem  adja el.   

A Fidesz a kistelepülési sportélet támogatására kérdezett rá  
A fideszes Demeter Zoltán arra várt választ: tervezi-e a  kormány, hogy támogatja a hátrányos régiók kistelepüléseinek  sportegyesületeit. Mint mondta, a támogatás nélkül egyre több helyen  várható a sportélet megszűnése.   

Czene Attila államtitkár elmondta, hogy a kormány 5,7 milliárd  forintot adott át a Magyar Olimpiai Bizottságnak, a szervezetre  bízva az egyesületek támogatását. Beszámolt azokról a pályázatokról  is, amelyekre a kistelepülések pályázhattak a sportéletük  finanszírozásához.   

A Jobbik a Dzsáj Bhin közösség iskolájáról   
A jobbikos Endrésik Zsolt a hazai oktatás vámszedőinek  nevezte  a Dzsáj Bhim közösséget, amely az Ambédkár Gimnázium révén oktatási  tevékenységet is folytathat Magyarországon. Feltette a kérdést:  meddig folytathatja tevékenységét a szerinte csak nevében gimnázium,  valójában képzetlen emberek által vezetett intézmény?  

Hoffmann Rózsa államtitkár válaszában elmondta, hogy a Derdák  Tibor nevével fémjelzett intézmény támogatása csak komoly pénzügyi  és szakmai átvilágítás után lehetséges.   

Az LMP a hajléktalanokkal szembeni büntetőpolitikát kritizálta   
Az LMP-s Vágó Gábor az önkormányzatok hajléktalanokkal szemben  tanúsított büntetőpolitikáját bírálta és kifogásolta, hogy egyes  kerületek nagyságrendekkel többet költenek kilakoltatásra, mint  hajléktalan-ellátásra.   

Soltész Miklós államtitkár beszámolt a hajléktalanok számára  kitörési lehetőséget biztosító programokról, de kijelentette azt is:  a polgárok jogos elvárása, hogy rend legyen a városokban.   

Az MSZP a devizahitelesek problémáinak kezelését bírálta   
A szocialista Józsa István elhibázottnak nevezte a kormány adó-  és szociális rendszerét, és azt a kérdést tette fel: mikor lesz  eszköze az eszközkezelőnek, hogy segítsen a legrosszabb helyzetben  lévőknek?  

Frakciótársa, Göndör István azon véleményének adott hangot, hogy  a rögzített árfolyamon való végtörlesztés lehetősége olyan mértékű  beavatkozás visszamenőleges hatállyal a polgári szerződésekbe,  amelyet szerinte sem az Alkotmánybíróság, sem az Európai Bíróság nem  tart majd elfogadhatónak.   

Cséfalvay Zoltán válaszában felsorolta azokat az eszközöket,  amelyeket az állam alkalmaz a devizahitelesek problémáinak  kezelésére, bízva abban, hogy minden csoport talál magának  megoldást.   

Az államtitkár Göndör István állítására reagálva azt mondta: a  polgári törvénykönyv kivételes esetekben lehetővé teszi a jogszabály  hatályba lépése előtt megkötött szerződések utólagos módosítását, ha  az a megváltozott viszonyok miatt tartósan és lényegesen sérti az  egyik felet és a fennálló helyzet a társadalom széles körét érinti. 


6. rész
Határozathozatalokkal, illetve házszabálytól eltéréssel a  devizahitelesek számára a rögzített árfolyamon való végtörlesztésről  szóló javaslat összevont általános és részletes vitájával folytatta  hétfőn munkáját a Parlament.   
    
Állami kézbe kerülnek az önkormányzati tűzoltóságok, létrejön a  katasztrófavédelmi bírság  
Állami kézbe és fennhatóság alá kerülnek a hivatásos  önkormányzati tűzoltóságok a katasztrófavédelemhez kapcsolódó  törvények módosításáról szóló parlamenti előterjesztés hétfői  elfogadásával. A 281 igen, 54 nem szavazattal, tartózkodás nélkül  elfogadott javaslat értelmében létrejön egy iparbiztonsági hatóság,  illetve bevezetik a katasztrófavédelmi bírságot is.  

