Kisalföld logö

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 9°C | 11°C Még több cikk.

Kontrát: Gyöngyöspatán rend van

A Gyöngyöspatán húsvét előtt történtekről ejtett szót több frakció szónoka kedden a parlamentben napirend előtt.
1. rész
A Gyöngyöspatán húsvét előtt történtekről ejtett szót több frakció szónoka kedden a parlamentben napirend előtt: a fideszes Kocsis Máté szerint a kormány határozottan lépett fel, a jobbikos Vona Gábor indokoltnak látja a belügyminiszter lemondását, míg a szocialista Harangozó Tamás intézkedéseket sürgetett a kabinetnél. Szó volt a gazdaságpolitikai intézkedésekről és a PPP-beruházásokról is.

Megemlékezés
Az Országgyűlés napirend előtt néma felállással emlékezett Nádori László volt SZDSZ-es képviselőre, aki a közelmúltban hunyt el.

Fidesz: a kormány határozottan lépett fel Gyöngyöspatán
A fideszes Kocsis Máté azt mondta, hogy bizonyos erők káoszt és rendetlenséget akartak okozni Gyöngyöspatán, ahol otromba kísérlet történt rövidtávú és öncélú politikai haszonszerzés céljából. Sem a többség sem a kisebbség nem terrorizálhat embereket - jelentette ki, hozzátéve: Magyarországon nincsenek első- és másodrangú polgárok, kizárólag magyar állampolgárok vannak. Felszólított minden politikai szereplőt, egyesületet, akit illet, hogy fejezze be a társadalmi és etnikai feszültség gerjesztését. A kormány egyértelműen és határozottan lépett fel a gyöngyöspataiak védelmében - mondta, s azt kérte, hogy az MSZP és az LMP tényleg térjen vissza az Országgyűlés falai közé az utcáról.
Kontrát Károly belügyi államtitkár felidézve húsvét előtti, a belügyminiszterrel közös látogatásukat azt mondta, Gyöngyöspatán rend van. Szerinte az ellenzéki pártok csak egy célt látnak, hogy támogatottságuk egy százalékkal nőjjön. Őket csak a balhé, a botrány érdekli - értékelte az államtitkár, aki szerint szégyenteljes kísérlet történt az ország lejáratására. Ez kudarcot vallott, a gyöngyöspatai vezetők bíznak a rendőrségben és a kormányban - tette hozzá, megjegyezve: az ott élők azt kérik, hogy az ellenzéki pártok hagyják abba a politikai haszonszerzést. Magyarországon senki nem áll a törvények felett, aki megsérti a rendet bármely településen, számíthat arra, hogy a törvény szigora le fog sújtani rá - hangsúlyozta.

Jobbik: Pintér Sándor mondjon le!
Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője arról beszélt, hogy amíg a polgári segítségnyújtást eltiporják, addig vidéken idősek halnak meg. Azért, hogy ilyen állapot van az ország szinte minden pontján, Pintér Sándor a felelős - mondta az ellenzéki képviselő, aki szerint a miniszter körül elfogyott a levegő, csak düh és sértettség munkál benne. Azt kérte, Pintér Sándor mondjon le és adjon lehetőséget a változásra. A jobbikos politikus érdemi párbeszédet sürgetett, és jelezte, Orbán Viktort nyilvános vitára hívta a cigány-magyar problémáról. Ismét állandó országgyűlési bizottság felállítását sürgette az ügyben.
Kontrát Károly azt mondta, hamarosan Btk.- szigorítást terjesztenek be. Kiemelte: a törvények világosak és a rendőrség hatékonyan lépett fel. Mint mondta, azt soha nem állították, hogy egyetlen bűncselekményt nem követtek el Magyarországon 2010. májusa után, de arra a törekednek, hogy minél kevesebb ilyen történjen.