A törvény szerint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság helyébe  egy egységes katasztrófavédelmi szervezetrendszeren belül működő  állami tűzoltóság lép. A jogszabály indoklása szerint a  módosításokkal egy helyi érdekektől mentes, egységes rendvédelmi és  megfelelő szintű irányítással bíró rendszer jön létre, amely  hatékonyabb tűzvédelmet eredményezhet a meglévő kapacitások jobb  hatásfokú kihasználásával, illetve az erő- és eszközállomány  optimális tervezésével.  

Rogán Antal: minimum 150 ezren élhetnek majd a végtörlesztéssel  
A legpesszimistább előrejelzések szerint is legalább 150 ezer,  devizahitellel rendelkező család él majd a rögzített árfolyamon  történő, egyösszegű végtörlesztés lehetőségével, de számuk akár  ennek a két-háromszorosa is lehet majd - közölte a végtörlesztési  törvényjavaslatot jegyző fideszes Rogán Antal hétfői parlamenti  expozéjában.  

A politikus azt mondta: azok, akik a rögzített feletti  árfolyamon vették fel a devizahitelt, azért nem élhetnek majd a  végtörlesztés lehetőségével, mert egyrészt "nyernének" rajta,  másrész mert ők a kölcsönfelvétel időpontjában már tisztában voltak  a lehetséges kockázatokkal.  

A tervek szerint létrejövő pozitív adóslistáról szólva Rogán  Antal közölte: egy ilyen lista megléte esetén csak az Országgyűlésen  múlik olyan szabályoknak a megalkotása, amelyek lehetővé teszik,  hogy a "pozitív adósok" kedvezményeket kaphassanak a saját  hitelükből.  

A kormány támogatja a végtörlesztést  
Szatmáry Kristóf belgazdaságért felelős államtitkár elmondása  szerint a kormány támogatja a rögzített árfolyamon való  végtörlesztést, mert ez illeszkedik azon javaslatok közé, amellyel  korszakváltáshoz értek. Mint mondta, az elmúlt nyolc évben  megszokták az emberek, hogy ha válság van, akkor annak az árát  mindig a "kis emberekkel", a magyar családokkal fizettetik meg. Ez a  javaslat ezzel szemben arról szól, hogy a felelősség megoszlik a  problémát előidézők között.  

Hozzátette ugyanakkor, hogy minden eladósodott háztartáson nem  tudnak majd segíteni, de minden olyan javaslatot támogatni kell,  amely csak egy családon is segít.  

Fidesz: több intézkedés született a devizahitelesek megsegítése  érdekében  
Koszorús László (Fidesz) felszólalásában arra hívta fel a  figyelmet, hogy az MSZP-kormánnyal szemben a Fidesz az elmúlt egy  évben több intézkedést is tett, betiltotta az egyoldalú  szerződésmódosítást, meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot,  és bevezette a kamatemelési tilalmat. Nyilvánvaló - tette hozzá -,  hogy minden problémát nem tudnak megoldani, de elindultak azok az  úton, amelyen szerinte évekkel ezelőtt kellett volna.  

MSZP: azok vettek fel hitelt, akik hittek  
Az MSZP-s Tóbiás József szerint azok a ma 30-40 évesek vettek  fel leginkább hitelt, akik hittek az elmúlt 10 évben abban, hogy el  tudják indítani életüket, lakást tudnak venni. Ez a remény 2008-ban,  a válság beköszöntével semmivé vált. Szerinte azt is vizsgálni  kellene, hogy hogyan alakult az önkormányzatok kötvény-kibocsátása  az elmúlt években.  

Szerinte "szépen hangzik" a pozitív és negatív adóslista, de ez  ennél bonyolultabb. Ha önkéntes, akkor a rendszer diszkriminatív -  mondta, hozzátéve, arról is érdemes lenne elgondolkodni, hogy  ösztönzőket építsenek be a rendszerbe, és aki jól teljesít, az  hamarabb lekerülhessen a listáról.  

A KDNP támogatja az előterjesztést  
Vejkey Imre (KDNP) felszólalásában azt mondta, pártja támogatja  Rogán Antal előterjesztését, mert a javaslat támogatja a családokat,  és lehetővé teszi a végtörlesztést, és bizonyos körben adó- és  illetékmentességet biztosít.  