LMP: neoliberális megszorítócsomag-sorozatot rakott össze a kormány
Scheiring Gábor (LMP) szerint a kormány olyan neoliberális megszorítócsomag-sorozatot rakott össze Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közreműködésével, amire méltán irigykedik az IMF és Bokros Lajos. Az adójóváírás új szabályai miatt van olyan társadalmi csoport, ahol nyolc százalékos lesz a reálkereset csökkenés, 23 ezerrel "megvágják" a felsőoktatási hallgatói létszámot, 22 milliárdot vesznek ki az egészségügyből és 120 milliárdot a gyógyszerkasszából - sorolta, hozzáfűzve, hogy a tankötelezettség korhatárának csökkenése miatt nőni fog az iskolázatlanok száma.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, a gazdaságpolitika feladata, hogy ne engedje, hogy a piaci versenyben erőtúlsúly alakuljon ki. Feladat a hatékony állam létrehozása is - folytatta, rámutatva: ezt célozza a Széll Kálmán Terv; jelenleg ugyanis nagyon sok dolog nem hatékonyan működik, az oktatás és az egészségügy sem. Azt szeretnék, hogy a magyar gazdaság magyar iparágakkal és magas termelékenységgel versenyképes legyen. A munkaerőpiacot úgy alakítják át, hogy minél több embernek legyen munkája - mondta.

MSZP: mit csinált a kormány az elmúlt egy évben?
Harangozó Tamás (MSZP) szerint amit a Jobbik művel Kelet-Magyarországon, nem ad megoldást a valódi problémára. Szerinte a kabinet a működésképtelenség szélére sodorja a rendvédelmi szerveket. Felkérte a kormányt, hogy két héten belül a 33 leghátrányosabb térségben állítsa vissza a közmunkaprogramot, a BM kapja vissza az elvont 35 milliárd forintot.
Kontrát Károly azt mondta, a szocialisták nyolcévi "országrombolása" alatt 17 ezer korai nyugdíjas hagyta el a rendőrséget, ezzel 59 milliárd forintot kivéve az adófizetők zsebéből. Súlyos örökséget vettek át, múlt év végén 11 milliárdot kellett a kormánynak a rendőrség adósságára fordítani - tette hozzá.

KDNP: aránytalanul kedveztek a magánbefektetőknek a PPP-beruházások
A KDNP-s Hoffmann Pál szerint a PPP-beruházások mintegy 3.000 milliárdos költségvetési terhet jelenthetnek. Ezeknél aránytalanul kedveztek a magánbefektetőknek, ezért a költségek két-háromszorosára nőttek - mondta, kiemelve: az MSZP-nek sikerült a máshol működő modellt kisiklatnia.
Fónagy János államtitkár közölte, a kiadások évente mintegy 120 milliárdos terhet jelentenek, amely csak nőni fog; az összes ilyen projekt átváltása a költségvetési terheket mintegy 400 milliárddal csökkentheti. Kitért arra, hogy sokszor nem győződtek meg, valóban van-e igény az adott beruházásra, a fejlesztések szövevényes, offshore cégháttérrel valósultak meg.


2. rész
A konvergenciaprogramról, az Országos Gyógyszerészeti Intézetről, az off-shore cégekről és útfelújításokról is tettek fel kérdéseket a képviselők az interpellációk során, kedden a parlamentben.

MSZP: erőteljes megszorításokra készül a kormány
Szekeres Imre (MSZP) a nemzetgazdasági minisztérium államtitkárának azt mondta, hogy a kormány egy nagyon erőteljes megszorításra készül.
Cséfalvay Zoltán államtitkár felhívta a képviselő figyelmét, hogy a Széll Kálmán Terv, a konverganciaprogram és a Nemzeti Reformprogram is mély és átható átalakításokat fogalmaz meg az állam és a gazdaság több területén. Véleménye szerint az erőforrások hatékonyabb felhasználása a költségvetést is tehermentesíti.
A választ a képviselő nem fogadta el, a Parlament viszont 216 igen szavazattal 88 nem ellenében, 1 tartózkodással megtette azt.

Jobbik: Miért kell megszüntetni az Országos Gyógyszerészeti Intézetet?
Bertha Szilvia (Jobbik) szerint az Országos Gyógyszerészeti Intézetet úgy akarják megszüntetni, hogy azt összeolvasztják négy másikkal. Feltette a kérdést, hogy mi az oka egy olyan szervezet megszüntetésének, amelyiket külföldön is elismernek, ráadásul az nem elvesz pénzeket az államkasszából, hanem évente három-négymilliárd forintot termel.
Halász János államtitkár azt mondta, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az egészségügyi ellátórendszer teljes struktúráját érintő változásokon dolgozik.
Közölte, hogy áttekintették a minisztérium egészségügyi háttérintézményeinek feladat és hatáskörét és ennek során úgy tapasztalták, hogy egy helyenként átláthatatlan és időnként párhuzamosságokat is tartalmazó szervezeti struktúra működik.
A politikus, a választ nem fogadta el, a parlament viszont 211 igennel 82 nem ellenében megtette azt.