MSZP: sok a megválaszolatlan kérdés  
Simon Gábor (MSZP) hozzászólásában több kérdést tett fel a  kormánypárti képviselőknek az előterjesztéssel kapcsolatban. Az  ellenzéki politikus felszólította a kormányt, hogy tegyen olyan  előterjesztéseket is, amelyek a felső-középosztály mellett a  szegényebb rétegeknek is segítenek.  

Józsa István (MSZP) felszólalásában a még mindig nem üzemelő  Nemzeti Eszközkezelő működésére fordított összeget kevesellte,  holott szerinte ez lehetne az a mód, amely a legtöbb devizahitelesen  tudna segíteni. Hozzátette: a végtörlesztéssel ezzel szemben csekély  számú ember fog élni.  

A szocialista képviselő ezért felkérte a kormányt, hogy vonja  vissza az előterjesztést és nyújtson be egy olyan komplex  javaslatot, amely nem csak a kormánypárti képviselőkön segít, hanem  az érintettek széles rétegén.  

Jobbik: kevesen vehetik igénybe  
Volner János (Jobbik) elmondta: pártja becslése szerint  legfeljebb 100 ezer ember tud majd élni a végtörlesztéssel, a  kormánypárti politikusok által emlegetett több százezer, vagy akár  egymillió igénybe vevővel szemben.  

Az ellenzéki politikus megerősítette pártja álláspontját, hogy a  kialakult helyzetért a hitelesek, a kereskedelmi bankok és a kormány  mellett a Magyar Nemzeti Bank, és a Pénzügyi Szervezetek Állami  Felügyelete (PSZÁF) is felelős.


7. rész
A devizahitelesek számára rögzített árfolyamon való végtörlesztésről szóló javaslat összevont általános és részletes vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés; a rögzített árfolyamú végtörlesztést hétfő este jóvá is hagyta a parlament, és szavaztak a pozitív lakossági adóslistáról is.

Az LMP a végtörlesztésbe bekapcsolódni képes hitelesek számát firtatta
Az LMP-s Vágó Gábor arra kérdezett rá, hány devizahiteles lesz képes élni a lehetőséggel, hogy 180 forintos svájci frank árfolyamon végtörlessze hitelét. A politikus emlékeztetett arra, hogy míg egyes sajtóhírek szerint erre 200-300 ezer adós lesz képes, addig a magyar kormány Ausztriába küldött adatai szerint 100 ezren kapcsolódnak majd be a programba. A képviselő szerint a szűk időkeret miatt sem lesznek képesek tömegek élni a lehetőséggel.

"A kormány hűen a társadalom végleges kettészakadása mellett tette le a voksát" - mondta Vágó Gábor, aki szerint minden egyes adós fizet majd azért, hogy a jómódú középosztály még jobban járjon. Elmondta azt is, hogy pártja a hitelkamatok futamidőn belüli megváltoztatásához kapcsolódóan, valamint egy ingatlanalap létrehozásával kapcsolatban is javaslatot terjeszt a Ház elé. Utóbbi hosszú távon oldaná meg a bérlakásépítés problémáját.

A független Pősze Lajos támogatta az előterjesztést
A független Pősze Lajos nemzetközi példákat hozott hasonló szabályozás bevezetésére, és kijelentette: a javaslattal nincs semmi probléma. A politikus számításai szerint több százezer ember számára lehet kedvező az intézkedés, amely szerinte óriási lépés lehet a devizahitelesek problémáinak orvoslására, az ország devizakitettségének csökkentésére. Pősze Lajos arról is beszélt, hogy bár a javaslat jó, de tovább kell menni az úton: fel kell állítani a nemzeti eszközkezelőt, majd a társadalom minden rétege számára meg kell találni a megfelelő megoldást. Őket követhetik a kisvállalkozások és az önkormányzatok, amelyek szintén hatalmas devizahitel-állománnyal rendelkeznek - mondta a képviselő.