Útépítésről kérdezett a Fidesz és a KDNP is
Szólláth Tibor (Fidesz) azt kérdezte, hogy mikor újítják fel a 35-ös közútnak azt a szakaszát, amelyik Hajdúnánást összeköti az M35-ös autópályával.
Fónagy János államtitkár azt felelte, hogy az útszakasz felújítása indokolt és a mellékúti fejlesztéseket uniós forrásból támogató Regionális Operatív Program akciótervében szintén helyet kapott az útszakasz teljes rekonstrukciója.
Habis László (KDNP) az Egert az M3-as autópályával összekötő útról kérdezte, hogy mikorra ismerheti meg a tervet, mikor indulhat meg az építkezés, mikor adhatják át az utat.
Fónagy János azt mondta, hogy a Közlekedés Operatív Programban a Füzesabony-Eger útvonal fejlesztése két szakaszban szerepel. Az út átadását 2013-ra, legkésőbb 2014-re tervezik.
A képviselők a válaszokat elfogadták.

LMP az off-shore társaságokról

Karácsony Gergely (LMP) arról beszélt, hogy az új alaptörvény alapján az állami vállalatoknál és az önkormányzatoknál továbbra is lehetne "off-shore-ozni". Feltette a kérdést, hogy az átlátható tulajdonosi szerkezet jelent-e védelmet ezek ellen a cégek ellen.
Rétvári Bence államtitkár válaszul arról beszélt, hogy a jelenlegi kormány az előzővel ellentétben elkötelezett az "off-shore stop" bevezetésével kapcsolatban.
A választ Karácsony Gergely nem fogadta el, az Országgyűlés viszont 183 igen szavazattal, 53 nem és 27 tartózkodás mellett megtette azt.

Ellentmondás talált Matolcsy György szavai és a konvergenciaprogram szövege között az MSZP
Varga László (MSZP) Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert kijelentéseit idézve azt mondta, hogy a kormány szerint az állam emeli a béreket a közszférában, de a közszféra létszáma csökken, akárcsak a rendelkezésre álló bértömeg. Hozzátette, hogy az egyik internetes portál viszont szó szerint idézi a konvergenciaprogram angolul kiadott szövegét. Ennek alapján a közszférában nem emelkednek a bérek.
Cséfalvay Zoltán válaszul angolul idézte a szöveg egyik teljes bekezdését, amelyik alapján a közszférában nem emelkednek az illetmények, de az alacsony keresetű munkavállalóknál megmarad az adójóváírás fokozatos szűkítését kompenzáló bérkiegészítés. Hozzátette azt is, hogy a szuperbruttósítás fokozatos kivezetése a nettó kereseteket növeli.
Miután Varga László ezt nem tette meg, a választ a Ház 189 igennel fogadta el 81 nem ellenében.

MSZP: a konvergenciaprogram a Fidesz igazságbeszéde
A szocialista Horváth Andás szerint a konvergenciaprogram a Fidesz igazságbeszéde: "bevallották, hogy kormányzásra alkalmatlanok, reformokra képtelenek, de megszorításokra abszolút kaphatók".
Hozzátette, ha elveszik a korhatár alattiak rokkantsági ellátásaira fordított költségvetési pénz 30 százalékát, akkor a mai 565 ezer, korhatár alatti rokkantból 170 ezer embert "kirúgnak" a rendszerből.
Válaszában Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára úgy reagált: "csak nem gondolja, hogy bármely társadalmi csoportnak szerepe volt abban, hogy 2002 és 2010 között a GDP-arányos államadósság 54-ről 80 százalékra emelkedett?". A problémákért csak a 2002-2010 között hatalmon lévők felelősek - közölte.
Horváth András az államtitkári választ nem fogadta el, a parlament azonban 195 igen, 48 nem és 33 tartózkodás mellett elfogadta.

Jobbik: hol tartanak az őstörténeti kutatások?

A jobbikos Dúró Dóra interpellációjában arról érdeklődött, hol tartanak az őstörténeti kutatások. Emlékeztetett, pártja programjának egyik kiemelt vállalása a magyar őstörténeti kutatóintézet felállítása.
Szőcs Géza kulturális államtitkár válaszában arról beszélt, hogy ha a magyar őstörténeti kutatóintézet tisztán tudományos tevékenységet kíván folytatni, támogatandónak tartja felállítását.
Az államtitkári választ Dúró Dóra nem fogadta el, a parlament azonban 187 igennel, 70 nemmel és 9 tartózkodással elfogadta azt.