Jobbik: a kormány érintetlenül hagyja a bankok extraprofitját
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kormányt kritizálva azt mondta, hogy a bankok extraprofitját érintetlenül hagyva "szeretnének eladni" egy olyan kényszerintézkedést, amelyre a "társadalom felhajtóereje kényszerítette Önöket". Hozzátette, hogy a kabinet továbbra sem mer szembeszállni a kereskedelmi bankokkal, ezért a 180 forintos frankárfolyamot jelölik ki az átváltásra, pedig az adósok 94 százaléka ennél alacsonyabb árfolyamon vette fel a hitelét. Nehezményezte azt is, hogy a kormánypárti képviselők alig szólnak hozzá a vitához. Bűnösnek nevezte a bankokat, hogy azok korábban egymásra licitálva finanszírozták a hiteleket és etikátlan módon akár 30 százalékos késedelmi kamatot is felszámoltak. Hibásnak nevezte a bankrendszert azért is, hogy nem végezték el a szükséges stresszteszteket.

Rogán: az ellenzék nem nyújtott be módosító javaslatot
Az előterjesztő nevében felszólaló Rogán Antal (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az LMP-s és Jobbikos képviselői hozzászóltak a vitához, de egyetlen módosító javaslatot sem nyújtottak be a törvényjavaslatokhoz.

"Képmutatónak és kétszínűnek" nevezte az MSZP egyetlen benyújtott javaslatát, hogy a törvény ne vonatkozzon a parlamenti képviselőkre. Kijelentette, hogy azt nem is fogják támogatni.

A jobbikos felszólalásokra reagálva azt mondta, hogy vannak olyan képviselők, akik mindent ígérnek és a régi árfolyamon forintosítanák a hiteleket. Szavai szerint ez nem járható út. Úgy fogalmazott, hogy a tőlük balra álló képviselők részéről viszont az érződött, hogy a hitelfelvevők mellett a bankrendszerért is aggódnak.

Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök az együttes összevont vitát lezárta.

Jóváhagyta a Ház a rögzített árfolyamú végtörlesztést
Az Országgyűlés a vita után úgy döntött, egyes esetekben lehetővé teszi a devizahitelek egyösszegű, rögzített árfolyamon történő végtörlesztését. Rogán Antal javaslatát 277 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 30 tartózkodással fogadta el a parlament. Igennel voksoltak a kormánypárti és a jobbikos képviselők, nemmel a szocialisták, az LMP tartózkodott.

A végtörlesztést svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthetik az adósok. Ezen árfolyamok alkalmazása akkor kötelező a pénzintézeteknek, ha a kölcsön folyósításakor az árfolyam nem volt magasabb, valamint a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést. A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó igényüket december 30-ig kell bejelenteniük a banknak.

Létrejön a pozitív lakossági adóslista
A képviselők hétfő este arról is szavaztak, hogy a jövőben nemcsak a nem teljesítő adósokat regisztrálja majd a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), hanem az időben törlesztő lakossági hiteleseket is, azaz létrejön a pozitív adóslista. Az Országgyűlés a fideszes Rogán Antal erre vonatkozó javaslatát 286 igen szavazattal, 29 nem ellenében fogadta el.

A jogszabály megőrzi az eddig hatályos szabályozásból a vállalkozások esetében a teljes körű nyilvántartásra, a magánszemélyek esetében pedig a negatív adóslistára vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor a lakosság esetében is megteremti a teljes körű lakossági hitelnyilvántartást (tlh), így a Központi Hitelinformációs Rendszer az összes lakossági hitelszerződés pozitív adatait is tartalmazza majd.


8. rész
Az áfa-visszatérítésről szóló törvényjavaslat egyhangú elfogadásával és államháztartásról szóló törvény módosításának általános vitájával folytatta ülését hétfőn este az Országgyűlés.

Megszavazták az áfa-visszatérítésről szóló javaslatot
A képviselők egyhangúlag szavazták meg az áfa-visszatérítésről szóló törvényjavaslatot; az előterjesztés előzménye, hogy az Európai Bíróság döntése nyomán az államnak vissza kell fizetnie 255 milliárd forintnyi áfát a cégeknek. Szatmáry Kristóf államtitkár az előterjesztéssel kapcsolatban expozéjában kifejtette, hogy a bíróság megállapította, a magyar áfa-szabályozás nem minden pontja harmonizál az EU-irányelvekkel. A kormány tudomásul vette a bíróság döntését, ezzel a javaslattal harmonizálják az EU-szabályokkal a magyar áfa-szabályozást.

A cégek október 20-ig kérelemben, vagy bevallásban kérhetik az áfa-visszatérítést, 1 millió forintos összeg alatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) 1 hónapja, e fölött 45 napja van az elbírálásra. Az adóhivatal azonban élhet a visszatartó jogával, ha a cégnek köztartozása van. A pártok támogatásukról biztosították az előterjesztőt.

Göndör István (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a NAV-nak jobban kell ellenőriznie az adóbeszedést, Vágó Gábor (LMP) szerint a Fidesz a végtörlesztéssel ugyanezt a hibát követi el, tudni lehet, hogy az EU megsemmisítheti a szabályozást. Volner János (Jobbik) szerint pártja a most benyújtott javaslattal megegyezőt adott be tavaly, de akkor nem foglalkoztak vele. A kormány támogatja a fizetési kötelezettség mértékét meghatározó törvény határidejének csökkentését A gyorsan változó világgazdasági körülmények indokolják, hogy a jelenlegi 40 illetve 45-ről legalább 30 napra csökkenjen a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése közötti időszak - ezzel indokolta az államháztartásról szóló törvény módosításának szükségességét az általános vitában Szatmáry Kristóf belgazdaságért felelős államtitkár.

A leginkább az adótörvényeknél alkalmazott törvénymódosítás célja, hogy egy esetleges csúszás ne veszélyeztesse a végrehajthatóságot. A csökkentett határidő megfelelő időt biztosít a jogszabályok megismeréséhez. A hatálybalépés legkorábbi időpontja 30 nap, így ha ez nem elég, vagy problémát okoz a módosítás hónap közepére eső életbelépése, akkor ettől felfelé eltérhetnek - mondta el az államtitkár.

Fidesz: A módosítás legfőbb indoka a gyors reagálás
A fideszes Dancs József szerint az aprónak tűnő módosítás legfontosabb indoka a gyors reagálási képesség. A kormánypárti politikus hozzátette: a rendszer egységessé válik azzal, hogy a minimális határidő a jelenlegi 40-45 helyett 30 nap lesz.

MSZP: A korábbi kormányokat nem akadályozta a határidő a gyors reagálásban
A szocialista Kovács Tibor szerint az elmúlt 20 évben egyetlen kormányt sem akadályozott a megfelelő gyorsaságú reagálásban a 45 napos határidő. Az ellenzéki politikus hozzátette: ez egy olyan szabály, amely akadályozta a Fidesz-frakciót abban, hogy megváltoztasson egy másik fontos jogszabályt.

Veres János (MSZP) szerint a jövedéki adó emeléséhez is szükség van a módosításra. Az ellenzéki politikus nem zárta ki, hogy a jövő évi adótörvények is csak az év vége előtt 30 nappal lesznek kihirdetve.

Göndör István szocialista képviselő büszke rá, hogy az egykori MSZP-s vezetésű kormányok olyan adótörvényeket alkottak, amelyeket 45 nappal korában ki tudtak hirdetni. Az Orbán-kormány 2011-es megalapozatlan költségvetése azonban már februárra megbukott, nem képesek kézben tartani a folyamatokat - tette hozzá.

LMP: amennyire dilettáns a miniszter, annyira rugalmas a jogszabály
Vágó Gábor (LMP) szerint a Fidesz-kormány az államháztartásról szóló törvény szabályait Matolcsy György szakminiszter dilettantizmusához alakítja. Amennyire dilettáns a miniszter, annyira rugalmas a jogszabály - fogalmazott az ellenzéki politikus. Vágó Gábor az állampolgárok jogainak csorbításának nevezte, hogy a módosítás miatt nem ismerhetik meg időben a jövő évi büdzsét.

Jobbik: Támogatható a módosító javaslat
Rozgonyi Ernő (Jobbik) szerint "egy olyan világban, ahol naponta változnak a dolgok, támogatni kell azt a lehetőséget", hogy a kormány az ilyen határidőket lerövidíthesse. Az ellenzéki politikus ugyanakkor arra kérte a kormányzatot, hogy bővítsék ki ezt a lehetőséget olyan területekre is, ahol az időnek komoly szerepe van.