3. rész
A felsőoktatási törvény koncepciójáról vitázott kedden a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában a szocialista Hiller István és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. A Jobbik Hajdúhadházról, az LMP Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek az Országos Magyar Vadászati Védegyletben betöltött elnöki pozíciójáról beszélt. A Fidesz a domain-regisztráció gyorsítását, az MSZP a konvergenciaprogram átalakítását, a Jobbik pedig a megszorítások leállítását kérte a kormánytól.

Hiller-Hoffmann vita a felsőoktatásról
Hiller István (MSZP) arról beszélt, hogy sajtóhírek szerint a felsőoktatási koncepciót Orbán Viktor miniszterelnök is rossznak, kidolgozatlannak látta, és visszadobta azt. "Egy évnyi hűhó semmiért" - értékelte az oktatási államtitkárság munkáját a felsőoktatási koncepcióval kapcsolatosan.
"Közben azonban sok minden történt a gazdasági tárcánál, ahol különböző programokban sorra jelentették be a felsőoktatást megszorító intézkedéseiket" - tette hozzá.
Válaszában Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt mondta: "mint autentikus résztvevője az ominózus kormányülésnek" közölheti, nem dobta vissza a kabinet a felsőoktatási törvény koncepcióját, hanem további megfontolást kért több ponton. "Nem is azzal a szándékkal terjesztettük a kormány elé, nem hittük, hogy egy az egyben elfogadja" - jelentette ki, hozzátéve, hogy pár nap múlva készen lesz az újabb verzió.
Jobbik: azok is távozzanak, akik a parancsokat adták a hajdúhadházi rendőrkapitánynak!
Kulcsár Gergely (Jobbik) azonnali kérdésében azt mondta: nemcsak a hajdúhadházi rendőrkapitánynak kellett volna távoznia, hanem azoknak is, akik a kapitánynak a parancsokat adták. Hozzátette azt is, hogy "az illetékeseknek a jogi következményekkel is számolniuk kell, ugyanis az öt ártatlanul meghurcolt hajdúhadházi aláírásgyűjtőt a múlt héten jogerősen felmentette a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság". Az a minimum, hogy miniszteri vagy államtitkári szinten bocsánatot kérnek "az ártatlanul bilincsbe vert és meggyanúsított emberektől" - közölte a politikus.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt: a rendőrség mind Hajdúhadházon, mind Gyöngyöspatán helyesen és törvényesen járt el. Ezzel együtt a bíróság döntését tudomásul veszik - fűzte hozzá.

LMP: "mi a dolga a kormány fővadászának?"
Szilágyi László (LMP) felszólalásában azt mondta: "van az Orbán-kormányban valaki, akinek a pontos feladatait senki sem ismeri". A kormányfő kereszténydemokrata helyetteséről, Semjén Zsoltról van szó, akinek tennivalóiról eddig csak annyi derült ki, hogy "nagyon sok dolga van a határon túli magyarokkal, ezen kívül tudjuk róla, hogy szeret vadászni" - fogalmazott, hozzátéve, "sajátos munkaköri értelmezésnek" tekintik, hogy egy civil szervezet elnökeként saját kormánybeli beosztottjánál lobbizik hobbija számára.
Válaszában Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes közölte: a magyar összeférhetetlenségi szabályok nem nyilvánítják összeférhetetlennek a miniszteri és az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöki pozícióját.

Fidesz: mikor lesz rövidebb a hazai domain-regisztráció?
Koszorús László (Fidesz) arról beszélt, hogy míg egy .hu végződésű domain regisztrálása körülbelül két hetet vesz igénybe, addig a többi uniós országban ugyanez mindössze néhány napig tart.
Nyitrai Zsolt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára válaszában hangsúlyozta: ezt a területet az internetszolgáltatók tanácsa (ISZT) felügyeli, amellyel folyamatos a szakmai egyeztetés. "Remélem egy-két héten belül be tudok számolni arról, hogy a jövőben a regisztrációs idő lecsökken 1-2 napra, növelve ezzel a vállalkozások versenyképességét" - tette hozzá.

MSZP: hogyan teremt munkahelyeket a konvergenciaprogram?
Kiss Péter (MSZP) azt kérdezte a nemzetgazdasági minisztertől: hogyan tesz a konvergenciaprogram Magyarország felzárkóztatásáért és a munkahelyteremtésért. A szocialista politikus szerint ugyanis a kormány által elkészített program nem teremt munkahelyeket, sőt onnan von el forrásokat, ahol új munkahelyek jöhetnének létre. Kiss Péter kiemelte a közmunkaprogrammal kapcsolatos hiányosságokat.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában leszögezte: a közmunkaprogram valóban fontos, de új egymillió adózó munkahely csakis a vállalkozókon keresztül jön létre, őket kell olyan helyzetbe hozni, hogy munkahelyet tudjanak teremteni. Az államtitkár hozzátette: a komplex közmunkaprogram részletes kidolgozása egyébként jelenleg is zajlik.

Jobbik: a gazdagok érdekében jönnek az újabb megszorítások?
Volner János (Jobbik) felszólalásában megismételte, hogy a kormány által bevezetett egykulcsos adórendszer a lakosság 85 százalékának semmilyen könnyebbséggel nem jár, sőt inkább növelte az adóterheiket és csak az emberek leggazdagabb 15 százalékának kedvezett. Az ellenzéki politikus szerint az ezzel keletkezett "500 milliós költségvetési lyukat" újabb és újabb megszorításokkal próbálja megoldani a kormány, tehát a gazdagok miatt jönnek az újabb megszorítások.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában leszögezte: a kormány politikája nem a megszorításokra, hanem a gazdasági növekedésének beindítására épül, a 16 százalékos adó bevezetésének a lényege pedig az, hogy "aki dolgozik az többet kap, mert attól nem vesz el többet az állam."


4. rész
Az LMP a lakásárverezések, az MSZP a rendészeti állomány jövője, a Jobbik pedig az MVM kapcsán kérdezte a kormány tagjait kedden az parlamentben az azonnali kérdések órájában. A kérdések során a gyógyszerkiadások csökkentéséről, a kilakoltatásokról volt szó többek között; a fideszes Font Sándor a cukorgyártás privatizációját parlamenti vizsgálóbizottságban vizsgálná.

LMP: a kormány tartassa be a fokozatosságot az árverezésekben
Vágó Gábor (LMP) felszólította a kormányt, hogy tartassa be a törvényben foglalt fokozatosságot a bedőlt lakáshitelek miatt elárverezett ingóságok és ingatlanok esetében. Az ellenzéki politikus felhívta rá a figyelmet, csak ezen a héten 492 ház, lakás és lakásrész kerül kalapács alá, miközben ingóság csak feleennyi.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára hangsúlyozta: a kérdést törvény szabályozza, de valóban "bizonyos garanciákat kell még mellé tennünk, hogy be is tartsák ezt a törvényt." A kormány egyébként "heteken belül" ismerteti a Széll Kálmán Terv keretein belül készített részletes javaslatokat a lakáshitelesek megsegítésére.

MSZP: a kormány intézkedései károsak a rendészeti állományra
Harangozó Tamás (MSZP) azt kérdezte-e a belügyminisztertől, hogy felmérték-e a bejelentett intézkedéseik következményeit, hiszen a rendészeti állomány bérbefagyasztásából adódó nettó bércsökkenés és a szolgálati nyugdíjak rendszerének elvétele beláthatatlan következményekkel járhat az állományban.
Kontrát Károly államtitkár válaszában leszögezte: az MSZP kormányok az elmúlt nyolc évben "nem álltak szóba a szakszervezetekkel, megszüntették a polgári kormány életpálya-modelljét, pedig ha ezt nem szüntetik meg, és emelték volna az illetményalapot, akkor nem tartanánk ott, ahol most tartunk."
A fideszes politikus hangsúlyozta: a kormány "vonzó, kiszámítható" életpályamodellt akar készíteni, és ha az MSZP komolyan aggódik a rendészeti állomány miatt, akkor "támogassák a kormány terveit."

Jobbik: mit tett a kormány az MVM ügyeinek felderítésére?
Vágó Sebestyén (Jobbik) azt kérdezte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy az új kormány milyen intézkedéseket tett a Magyar Villamos Műveknél (MVM) 2008-ban kötött szerződések felderítésére, amelyek több tízmilliárd forint kárt okoztak az állami vállalatnak.
Cséfalvay Zoltán államtitkár úgy válaszolt: a téma nem a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hatásköre, és "meg kell várni a nyomozati szakasz lezárultát."