Szatmáry: a korábbi kormányok sokkal többször módosították az adótörvényeket
A szaktárca államtitkára viszontválaszában ugyan nem nevezte szerencsésnek azt, ha bármely kormányzat évközben adótörvényt módosít, ám jelen helyzetben a kormány nem tudja megtenni azt, hogy egyáltalán ne nyúljon az adótörvényekhez. Szatmáry Kristóf emlékeztetett rá, hogy az előző, szocialista kormány 2009-ben a személyi jövedelemadóról szóló törvényt kilenc alkalommal, az adózás rendjéről szóló jogszabályt pedig 15-ször módosította. Sokkal nagyobb rugalmasságot ad a kormány számára, ha lecsökken a határidő - zárta viszontválaszát az államtitkár.

Az általános vitát az elnöklő Balczó Zoltán lezárta. A törvénymódosító javaslathoz nem érkezett módosító javaslat, ezért arról nem lesz részletes vita.

Olvasóink írták

  • 9. rommel 2011. szeptember 20. 16:43
    „AMIG A BALOLDAL NEM SZÁMOL LE A ROVOTT MÚLTU TAGJAIVAL ,
    ADDIG A FIDESZNEK KÉNYELMES TÁMADÁSI FELÜLETET BIZTOSITANAK !
    A VÁLASZTÓK PEDIG NEM FELEJTENEK !!!”
  • 8. machers 2011. szeptember 20. 14:40
    „7. idegen 2011.09.20. 09:10
    Nem is csinál semmit. Mármint normálisat.”
  • 7. idegen 2011. szeptember 20. 09:10
    „Nagyon tévedsz Madarász! Amióta a Molnár Csaba, Gyurcsány Ferkó Meg Kiss Péter újra nyilatkozik azóta ujra nőtt a FIDESZ támogatottsága.Amíg ezeket az embereket nem tüntetik el addig a FIDESZ-nek nem kell semmit csinálni .”
  • 6. Madarász 2011. szeptember 19. 19:56
    „Szerintem totál amnéziás a kormány, mert én pl. az ő első kormányzásuk idején vettem fel deviza alapú hitelt, szerencsére már lejárt, de akkor is nyomatták ezerrel. Őket is felelősségre kell vonni, mert ott is engedték!

    Az előrehozott választás a legjobb, söpörjük ki ezt a kontár kormányt!”
  • 5. pappe 2011. szeptember 19. 19:44
    „Érdekes ez a szakszervezeti tüntetés rendőrség általi betiltása. Még érdekesebb, hogy az országos és megyei média be sem számolt erről. Rendesen próbálja titkolni a kétharmados kormányunk, hogy jé, mégsem fenékig tejföl minden. Egy év sem telt még el szinte és máris demonstrációkat szervezne nagyrabecsült kormányunk ellen! Egyelőre még jól betiltják őket, de egyszer csak eljön az az idő, mikor a félrevezetett tömegek már a tiltás ellenére is kivonulnak majd az utcára...”
  • 4. molten13 2011. szeptember 19. 19:23
    „"A kabinet célja a jövedelmet terhelő adók csökkentése, és a fogyasztást terhelők növelése"
    Ez a kijelentés világ legnagyobb pofátlansága. Többet elvenni, mint amit nagypofával adni tudnak. Dea legnagyobb szemétség az, hogy a fenti mondat ellenére a jövedelmeket terhelő adókat növelik.
    Ideje lenne véget vetni ennek az ámokfutásnak, amit a kormány és a parlamenti többség művel. Ez lassan rosszabb mint a Rákosi rendszer. Mint politikailag, mind gazdaságilag.”
  • 3. Patriot 2011. szeptember 19. 18:50
    „Előre hozott választás? Hányszor akarjátok még megalázni az mszp? Mazochisták! :DD”
  • 2. miracle 2011. szeptember 19. 16:41
    „A fidesznél biztos van pár elfekvő kérdőív erről, kérni kell tőlük.”
  • 1. Losba 2011. szeptember 19. 15:50
    „Előrehozott választásokat !....hol lehet aláírni ?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Benzinár: sose volt még ennyire durva

Az emeléssel a benzin átlagára 397 forintra, a gázolajé pedig 383 forintra nő. A kutaknál 20-25 forintos árkülönbség is lehet. Tovább olvasom