MSZP-s bírálat a gyógyszerkiadások csökkentése miatt
Garai István Levente (MSZP) a gyógyszerkiadások csökkentését bírálta, s azt mondta, jövőre 83 milliárdot, két év múlva 120 milliárdot kívánnak kivonni a gyógyszerkasszából. Azt kérdezte, igaz-e, hogy emellett még idén közel 30 milliárdos elvonásra készülnek a kasszából, s gyakorlatilag a méltányossági kezelést megszüntetik a speciális betegségeknél.
Halász János államtitkár azt mondta, hogy a szocialisták számtalan alkalommal sarcolták meg az embereket, és óvatos számítások szerint is mintegy 250 milliárdot vontak ki az egészségügyi kasszából. Ezt és a többi brutális megszorító intézkedést a szocialista képviselő is támogatta szavazatával - mondta. Kiemelte: a költségvetésben tervezett 343 milliárdos gyógyszerkassza betartásához szükséges intézkedéseket hajtanak végre, mindezt úgy, hogy növelik a lakossági terheket.

Jobbik: csak szóban valósul meg a kilakoltatási moratórium
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint csak szóban valósul meg a kilakoltatási moratórium. Ez csak az emberek csak szűk körét tudja megóvni - mondta, s felidézte a Jobbik javaslatait: azaz, hogy a moratórium legalább 2012 nyaráig szóljon, és a hiteleket forintosítsák. Hajlandó-e a kabinet bizonyítani, nem csak a gazdagok kormánya? - kérdezte.
Szatmáry Kristóf államtitkár azt mondta, hogy a kormány folyamatosan dolgozik a devizahitelesek problémáinak megoldásán. A fő elv, hogy minden fél vállaljon részt a terhekből - mutatott rá. Az arányos tehermegosztás érdekében konzultációkat folytatnak a bankszektorral, olyan megoldást keresnek, ami a kis- és középvállalkozások hitelezését is megoldja. Kiszámítható törlesztőrészleteket szeretnének meghatározni, és az a cél, hogy egyetlen család se veszítse el a fedelet a feje felül.

Fidesz: alakuljon vizsgálóbizottság a cukorgyártás privatizációjára!
Font Sándor azt mondta, az elmúlt nyolc évben három, a mezőgazdaság számára különösen káros reform söpört végig. A cukorrépa termesztési reformja következtében kétszeresére nőtt itthon annak ára. Hogyan juthattunk idáig, kit terhel ezért a felelősség, hogy a téves privatizáció következtében, hogy ma importra szorul Magyarország - kérdezte, és javasolta parlamenti vizsgálóbizottság felállítását az ügyben.
Ángyán József államtitkár elmondta: időzített bomba robbant fel, ennek előzménye a cukorgyárak eladása volt, s a privatizátorok eközben jelentős magánvagyonra tettek szert. Két évvel az eladások után 12-ből 5 gyár maradt, majd a reform után, a saját szükséglet egyharmadát sem tudja az ország fedezni. Felidézte, hogy a Gyurcsány-kormány a magyar kvóta 74,8 százalékát ajánlotta fel az uniónak. Ez maga a hazaárulás - fogalmazott. Újjáépítik a kapacitásokat - ígérte, és a saját szükségletekre kvótát fognak szerezni az uniótól. Az államtitkár érdemesnek tartotta vizsgálóbizottság felállítását is.

A boltok vasárnapi zárva tartásáról kérdezett az MSZP
Simon Gábor (MSZP) aziránt érdeklődött, hogy a kabinet mikorra alakítja ki végleges álláspontját a kiskereskedelmi egységek KDNP által javasolt vasárnapi zárva tartásáról. Szatmáry Kristóf válaszában úgy fogalmazott: a kérdésben még nem születtek meg a szükséges hatástanulmányok, amelyekben a munkavállalók, a gazdaság és a fogyasztók szempontjait is mérlegre teszik.


5. rész

A jövő évtől a munkahelyek és vendéglátóhelyek zárt helyein is betiltotta a dohányzást az Országgyűlés hétfőn. A képviselők a döntést követően a nyugdíjpénztár-választással összefüggő törvények, kormány által kezdeményezett módosításait tárgyalásával, illetve napirend utáni felszólalásokkal fejezte be munkáját.

Kihirdették a légimarsallok alkalmazásáról szóló magyar-amerikai megállapodást
Légimarsallokat, azaz fegyveres hatósági védelmi kísérőket alkalmazhatnak a jövőben a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok között közlekedő kereskedelmi repülőgépeken - döntött az Országgyűlés kedden, amikor döntött a légimarsallok alkalmazásáról szóló magyar-amerikai megállapodás kihirdetéséről.
A parlament 286 igen szavazattal, 38 ellenében, illetve 3 tartózkodás mellett fogadta el a belügyminiszter sürgősségi javaslattal benyújtott indítványát.
Az előterjesztés indoklása utal arra, hogy a 2011. április 13-án megtartott magyar-amerikai belügyminiszteri találkozó keretében írták alá a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött megállapodást.

Tilos a dohányzás januártól a munkahelyeken, a vendéglátóhelyeken és a vasúton
Jövő év januárjától lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás; munkahelyen, éttermekben és kocsmákban csak szabad levegőn, illetve a bejárat előtt lehet rágyújtani.
Az Országgyűlés kedden 271 igen szavazattal 37 ellenében, illetve 14 tartózkodás mellett módosította a nemdohányzók védelméről szóló törvényt. Így 2012. január elsejétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben - a többi között a szórakozó- és vendéglátóhelyeken -, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban és a játszótereken.
Nem jelölhető ki dohányzóhely a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, valamint a vonatokon sem. Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben.
Szabadtéren sem lehet dohányzóhely közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál.

A zavartalan átadás miatt módosítana a nyugdíjpénztár-választásról szóló törvényeken a kormány
Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár szerint a kormány a magánnyugdíjpénztárakból visszalépő tagok vagyonának zavartalan átadása és a reálhozamok gondnélküli kifizetése érdekében nyújtotta be a nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot.
A magánnyugdíjpénztáraknak május 31-ig kell megállapítaniuk az állami rendszerbe visszalépő tagokat megillető portfolió nagyságát, július 12-ig pedig azokat át kell adniuk a Nyugdíjreform- és Adósságcsökkent Alapnak - emlékeztetett a kormány képviselője. Kiemelte: a pénztárak július 20-ig visszaigényelhetik az alapból a tagokat megillető reálhozamot, a most tárgyalt törvényjavaslat ezért lehetővé teszi, hogy a "kincstári egységes számla terhére kamatmentes megelőlegezési kölcsönt lehessen nyújtani az alapnak, arra az esetre, ha addig nem sikerült a portfólióba tartozó elemeket értékesítenie".
Szatmáry Kristóf megjegyezte, hogy a javaslat emellett egyértelművé teszi, hogy a magánnyugdíjpénztáraknak hogyan kell kiszámítaniuk a hozamgarantált tőkét.
Józsa István (MSZP) szerint a Fidesz a javaslattal a menthetetlent akarja menteni, és a módosíthatatlant akarja módosítani. Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott: a kormánytöbbség ezzel a rablással magánemberek pénzét veszi el, ami a büntető törvénykönyvbe ütközik.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában üdvözlendőnek nevezte, hogy véget vetettek a magánnyugdíjpénztárak "tőzsdézésének", ugyanakkor hiányolta, hogy a kabinet eddig nem dolgozta ki a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntartását.
A Ház - módosító indítványok hiányában - következő ülésén dönt a javaslatról.

Napirend utáni felszólalások
Vitányi István (Fidesz) a Kolozsváron a napokban felavatott Bocskai-emléktábla avatására emlékeztetett napirend utáni felszólalásában, amelyben hosszan ismertette Bocskai István erdélyi fejedelem életútját. Frakciótársa, Babák Mihály az új alaptörvény elfogadása alkalmából indított felszólalás-sorozatát folytatva "rablóváltásnak" nevezte az 1990-es rendszerváltást, amelynek során, mint mondta csak ígéret maradt az új alkotmány.
Ferenczi Gábor (Jobbik) ezt követően "magyarnak lenni büszke gyönyörűség" című felszólalás-sorozatának harmadik részében a hun, az avar és a magyar azonosság mellett érvelt.
Az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az ülésnapot, a Ház szerdán reggel folytatja munkáját.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mindent vissza? - A BM államosítaná a tűzoltóságokat

Államosítaná a Belügyminisztérium (BM) a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokat - derül ki a tárca… Tovább olvasom